Pest Megyei Hírlap, 1991. január (35. évfolyam, 1-26. szám)
1991-01-22 / 18. szám
4 1991. JANUAR 22.. KEDD Párbeszéd a kárpótlási törvénytervezetről fi) Jogosnak tartják észrevételeiket S December eleje óta folyik a $ párbeszéd — a sajtón keresztül S — a Magyarországi Németek ^ Szövetsége és dr. Balsai István igazságügy-miniszter között. S Ennek témája a decemberben S beterjesztett, illetve az új kár- S pótlási törvénytervezet. Az 1991. január 11-én kelt levélben a magyarországi németek elsősorban a törvény érvényességének tervezett időpontját sérelmezik, elfogadhatatlannak tartják. Hiszen — mint írják — túlnyomó többségüket még azt megelőzően fosztották meg tulajdonától, vagyonától, így termőföldjüktől, házuktól is. A levél aláírói — Hambuch Géza ügyvezető elnök és dr. Manherz Károly elnök — utalnak a szövetség 1990. december 16-án megtartott kongresszusára, amely kimondta: a magyarországi németséget azonos elbírálás szerint kell kárpótolni, rehabilitálni. Ugyanakkor ismét felajánlották közreműködésüket a törvénytervezet végleges szövegének kidolgozásában. Dr, Balsai István igazságügy-minisztert arról kérdeztük: □ Miért 1949. június 8. a törvény érvényesítésének tervezett időpontja? — Nagyon egyszerű jogi oka van — kezdte az igazságügyminiszter. — Akkor ült össze ugyanis az a kommunista parlament, amely már nem volt többpártrendszerű, tehát nem volt demokratikus. A Hazafias Népfront által szervezett, első választások utáni parlamentnek ez volt az első munkanapja. A kormány megtárgyalta és nagyon egységesen jóváhagyta e törvényjavaslatot, amely igen világosan fogalmaz. Az utolsó bekezdésről szólok. Ez a legújabb előterjesztésben sem fog másként hangozni: „1949. június 8-át megelőző időben az állam által, az, állampolgárok tulajdonában okozott károk részleges kárpótlására az e törvényben meghatározott elvek szerint külön törvény rendelkezései alapján kerül sor”. □ Tehát ezzel a mostani törvénnyel még nem zárul le a kárpótlás ügye? Krónikaírás — nemzetiségi nyelven Múltkeresés a megyében A magyar kultúra napja tiszteletére tanácskozást tart a Társadalmi Egyesülések Szövetsége Pest megyei elnöksége és a megyei honismereti egyesület. Erre az eseményre január 22-én, délután 3 órakor kerül sor a TESZ megyei, Steindl Imre utcai székhelyén. Természetesen fő téma a magyar kultúra napja lesz, ám szorosan kapcsolódik ehhez az idei megyei krónikaíró-honismereti pályázat. Az ezzel kapcsolatos felhívást a napokban adják postára. Ebben az esztendőben — ha lehet — még több figyelmet fordítanak a honismereti mozgalom további támogatására. A TESZ-en kívül a Pest Megyei Levéltár, valamint a Pest Megyei Művelődési Központ és Könyvtár szintén fontosnak tartja, hogy a megyében élők kutassák településük múltját; keressék azokat a dokumentumokat, történelmi tényeket, amelyek még nem kerültek nyilvánosságra. A pályázaton azonban csupán olyan helytörténészek, krónikaírók, pedagógusok, honismereti szakkörök vehetnek részt, akik csak elhivatottságot éreznek — de nem főhivatásúnk. Kizárólag történelmi jellegű munkákat lehet beküldeni a megyei levéltárba augusztus 31-ig. Igen tág a témakör. Megyei község, város, iskola, közművelődési intézmény, üzem, vállalat, szövetkezet, egyesület, lakóterületi közösség és mozgalom története szerepelhet benne — illetve a falu vagy a város, az üzem, vállalat, szövetkezet, intézmény egy vagy néhány esztendejének munkahelyi krónikája. A múltról szóló dolgozatok azonban nem lehetnek szépirodalmi, régészeti és néprajzi jellegű munkák. A nemzetiségi nyelvek erősítését, élőbbé tételét szolgálja az a kezdeményezés, hogy nemcsak a megyei kisebbségek történetét megörökítő krónikát lehet anyanyelven megfogalmazni, hanem — bármelyik pályamunkát. V. A. — Természetesen nem! Elsősorban azt vettük figyelembe, hogy legsürgősebben mely sérelmek várnak orvoslásra. Az ország jelenlegi teherbíró-képességét tekintve azonban addig az időpontig, tehát 1949. június 8-ig tudunk visszamenni. □ A Magyarországi Németek Szövetsége által írt levélben az szerepel, hegy őket igen sok sérelem érte azt megelőzően is. Hiszen például Ceglédbercelen hatszáznál több embert vittek a Szovjetunióba. — Amit levelükben írtak, az mind igaz, észrevételeiket jogosnak tartjuk! Külön törvény fog rendelkezni a 49. június 8-a előtti vagyonsérelmeket, és a nem vagyoni, tehát a személyes sérelmek kárpótlásáról egy egészen más törvény rendelkezik majd, amely most készül. Azonban nem nálunk. A német szövetség leveléből számomra nem egészen világos az, hogy igényeiket az itt élő németséggel vagy a kitelepítettekkel kapcsolatban fogalmazták-e meg? A kitelepítettek ügye hasonló kezelést igényel, mint például a Csehszlovákiából átköltöztetett magyaroké. Ágas-bogas téma! Csak egy fölvetés: milyen nemzetközi kötelezettségen alapultak az akkori magyar kormány intézkedései? A vesztes pozíciójából cselekedtek így? Azt azonban hangsúlyozni szeretném, hogy semmiképpen sem kezelhetjük külön kérdésként. Egyformán kell gondolnunk a malenkij robot miatt elhurcoltakra, a recskiekre és mindenkire, akit sérelem ért. □ A kárpótlási törvénytervezettel kapcsolatban kapott-e levelet más hazai nemzetiségtől vagy szervezettől? — Egyedül csak a Kisemmizettek Szövetségétől. A volt háztulajdonosok, termelőeszközökkel rendelkező tulajdonosok írták meg sérelmeiket. □ Mikor válaszol a német szövetségnek? — Már elkészítettem a tervezetet. Nagy alapossággal szeretnék reagálni ugyanis minden gondolatukra. (A Magyarországi Németek Szövetségének ügyvezető elnökével, Hambuch Gézával készített interjúnkat a holnapi számunkban közöljük. Az igazságügy-miniszter által elmondottakhoz kapcsolódik e beszélgetés.) Vennes Aranka J ÚGf TANÄCSOK Telekadó • Kötött bérű lakás • Levonás a gyerenek^oaidozási díjból ® P. P. nagykőrösi nyugdíjas húsz éve egy ho'obitelket vásárolt, azt szeretne megtudni, hogy mikortól kell adóznia és az adóbevallást hol kell benyújtania. Olvasónk Kérdésére éppen a helyi adó sajátossága miatt nem tudunk konkrét választ adni. A helyi adók megállapítására ugyanis minden helységben eltérő szabályok vonatkozhatnak. A törvény ugyanis felhatalmazta a helyi önkormányzatokat arra, hogy helyi adót állapítsanak meg, de hogy az adót bevezetik-e vagy sem, azt a helyi önkormányzati képviselő-testület dönti el. Amennyiben az adó behajtásáról hoznak határozatokat, még mindig eltérhet az adó mértéke, ugyanis annak a törvény felső mértékét határozza meg, annál alacsonyabb mértékben dönthet a helyi képviselő-testület. Az adónemek és -mentességek szabályai azonban országszerte egységesek. Abban az esetben, ha az önkormányzat a telekadó bevezetéséről dönt, a következők szerint kell eljárnia: A telekadót kizárólag a belterületen lévő beépítetlen teleik után lehet megállapítani. Ezt az adót annak kell fizetnie, aki az év első napján az ingatlan tulajdonosa. Ha több tulajdonosa van a teleknek, tulajdoni hányaduk arányában viselik a fizetési kötelezettséget is. Amennyiben az ingatlant vagyoni értékű jogok terhelik, a felek írásban megállapodnak arról, hogy melyikük fizeti az önkormányzat számára ezt az összeget. Amennyiben megállapodást; nem frfcszőnél veitől kötelezik az adó megfizetésére. Nem lehet kivetni az adót akkor, ha a telek építési tilalom alatt áll, ugyancsak mentes akkor is, ha a telket közhasználatú közlekedéssel foglalkozó szerv vagy személy e tevékenységhez használja. (Pl. közlekedési eszközöket parkoltat a területen.) A telekadót csak a helyben szokásos mértékű telekrész után kell megfizetni, ennek nagyságát a helyben kialakult telekmértékeket figyelembe véve, szintén a helyi önkormányzat határozza meg. Az adó mértékének megállapítását kétféle szabály alapján határozhatja meg az önkormányzat. Egyrészt az ingatlan területe, ez esetben a telekadó a négyzetméterenkénti 100 forintot nem haladhatja meg. Amennyiben úgy döntenek, hogy a forgalmi érték alapját kell számításul venni, akkor az adó nem lehet több, mint az illetéktörvény szerinti forgalmi érték felének az egy százaléka. Az adófizetőnek nem kell külön adóbevallást készítenie a helyi telekadóról, azonban felhívásra a telekadó megállapításához szükséges — az 1991. január 1-jei állapotnak megfelelő — adatot szolgáltatnia kell. Fontos még annak ismerete is, hogy a helyi adó címén kifizetett öszszeget az állampolgár a személyi jövedelemadó-alapjából levonhatja. • Az előző kérdést teltevő olvasónknak egy további problémája van, 1930-ben a Nagykőrösi Tanács jóváhagyásával utalták 5a számára jelenlegi lakását, amely állampolgár tulajdonában áll. Eddig semmiféle vitája nem volt, de a régi tulajdonos halálát követően az örökös olvasónk számára elfogadhatatlan mértékben fel akarja emelni a lakbért. Az általános szabályok szerint a magántulajdonban álló ingatlanok bérbeadása esetén a bérbeadó és a bérlő megállapodása határozza meg a bérleti díj mértékét. Tekintettel arra, hogy az infláció miatt a bérleti díj folyamatos korrekcióra szorul, a bérleti díjról a felek időről jdőre közösen állapodnak meg. Előfordulhat, hogy a felek között nem jön létre megállapodás, ebben az esetben a lakbért végső soron a bíróság ítélete állapítja meg. Ha a bérlő az így megállapított lakbért nem fizeti meg, a bérbeadó jogosult a bérletet erre hivatkozással felmondani — és ez esetben a bérlő, megfelelő elhelyezés biztosítását követően, köteles a lakást elhagyni —, kivéve, ha a felek a bérleti szerződés megkötésekor ettől eltérően állapodtak meg, illetve, ha az elhelyezésnél elhelyezési kötelezettség a jogszabályi rendelkezések miatt egyebekben nem terheli a bérbeadót. Mindezekből tehát kitűnik, hogy a tulajdonosváltozás önmagában nem elegendő ahhoz, hogy jogszerűen követelje a felemelt bért az arra jogosult. Ezek az általános szabályok azonban a mi esetünkben nem érvényesülnek, ugyanis nagyon sok esetben lehetetlen helyzetbe hoznák az idős, alacsony jövedelmű nyugdíjasokat, ezért a jogszabályok úgy rendelkeznek, hogy az 1953. április 1. napja előtt kötött bérleti szerződések esetén az állampolgárok tulajdonában lévő lakásokra a kötött bérű lakásokra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, amenynyiban a lakásbérlet a lakásügyi hatóság bérmiféle jogcímen hozott kiutaló határozata alapján keletkezett. A kötött bér azt jelenti tehát, hogy olvasónknak nem kell többet fizetnie, mint ha az általa használt lakás állami tulajdonban lenne. • Egy gödöllői édesapa a válás után egyedül neveli 3 gyermekét. A volt feleségét 50% tartásdíj megfizetésére kötelezték, amelyet rendben fizet. Most újra terhes lett az anya. Hogyan kapom meg a tartást, ha gyedre megy? Az adós munkabérének 50 százalékát lehet vonni, ha a tartozás a tartásdíj, az állami gondozási díj és az intézeti helyezés költségeihez való hozzájárulás következtében keletkezik; ugyanilyen mértékű a felelőssége, ha munkabér-követelés, leltárhiány, jogalap nélkül felvett társadalombiztosítási ellátás, természetbeni juttatás, lakbér, valamint lakás-használatbavételi díj meg nem fizetése miatt van követelése a jogosultnak. Az adósnak ezeket a tartozásait azonban csak a munkabérből lehet levonni. A táppénz, a munkanélküli-segély, a gyermekgondozási díj olyan különleges juttatás, amely általában mentes a végrehajtás alól. Ezekre a végrehajtásokra csak kivételesén lehet végrehajtást kezdeményezni. Kizárólag tartásdíjat, illetve táppénz, munkanélküli-segély, gyermekgondozási díj címén lehet belőle levonni. A levonás méiúéke azonban nem lehet 50 százalékos, mivel a jogszabály szerint az a 33 százalékon nem terjedhet túl. Abban az esetben, ha emiatt a jogosultnak a követelését nem lehet kielégíteni, a hátralékot — ha ennek feltételei fennállnak — a későbbiekben levonják ... Dr. Sinka Imre BII>1IIItlVlllt1l!IIIIIIIIIIIIIIIIIIIIlltI!ltllllllllllIIIIIIIflllYllIllllltlllIllllinilllllllIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIII||llllll||||||IiriIIIIIIIllllllllIIIIIIll!IIIIIIIIItÍIIIII1IIIIIII|||||||||||||||||||||||||f|||||||||||it|||||i||||||||||||||||||||f||t|||||||||||||||f|||||||||||||||i|t||f|||||||||||||||yitltltl1IIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIÍIIIIIIIIllllllllCIIflllll!IIIIIII|IIIII|IIIlllIIIII> Hittanóra a ferences gimnáziumban „Miért vagyunk a világon ?” Mint arról már lapunk korábbi számában is hírt adtunk, S Szentendrén a ferences gimnáziumban negyven éve folyik § eredményes oktató-nevelő munka. A tanári kar nagyobb hánya^ da ferences rendi szerzetes, de a világi tanárok mindegyike hívő — ez feltétele a bekerülésnek. A reál és humán tantárgyak S mellett nagy hangsúlyt fektetnek a hittan oktatására. Ezt a tan$ tárgyat heti két óraszámban tanulják a diákok. Megkerestük P. Hegedűs János — szerzetesi nevén Kolos — atyát, aki a rendi tartományfőnök és egyike a gimnázium hittantanárainak, hogy válaszoljon kérdéseinkre. Róla még elöljáróban anynyit: korábban tíz évig volt ennek a középiskolának az igazgatója, annyira megszerette az osztályát, hogy amikor kinevezték iskolavezetőnek, a szokással ellentétben nem adta le őket, hanem kérvényezte, hogy megmaradhasson osztályfőnöknek. Ottjártunkkor éppen egy korábbi tanítvány kereste föl, ez is jelez valamit talán arról, hogy a megbecsülés és a hála nem múló fogalmak. Kolos atya egy időben végezte a teológiát és az ELTE német—történelem szakát. Az egykori esztergomi ferences diák maga is belépett a rendbe, és ma annak legmagasabb vezetőjeként tanít Szentendrén. • Az egyházi gimnáziumokban, ahol lépten-nyomon, még a köszönésben is megtalálható a hitre jellemző sajátosság, mi szükség van a hittanra, mi a célja az oktatásban, a nevelésben? — kérdezem. — A hittan célja a valláserkölcsi nevelés. A keresztény életformát meghatározó igazságoknak az értelmi megvilágítása, olyan keresztény értékek megközelítése, amelyekkel már korábban a diákok találkoztak a családban is. A tanulók oldaláról nézve pedig méltó és igazságos az, hogy megismerje a saját vallásos életformáját és tudatosan legyen elkötelezett. 0 Vannak tantárgyak, melyeket csak értelmi oldalról lehet elsajátítani, mint például a matematikát. Más az irodalom vagy rajz, melyeket könynyeub érzelmi oldalról megközelíteni. A hittan esetében mi a helyesebb? — Az a hirdetőtől függ, hogy milyen töltést ad az elhangzott szónak. Van, amikor mindkét — érzelmi, értelmi — motiváció egyszerre van jelen. Ez változó. A lányok és fiúk hitigazságokat megközelítő módszerében nemenként is különbség van. A fiúk racionálisabb megközelítése mellett a lányok érzelmileg fogékonyabbak. 0 Mi a hittantanár feladata? — A régi katekizmus bevezető mondata így hangzik: Miért vagyunk a világon? Azért vagyunk a világon, hogy Istent megismerjük, szeressük, neki szolgáljunk és ezáltal üdvözöljünk. A hittanár feladata ebből fakad. Azáltal töltöm be a küldetésemet, hogy Istent megismertessem, megszerettessem, szolgálatára hangoljam az embereket, hogy üdvözöljenek. Ehhez a szó kellék. ® ön 1974 óta tanít állami tantervekből, tankönyvekből. És éppen történelmet is tanított azokban a zavaros években, mikor a vallás a tűrt kategóriába tartozott. Az előírt történelmi igazságokat hogyan tudta egyeztetni a belső igazságával, törvényeivel szemben? Nem okozott-e meghasonlást, hogy generációk nőttek fel úgy: meghamisított történelmet tanultak? — Erre egy példával válaszolnék. A III. osztályban marxizmust tanítottam a gyerekeknek. A célom akkor is az volt, hogy az igazság merev képviselete nem zárhat el engem a másik ember gondolataitól. Nincs idő arra, hogy az órát parttalan vitával töltsük el. Az okokat kell keresni és megtalálni, mert könynyebb megértenünk azt, aki szemben áll, ha ismerjük a gondolatainak mozgatórugóját. Könnyebb megérteni őt még akkor is, ha az igazságát nem tudjuk elfogadni. De törekedni kell rá! ® Az itt tanuló diákokban ugyanúgy jelen van a kamaszokra jellemző virgoncság, hajlamosak a tréfákra, és különböző módon borsot is törnek a tanáraik orra alá. Ez rendben is van. Puskázni szoktak-e hittanból, és ilyenkor mit tesz a tanár, aki a ferences rend tartományfőnöke is? — Szoktak puskázni, azért diákok. Én rájuk szólok, azért vagyok tanár. Egyébként ezt a tantárgyat nem úgy kell elképzelni, ahol a tárgyi tudás szegényes lenne, hisz valamennyien jó előismeretekkel érkeznek ide. Itt amúgy is inkább a hozzáállás számít, ez sokkal fontosabb. Végül bepillantást nyerhettem magára a hittanórára is, bár a harmadikosok éppen dolgozatot írtak. Ahogy figyeltem őket, valóban nem volt problémájuk a tényanyagot illetően, gyorsan megteltek a lapok a válaszokkal. Remélem jól sikerült a témazáró, mert a közelgő félévi bizonyítvány értékelésénél, minden jegy számít. Virág Márton
