Pest Megyei Hírlap, 1991. január (35. évfolyam, 1-26. szám)
1991-01-05 / 4. szám
1991. JANUAR 5., SZOMBAT :Í0éMgn 3 A hatodik születésnap Fiat érve« ezelőtt épp flyerotáj-t svájci újságíród vacsorázta* « Százéves étteremben, akik felnézvén a késük, villájuk mellöl, valami furcsát tapasztaltak: a személyzet tagjai boldogan ölelték és a kezét rázták egy társuknak, aki viszont áradó örömmel hívott meg mindenkit egy pohár pezsgőre. így röpíthették világgá legelőször a svájci lapok, s majd csak utánuk az MTI, hogy Bakó Sándornak és feleségének négyes ikrei születtek. Innentől kezdve az események már közismertek a szenzációra összegyűlt sajtóorgánumokból. A mendei illetőségű fiatal szülők kellő — és illő — segítséget kaptak a hirtelenjében néggyel megszaporodott család életének tisztes nyomvonalba állításához. Aztán mára többé-kevésbé el is felejtették őket. Akik akkor nagy lendülettel felajánlották, hogy majd ezzel meg azzal segítenek, mostanra jószerivel kettőre fogyatkoztak. A Taverna Szálloda és Részvénytársaság — Bakó Sándor munkahelye — nem feledkezik meg róla, hogy a nagy családot évről évre hozzásegítse a szántódi nyaraláshoz. A belvárosi Totyi-Tiní butik tulajdonosnője pedig az ünnepi alkalmakra küldi ajándékait. Mint most is. Ugyanis a mendei négyes Ikrek hatévesek lettek. Ha az apukájuk menedzser típusú ember lenne, ezt a lehetőséget — meg egyáltalán azt, hogy négyes ikrekkel büszkélkedhet — fenékig kiaknázhatná. A reklám maga óriási biznisz. De Bakó Sándor meg a felesége, Marika, nem üzletel a gyerekeivel. Lehet, hogy jól teszi. Pedig micsoda lehetőség! — mondom, amikor a születésnapi családi ünnepen az étkező sarkiból figyelem a tortagyertya gyújtásának páratlan pillanatát, a szép, eleven, egészséges gyerekeket, a dekoratív anyukát, a jóképű, (közvetlen, barátságos papát... Ha Nyugaton élnénk, Bakóékhoz dőlne a pénz. Reklám okán. Ehelyett ők aggódnak. Elfogadható szinten élnek — mondják. Es ez tulajdonképpen igaz. Jut a gyerekeknek gyümölcs is, tej is. De a fizetés és a családi pótlék együttes összegének 80 százaléka ennivalóra kell. De tartalékuk már nincs, bármennyire szorosan gazdálkodnak is. Pedig az öt gyereket — hiszen a négyes ikreken kívül van még egy Norbert nevű elsőszülött is a családban — egyszer majd útnak kellene Indítani az életbe, lehetőleg nem üres kézzel. Erre az időszakra Bakó Sándor és felesége mostanság gondolni sem mer. Hogy a születésnap ünnepi pillanataira térjek: ez azért nagyon szép nap volt, a mendei családi házban. Interjút is készítettünk a gyerekekkel, végtére is ők a legilletékesebbek a nyilatkozatra. Íme: — Mit szeretnétek a legjobban? — Verekedni és futni, lefelé a dombról/ — zengték egybehangzóan. Kiderült még, hogy Petra a lencsefőzeléket, Adrienn a tortát, Sanyika a palacsintát kedveli. Bakó Sándor és felesége távolról sem illusztrációi a gondoktól gyötört, hajszolt nagycsaládos szülőkről alkotott fogalmainknak. Ez talán annak is köszönhető, hogy szemlátomást szeretik egymást, összetartoznak, s külső és belső adottságaikban is szerencséseit. De most, amikor körülöttünk minden belső erő bizonytalan — az ő belső erejük is erősebb próbáknak van kitéve. Ünneprontó kérdéa volt, tudom, de kikívánkozott belőlem: Ha nem jött volna véletlenszerűen a négy gyerek, hányat terveztek volna? összesen hármat — mondták Bakóék. És most, ha most kellene indulni, tervezni... ? Egy gyerek — válaszolták szinte egyszerre — egy bőven elég lenne. Hát itt ér véget születésnapi tudósításunk. Mert ennek kifejtése már túl hosszú és túl szomorú... Koblencz Zsuzsa Egyházak ökumenikus Tanácsa Újjáalakul A hazai protestáns és ortodox egyházak képviselőinek részvételével közgyűlést tartott a Magyarországi Egyházak ökumenikus Tanácsa a budapesti Evangélikus Gimnáziumban. Az elnökség és a közgyűlés mandátuma ugyan 1992-ben jár le, azonban az egyházakban történő megújulási folyamatok é& személyi változások miatt a közgyűlés időszerűnek tartotta az újjáalakulást. A határozat értelmében az új közgyűlés március 8-án ül össze a tagegyházak jelölése alapján. Az elnökség és a résztvevőle annak az óhajuknak adtak kifejezést, hogy az egyházak ökumenikus együttműködése a jövőben szélesedjék ki, és ezért javasolták, hogy a tanács legyen nyitott azon fele kezetek számára is, amelyek nem tagjai az ökumenikus közösségnek. Több fontos kérdés szerepelt napirenden, mint a január 20-án kezdődő ökumenikus imahét, amelyet a hazai egyházak részvételével rendeznek meg országszerte; a pápa látogatásának előkészületei; az Egyházak Világtanácsa 1991 februárjában Ausztráliában tartandó nagygyűlése munkájának megvitatása. A nehezebbé váló hazai szociális helyzet és a nemzetközi egyházi segélyszervezetek támogatásával jelenleg is folyó, a szomszédos országokba irányuló szeretetszolgálat szükségessé teszi egy Magyar ökumenikus Segélyszervezet létrehozását. A közgyűlés ja vasolta ennek megalakítását és kérte a tagegyházakat, hogy ebben a rendkívül fontos kérdésben hozzanak döntést. A HÉT HÍREBHOm RENDSZERBEN Év eleji munkásgyüléseket tartottak a nagyobb ipari vállalatok többségénél. © Egerben bábkiállítás nyílt meg. © Budapest volt a helyszíne a középiskolai történelemtanárok országos konferenciájának. © Békéscsaba adott otthont a X. országos szólótáncfesztívál rendezvényeinek. © A hét híre az is, hogy a Gabona- és Iparinövények Termelési Rendszere magyar—német részvénytársasággá alakult át. Trükk teremtette a kezdetet. A fejlett mezőgazdaságú országokban már hosszú ideje ismert, alkalmazott iparszerűen szervezett termelési rendszereket azért „találták ki” honi hasznosításra a szakemberek, mert ezen a módon szerettek volna — s végül elérték a céljukat — korszerű, nagy termelékenységű technikai eszközökhöz jutni. Egy évtized kellett hozzá, hogy az érintettek bevallják ezt a kegyes csalást. Akkorra ugyanis a termelési rendszerek minden tekintetben Igazolták hasznosságukat, azaz már nem kellett titkolni, rejteni a valódi indítóokot. A földeken megjelenő hatalmas erőgépek addig soha nem látott munkaeszközök, s velük együtt a termesztési technológiák minőségi változások már-már technikai forradalom megtestesítőinek bizonyultak. A termelési rendszerek nélkül a mezőgazdaság nem lehetett volna a hazai ellátás biztos alapja és a gazdaság szilárdan tejelő valuta tehene. A megye termelőszövetkezetei először a gabona — és ott is a búza — termesztését állították át ezekre az új vágányokra. Országosan úttörőnek bizonyultak azt követően különböző állattenyésztési (benFeífárgák a Báthafatlan /óVe sSeSmekef Pénztárgépek csak papíron A vevő vásárol — is vagy kap számlát, vagy nem. Pedig a többség mintha emlékezne a pénztárgépek bevezetése körül kialakult csatározásra, az érvek és ellenérvek vitájára, de arra mindenképpen, hogy tavaly nyár óta számlaadásra kötelezték a kereskedőket. Az emberek nagy része mégis enélkül marad, de csalc kevesen méltatlankodnak. A többség úgy gondolja: miért civódjon, ha nem muszáj, miért szaporítsa — fölöslege-Másfél év alatt! Függő helyzetbe került az alkohollal, nem tud ellenállni a pohárnak. Nem is akar. Ha hazamegy, az egész család zaklatja, minősíthetetlen szavakkal illetik. Pedig a környezet, elsősorban a férj ugyanúgy iszik — ha nem jobban —, csak az bírja az italt. — Egyelőre — mondja a főorvos. — A nők genetikailag és hormonrendszerük folytán hamarább károsulnak. Nem kizárt, hogy a férj is bekerül ide. Most válással fenyegetőzik, bár ez aligha izgatja az asszonyt. Személyisége olyan károsodásokat szenvedett, hogy már a gyerekeivel sem törődik. Atlaszra dől a fal? A Psych látria Il-t csak egy folyosó választja el egy másik osztálytól, mely a falai között tengődő sorsokat tekintve olyan, mint Dante Infemoja. A pokol. Itt vannak — más szellemi leépültekkel együtt — a delirium tremensben szenvedők. Ezt a fajta elmezavart csak az alkohol váltja ki. Tünetei: nyugtalanság,, ági tál tság, agresszivitás, tudat- és orientációs zavar. Biológiai jelei: izzadás, láz, heves szívdobogás, remegés. Általános a halucináció, ez lehet látási, szaglási, hallási vagy tapintási képzelgés. (Tulajdonképpen ezt váltja ki művi úton az Espéral, amennyiben szedése közben alkoholt isznak rá. Durván fogalmazva az Espéral nem kigyógyít, hanem elvadít az ivástól.) Példa a hallucináclókra. Atlasz — nevezzük így — napszámra a falat támasztja, nyögve, teljes erővel, folyik róla az izzadság. Az a kényszerképzete, hogy rádől a fal és agyonüti. Egy másik fehér egereket lát, mászkálnak rajta, a társa kis elefántokat, amelyek rohannak felé, hogy eltapossák. Egy zömök tag egész nap cöcög, tartja a gyeplőt, hajtja a lovat. Kocsisnak képzeli magát, (valaha az volt). Megint egy másik amiatt retteg, mert valaki a kútba akarja dobni. Ezeknél súlyosabb az az érzékcsalódás, amikor a beteg parancsoló hangokat vél hallani, ilyeneket: akaszd fel magad, ölj meg valakit. Ezek már ön- és közveszélyesek. A. Z. 29 éves fiatalember, 15 éve etilizál, magyarán nyakló nélkül ivott. Amúgy is agresszív alkat, amit az ital csak felfokoz. Tavasszal mutatkoztak a pszichés zavarok, kimaradt a munkából, kéregetett, nem létező örökséget követelt a szülőkön, egész a tettlegességig fajulva. Végül is behozták, de megszökött. Hazament, hogy hosszút álljon a szülőkön. Az apját félholtra verte, az anyja — hogy szabaduljon — öngyilkos lett. Könnyű volna kétnapos váci élményeimet egy szentenciával lezárni: lám, lám, kiderül, aki iszik, aki nem tud magának parancsolni. Kevésbé látványos A szentencia nem elég, mert nem ilyen egyszerű ez a probléma. Erre utalnak az Oslóban megtartott világkongresszuson elhangzott vélemények is. A szakemberek leszögezték, az alkoholizmus olyan betegség, melynek jelentős szociális és társadalmi háttere van. Tehát azokat a negatív, hátrányos tényezőket kell felszámolni, melyek miatt az egyén az alkoholban keres vigasztalást. Aligha vitás, ilyen okok, manapság nálunk Is vannak szép számmal. Beszélgetésünk végén hivatástudatról, a választott szakma szépségeiről beszélgettünk. Dr. Lesch nem vitatta, a pszichiátria kevésbé látványos, mint mondjuk a sebészet. Talán ezért, a pszichiáter jobban is értékeli a sikert. — Hallatlan sikerélmény, ha egy beteget visszaadok a családnak, a társadalomnak — mondta a főorvos. Most már csak az kell, hogy a sikerélményre azok is vágyjanak, akik az ország meggyógyítását vállalták. Jobb körülmények közt ha nem is megszűnne, de csökkenne az alkoholizmus is. Matula Gy. Oszkár sen! —• bosszús perceit. De vajon valóban kár a szóért? És vajon az illetékeseknek — az adóhatóságnak — van tudomása a hiányosságokról? Kérdéseinkkel Papp Albertet, a Pest Megyei Adófelügyelőség vezetőjét kerestük meg. — Az elmúlt év őszén éppen e kérdéskör tisztázására egy országos célvizsgálatot tartottunk — mondja — amikor is annak jártunk utána, hogy a tavaly július elsejétől érvénybe lépő rendelkezéseket miként hajtották végre az adózó kereskedők. Tapasztalataink nagyjából a várakozásoknak megfelelően alakultak: megyei szinten az ellenőrzöttek körének ötvenkét százaléka adott számlát. Pontosan azt láttuk igazoltnak, amit sejtettünk, nevezetesen, hogy egy folyamatnak vagyunk a tanúi, amelynek van bizonyos kifutási ideje is. Idő kell ahhoz, amire az adózás lényegét mindenki megérti. Kettős célja van ugyanis: egyrészt követhetővé válnak a jövedelmek, másrészt a — most különösen nehéz helyzetben lévő — költségvetést támogatja. A hatóságilag jóváhagyott pénztárgépekkel mi a láthatatlan jövedelmek egy részét szeretnénk feltárni, az ugyanis igencsak fonák helyzet, hogy az adó legnagyobb részét a bérből és fizetésből élők fizetik az államkasszába (ahol láthatatlan pénzek szinte egyáltalán niincsenek), ugyanakkor a legkisebb adó a magánszférában képződik, ahol pedig elég tisztes és magas a jövedelem. — A kereskedelemtől beszerezhetők ezek a pénztárgépek? — Igen, úgy ötven- és kilencvenezer forint közötti az áruk. Ez az összeg azonban az általános forgalmi adó terhére elszámolható, vagy visszaigényelhető. Persze tudni kell azt is, hogy e hatóságilag jóváhagyott pénztárgépek bevezetése 1992-re lesz általános és teljes körű, addig csak bizonyos tevékenységi körökben lehet számonkérní. Idén január 1-jétől a vendéglátóipari egységekben, a kultúrcikk-kereskedésekben, illetve a virág- és dohányüzletekben kötelező, júliustól a panzióktól lehet majd számonkérni, jövő év január 1-jétől pedig az üvegviszszaváltáskor is bizonylatot keli adni. Va. E. Pest megyei Önkormányzat Több pénzt a BKV-nak A Pest megyei önkormányzat szeretné elérni a pénzügyi tárcánál, hogy a küszöbönálló BKV-viteldíjak áremelésénél vegye figyelembe a budapesti agglomerációból naponta HÉV-vel, busszal bejáró több százezer lakos érdekeit. Schmidt Géza, a megyei önkormányzat közgyűlésének alelnöke elmondta, hogy lényegében egy kétszeres viteldíjemelés sújtja a bejárókat. A BKV ugyanis a helyi önkormányzatok anyagi hozzájárune országosan első baromfi-, húsnyúl-), valamint zöldségtermesztési, -termelési rendszereknek a megszervezésében és működtetésében. Ma gyakorlatilag a megye hatvannyolc mezőgazdasági termelőszövetkezete közül nem akad olyan, amely ne lenne valamilyen formában termelési rendszerek részese, jó néhány közös gazdaság több ilyennek is a tagja. A mai baj tehát nem a részvétellel, hanem annak hasznával van. A termelési rendszerek ugyanis, akárcsak a gazdaság egésze, nem észlelték a váltós, fejlesztés, átalakulás egyre sürgetőbb szükségességét. Miközben a volt példaképek — a fejlett mezőgazdaságú országokban levő termelési rendszerek — a folyamatos fejlesztés, szervezeti átalakulás természetes közegében éltek, a hazaiak megcsontosodtak: az előnyölk folyamatosan kisebbedtek, a hátrányok viszont előtérbe jutottak. A késedelem nem jóvátehetetlen, de kára tagadhatatlan. Amint tagadhatatlanok a termelési rendszerek eredményei Is. Ezeknek a rendszereknek döntő volt a szerepe a megyében 80 ezer hektáron termelt búza (a legfőbb gabonanövény) 5—5,2 tonna/ha termésátlagának a megszilárdítását ban. Nagy hiba lenne tehát — holott erre napjainkban sokféle.példával találkozik az újságíró — a múlttemetés heves lázrohamai közepette a termelési rendszereket Is a tegnapi dolgok lomtárába lökni. Ezek a szervezeti formák ugyanis — éDpen a fejlett országok példája bizonyítja — alkalmasak a kisebb gazdaságok (de: nem a törpegazdaságok!) integrálására is, azaz a tulajdonlás hazai változó viszonvat közepette sem vesztik el létjogosultságukat. A feladat tehát nem a szétverés íamire mindig akad vállalkozó), hanem a követelményekhez való gyors igazodás. Ennek az utóbbinak a szükségességét a többi között az is igazolja, hogy a megyében nagy tempóban gyarapodik a kistermelőknek a száma. Ma már 26 ezren vannak azok, akik a kistermelésből élnek (azaz ez a főfoglalkozásuk), melléjük azoknak a 60-64 ezer fős tábora sorakozik, akik kenyérkereső munkájuk mellett rendszeres árutermelési feladatokra vállalkoznak, legtöbbször már ma is valamilyen formában — legtöbbször a termelőszövetkezetek, az ÁFÉSZ útján — termelési rendszerhez kötődve. Az természetes, hogy a termelési rendszereknél Is vannak csúcsok és völgyek a forgalmazásban — amit például a bogyósokkal foglalkozók, a vágónyúltermelésre vállalkozók tapasztalhattak keservesen a saját bőrükön —. ám az természetes-e, ha a változásokat némelyek a megszüntetéssel kívánták felcserélni? Hatalmas erőforrás a megye mezőgazdasága, hiszen 1990-ben a termelési érték felette van a 65 milliárd forintnak, és az idén minden tekintetben módot kell lelni a fenyegető visszaesés elkerülésére. Á módok egyike a termelési rendszereknek az átalakulása, korszerű alapokon történő újjászervezése. Annak idején a termelési rendszerek áttörést hoztak a megye mezőgazdaságában, mert nem járt. hanem járatlan utat kínáltak, ám illő haszon ígéretével. A kérdés szónokinak hat, de a gyakorlatban, a sokféle vita ismeretében nem felesleges a ^gefeeaimazása Mert nem 'e*-°t kérdéses, hogy ma szahad-e óvatoskodva a járt utakon maradni. Mészáros Ottó lását kéri azoktól a települő- f sektől, amelyeket érintenek ‘ Járatai. Ily módon ezeknek a 1 városoknak, falvaknak a lakói 1 hozzájárulnának a BKV költ- t ségeihez és ugyanakkor a vi- i teldíjak emelkedésével még- t egyszer megfizetnék e szolgál- i tatást. Ennek elkerülésére a < helyi önkormányzat a fővárosi i önkormányzattal közösen fel- ' lépve, a kormánytól azt kéri, ' hogy a BKV költségeinek fe- ! dezésére központi forrásból 1 adjanak több pénzt.
