Pest Megyei Hírlap, 1991. január (35. évfolyam, 1-26. szám)
1991-01-22 / 18. szám
pfvr » MU, YE! 1991. JANUÁR 22., KEDD Tiltakozási hullám a fekete sapkások vérengzése miatt Riga nyugodt és gyászol Aránylag nyugodt a helyzet Rigában, miután a vasárnap éjszakai incidensnek négy halottja, egy eltűntje és számos sebesültje van, köztük több újságíró, így a betiltott „Vzgljad” című tévéműsor egyik kommentátora. A balti köztársaságok televíziói hajnali három óráig adtak egyenes közvetítést Rigából, beszámolva a szovjet rendőrség rohamosztagainak (OMON) akciójáról, annak következményeiről. A tudósítások szerint Vilniusszal ellentétben nem páncélozott harcjárműveken, hanem fekete Volgákon érkeztek a fekete sapkások a tett színhelyére, s foglalták el a köztársasági belügyminisztérium épületének több emeletét. A szovjet rendőrség különleges alakulatai hétfőre virradóra már kiürítették az épületet. A TASZSZ hírügynökség jelentésében vasárnap délután ismeretlen személyek elrabolták és megerőszakolták az egyik „fekete sapkás” feleségét, majd telefonon azzal fenyegetőztek, hogy mindaddig folytatják ezeket az akciókat, amíg ki nem szabadítják a sajtóháznál lezajlott lövöldözések kapcsán őrizetbe vett személyeket. Az OMON ezt követően meg akarta erősíteni a lett ügyészség épületének őrzését, de a kiküldött járőröket „ismeretlen személyek tűz alá vették a belügyminisztérium épületének irányából. A fekete sapkások kénytelenek voltak viszonozni a tüzet és elfoglalták a belügyminisztérium épületét”. Litvániában egyelőre nyugodt a helyzet, összecsapásokról nem érkeztek jelentések, Észtországban viszont vasárnapról hétfőre virradóra két pokolgépes merényletet is elkövettek. A tallinni robbantások célpontjai — akárcsak a rigai merényletek esetében — az orosz ajkú, szövetségpárti lakosság szervezetei és épületei voltak, de csak jelentős anyagi károk keletkeztek, senki sem sebesült meg. Az Európai Közösség bizottsága hétfőn jelezte, hogy előreláthatólag levonja a konzekvenciákat a lettországi eseményekből, és az érinteni fogja a Szovjetunióval való A térség viszonyainak stabilizálásáért Közlemény a külügyminiszteri találkozóról A magyar, a cseh-szlovák, a lengyel külügyminiszter találkozójának befejeztével közleményt adtak ki. A Magyar Köztársaság, a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság, a Lengyel Köztársaság külügyminiszterei 1991. január 2f-én tdtálkózót tartottak Budapesten. Megtárgyalták a parlamenti demokrácia és a piacgazdaság útjára lépett országaik kölcsönös kapcsolatainak közös érdeklődésre számot tartó kérdéseit, az Európában és a világban kialakult helyzetet, országaik együttműködése koordinálásának lehetőségeit a közös érdekű kérdésekben. Foglalkoztak országaik legfelsőbb képviselői találkozójának előkészítésével, amelynek során nyilatkozatot írnak alá a három ország együttműködéséről. összefüggésben a perzsaöbölbeli fegyveres konfliktussal, a külügyminiszterek hangoztatták, hogy elfogadhatatlan a Kuvait szuverenitását durván sértő iraki agresszió, és emlékeztettek arra, hogy az iraki vezetés megszegte a nemzetközi jog normáit. A térségben felvonult nemzetközi erők ezért arra kényszerültek, hogy minden rendelkezésükre álló eszközzel kikényszerítsék az ENSZ Biztonsági Tanácsa határozatainak végrehajtását. A külügyminiszterek a nemzetközi erőket teljes mértékű támogatásukról biztosították, és remélik, hogy a fegyveres konfliktus a Biztonsági Tanács határozatának megfelelően a lehető legrövidebb időn felül befejeződik. A külügyminiszterek mély aggodalmukat fejezték ki a Baltikumban kialakult helyzet miatt. Hangoztatták közös meggyőződésüket, hogy a demokráciába, a jogállamiságba való békés átmenet erőszakos visszafordításának kísérlete veszélyezteti a stabilitást Közép- és Kelet-Európábán. Kifejezték megértésüket és támogatásukat a balti köztársaságok népeinek törekvései iránt, és határozott véleményük, hogy a konfliktus további erőszak nélküli, békés megoldására kell törekedni, a köztársaságok választott intézményeivel folytatott párbeszéd útján. A külügyminiszterek hangsúlyozták a párizsi chartában vállalt kötelezettségek maradéktalan betartásának szükségességét. A három ország külügyminiszterei parlamentjeik és kormányaik állásfoglalásainak megfelelően szorgalmazzák a Varsói Szerződés mielőbbi felszámolását. Katonai szervezetét a már korábban egyeztetett időpontig, 1991. július 1-jéig kívánják feloszlatni. Ügy vélik, hogy a Varsói Szerződés teljes megszüntetése, közös elhatározás alapján, tekintettel az összeurópai folyamatokra, 1991 végéig, esetleg 1992 márciusáig, a helsinki utótalálkozó kezdetéig megvalósítható. Szükségesnek tartják, hogy a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületé múlt év novemberében elhalasztott rendkívüli ülésére ez év február végéig kerüljön sor. A miniszterek egyetértettek abban, hogy a Magyar Köztársaság, a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság, a Lengyel Köztársaság közötti együtt működés, amely a közép-európai térség viszonyainak stabilitására irányul, jelentős mértékben hozzájárul a totalitáriámus rendszerek súlyos örak_ ségének és Európa háború utáni megosztottságának fel számolásához. együttműködést — azaz azt a segélyprogramot, amelyről alig néhány hete határoztak a tizenkettek állam- és kormányfői római csúcsértekezletükön. A bizottság azonban máris leszögezte, hogy elítéli ezt az új katonai beavatkozást. A brit kormány továbbra is azt ajánlja mindkét félnek — a balti vezetőknek és a szovjet kormánynak —, hogy békés eszközökkel, tárgyalásokon rendezzék a helyzetet. Előzőleg hétfőn behívatták a külügyminisztériumba a Szovjetunió londoni nagykövetségének ügyvivőjét és Douglas Hurd külügyminiszter tudatta vele, hogy kormánya a legerőteljesebben elítéli a támadást. A baltikumi helyzet növekvő mértékben aggasztja az amerikai kormányt, csakúgy, mint az egész világot, és ismételten felhívja a szovjet vezetést: ne alkalmazzon erőt a balti országok ellen — jelentette ki hétfőn George Bush amerikai elnök. Brutális katonai önkény — így jellemezte a német Szabad Demokrata Párt a lett belügyminisztérium elleni szovjet akciót. A liberálisok — mint az FDP egyik vezetője Bonnban közölte — továbbra is a partneri viszony hívei a Szovjetunió irányában, de elvárják, hogy a vilniusi és rigai eseményekben vétkeseket törvényes úton a lehető leggyorsabban felelősségre vonják. Közleményben tiltakozott a rigai akció ellen a finn kormány, a belga és a norvég külügyminisztérium. A frankfurti székhelyű Emberi Jogok Nemzetközi Társasága felhívta a világ valamennyi emberi jogi csoportját, egyházi szervezetét és a izakszervezetét, hogy küldjenek megfigyelőket a balti fővárosokba. egy mwnémtibmm : tWP. |ÉpÉ '' ■ m-: mem A Gorbacsov ellen szervezett államcsíny epizódjának tekinti a brüsszeli La Fibre Belgique a lett külügyminisztérium elleni kommandóakciót. A Irán évi 1—1,5 milliárd köbméter földgázt szállít majd Jugoszláviába — jelentette az írna hír ügynökség. A Hivatalos szovjetunióbeli látogatásra hétfőn Moszkvába érkezett Nakajama Taro japán külügyminiszter. A Élelmiszer-adagolást vezettek be hétfőn Mongóliában, azt követően, hogy felvásárlási láz tört ki az országban — jelentette az Új Kma hírügynökség. A A Reuter hírügynökség jelentése szerint Sréddam Husszein iraki elnök vasárnap elutasította Mihail Gorbacsov békekezdeményezését, mondván, hogy szovjet államfőnek nem neki, hanem George Bush amerikai elnöknek kellett volna elküldenie üzenetét. Hosszan tartó „Sivatagi Vihar” várható A villámháború remén szertefoszlott Hétfőre virradóra, a korábbi, Izrael ellen végrehajtott rakétatámadások után Irak Szaúd-Arábiát tette meg Scud típusú föld-föld rakétáinak célpontjává, álmatlan éjszakát okozva Rijadban, de a közel fekvő Bahreinben is. A Scudokat egy kivételével amerikai Patriot rakétákkal „elfogták”, amelyiket nem, az a tengerbe csapódott. A rakétákkal küldött bagdadi politikai üzenet nyilvánvaló: Israel és az iszlám legszentebb helyeit őrző szaúd-arábiai rendszer a. barikád egyazon oldalán áll. Izraelben, amelyet szombat reggel óta nem ért újabb iraki rakétacsapás, Jichak Samir kormányfő tagadta, hogy alkut kötött volna Washingtonnal, s ennek köszönhető kormánya önmérséklete. Samir és a katonai vezetők változatlanul fennálló veszélyként tartják számon az újabb, akár vegyi töltettel indítandó iraki rakétatámadást. A villámháború reménye a „Sivatagi Vihar” hadművelet ötödik napjára szertefoszlott. Egyre több nyugati politikus és katonai vezető ismerte be, hogy hetekbe, vagy akár hónapokba telhet az iraki hadsereg szétzúzása, miután Szaddam Husszein fegyveres erőinek jelentős része, így légieréje megmaradt. Az iraki gépek Iránból indulnak? Irak vasárnap délután négy óra óta a szövetségesek haderejéből újabb IS depülőgépet, illetve rakétát semmisített meg — tartalmazza az iraki hadsereg vezérkara által hétfőn kiadott újabb hadijelentés. A közlemény szól arról, hogy Bagdadot vasárnap este és éjszaka három hullámban érték támadások, Kuvait ellen pedig gyakorlatilag egész éjjel folytatódtak a bombázások. A továbbiak szerint Törökország területéről légitámadást indítottak Irak egyik északi tartománya (At-Támim) ellen, két hullámban bombázták az északkeleti Kirkuk városát, valamint a szíriai határ mentén fekvő El-Káim térségét. Támadások érték az északon fekvő Moszul és Ninive, valamint a délen elhelyezkedő En- Nászi-rija városokat, támadások érték az északi Ninive tartomány, valamint a nyugati Anbar tartomány területét. A jelentés a korábbiaktól eltérően nem szól ,a .háború újabb iraki áldozatairól — egy korábbi közlemény, 94 halottról és 246 sebesültről számolt be —, és az eddigiekhez hasonlóan továbbra is hallgat az anyagi veszteségekről. Az iráni külügyminisztérium hétfőn közleményben ítélte el azt, hogy a szövetségesek iraki polgári célpontokat támadtak, és egyidejűleg a háború békés eszközökkel való rendezésére szólított fel. Az ÍRNA iráni hírügynökség által közzétett dokumentum sürgeti azt, hogy a szövetségesek kerüljék a városok, a szent helyek és a polgári létesítmények éileni támadásokat. Velajati iráni külügyminiszter a nap folyamán cáfolta azokat a japán lapértesüléseket, amelyek szerint Irak vadászrepülőgépeket telepített volna Irán területére. A miniszter leszögezte: országa minden szinten meg kívánja őrizni semlegességét. A japán Szánkéi Simbun című lap hétfőn japán katonai forrásokra hivatkozva azt irta: eddig 250 iraki vadászbombázót telepítettek iráni területre. Hétfőn Ankarába érkezett az iráni elnök külügyi tanácsadója, hogy átadja Turgyt özal török államfőnek Rafszandzsáni iráni elnök üzenetét. Bár az üzenet tartalma nem ismeretes, egy teheráni forrás szerint Iránt aggodalommal tölti el annak lehetősége. hogy Törökország belépjen a háborúba. Ahromajev marsall cikke a Pravdában A csapatkivonás törvényszerű Ideje megértenünk és elfogadnunk, hogy törvényszerű esemény csapataink kivonása Magyarországról, Csehszlovákiából, Lengyelországból és az egységes Németországból — hangoztatta Szergej Ahromejev marsall. A magas rangú szovjet katonai vezető, aki nyugdíjaztatásáig vezérkari főnök volt, s jelenleg a szovjet államfő tanácsadója, a Pravda hétfői számában terjedelmes cikkben foglalkozott a szovjet külpolitika néhány kulcskérdésével: o szovjet— amerikai viszonnyal, a német egység helyreállításával és a kelet-európai változásokkal. — A csapatok külföldön való tartózkodása bármely ország fegyveres erői számára mindig ideiglenes jellegű — folytatta Ahromejev. — Egyetlen ország népe sem békéit meg sohasem azzal, hogy területén hosszú ideig idegen csapatok tartózkodnak, hacsak nem valamilyen külső tényező hatására történt ez. A két nagyhatalom viszonyát részletesen taglalva Ahromejev tényeket sorolt fel annak alátámasztására, hogy az amerikai fél a realitások figyelembe vételével, s természetesen mindenekelőtt saját nemzeti érdekeiből kiindulva alakította ezen években a Szovjetunióhoz fűződő viszonyát. A német egység témáját érintve Ahromejev rámutatott, hogy az egység helyreállításakor kellő mértékben számoltak a szovjet biztonsági érdekekkel is. Hozzátette, hogy a vonatkozó szérződések végrehajtásának sikere nem utolsósorban a Szovjetuniótól is függ. Magyar— csehszlovák katonai egyezmény Öt évre szóló dokumentum Hétfőn Prágában megállapodást írtak alá a Magyar Köztársaság Honvédelmi Minisztériuma, valamint a Cseh és Szlovák Köztársaság Nemzetvédelmi Minisztériuma között. Az öt évre vonatkozó, kétoldalú kapcsolatokat szabályozó dokumentumot Für Lajos honvédelmi és Lubos Dobrovski védelmi miniszter látta el kézjegyével. A most aláírt dokumentum alapélveit a két fél tavaly októberben Pozsonyban megtartott határ menti találkozóján alakította ki. Az egyezmény a két hadsereg között több éve fennálló baráti és kölcsönösen előnyös kapcsolatokból kiindulva, a Közép- Európában végbement változásokra, valamint az európai biztonság kérdésében elért eredményekre alapozva, továbbá a Varsói Szerződés vár- i ható megszűnésével számolva határozza meg a kétoldalú biztonságpolitikai és katonai együttműködés feladatait. A megállapodás kölcsönös információ- és tapasztalatcserét is előír. Az egyezmény előirányozza a két minisztérium közötti magas szintű tanácskozások megtartását, határ menti találkozók, konferenciák és értekezletek szerverését is, kölcsönös részvételt törzsek és csapatok gyakorlatain, továbbá tisztek kölcsönös cseréjét katonai tanintézetekben történő képzésre, valamint tudomá nyos és gyakorlati munkán való részvételre. Az egyezményben meghatározott feladatokat a két fél évente pontosítja, s azon túl a kiemelten fontos katonai szakterületekre vonatkozó együttműködést külön megállapodásokban szabályozzák. Mintha nem a XX. század végén járnánk Hadifogoly — emberi pajzs Irak londoni nagykövete, Azmi Safik Al-Szalihi hétfőn megerősftettCi. hogy az elfogott szövetséges pilótákat ..gazdasági és tudományos létesítményekben” helyezik el, emberi pajzsul a légitámadások ellen. Egyebekben jól bánnak velük, mondta. A ITN brit független tévé megkérdezte, mi a biztosíték, hogy ugyanilyen céllal nem viszik-e a hadifoglyokat katonai létesítményekhez? A nagykövet erre így felelt: „ha biztosak akarnak lenni a dolgukban, hagyják abba az Irak elleni inváziót”. Előzőleg a szövetségesek megerősítették, hogy iraki nukleáris létesítményeket semmisítettek meg. Ezeket' a célpontokat a nagykövet egyetemi kutatóhelyeknek nevezte. Hétfőn a brit külügyminisztérium jelentette, hogy Nagy- Britannia területén is hadifogolyként tartanak fogva két irakit, miután kiderült róluk, hogy katonai személyek. Azon 72 iraki állampolgár között voltak, akiket még a háború kitörése előtt vettek őrizetbe biztonsági okból, de hazazsuppolásukra már nem keríthettek sort a hadi események miatt. ÍGY LÁTJA A SZAKÉRTŐ Merre tort a háború? Az öbölháború ötödik napján az előzőekhez képest lényeges változás nem következett be. A szövetséges légierő az elsőrendűen fontos objektumokon (repülőterek, rakétaindító állások, vezetési pontok stb.) pusztításán kívül megkezdte Szaddam Husszein Kuvait területén lévő elit alakulatainak felszámolását, a szárazföldi csapatok alkalmazási feltételeinek megteremtését. A szövetséges légierő mintegy hétezer bevetése tovább csökkentette Irak ellenálló képességét, ellencsapásai kiváltásának lehetőségét és növelte veszteségeit. Kedvezően befolyásolja a szövetségesek repülőinek tevékenységét az, hogy az iraki fél részéről jól szervezett, erős légelhárító tűz csak egyes körzetekben tapasztalható. Hasonlóképpen minősíthető az a tény is, hogy az amerikai repülőgépek törökországi repülőtereket is igénybe vehetnek. Mindemellett látni kell azonban azt is, hogy Szaddám Husszein repülői mind ez ideig légi csatákba nem bocsátkoztak. Az iraki repülők viszonylagos passzivitásának több oka lehet. Egyebek között ez elősegítheti az időnyerést, a megbomlott vezetési és légvédelmi rendszer helyreállítását, a személyi, anyagi, technikai eszközök pótlását, a csapást szenvedett egységek harcképességének helyreállítását. De az is lehet, hogy az iraki elnök a szárazföldi csapatok hadműveletei kibontakozásának időszakára tartalékolja erőit. A szövetségesek jelenlegi légi fölénye — mivel az még nem terjed ki a teljes légtérre — nem elegendő az iraki rakétaindítások meghiúsítására. Irak rakétái Izraelen kívül most már Szaúd-Arábiát és a szövetségesek állásait is elérték. így tehát a háborús térség országainak még egy ideig együtt kell élni a „rakétabecsapódások” és a „vegyi anyagtól” való rettegés gondolatával. Ez a félelem és rettegés csökkenthető a szövetségesek légi aktivitásának fokozásával, újabb „Patriot”-rakéták telepítésével és azok alkalmazási feltételeinek rövid időn belül történő megteremtésével. A szövetséges légierő feltehetően továbbra is hasonló intenzitású tevékenységgel vesz részt a háborús célok teljesítésében. Más haderőnemek, köztük a tengeri és a szárazföldi haderőnem csapatainak nagyobb méretű támadó offenzívája még öt harci nap eltelte után is várat magára. A szárazföldi csapatok és a haditengerészet erői még jelenleg is csak korlátozott mértékben kapcsolódtak be a szemben álló fél erői és eszközei megsemmisítésébe. Tevékenységükre többnyire a szorványosság és a kisebb összecsapások, csatározások a jellemzők. Ezeket figyelembe véve, valamint a háború öt napjának menetéből, a bekövetkezett események elemzéséből levont következtetések alapján biztonsággal állítható, hogy a szövetséges csapatok tevékenységére továbbra is az lesz a jellemző, hogy az iraki fél erőit, eszközeit — figyelembe véve azok veszélyességi sorrendjét — részenként semmisítik meg. Ez szükségszerűen a háború, a háborús térség, a hadműveleti körzetek kiterjesztését, a bevont erők és eszközök mennyiségének növelését eredményezheti. Irak kezdettől fogva a háború elhúzását, kiterjesztését, Izrael bevonását akarja. A szövetséges erők Kuvait minimális veszteségek árán történő felszabadítását tartják döntőnek. Ez tehát mindenképpen azt körvonalazza, hogy a háború végső céljának elérése csak időben elhúzódó harcok, hadműveletek sorozatával teljesíthető. Dr. Danyi István alezredes
