Pest Megyei Hírlap, 1991. január (35. évfolyam, 1-26. szám)
1991-01-05 / 4. szám
2 1991. JANUÁR 5., SZOMBAT sm/flr végi ^igpoí/n/rA/ K Felgyorsult diplomácia Washington végsőnek nevezett tárgyalási ajánlata Iraknak Gorbacsov erőfeszítései az új szövetségi állam kialakításúm Véres polgárháború a Vörös-tenger déli kijáratánál Általános PILLANATKÉP Tíz nap múlva lejár az a határidő, amit a Biztonsági Tanács adott Iraknak, hogy saját elhatározásából vessen véget Kuvait immár több mint öt hónapja tartó megszállásának. Január 15-e után a térségben felsorakozott 26 nemzetiségű, zömében amerikai haderő, a világszervezet döntése nyomán bármikor megindulhat, hogy katonai erővel szerezzen érvényt a nemzetközi jog nomáinak és állítsa helyre fegyveres úton az ENSZ egyik tagállamának az agresszor által megszüntetett szuverenitását. Washington, amely az agresszió ellen fellépő koalícióban vezető szerepet játszik, mindent elkövet, hogy megértesse Bagdaddal: nincs más választása, ha el akarja kerülni a számára csak vereséggel végződő háborút, minthogy e január 15-i határnapig megszünteti Kuvait megszállását. Az Egyesült Államok, miután Bagdad elutasította azokat a dátumajánlatokat, amelyeket az egymás fővárosaiba utazó külügyminiszterek legmagasabb szintű megbeszéléseire vonatkoztak, újabb békeolaj ágat próbál nyújtani a Szaddam Husszein-vezetésnek, mielőtt a fegyvereké lenne a döntő szó. A Fehér Ház a bagdadi amerikai ügyvivő útjánl azt javasolta, hogy a két ország külügyminisztere Genfben, azaz semleges területen találkozzon a jövő hét első felében. Tarik Aziznak, az iraki külügyek vezetőjének a svájci városban átadnák Bush elnök Szaddam Husszeinhez intézett levelét, amely felszólítaná Bagdadot, hogy feltétel nélkül, a háború elkerülése végett teljesítse a Biztonsági Tanács határozatát, s vessen véget agressziójának. Ha ez megtörténik, megfontolják Irak bizonyos területi igényeit, amelyek a határok kiigazítására és két kuvaiti szigetre vonatkoznak. Sor kerülhet az augusztus 2-a előtti státus quo helyreállítása után arra is, hogy átfogó közel-keleti rendezést tűzzenek napirendre, beleértve az Izrael által 1967 óta megszállt területek jövendő helyzetét. járművet és 2700 tüzérségi egységet tart a megszállt emírségben, s állandóan újabb egységek érkeznek. Ami az iraki agresszió elleni koalíciót illeti, bár újabb 25 ezer főnyi amerikai erőt irányítanak a térségbe, a csapatok létszáma még nem múlta felül az irakiakét, holott egyes katonai szakértők szerint a támadónak, hogy sikert érjen el, számbeli fölényben kell lennie, különösen akkor, ha a számára idegen, sivatagi terepen veszi fel a harcot. Ezzel szemben van viszont a koalíció erőinek hatalmas haditechnikai fölénye. A technikai fölénynek ez a bűvölete késztette talán arra egyes, a térségbe látogatott amerikai republikánus politikusokat, hogy csak a katonai megoldást sürgessék, s azt jósolják, hogy egy villámháborúval Irakot négy-öt napon belül térdre lehet kényszeríteni. Mások hosszú hónapokig tartó, a koalíció oldalán negyven-ötvenezer elesettel járó háborútól tartanak, s felvetik, hogy Irak megszállásának biztosítása, még akkor is, ha ott az emberi jogokat tiszteletben tartó kormány alakul, további áldozatokat követel. Nem is beszélve arról, hogy — mint egy londoni tudományos tanácskozás részvevői a napokban megállapították — ha háború tör ki az öbölben, Kuvait olajmezői könnyen pokoli lángtengerré változhatnak, s ezzel az egész földet fenyegető környezeti katasztrófát idézhetnek elő. KONGRESSZUSI AGGÁLYOK MIÉRT NEM OPTIMISTA BAKERT Az amerikai külügyminiszter, afnikor Szaddam Husszein utolsó tárgyalási lehetőségéről beszélt az amerikai televíziós állomások kamerái előtt, azt is kijelentette, hogy most kevésbé optimista, mint karácsony előtt. Valójában nem túlságosan hisz abban, hogy Bagdad elfogadja a feléje nyújtott békeolajágat. Az amerikai diplomácia vezetője nem véletlenül oly borúlátó. A washingtoni ajánlat napján jelentették be Bagdadban, hogy eredményesen próbáltak ki egy repülőgépre telepített radarállomást, amelyet ellenséges harci gépek észlelésére használhatnak fel. S a bagdadi televízió azzal igyekezett növelni a „harci lelkesedést", hogy hangsúlyozta, hogy mindezt az ország elleni blokád körülményei között sikerült elérni. Szaddam Husszein javaslatára olyan döntést is hoztak, hogy január elsejével az iraki hadsereg minden katonája havi 50 dinár (mintegy 160 dollár) összegű jutalmat kapjon, hogy „igy erősítsék harci szellemét’’. Az amerikai hírszerzés adatai szerint az iraki csapatok az utóbbi időben megerősítették kuvaiti harcállásaikat, és semmi jelét sem mutatják annak, hogy kivonulásra készülnének. Szaddam Husszein 510 ezer katonát, 4 ezer harckocsit, 2500 páncélozott szállító harc-Nem véletlen tehát, hogy az Egyesült Államok törvényhozása — amelyben az ellenzéki Demokrata Párté a többség — az elnököt arra igyekszik rábírni, hogy az öbölválságban csak akkor folyamodjon a katonai erőhöz, ha minden más lehetőség már kimerült. Ezért azt igénylik, hogy hadműveletek előtt a törvényhozást hívják össze, hogy hadüzenetet intézzen Irakhoz, hiszen ez véleményük szerint a kongresszus alkotmányos joga. Bush elnök viszont, mint legfőbb hadúr, csupán egyszerű parancskiadási aktusként értékeli a katonai akció elindítását. Különben is — teszi hozzá — a soknemzetiségű haderő a Biztonsági Tanács Egyesült Államokra is érvényes döntése alapján cselekedne, s emiatt nem szükséges az amerikai törvényhozás külön lépése. Túl ezen — mint hangzik —, a hadüzenettel járó vita elhúzódása alkalmat adna Szaddam Husszeinnek, hogy megelőző katonai akciót indítson, s így a kezdeményezést ismét átengednék a bagdadi vezetésnek. A Demokrata Pártot, amikor annyira ragaszkodik az általa alkotmányosnak mondott procedúrához, persze választási meggondolások is vezérlik. Az 1992-es év novemberében elnökválasztás lesz ismét az Egyesült ÁHamakban, s a Demokrata Párt nem akar nagy számú vdksot veszíteni amiatt, hogy akkor majd fejére olvassák: kongresszusi pozíciói ellenére nem tett meg mindent, hogy az Egyesült Államokat távol tartsa egy, emberéletek sokaságát követelő háborútól, amikor pedig a diplomácia és a más irányú nyomás lehetőségeit még nem merítették ki. dezkedéséről. Az elnök-főtitkár szavai szerint egyetértés alakult ki abban, hogy mi kerüljön bele az eljövendő összszövetségi költségvetésbe, hogyan működjön a jövőbeni államszövetség, s mi legyen az egyes központi szervek hatásköre. Az egyes tagköztársaságok legfőbb vezetőiből álló szövetségi tanács ezzel a korábbi, pusztán tanácsadói szerepkörből a döntéshozás testületévé alakult át. Gorbacsov szerint ezzel az előzetes megállapodással, amelyet később további központi intézmények létrehozása követ, majd népszavazás szentesít, megtörtént volna a fordulat, amely az eddigi, széteséssel és káosszal fenyegető állapotok után a gazdasági stabilizálódás felé vezet. Az elnök főtitkár optimizmusát azonban a londoni rádió erőteljesen megkérdőjelezi. Mint rámutat: továbbra sem tisztázott, hogy az egyes tagköztársaságok természeti kincseik, nyersanyagaik és termékeik mekkora hányadát bocsátják a központi kormányzat rendelkezésére. Egy másik ellentmondásnak azt tartja a BBC, hogy miközben Gorbacsov különleges elnöki hatalmával a szovjet állam egységesítésére törekszik, maga ássa alá ezt azzal, hogy tovább bontja a központi hatalom jogkörét az új államszövetségi szerződéstervezettel, amely szinte mindenre felhatalmazza a helyi választott szervezeteket, csak hogy megmaradjanak az unió kereteiben. Egy másik probléma, hogy az új év első napjaiban változatlanul katasztrofális a helyzet a szovjet városok üzleteiben. A polcok nagy része üresen tátong, s a boltvezetőik egyelőre váriák a január közepére ígért új, megemelt árlistákat. Az árak körül egyébként amúgy is káosz uralkodik. Mint az AFP moszkvai tudósítója írja, például a Gorkij utcai egyik boltban egy kiló kolbász ára eléri a 16 rubelt,, holott hivatalosan 2,60-at lehetne kérni érte. De nem ez a jellemző, hanem az, hogy teljesen hiányzik az üzletekből a tőkehús, a vaj, a margarin, a zsír és sok más. létfontosságú élelmi cikk. Mint az AFP megjegyzi, a szovjet átlagfizetés eközben változatlanul havi 300 rubel körüli, de a fő baj, hogy nincs áru ... TEMETETLEN HOLTAK MOGADISHUBAN MOSZKVAI KÉRDŐJELEK Gorbacsov, akinek csapata az esztendő fordulóját kemény munkában töltötte, jelentős előre tett lépésként értékelte az új föderációs testület előzetes megállapodását a Szovjetunió új szövetségi berenAz új esztendő Szomáliában polgárháború béköszöntével kezdődött. Sziad Barré, aki több mint 21 éve ura az országnak, s akinek elnöksége ellen nemegyszer kíséreltek meg már felkelést, most, úgy tűnik, aligha kerekedhet fölül ellenfelein. Mogadishuban, a fővárosban ágyuk dörögnek, s temetetlen holtaik százai hevernek az utcákon, mivel a heves lövöldözés miatt senki sem meri végső nyughelyükre vinni őket. Egyes hírmagyarázók szerint a Szomáliái diktátor a hidegháború befejeződésének áldozata lesz, ha uralmát sikerül az ellenzéki erőknek megdönteni, amelyek egyesültek, s további tízezer fegyveresük a főváros felé tart. A Vörös-tenger déli kijáratát el lenőrző ország rendkívül értékes volt, s a világhatalmak versenyt futottak, hogy bázisként nekik engedjék át a területet. Sziad Barré ennek mindig meg is kérte az árát. Most viszont a Perzsa-(Arab)öböl körüli államok az értékesek stratégiai szempontból, s a Szomáliái diktátor bukása miatt, ha ez bekövetkezik, aligha ejtenek könnyet a nagyhatalmak fővárosaiban ... Árkus István Olasz államcsínytervek Eltitkolt tények 1964-ben Olaszországban államcsínyt akartak végrehajtani a szocialista párt kormányra kerülésének megakadályozására. Giovanni de Lorenzo tábornok, a csendőrség s előzőleg a katonai titkosszolgálat vezetője részletes terveket készített a baloldal felszámolására: 20 ezer csendőr készült jeladásra megszállni a pártszékházakat, szakszervezeteket, újságokat, rádiót és televíziót. 731 személyt tartóztattak volna le és toloncoltak volna Szardínia szigetén egy katonai táborba. — Mindennek dokumentumai most érkeztek el a parlament illétékes vizsgálóbizottságához a Gladio szervezettel kapcsolatos nyomozás során. Az iratok kényelmetlen helyzetbe hozhatják a jelenlegi vezetés néhány tagját, így Francesco Cossiga köztársasági elnököt (aki akkor a véderő-minisztérium államtitkáraként a cenzúrázás egyik végrehajtója volt) azért, mert a parlamentet és a közvéleményt teljes homályban hagyták az előlkészített puccs valódi súlyosságáról. A parlamenti bizottság kommunista alelnöfke szerint viszont az iratok „tulajdonképpen második államcsínyre vetnek fényt”, mert a 21 évvel ezelőtti elhallgatás ezzel ér fel. A bizottságnak arra kell fényt derítenie, hogy az államcsínytervek összefüggésbe hozhatók-e a Gladio titkos szervezettel. Donyecki szénbányászok követelése Sztréjlílmllám fenyeget? Sztrájkot helyeztek kilátásba a nagy ukrajnai szénmedencék bányászai. A szén állami felvásárlási árának emelését követelik, azzal érvelve, hogy csak ez biztosíthatja életfeltételeik javulását. A donyecki medence szénbányáiban dolgozók szóvivője közölte, hogy a bányák vezetői követeléseikről táviratban értesítették Mihail Gorbacsov szovjet elnököt, illetve az ukrán vezetőket. Jelezték: január 10-től leállítják a termelést, ha követeléseiket a szövetségi kormány nem teljesíti. Az ukrajnai bányászok szóvivője szerint az év eleji áremelések nyomán tovább lehetetlenülő létfeltételeik javulására csakis akkor számíthatnak, ha az általuk kitermelt szenet a bányavállalatok a tavalyinál magasabb árán tudják értékesíteni. A donyecki bányászok felvették a kapcsolatot a Szovjetunió másik nagy széntermelő övezete, a kuznyecki medence bányászaival is, támogatásukat kérve akciójukhoz. Nem növelik a haderőt Vita egy vegyenelkebkörül A szovjet hadsereg nem növeli katonái számát a Baltikumban, mi több, Moszkva nem zárkózik el a csapatkontingens csökkentésétől sem — ezt Mihail Moiszejev szovjet vezérkari főnök jelentette ki a TASZSZ-nak. A szovjet hadseregtábornok azt követően nyilatkozott a szovjet hírügynökségnek, hogy Moszkvában megbeszélést folytatott Anataolijs Gorbunovsszal, a lett parlament elnökével. Moiszejev szavai szerint a védelmi minisztériumban munkacsoportokat hoznak létre, amely közvetlen kapcsolatot létesít a lett törvényhozás tagjaival. E csoport más ré-Külföldi események egy mondatban ' ?< ''A, 9 A szerbiai sofőrök pénteken kétórás figyelmeztető akcióval lezárták a Belgrádba vezető főútvonalakat, hogy felhívják a figyelmet követeléseikre, például a szállítmányozás . adókönnyítésére. A Vezető japán- keeesk-edőházak egy csoportja egymilltiárd dollár értékű élelmiszei*t. gyógyszert és különféle fogyasztási cikkeket szándékozik felajánlani a Szovjetuniónak nyersolajért cserébe. A Az albánokat nem lehet kizárni az új Jugoszláviáról folytatott tárgyalásokról, jelentette ki sajtóértekezletén Ibrahim Rugóvá, a Koszovói Demokratikus Szövetség elnöke. A A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége kezdeményezte, hogy január 21-én emlékezzenek meg a II. világháború összes vajdasági áldozatáról. A Moszkvában péntek este a KGST helyett létrehozandó új nemzetközi gazdasági együttműködési szervezet alapokmányának vitájával folytatta munkáját a KGST végrehajtó bizottsága. A Rekordszámú, 397 ezer német etnikumú személy vándorolt ki a Szovjetunióból és Kelet-Európából Németországba 1990-ben, közölte a német belügyminisztérium. A Űjabb, tragikus halált okozó arab—izraeli incidens, történt pénteken az Izrael által megszállt Gáza-övezet közelében: egy arab buszvezető járművével szántszándékkal nekihajtott egy izraeli személygépkocsinak. A Még tavaly júliusban ismeretlen tettes huszon-egynéhány síremléket gyalázott meg a tambovi Péter-Pál temető zsidó parcellájában; a nyomozás mára eredményt hozott: a tettes a helyi bútorgyár fiatal munkása, aki részegen orosz, tatár síremlékeiket is meggyalázott a zsidóikon kívül. A Félmilliárd dolláros hitelt javasolt Csehszlovákiának pénteken az Európai Közösségek Bizottsága a nemzetgazdaság piaci átalakításának támogatására. giókat érintő vitás kérdésekkel is foglalkozhat majd a jövőben. A szovjet vezérkari főnök hangsúlyozta, hogy a lett hatóságok kérésére a jövőben részletesebb adatokat bocsátanak majd Riga rendelkezésére a szovjet csapatok baltikumi elhelyezkedését illetően, a különböző katonai objektumokról, és a tervezett csapatmozgásokról is előzetes információkat biztosítanak majd. A szovjet tábornok ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a szovjet és a köztársaság törvényei közötti eltérések olyan joghézagokat teremtenek, amelyek lehetővé teszik a katonai szolgálat megtagadását. így például a lettországi sorkötelesek alig hat százaléka tett eleget az őszi behívóparancsoknak. Lettországban eközben már második napja nem jelennek meg a köztársasági lapok, miután a szovjet belügyi alakulatok — egvelőre még nem ismeretes, kinek a parancsára — a hét közepén elfoglalták az SZKP rigai kiadóvállalatát. A lett parlament az ősszel államosította a lett KP vagyonát, így a csaknem valamenynyi köztársasági lapot kiadó vállalatot is. Az SZKP viszont nem ismeri el a vagyonelkobzás jogosságát, s — a szovjet alkotmányra és törvényekre hivatkozva — változatlanul igényt tart a kiadóhivatalra és a korszerű nyomdára. Tavaly ősszel a jurmalai pártbizottság „kilakoltatása” keltett hasonló viharokat, a helyi tanács akcióját azonban a szovjet tengerészgyalogosok, majd belügyi katonák bevetése hiúsította meg. Ezt követően a lett parlament arról hozott döntést, hogy a helyi hatóságoknak le kell állítaniuk a szovjet katonai alakulatoknak és belügyi egységeknek nyújtott mindenfajta kommunális szolgáltatást. A SZOCIÁLIS ÉS A TÁRSADALMI HÁTTÉR A sárga sátán markában Tlzenévetm elején jártam, amikor új nsomszédot kaptunk, egy négygyerekes családot. Az apa fodrász volt. nem Is rossz fodrász, bár akkortájt, mikor én megismertem, már gyengén reszketett a keze, akit egyszer megberetváilt, másodjára csak nyiratkozni ült be a székébe. Ez a ha.lk szavú, P. Howard és Jack London bűvöletében élő emberke a szemünk előtt sorvadt el, a szesz felmorzsolta a máját. Előbb a fizetését dézsmálta, egyre kevesebbet vitt haza, majd semmit. A főnöke akkor rúgta ki. amikor kiderült, Guszti úr már ott tart, hogy az arcszeszt is megissza. Ideig-éráig maszekolt, házhoz járt dolgozni. Aztán már oda sem, mert eladogatta a szerszámait. Odáig süllyedt, hogy meglopta önmagát és a családot — mire meghalt —, az árokban fagyott meg, ahová részegen bezuhant, s Így megelőzte a rákot —, a lakás majdhogynem kiürült, ami mozdítható volt. elkótyavetyélte. Az állam szerepe is megkérdőjelezhető az alkoholizmus elleni harcban. Szóbeli ígéretek, országos méretű programok hangzanak el, melyek többnyire nem jutnak el a kivitelezésig. Egyfajta kétkulacsos politika látszik itt érvényesülni, hisz a verbális alkoholizmus elleni küzdelem mellett az alkoholfogyasztás legnagyobb haszonélvezője maga az állam! A furcsa, már-már szégyenletes tény, hogy az alkohol forgalmazásából inkasszált milliókból az egészségügy nem kap egy vasat sem. (Más európai országokban, például Lengyelországban 0,5—1 százalékot utalnak át gyógyítás céljára.) Hazajáró lelkek Első reggel kábultan ébredek, éjjel, hogy tudjak aludni, valami labdacsot kaptam. Reggeli. Kakaó, vaj, párizsi. Nem sok, de ízletes. Ezt követi a munkaterápia, mindenki megy a saját szektorába. A választás szabadon történik. Vannak „háziak”-kórterem, közös helyiségek takarítása, konyhás, ételosztó, portás-, a szakmunkások a kórház karbantartó műhelyeiben dolgoznak, mások a kertészetben ügyködnek. Délelőtt meglehetősen csendes az osztály. Szobatársaim vonatjegyeket szortíroznak. Nem erőltetik a barátkozást, de udvariasak. Délután meginvitálnak ultizni és megkínálnak palacsintával. Egyikük jókötésű, filmszínészi allűrökkel domborít, 33 év alatt számtalan helyen dolgozott — többnyire „aljamunkát” —, noha műszaki rajzoló. Alkalmi ivó, de ha belekezd, nem képes megállni. Ráadásul agreszszív, komoly konfliktusokba került a környezetével. Harmadjára élvezi az itteni ingyenkvártélyt, önként jött be és nem akaródzik távozni. Hová? Lakása, állása nincs, az élettársa — pont az ital és a verések miatt — megpattant mellőle. A „visszajárás” a nőknél sem ritkaság. Egyikük — 37 éves, kétgyerekes családanya — most van bent negyedjére.
