Pest Megyei Hírlap, 1991. január (35. évfolyam, 1-26. szám)
1991-01-21 / 17. szám
199t. JANUAR 21.. HÉTFŐ Finn faházak a dunaharaszfi tóparton Horgásztervek a távoli nyárra A tó olyan, mint egy foncsorát vesztő vén tükör, ezüst és vasszürke színekben csillog. Két mindenre elszánt pecás topog a partján, ők maguk sem hiszik, hogy ilyen hidegben halat lehessen fogni. Pedig van benne hal, nem is kevés. Háromszáz mázsa ponty, busa, süllő és pisztráng lett betelepítve október végén. Az utóbbit egy eszkimó külsejű emberke bizonygatja, aki azt hiszi, balekot fogott. Aztán, mikor tisztázom, hogy nem pecázni jöttem, kevésbé lelkesen de készségesen vezet be a konyhába, a birkapörkölt illatú melegbe. — Jó orra van, valóban birka fő — dicséri meg a szimatomat Béress János, s paprikát hint a totyogó lábosba. — Így marad, most már csak'kavarhatni keli. hogy oda ne kozmáljon — mondja a konyhalánynak, aztán maga előtt terelgetve átballagunk a tárgyalóterembe. — Már itt vannak az üzletfeleit is, csak járnak egyet a szabadban. Ügy néz ki. tető alá jön ez az üzlet is — dörzsöli a kezét elégedetten a dunaharaszti kempingtelep igazgatója. — A tél nem kedvez a horgászatnak, de kedvező az üzletkötéshez. Már most ki merem jelenteni, az idén mi leszünk a legnagyobb horgászkemping Európában. Az Interco Rt. (előtte kisszövetkezet) sport h orgász telepét eddig is a nagyok közt jegyezték, ám most, egy napokban létrejött magyar—finn megegyezés jóvoltából a nagyok közt is az élbolyba kerülnek. Egy finn faipari cég 50 darab rönkházat szállít a dunaharaszti tópartra, melyek összeszerelése már a tavasszal elkezdődik. — ötven ház: háromszázzal több férőhely. Ráadásul nem akármilyenek ezek a „vityillók”. Van bennük két hálószoba, tát-salgó. konyha. WC. zuhanyozó és szauna. Mindez 50 négyzetméteren. ' Padlófűtés, tehát télen is lakható, mínusz negyven főkig garantált a hőszigetelés. Egy ház másfél millióba, az ötven ház 75 millió forintba fog kerülni, a finn partner meglehetősen hosszú távú törlesztést szabott meg, kedvező kamattal. — Tízéves törlesztés szokatigazgatója és az IVECO olasz cég megbízásáoól a Da Vinci Kft. két kulcsembere. Kismartoni Gábor ügyvezető és Kovács Attila gazdasági igazgató. Az IVECO-rói tudni kell, hogy ez a cég a FIAT egyik nagy leányvállalata, nemcsak az autóiparral van jelen Magyar- Országon, de számos vendéglátó-ipari gépet és berendezést is szállít — pizzasütő kemencéket, fagylalt- és palacsintasütő automatákat. A Da Vinci Kft. több témában is érdekelt ezen a hétvégi üzletkötésen. FIAT-mikrobuszokat ajánl kihelyezésre, és olyan felújított lakókocsikat, amelyek közúti forgalomra már nem alkalmasak, ám nagyon jól megfelelnek egy kempingtáborban. Béress János három fagylalt- és két palacsintasütő automatára is kér árajánlatot, s noha a kft.-nek nem profilja, a két fiatal üzletember ígéretet tesz, hogy széjjelnéz a nagy- európai horgászfelszerelést gyártók háza táján is. — Igazi horgászparadicsomot szeretnénk kiépíteni — mutat ki a tó felé Vashegyi László. — Ehhez feltétlenül szükség van egy shopra is, ahol bármilyen horgászcuccot megvásárolhat a vendég, nem kell beutazzon érte a városba. A fenti témához tartozik egy új horgászlap beindítása, mely a magánkezelésben lévő horgászvizeknek lesz a sajtófóruma. Egyelőre negyedévenként fog megjelenni magyar és német nyelven, felvállalva a reklámtevékenységet is, beleértve a reklámszolgáltatást hasonló profilú külföldi cégeknek. t — Február végén megtartjuk az európai horgaszszaklapok főszerkesztőinek dunaharaszti találkozóját. Ez lesz az első ilyen nemzetközi rendezvény, melyet szeretnénk rendszeresíteni. Az ok kézenfekvő: ez is egyik módja, hogy betörjünk a nyugati horgásztudatba: a hazatérő vendég akarva-akaratlan hirt ad rólunk a lapjában. A világot a háború ‘kísér te te járja, az üzletemberek visszafogottak. napjainkban ott és arra kockáztatnak, ahonnan hamar megtérül a kockázat anyagi alapja. Jó tudni, hogy van kivétel, hogy nemcsak olajra, fegyverre és élelemre van kereslet. Budapesttől alig tíz kilométerre von egy csendes, békés zuga a világnak, ahol az üzlet alapját égy zöld színű tó és egy tenyérnyi erdő adja. No meg néhány jó magyar ötlet. Matula Gy. Oszkár lan az üzleti világban. Mi ebben a jó a finneknek? — Ne féltse őket, meglelik a számításukat. A kemping amolyan bemutató hely lesz. mi vállaljuk fel a finn cég magyarországi képviseletét. A faházaikat itt nálunk meg lehet tekinteni, és lehet rendelni is belőlük — rajtunk keresztül. Mind a két fél jól jár, mi — az előzetes számítások szerint — két év alatt behozzuk az 50 ház arát, jóvalta előbb, mint ahogy a törlesztés lejárna. A fogadási kapacitás növelését az 1990-es év tapasztalatai sürgették. Kora tavasztól késő őszig csak előjegyzése« alapon lehetett szobát kapni a dunaharaszti kempingben. De vajon mennyire enyhíti a csúcsidő zsúfoltságát az ötven ház? — Minden gondunkat nem oldja meg — ismeri el Béress János. — Mert időközben megszületett egy másik magyar— finn előszerződés is. Finnország legnagyobb biztosítótársasága helyet keresett egy golfpályás külföldi beruházáshoz, s ennek pályázatát végül is mi nyertük el. A kemping tőszomszédságában egv 65 hektáros sportkomplexumot épít a finn társaság, de a szállást és étkeztetést tőlünk veszik majd igénybe. Ezt az üzletet egyetlenprobléma kérdőjelezi meg: lesz-e földtörvény március végéig? Mert ha nem, a finnek nem hoznak be tőkét az országba. egy nyugati érdekcsoport nem hazardíroz, ha nem kap törvényekkel alátámasztott garanciákat. Közben megérkezik még néhány úr. köztük Vashegyi László, az Interco marketing-Franda rafinéria csak hölgyvendégeknek Férfiaknak tilos Berlinben kaput nyitott egy mesés borravalóért sem adott új hotel, de csak hölgyvendé- szobát. Kudarcát egyébként geknek. A férfiak minden nyílt levélben ismerte be az igyekezet és ravaszkodás mel- úr, és ezt így zárta: „Először lett is csak a földszintig jut- sajnáltam az életem során, hatnak, legfeljebb teát és rö- hogy nem születtem nőnek!” vidi-talt rendelhetnek a bejárat melletti diszkrét szalonban Kinek van igaza? A szópárbaj folytatódik Lapunkban már hetek óta figyelemmel kísérjük azt a háborút. amely a Buda környéki önkormányzatok és a mezőgazdasági szövetkezetek, állami gazdaságok között dúl. A települési önkormányzatok egy csoyortja ugyanis visszaköveteli földjeit a területén működő szövetkezetektől, akik viszont azzal érvelnek, hogy egy 1967-es törvény értelmében ők ezekre a területekre tulajdonjogot szereztek. Annak eldöntése érdekében, hogy e bonyolult, kérdésben vajon kinek van igaza, a Tv 2 Körzeti Stúdió szerkesztősége egy vitát szervezett, amelyre meghívta mindkét fél képviselőjét, és a Belügyminisztérium szakértőjét. A résztvevők több mint kétórás igen heves és parázs vita után befejezték a találkozót. Hogy milyen eredménnyel, hogy született-e ezen a beszélgetésen megállapodás, hogy fegyverszünetet kötnek-e a szemben álló felek — nemcsak, akik ezen a vitán részt vettek, hanem az egész országban hasonló ellentétek miatt szemben álló szövetkezetek és önkormányzatok — erről bővebbet ma este tudhatunk majd meg. A páratlanul izgalmas beszélgetésről ugyanis a Budapesti Körzeti Stúdió című műsorban egy 20 perces összefoglalót láthatunk majd, amelyben Pest megyéből Sóskút polgármestere vesz majd részt. Sz. K. Mi lesz a sem a betűzi objektumnak? Lelakott lakásokból otthonok A tököli repülőtér haszno- kérnek a kiköltözők. Kocsis sításáról szinte hetente olvas- Mihály elmondta, hogy a közhatunk lapunk hasábjain. A ség ónkormanyzata igényt tart megyében lévő szovjet kato- az i950-es években még az naí bázisok s — talán — az akkori Magyar Néphadsereg országban lévő összes többi által épített létesítményekre. közül legnagyobb a Kiskun- Szerintük ugyanis ez jogosan lacháza és Bankháza határán a települést illemé meg. Méglévő laktanyaobjektum. Hogy hozzá ingyen. Viszont a szova közel hatszáz hektárnyi te- jeles által az 1970-es években rületen fekvő repülőterének kialakított épületekért, csarnomi lesz a sorsa, azt egyelőre kokért és helyiségekért a még nem tudni. A kormány szomszédos ország igencsak várja a pályázatokat: kinek borsos árat kér a magyar kormilyen ötlete van a szovjet mánytól. A követelésük 470 katonai repülőterek — így a millió forint. lacházi — további hasznosítá- Ennyi pénze természetesen sára. erre az objektumra nincsen az Mint Kocsis Mihály kiskun- országnak, de addig, amíg a lacházi polgármester szavai- végső döntés meg nem szüléből kiderült, a település ön- tik, s az utolsó árban meg kormányzata és lakossága egy- nem egyeznek, addig a lacházi aránt kíváncsian figyeli a fej- képviselő-testületi tagok próleményeket. Ha ugyanis egy hálják meg átvenni az ügyolyan vállalkozó nyerné a pá- letek bonyolítását. lyázatot, aki egy személy- és teherfuvarozással foglalkozó légikikötőt szeretne kiépíteni, azon csak nyernének a helv-A polgármestertől arra is választ kerestünk, hogy ha megkapják a fent említett 591 lakásnak minősített helyisébéliek. Ha mást nem is, de get, milyen terveket szőnek a körülbelül száz, kétszáz em- hasznosításra. Megtudtuk, bernek jelentene ez munkale- hogy a településen van ugyan hetőséget. lakásigénylő, de közel sem Állítólag ebből a laktanya- ennyi. Ezért a kiskunlacházi ból költöznek el legutoljára önkormányzat a szomszédos a szovjet katonák és család- települések lakóinak szintén tagjaik. S ha ez valóban és felkínálja megvételre az igenrövidesen megtörténik, akkor csak lelakott épületeket. Mikczel hatszáz. pontosabban öí- vei azok rendbehozatala, felszázkilencvenegy lakásnak mi- újítása nem kevés pénzbe kenősített helyiséget hagynak rül — és ezt a leendő tulajdoott, sajnos igencsak leromlott, nosok is jól tudják —. ezt az elhanyagolt állapotban. ár .megállapításánál figyelem-Megtudtuk továbbá, hogy a be fogják venni. Ezzel persze többi ingatlant, kiszolgálóké- még koránt sincs vége az ügylyiséget: óvodát, iskolát, üzle- nek, ezért lapunk a továbteket hasonló állapotban ha- biakban is figyelemmel kíséri nvományozzák utódaikra, a lacházi szovjet laktanya Ezért a beépített területért — hasznosításával kapcsolatos mely hozzávetőlegesen tíz híreket, hektár — nem kevés pénzt —r—ó A SEBTEEEN ÖSSZEHOZOTT FARM NEM TEREM MANNÁT K aré és iärm M risk Kolléganőm, aki hajdan az egyik alföldi tanyán nevelkedett, s már jó ideje a főváros lakója, a minap örömmel újságolta, hogy édesanyja is belépett a földfoglalók táborába. Igaz, nem önkényesen, hóna alatt az ősi juss birtokba vételéhez szükséges kihegyezett karóval érkezett a szántóföldre és lett testvéreivel együtt egy Icataszteri hold boldog birtokosa, hanem a törvény adta jog segítségévei. És ez még nem minden. Azt is elmondta, hogy édesanyja vidéken élő testvéreivel közösen vásárolt egy traktort, s most már annak segítségével, felváltva, kö— ahol is árgus hölgyszemek figyelik minden lépésüket. ,.Az Artemisia — mint az ötlet kiagyalója és finanszírozója. Gabriella Bernhard nyilatkozta — hölgyek kezelésében levő menedékhely olyan hölgyeknek, akik nem kívánnak maguk mellett unalmas társat, alkalmi udvarlót, erőszakos szeretőt.” A Brandenburgische strasse kétemeletes antik épületét újították fel — sajátos, ám a szándékot kifejező módon. A mindössze nyolc szoba tapétája rózsaszínű, mentazöld, platinaszürke és fehér. A fürdőszobákat az északi kényelem és a francia rafinéria jellemzi. Mindez miért? „Hogy a vendégek Vérmérsékletüknek megfelelő módon és környezetben öltözhessenek, vetkezhessenek, szépitkezzenek, ameddig csak kedvük tartja”. A személyzetnek nincs egyetlen férfi tagja sem, szakácsnők főznek, és természetesen hölgyek szolgálnak fel. A berlini fal lebontása után érthető a kíváncsiság e luxuselzárkózás iránt. Egy texasi olajmilliomos például a leghatékonyabb fegyverrel vette ostrom alá az Artemisiát: a recepció (természetesen hölgyekkel) azonban állta a rohamot, még a kilátásba helyezett Téli capriccio rajzolt rá késsel és elmotyogott egy párszavas imát. Ha azt mondom, törökbúza, nemcsak az aranyszínű kukoricacsöveket látom, hanem megjelenik egy Munkácsy-stilusú élőkép, nyolcan-iízen morzsoljuk a sárga csöveket a kiskonyhában, s a rossz szagú pelróleumlámipa fényudvarában ángyom tartja szóval a morzsolókai, garabonciásmesékkel. A zúzmara szó régi telek emlékét idézi, a gyermekkori telekét Biharban — Biharugrán és Beregböszörményben—, majd a későbbi szilaj huszonéveim zord teleit Gyergyóban, Csikban-Erdélyországban. Lehet — sőt biztos — hóbortos dolog a szavaknak színeket adni. Pedig színük is van, nemcsak jelentőségük. Vannak rideg-hideg és meleg szavak. Az anyám siótól megmelegszik a szívem, az elmúlás szótól megborzongok. A zúzmara szó értelemszerűen hideg kellene legyen, mégsem érzem benne a tél fagyos, szorító markát, kivált nem akkor, ha a kristályvirágok a napfénytől csillognak. zebb i zúzmarát festeni. Ügy megfesteni, hogy a zúzmara éljen. Az ember, ha a természet csodáit igyekszik megörökíteni, mindig csak kontár. Vagy legalábbis keveseknek adatott meg a talentum, hogy képen, szóban vagy zenében úgy és azt adja vissza, ahogy a szemünkkel látjuk. Kép: Erdősi Ágnes Szöveg: Matula Gy. Oszkár csirkéért már régóta nem kell sorban állniuk a piacon vagy az üzletben, de terményekért sem, mert eddig az Apajpusztához közeli telek, ezentúl pedig a Csongrád megyében lévő és visszaszerzett tanyai föld ad lehetőséget arra, hogy kukoricát és egyéb takarmányféleséget termeljenek meg a kisfarm állatainak. — És ez még csak a kezdet — tudtam meg. Ugyanis a néhai nagypapának egyéni gazdálkodó korában nyolcholdnyi birtoka volt. s azt művelte, gondozta népes családjával, azon a külvilág zajától olyan távol eső tanyan. amit kétkezi munkájának gyümölcseként a magiénak vallhatott. Hej, a régiek közűi, de kevesen vannak már olyanok, akik megérhették azt. hogy igényt tarthatnak egykori tanyáikra, szántóikra. És, ami meglepő, hogy ismét elhangzanak a régi dűlőnevek, előkerülnek a megsárgult telekpapírok, léteznek még a szükséges dokumentumok. Ugyan még nincs földtörvény. de majd lesz, talán még ezen a tavaszon. És lesz új szövetkezeti törvény is, mert a nagyüzemekre, a jól' gazdálkodókra. a megújulni képesekre ezentúl is szükség lesz. A kolhoztípusúfikat pedig majd elfe’ejtik. Azok is. ak*k dolgoztak bennük es azok is. akik ott a hatalmat gyakorolták. A tu'ajdonosi, a gazdaszemlélet. a föld megművelése iránti nosztalgia sokakban pezsdít meg érzelmi húrokat. Szakértelem, és sok esetben tőke, gyakorlat hiányában azonban a sebtében összehozott farmok nem teremnek mannát, sőt a pillanatnyi agrár túltermelés miatt hasznot sem hoznak. A lehetőség azonban adott a tulajdonossá, példabeli esetünkben a törpebirtokossá váláshoz. A karókat azonban csak azok cipeljék magukkal, akik azon a földön, amelyre leverik, tisztességesen és hoszszú távon dolgozni is fognak. Gyócsi László zösen művelik a szántót. Tudod — mondta —, nagyapám parasztember volt, s a nagyanyáménál együtt hat gyereket neveltek fel. Ott, a tanyán hamar megismerkedtem a földművelés egészen hagyományos módszereivel, köztük a kapálással. Nyaranta, amikor szüleimmel kijárunk a telkünkre, szó szerint szívesen veszem ki a részemet a kerti munkákból. Számomra ez felüdülést jelent. A főváros XX. kerületében lévő kertes házukhoz gazdasági épületek is tartoznak, ahol egyebek között állatokat, baromfikat tartanak. Tojásért, Állítom, nincs két egyforma zúzmara. Más a zúzmara a Gyilkos-tónál, a Szuhárd alatti fenyvesben, más a Baragan pusztáján Munténiában és más Balatonaligánál, vagy a Soroksári-Duna-ág partján merengő szomorúfűzek lecsüngő ágain. Hogy miért más? Mert ahány jégkristály, annyi tükröcske, s a tükrocskékben ott van a táj, mely változó és mégis állandó, fájóan szép, vagy szépségében is szomorú. A zúzmara nem csupán telet jelent és nem csupán szilárd halmazállapotú csapadék. Éppúgy tavasz, csak akkor májusi zápornak hívjuk, hajnali harmat júliusban és borongás köd a korán érkező őszi estéken. Nem tudjuk, honnan jött és nem tudjuk, hová megy. Van egy barátom, festő. Nem rangos festő, inkább csak piktor, valami olyasmi helyet foglal el a rangsorban, mint kóristalányok az operában. Kedvenc témája a Duna-part Pesttől Dömsödig. Lefestette már nyári verőfényben és viharban, de legtöbbször télen. Tőle tudom, hogy a legnehe-Lehet, furcsának tűnik, de nekem egy-egy szóhoz képek, képsorok kötődnek, vizuálisan is megjelenik előttem a szóban kifejezett tárgy vagy a fogalomhoz kötődő tárgyi asszociáció. Ha azt mondom, kenyér, látok egy hatalmas cipót, oldalán a kidudorodó gyürkével, anyám mindig itt szegte meg a kenyeret, de előbb keresztet
