Pest Megyei Hírlap, 1991. január (35. évfolyam, 1-26. szám)
1991-01-19 / 16. szám
6 1991. JANUÄR 19., SZOMBAT EGYÜTT AZ UTAKON AZ ŰTINFORM JELENTI Az Ütlnformtól Kovács Zsuzsa jelenti: Az ország egyes tájegységül változó út- és látási viszony9k fogadják az autósokat, a hajnali , ® kora reggeli órákban sokfelé ködfoltok .lassítják a közúti közlekedést. így van ez a Duna menti főutakon, a 6-os és az 51-es főút teljes hosszában a Csepel-sziget területén, valamint az MO-ás körgyűrűn az M3-as, autópálya gödöllői, és az lVI7-es autópálya martonvásári szakaszán, ahol a látótávolság helyenként 50 méter alá csökken. Mielőtt hosszabb útra indulnak, feltétlenül szükséges mindkét szélvédőt és valamennyi lámpaburát megtisztítani, hiszen a rárakódott szennyeződést és a most már egyre vastagodó Jégréteget el kell távo-A hidakon és a felüljárókon derésedés és síkosság miatt Igen óvatosan kell hajtani. Péntek reggel egy baleset során megrongálódott a 4-es fóút szolnokl Tisza hídján a hídkorlát. a helyreállítást már megkezdték, annak befejezéséig a hídon helyi forgalomkorlátozások érvényesek, időszakosan félpályára szűkül le az úttest. Környezet- és természetvédelmi szempontok miatt ezen a hét végén Is lezárják a Mátraházáról Kékestetőre vezető bekötőutat. A kirándulni vágyók Mátraházán a 24-es főút mentén kijelölt parkolókban hagyhatják járműveiket. Onnan csak a Volán menetrend szerint közlekedő autóbuszaival lehet a bekötőúton felhajtani Iíékestetöre. Karbantartási munkák miatt szünetel a kompforgalom a Dunán Esztergom és Párkány között, így ezen a közkedvelt átkelőhelyen előreláthatólag február közepéig nem lehet Csehszlovákiába utazni. Javasoljuk. hogy a parassapusztai vagy a balassagyarmati határállomásnál lépjék át a határt északi szomszédaink felé. Felhívjuk a Csehszlovákiába utazók figyelmét, hogy az úgynevezett zöld kártyát még az utazást megelőzően valamelyik Hungária Biztosító irodában ki kell váltani, mert ennek hiányában nem lehet Csehszlovákiába beutazni. Hasonló a helyzet a benzinjegyekkel Is, ezeket is érdemes előre, valamely lbusz-kirendeltségen, vagy a határon lévő Cedok-irodában megvásárolni. A dunai kompok a kiadott menetrend szerint zavartalanul működnek, WARSAW A, F03EDA, TEHERAUTÓ? A háború utáni Szovjetunióban „Pobcda” („Győzelem”) névvel kezdték gyártani. Az ötvenes években, ha éjszakánként lefüggönyözve valahol megjelent, sírás, kétségbeesés követte távozását. A hatvanas, hetvenes években taxiként tűnt fel a magyar utakon — Igaz, akkor Warsawának hívták — és Lengyelországban gyártották. Ma már ritkán látni. Ezt az „átalakított” típust Vácott fedeztük fel. Ma már mosolygunk rajta. Elszállt felette az idő... MÁRCIUSIG AUTÓVAL IS Capri szigetén március 1. és október 31. között tilos a magánautóknak partra szállniuk. A rendelkezés alól csak a. szigetlakók autói kivételek, illetve azoknak a kocsijaik, akiknek házuk van a szigeten és befizették az úgynevezett partraszállási adót HA FRONT, TÖBB A BALESET Az Időjáráshoz — ugyanúgy, mint minden máshoz — nap mint nap folyamatosan kell alkalmazkodni. Az egymást követő Időjárási frontok átvonulásakor kimutathatóan szaporodnak a balesetiek. Jó ha tudják a járművezetők, hogy a hideg- vagy melegfront átvonulása okoz-e náluk kellemetlenebb pszichológiai hatást (bizonytalansági érzés, életkedvvesztettség, figyelmetlenség, szorongás, esetleg feszültségérzésnövekedés, agresszivitás stb.). Aki ismeri, hogy milyen frontra érzékeny, tudatosan készülhet a kedvezőtlen reakciók hatásának csökkentésére, kiküszöbölésére. Az orvosi meteorológia 24 órával a front átvonulása Ciótt közli, hogy az hideg- vagy melegfront lesz. Minden harmadik ember vegetatív idegrendszere érzékenyen reagál az időjárási frontváltozásokra, a légnyomás, a nedvesség, valamint a hőmérséklet ugrásszerű változására, illetve annak közeledtére. A megfigyelések szerint már GO órával a front átvonulása előtt növekedik a balesetek száma, s elvonulása után ugyanolyan ütemben csökken. A gépjárművezetők számoljanak az ilyenkor fellépő fáradékonysággal, dekoncentrációval! Minél hirtelenebb az időjárás-változás, annál nagyobb hatást gyakorol az emberek többségére. A melegfront általában a szervezet erőit mozgósítja, többek között ingerlékenységet, türelmetlenséget okoz. A hidegfront a szervezet regenerálódásának, erői tartalékolásának irányba hat, többek között fáradékonyságot, bágvadtságot idéz elő. Ugyanez az időjárási helyzet az érzékenyek egyik csoportjánál agresszivitást, fokozott fölényérzetet, másoknál depressziós hangulatot vált ki, fokozza a bizonytalansági érzést. Nyomott hangulat esetén a reakcióidő megnő. Az időjárás bizonyos változásaira feltehetőleg mindenki érzékeny, de nem mindenki egyformán. Az emberek mintegy 30 százalékánál lépnek fel fokozottan reakciók, a reagálók százalékos aránya azonban az egyes korcsoportokban eltérő: csecsemőknél 10, kisgyermekeknél 15, serdülőkorban 5, fiatal felnőtt korban 20, középkorúaknái és öregeknél 30-50 százalék is lehet. A tünetek lehetnek pszichések (rossz hangulat, nyomottság, izgatottság, agresszivitás stb.), fiziológiaiak (indokolatlan verejtékezés, szívpanaszok, fejfájás stb.) és a patológia határát súrolok (reumatikus fájdalom, asztmái* roham stb.). Az időjárás változására, a különféle időjárási frontokra az emberek egy része élénken reagál, s viselkedésében kedvezőtlen változás lép fel. Egyébként is meglévő hibáikon ilyenkor kevésbé képesek uralkodni. Különösen veszélyes lehet, ha Ilyenkor valaki gyógyszert szed. A gyógyszerfogyasztás alkalmatlan arra, hogy az emberek érzelmi, hangulati és tudatváltozását megfelelően és tartósan Irányítsa. TERV MÁR VAN Hírekben a korábbi években sem szenvedtünk hiányt a szovjet autógyárakat tekintve. Tervezett beruházásokról, tárgyalásokról, gondokról, nehézségekről ma is hallunk, konkrétumot annál kevesebbet. Nemrég viszont arról olvastunk, hogy a Moszkvics-gyár új kisautó tervein dolgozik. Mérete a Fiat Panda és a Lada Szamara között lesz. Jó utat, balesetmentes közlekedést kíván: Gvfirl únfltás Rovatunk a Pest Megyei Közlekedésbiztonsági Tanács támogatásával készült Kit szorít a nadrágszíj? Mentősöknek: Meid A helyi önállóság, az önkormányzatok korát éljük. S vajon miért ne gondolnák úgy sokfelé: jó lenne nekünk is egy mentőállomás. Kocsit ugyebár még ajándékba is lehet kapni, a többi meg majdcsak megoldódik.., — Tényleg lesz-e minden faluban mentőállomás? Vagy az tán mégsem ésszerű? — kérdeztük dr. Győry Attilától, a Pest Megyei Mentőszervezet vezetőjétől. — Remélem, hogy nem lesz, mert ezt még a leggazdagabb országok sem engedhetik meg maguknak. De tény, hogy sokfelé, a lakosság biztonságát szem előtt tartva, az önkormányzatok kérik: legyen náluk is mentőállomás. Most Sülysáp, Dunakeszi, Gyömrő neve szerepel nálunk a kívánságlistán. Ezek persze olyan települések, ahol áldozatot is készek hozni azért, hogy a közeli községekkel együtt mentőállomást létesíthessenek. © Tényleg: érkeztek ajándék mentőkocsi a megyébe. Mi lett velük? — A váci kórháztól átvettük üzemeltetésre a DSK cég ajándékát, a felszerelt Mercedes kocsit. Pilisvörösvár is Mercedest kapott a Lions Clubtól, s erre építve megnyitottuk a településen a mentőállomást, méghozzá mentőtiszti szolgálattal, (azaz esetkocsival), s itt állomásozik még eg.V járművünk. © Tehát az ajándék kocsik iá az Országos Mentőszolgálatnál kötöttek ki. Nincs konkurenciájuk a megyében? — Jelen van itt az Aerocaritas is, az M5-ös autópálya 35. kilométerénél van az állomásuk. De nem konkurenseink, hanem segítők. Együttműködünk, ahogyan a többiekkel is, akik megjelennek a mentésügy horizontján. Az Aerocaritas például rádiót bérel tőlünk, s akik mentőkocsit kaptak, végül ugyancsak kikötöttek nálunk. Hiszen a kocsi — még a legmodernebb, legjobb felszerelésű is — kevés önmagában, nem működhet háttér nélkül. Egyre szaporodnak a variációk. Például Szentendrén ma is üzemel a tizenhét éves Volkswagen mentőkocsi, amely a Magyar Máltai Szeretetszolgálat tulajdona. S van az országban példa arra Is, hogy valaki a szülőfalujának adományozott mentőt. De á mentésügynek mégis egységesnek kell maradnia. • Miért? — Mert sok bába között elveszne a gyerek — esetünkben a beteg. Azokban az országokban, ahol több mentőszervezet tevékenykedik, a mentés irányítása egységes. Persze nem a gazdasági, csak a gyakorlati irányítás. © Apropó gazdaság: sok szó esik az egészségügyi költségekről. Vannak-e mentési költségszámítások? Tervezik-e, hogy fizetővé tegyék a betegszállítást? — Természetesen fillérre kiszámítható, mibe kerül egyegy kivonulás az esetkocsival vagy a rohamkocsival. De hadd nyugtassam meg a Pest Megyei Hírlap olvasóit: o mentőszolgálat nem tervezi a mentés fizetővé tételét. Ingyenes marad. Most csak az a szolgáltatás „fizető”, ami korrábban is az volt: a részegszállítás, a lakásról lakásra való betegszállítás (bár ez szociális indokok alapján gyakorlatilag szintén ingyenes), s a külföldiek nem sürgősségi esetekben való szállítása. Ezen a rendszeren csak úgy lehetne változtatni, ha az egész betegbiztosítási rend megváltozna, másként nem képzelhető el. © Monopólium marad tehát a mentés. Nem fenyeget ez a minőség romlásával, azzal, hogy lassabban jön majd a kocsi, hogy nem lesz elég s megfelelő a felszerelés, a szakértelem? — Aligha. Az új mentőállomásokkal s a mentőkonténerekkel közelebb kerülünk a betegekhez. Tavaly nyílt meg a megyében a tizenötödik mentőállomás, s van konténerünk az M3-as, az M5-ös autópálya mentén< valamint a 11-es főúton a tahi hídnál. Növekedett az esetszolgálati idő is, azaz a legmagasabban, képzett mentőtisztek részvételének aránya a mentésben — Cegléden, Dabason, Érden, Gödöllőn és a már említett Pilisvörösváron is — szombat, vasárnapi ügyeletekkel vagy többletműszakkal. Most tervezzük, hogy Ráckevén bevezetjük a nyári három hónapos helyett a folyamatos mentőtiszti szolgálatot. © És a járműpark, a felszerelés? Elapadhatnak az adományforrások... — Ami a járműveinket Illeti, 153 kocsink fut, s 10 kivételével a többi mind régi Nysa. De épp ma kaptam a hírt, hogy a három legelavűltabb autónkat új Toyota kocsira cserélik. S a felszerelésünk is gyarapodott tavaly; öt állomás kapott a klinikai halál állapotába került emberek újraélesztésére szolgáló defibrillátorkészüléket. Ügy tudom, a dologi kiadásokra idén csak 10 százalékos „fejlesztés” jut. Indokolt az idézőjel, összehasonlítható a szám az inflációszázalékkal. Szegényebbek lehetünk, de a beteg ezt nem érezheti meg. Csak mi, mentősök, 450-en Pest megyében. Lehet, hogy szűkebbre kell húznunk a nadrágszíjat, hogy spórolni kényszerülünk a fűtésen, a papíron, a ceruzán. De a rádión, a kötszeren, az orvosságon, a benzinen nem takarékoskodhatunk. .. V. G. P. Létszámleépítés korszerűsítéssel Új földművelési hivatalok A kormány az elmúlt év őszén megyei földművelési hivatalok létesítésére tett előterjesztést. Ezek elsősorban szervezeti rendjükben és irányítási módszereikben jelentenek változást. Viszont feladatkörük azonos az egykori szakigazgatási szervek tevékenységi körével. Ez utóbbiból következően képesek a területi munkát az új társadalmi körülményeknek megfelelően folytatni. Információink szerint a megyei földművelési hivatalok működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítottak, viszont a közvélemény egy újabb hivatal létrejöttét látja benne, s ezéirt fenntartással fogadja. A folyamatban lévő társadalmi, s ezen belül intézményi és szakigazgatási átalakulások zavartalan végrehajtása érdekében a .megyei mezőgazdasági szakigazgatás szervezeti problémáit, működési zavarait minél előbb rendezni kell. Hivatalos adatok szerint a területi agrárigazgatásban országosan közel ezer, ezen belül megyénként négy-öt intézményben 300-600 fő dolgozik. Az említett létszám távlatilag 30-40 százalékkal csökkenthető. A szakigazgatási és szakfelügyeleti tevékenység általános korszerűsítése éves szinten Pest megyében is jelentős költségmegtakarítást eredményezhet. Egyelőre három szakigazgatási intézményt; az állat-, illetve a növény-egészségügyet, valamint az erdőfelügyelőséget kívánná a Földművelésügyi Minisztérium összevonni a földművelési hivatalokon belül. A már vázolt létszámleépítést és a szervezetkorszerűsítést csak az alaptörvények, köztük a földtulajdon-rendezési elfogadása után tudják majd megvalósítani. A mezőgazdasági szakigazgatási feladatok egy bizonyos része, tudtuk meg dr. Tunyogi Andrástól, a Pest Megyei önkormányzati Hivatal tanácsosától, külföldi példák nyomán átadható a területi mezőgazdasági kamaráknak. Ennek feltétele azonban olyan kamarai törvény. amely a termelőket egyöntetűen kötelezi a kamarai tagságra. Mivel a témához kapcsblódó kamarai törvény nem létezik, így az említett megoldás pillanatnyilag nem időszerű. Tunyogi András szerint a folyamatban lévő átalakulások zavartalan végrehajtása érdekében különös jelentősége van, éppen az országos döntések szisztematikus végígvitele szempontiából a mezőgazdasági termeléssel, valamint az agrárpolitikával összefüggő területi és szakigazgatási feladatok folyamatosságának. Gy. L. Tisztújítás után a Magyar Közigazgatási Kamara Fő a szakmai érdekképviselet Lapunkban hírt adtunk róla, hogy megtartották a Magyar Közigazgatási Kamara küldöttgyűlését, 11 tagú elnökséget és felügyelöbizottságot Választottak. A kamara elnöke dr. Fogarasi József — az Államigazgatási Főiskola adjunktusa —, helyettese dr. Kiss László, a Janus Pannonius Tudományegyetem docense, titkára pedig dr. Erdélyi László, megbízott Pest megyei főjegyző lett. Az elnökség tegnap ülést tartott, előtte a kamara eddigi munkájáról, céljairól kérdeztük dr. Fogarasi Józsefet.- A szerveződés tavaly tavasszal kezdődött. Elsősorban közigazgatásban dolgozó, vagy az ügyért ternni akaró emberekben fogalmazódott meg a gondolat, létre kellene hozni egy olyan érdekképviseleti szervet, amely elősegítené a szakma presztízsének, rangjának társadalmi szintű emelkedését, ezen keresztül dolgozóinak szakmai érdekvédelmét. Tavasszal mintegy száz ember részvételével megtartottuk az alapító közgyűlést, megválasztottuk az ideiglenes ügyvezetőséget.- Kik lehetnek a Magyar Közigazgatási Kamara tagjai?- A központi és az önkormányzati szerveknél dolgozó közigazgatási szakemberek, akik jogi-egyetemi vagy más felsőfokú végzettséggel rendelkeznek. Egyéni elbírálás, mérlegelés során még ettől az egy — egyébként alapszabályunkban előírt — feltételtől is el lehet térni. A tagok többsége jelenleg az önkormányzati közigazgatásból kerül ki. Ennek egyik oka lehet, hogy ennek a rétegnek meglehetősen labilis a helyzete, így nagyobb igényük van az érdekképviseletre. A kamarának azonban nem az a célja, hogy mindenkit a szervezetbe gyűjtsön. Mégis úgy véltük, hogy a felvételnél semmiféle diszkriminációt nem alkalmazunk. Az a véleményünk, hogy a kamara elismertségét tagságának szakmai színvonala biztosítja majd. — Melyek a különbségek, és melyek a közös vonások a Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetével, illetve az önkormányzati szövetségekkel? — Mi elsősorban szakmai érdekvédelemmel és érdekképviselettel foglalkozunk. Másrészt szeretnénk elősegíteni a közigazgatási munka társadalmi — egyben erkölcsi, anyagi — elismerését, és a közszolgálati munka etikájának kidolgozását. Ezzel szemben a szakszervezet az érdekvédelmet inkább a munkaadó és munkavállaló viszonyának oldaláról közelíti meg. Az önkormányzati szövetségek pedig az adott települések kollektív érdekeit jelenítik meg. — Tervezik-e a kamarán belül egyféle etikai bizottság létrehívását? — A közigazgatási munkának nincs, és igazán nem is volt a törvényes szabályozáson kívül írott etikai kódexe. Igaz, néhányan hozzáláttunk már e kérdéskör tanulmányozásához, célul tűzve, hogy felkutatjuk a korábbi idők etikai értékeit. Ezután megvizsgálnánk, hogy ezek közül a jogalkotók ma mit használtak fel a törvényi szabályozásban, és mit nem. — Milyen konkrét lépéseket tettek eddigi munkájuk során a szervezet kiépítésében? — Vizsgáltuk a kamara és a központi szervek viszonyát, a kamara helyét és szerepét az érdekérvényesítő szervek között. Ezzel párhuzamosan szorgalmazzuk a kamarai törvény megalkotását, amely magában foglalná azon kérdéseket, amelyek eldöntéséhez a kamarák véleményét vagy egyetértését feltétlenül ki kellene kérni. Ezzel kapcsolatosan ugyanakkor el kell mondani, hogy bármely kamara rangját nem a jogszabályok adják. Tekintélyét, tevékenysége és tagsága révén kell kivívnia. Ebben az esetben törvényi szabályozás nélkül is adni fognak szakmai véleményére. — Hogyan lehet elérni, hogyan lehet a kapcsolatot felvenni a kamarával? — A Magyar Közigazgatási Kamarának egyelőre nincs pénze önálló helyiség vagy iroda fenntartására. A kamarai titkár dr. Erdélyi László, aki ma egyben mint a Pest megyei önkormányzat megbízott főjegyzője. Aki jelentkezni, belépni akar, hozzá fordulhat a megyeházán. ★ A tegnapi elnökségi ülésen dr. Inczédy János, a megyei közgyűlés elnöke köszöntötte a tagokat, elmondta, örül, hogy az újonnan alakult kamara itt kezdi tevékenységét. Dr. Szabó Lajos, a Belügyminisztérium önkormányzatának vezetője, aki az ideiglenes ügyvezetőség elnöke volt, és aki ebben a minőségében a tisztújító közgyűlést is előkészítette, átadta az ügyeket az elnökségnek, és megígérte, bár tisztséget egyelőre nem vállal, ezután is segíti a szervezet tevékenységét. A szervezetépítés mielőbbi befejezése, csoportok, tagozatok kialakítása, újabb tagfelvételi kérelmek elbírálása és az alapszabály-módosítás előkészítése a mindenkori titkár feladata lesz. Az elnöknek és helyettesének munkáját a más szervekkel — például Magyar Jogász Egylet — való kapcsolat kialakítása alkotja. A felügyelőbizottság feladata, hogy szerezzen pénzt a kamara működéséhez, az elnökhelyettes pedig a nemzetközi kapcsolatok kiépítésében vesz részt. Szegő Krisztina
