Pest Megyei Hírlap, 1991. január (35. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-17 / 14. szám

mir < MM. Ml 1991. JANUÁR 17., CSÜTÖRTÖK Ő MONDTA Döbbenetes Rövidesen ő lehet/lesz a kormányzati munka ásza és a közvélemény ügyeletes zsenije. Kicsiny hazánkban nem sok kell ehhez, ám szerencsére most a nem soknál azért sokkal több van az érintett személy, Kupa Mihály tarsolyában. A pénzügyminiszter a He­ti Világgazdaságnak (90/2.) adott interjújában — amint minden megnyilatkozásá­ban — hű maradt önma­gához: nem Izöntörfalaz, mondja a magáét. Van mi­ről... Amikor például a lap azt kérdezte, milyen volt a rendszer a frönt túloldalá­ról — K. M. kinevezése előtt menedzserként dol­gozott —, azt felelte: „El­szomorító. Döbbenetes a lassúság, többféle módon értelmezhetők a jogszabá­lyok. Egy teljes éjszakán át tanultam például a cégbe­jegyzést.” Ha ilyen világo­san látja ezt a menedzozr­­ből lett miniszter — aki persze hosszú-hosszú ,időt töltött el az államigazgatás­ban —, akkor remélhető: nem-nyugszik bele ebbe a helyzetbe. Ha ugyanis egy olyan tanult, sok tapaszta­latot szerzett ember, mint K. M., „egy teljes éjszakán át tanulta” a cégbejegyzést, akkor nem kell különösebb képzelőerő ahhoz, hogy egy, vállalkozásra biztatott gya­logpolgárnak mennyi ide­jébe telik, amíg kiismerif?) magát a jogszabályok ösvé­nyein. Remélhetően sikerül. Drukkolunk érte. Rettene­tesen nagy baj lenne ugyanis, ha kísértene a múlt abban is, hogy min­denki tudja—mindenki mondja—senki sem változ­tatja meg .. . A jogszabály­dzsungelt ugyanis) (szavak­ban, határozatokban) nagy vehemenciával irtotta a pártállam-állampárt is, az eredmény viszont ismere­tes. K. M. szóhasználatával élve ugyanis „döbbenetes” lenne, ha ismétlődne a múlt, a szavak és a valóság közötti különbség. Azaz ir­tani kell a dzsungelt. Meg figyelni, mi árad ki az új jogszabályok címkéjével,.. mert máig ez semmivel sem kevesebb, mint három vagy öt éve. KLIENS Döntött az Országgyűlés a Társadalombiztosítási Alapról A nyugdíj emelkedik, a nyugdíjas szegényedik (Folytatás az 1. oldalról) Rövid ügyrendi kényszer­­szünet után az Országgyűlés 206 egyetértő, 51 ellenző sza­vazattal és 19 tartózkodással elfogadta a Társadalombizto­sítási Alapról és annak költ­ségvetéséről szóló törvények módosítását. A plénum több mint 30 módosító javaslat kö­zül alig néhányat fogadott el. Az egyik legjelentősebb vál­toztatás az volt, hogy a kor­mány június 30-ig köteles ja­vaslatot tenni a Parlamentnek az ellátások mértékének és összegének évközi emeléséről, az infláció mértékének és a nettó átlagkereset alakulásá­nak figyelembevételével. Egy másik javaslat alapján 150 millió forintot elkülönítenek, amelyet az egészségügyi in­tézmények _ egészségmegőrző mentálhigiénés programokra pályázhatnak meg. Ugyancsak megszavazták azt a módosí­tást, hogy a befektetési ho­zam tartalékból 600 millió fo­rintot az egészség megőrzését szolgáló célokra lehet fordí­tani s e 600 millióból 450 mil­lió forintot elkülönített alap­ként ifjúsági és szabadidő­sport-tevékenységre kell for­dítani. A Társadalombiztosítási Alap idei költségvetése 450 milliárd 150 millió forint bevétellel és ugyanennyi kiadással számol. A bevétel nagy részét, 96,3 szá­zalékát, a társadalombiztosítá­si és nyugdíjjárulék-befizetés teszi ki. A szavazást követően elren­delt szünetben ült össze az ügyrendi bizottság, amely hosszas ülésezés után úgy ha­tározott: önálló módosító in­dítványként szavazásra bo­csátható a költségvetési bizott­ság módosító javaslata, ame­­lye a társadalombiztosítási és a nyugdíjjárulékkal kapcso­latban nyújtottak be. A módo­sítást Surján László támoga­tása mellett szavazták meg a képviselők. A testület a sza­vazás során úgy határozott, hogy a 10 és 20 év közötti szolgálati idővel rendelkező, a nyugdíjkorhatárt elért szemé­lyek résznyugdíjra jogosultak. Nyugdíjuk annyiszor két szá­zalékkal csökken, ahány évvel a szolgálati idejük 20 évnél kevesebb. A képviselők elfogadták azt az indítványt, hogy amennyi­ben az öregségi nyugdíj ösz­­szegének alapját képező havi átlagkereset 12 000 forintnál több, akkor a 12 000—14 000 fo­rint közötti átlagkeresetrész 80 százalékát, 14 001—16 000-ig 70, 16 001-től 30 000-ig 60 szá­zalékát kell figyelembe ven­ni. 30 001 forinttól 10 ezer fo­­rintonkénti nagyságrendben további 10-10 százalékkal csök­ken a megállapítás alapjául szolgáló keresetrész. A 80 ezer forint feletti átlagkeresetrész 5 százalékát kell az öregségi nyugdíj megállapításánál fi­gyelembe venni. Döntöttek arról is, hogy a különféle ellátások emelésé­ről, illetve a havi átlagkereset A saját zsebükre megy Szerződés garantálja a kenyeret A privatizáció nagyon pon­tosan körülírt célokat szolgál — többek között a rég áhított és sokat emlegetett tulajdonosi szemléletet kívánja erősíteni. Kiindulópontja — némiképpen leegyszerűsítve — az, hogy a -jó, illetve a rossz gazdálkodás következményei ott érvénye­nemcsak egyéni felfogás, ha­nem mi, mások is hasonlóan vélekedünk. A gondolkodó ol­vasó szavaival mondta el vé­leményét, legtöbb szava, mon­data az én szívemből is szólt. Jó értékelésit adott, különös­képpen jól jellemezte a kor­mány munkáját, a kormányfő magatartását és tevékenységét. Fodor István nyilatkozata megerősített abban, hogy ilyen reálpolitikát kell elvárnunk másoktól is. A Fodor István által elmon­dottakhoz néhány egyéni gon­dolatomat szeretném hozzá­adni: Ügy kezdtük az új évet, hogy azt csak 24 órával előz­te meg a költségvetés jóvá­hagyása. Erről jobb, ha már sokadjára nem is csatlakozom az előttem szólókhoz, de pél­daértékű lehet: ez így nem mehet tovább. A költségvetés belső tartalmát illetően sok­sok gondolat vetődik fel. Egy­­kettő ezek közül. Az áralzat érintően köztu­dottá vált, hogy ez évben 34- 36 százalékos inflációval kell számolnunk. A január 2-1, majd 7-i áremelésekkel összefüggés­ben elhangzott olyan nyilatko­zat. hogy már tulajdonképpen ezekben a napokban meg is valósult a 30-valahány száza­lékból 10-12 százalék. Ez te­hát azt jelenti, hogy ha ár­emelkedések éves középátlagát veszem figyelembe, akkor már április végi, május eleji ára­kat fizetünk január 7-tői. Vagyis az árak vonzataként jelentkező adónál komoly többletbevételhez jutott az ál­lam már ez ideig is. Jó len­ne ezt nem elfelejteni az idei költségvetés végrehajtásáról szóló beszámolóban, az álla­mi számvevőszék ellenőrzése során sem. Ez a többletbevé­tel abból adódik, hogy mindaz, aminek márciusban, április hónap folyamán kellett volna realizálódni, már januárban az államkasszába került. Ugyan­akkor kiadási megtakarítás is mutatkozik már az első hó­napokban. Nem alkották meg decem­ber 31-ig az új nyugdíjtör­vényt, nem döntöttek a nyug­díj év eleji emelése kérdésé­ben. (Itt is meg kellett vol­na állítani december 31-én a Parlament ‘óráját, mint ahogy az volt nemzetközi tanácsko­zás alkalmával egy éjféli órán — ugyanis a döntés meghozatala határidős volt.) Lényeg, hogy ha a januárra esedékes nyugdijkülönböze­­tet majd csak februárban fize­tik ki, akkor a társadalom­biztosítási alapnál egy hóna­pon át kamatoznak a milliár­­dok, s ennek kamata mint ki­adási megtakarítás milliókat jelent a közös pénztárcában. Ezt is be kell számítani az idei év elszámolása során. Vagyis csak két póluson át milliárdokkal javult a lakos­ság terhére terven felüli ki­adása, bevétele elmaradása során az állami költségvetés első havi mérlege. Van itt még láthatatlan tartalék, csak ne a dolgozó emberek, a nehezen élő családok terhére kalkulál­ják ki jó előre, s utólag pedig erről számot adjanak a felelős vezetők. Dr. Bíró Gábor Dömsöd süljenek, ahol eredeztetnek. Vagyis: ki mit főzött, egye meg, vállalva munkája anyagi konzekvenciáit. A tapasztalat azt igazolja, hogy a gazdálko­dók — még ha nagyobb terhe­ket kell is vállalniuk — szí­vesen lépnek az önállóság út­jára, előnyösebbnek találják a privatizáció során létrejövő új tulajdonosi formákat. Az Elegant Mode Konfekcióipari Rt. — a Május 1. Ruhagyár volt ceglédi gyáregysége és a Vállalkozási és Kereskedelmi Kft. — több mint fél éve te­vékenykedik részvénytársasági formában, s az idő azt igazol­ta: az új szervezeti felállás beváltotta a hozzá fűzött re­ményeket. Mint Ballók Ferenc ügyve­zető igazgatótól megtudtuk, a ceglédi gyár jól zárta a múlt évet — tizenhárom-tizennégy százalék árbevétel-arányos nyereséget produkált —, ez te­hát egyértelműen jelzi: amióta önállóan gazdálkodnak, elen­gedve az anyagyár kezét, lé­nyegesen jobbak az esélyeik. Igaz, nagyobb a felelősségük is, döntéseik minden súlyát ők viselik — legyen az bármilyen, a létüket jól-rosszul befolyá­soló elhatározás is. Saját zseb­re megy minden, azaz: a gaz­daságosság irányába tett min­den lépés és erőfeszítés anya­gi haszna vagy kára a ceglé­diek kasszáját érinti. Több fontos intézkedést kel­lett megtenniük, szerencsére azonban a legsúlyosabb elha­tározást — a létszámleépítést — sikerült elkerülniük. Ellen­ben sok belső átcsoportosítást hajtottak végre: az improduk­tív területek dolgozóit ter­melő munkakörbe kellett át­irányítani. S ez a tendencia a továbbiakban csak felerősö­dik, a cég biztos megélhetést kínál ugyan, azt azonban nem ígéri, hogy a munkakörök bel­ső szervezete változatlan ma­rad. A felső női konfekciógyár­tással foglalkozó üzemnek nemigen van más választása, elsősorban ezeket a szervezési tartalékokat lehet a leggyor­sabban kamatoztatni. Szüksé­gük lenne új gépekre és esz­közökre is, ahogyan azonban az ügyvezető igazgató jelle­mezte a helyzetet: egyszerre nem megy minden, illetve csak hitelre történhetne, amelynek egyelőre nincs iga­zán fedezete. Hosszú távon persze gon­dolni kell a fejlesztésre, lévén a ceglédiek osztrák, német és francia piacra — bérmunká­ban — dolgoznak. A minőségi előírások nyugati színvona­lúak, a termékeknek verseny­­képesnek kell lenniük, tömeg­­gyártás nincs. Ez jó alap a to­vábbi piacszerzéshez, csakhogy manapság nem könnyű betör­ni újabb területekre. Sok a versenytárs, nagy a konkuren­cia, ugyanakkor igen sok felté­tel sújtja a gazdálkodókat: a pénzügyi helyzet kilátástalan­­sága, a költségnövekedések, így az energiaárak ugrássze­rű emelkedése. Ilyen körül­mények között az is eredmény, ha egyáltalán megtartja nehe­zen kiküzdött piaci pozícióit egy cég, azaz, ha folyamatosan van munkája. S a ceglédiek ezt elmondhatják magukról: az első félévre szerződés ga­rantálja a kenyeret. Végezetül üzleti stratégiájuk része az is, hogy a bérmunka mellett saját modellekkel is ringbe lépnek: ez ügyben most dolgoznak, s a tervek szerint még ebben az évben saját tervezésű modell­jeikkel mérettetik meg magu­kat. Va. É. tíz újság legnagyobb összegéről a kor­mány csak az Országgyűlés ha­tározata alapján intézkedhes­sen. Ugyancsak elfogadták azt a módosító indítványt, hogy az 1968 előtt gyermeket szülő nők szolgálatiidő-kedvez­­ményben részesüljenek. Az egészséges gyermeket felneve­lő anyák szolgálati ideje egy, a tartósan beteg vagy fogyatékos gyermeket felnevelő szülőké másfél évvel növekedjen. A képviselők egy másik határo­zatukkal hatályon kívül he­lyezték azt1 a rendelkezést, amely a munkásmozgalomban 1945 előtt eltöltött éveket szol­gálati időként vette figyelem­be. A képviselők többsége elve­tette viszont azt a módosító in­dítványt, hogy a gyermek há­roméves koráig járjon a gyer­mekgondozási díj, és azt is, hogy e díj az átlagkereset 85 százaléka, de legalább a nyug­díjminimum összege legyen. Nem értettek egyet azzal sem, hogy a lelkószi szolgálatban töltött idő munkaviszonynak minősüljön. Az Országgyűlés a kora esti órákban 243 igen, 2 nem sza­vazat ellenében, 4 tartózkodás­sal fogadta el a társadalombiz­tosításról szóló 1975. évi II. törvény mdosításával foglalko­zó törvényjavaslatot, amely mint a társadalombiztosítási és a nyugdíjjárulékkal kap­csolatos törvény 1992. január 1-jén lépjen hatályba. Ennek tervezetét a kormány 1991. augusztus 31-ig terjessze elő. 71# ilyen gyakori a sóhaj, $ mennyire pusztába kiáltott a szó: ha már a béreken és a nyugdíjakon, azaz a tisztességes munka árán kívül szinte minden többe ke­rül, legalább javulna a minőség, lenne megbízhatóbb a szolgáltatás, tisztességes a kiszolgálás. De úgy tűnik, semmi sem változik. Kétszer annyit kérnek a vasúti jegyért, de a vonat ugyanúgy késik, mint eddig. Drágul a gyógyszer és az orvos, mégis csökken az átlagéletkor. Nem beszél velünk szebbért ez eladó, s nem jön idő­ben a szerelő. Ez a törvényszerű? Reméljük, nem. A Pest Megyei Hírlap olvasói február elejétől — szándékunk s reményünk szerint — olyan újságot tar­tanak a kezükben, amelyről elmondhatják, megéri az árát. Az árát, amely ha drágább is lesz, harmadába kerül egy üveg sörnek, pakli cigarettának. Vagy lé­nyegesen olcsóbb, mint a pesti villamos-, vagy egy váci, ceglédi buszjegy. Olcsóbb, mint a kóla, a nyalóka, vagy a postabélyeg az egyszerű levélre. Mert mindennek az ára gyorsabban emelkedik, mint az újságé. Az újságé, melynek bevételéből éppen az, aki Írja, részesül a legkevésbé. Merészen emeli árait a nyomda, a posta, a papíripar, de a hír, a szó, a gondolat kerül mindebből a legkevesebbe. Bár okunk lenne rá bőven, nem panaszkodni akarunk. Ellenkezőleg, bejelenteni töprengéseink eredményét, hogy februártól a Pest Megyei Hírlap olvasói küllemét, formáját és terjedelmét tekintve új kiadványt kapnak a kezükbe. Kezdjük a legörvendetesebb bejelentéssel. A mostani 8 oldal helyett hétköznaponként 12 oldalon jelenünk meg. Eddig Cegléden, Gödöllőn, Monoton, Nagykőrösön, Vácott (és a környékbeli településeken) volt helyi újságunk, különkiadásunk. Olvasóink régi kérésének eleget téve új lapot, külön oldalt kap ezután Nagykáta, Dabas és körzete, a Buda környéki és a Duna­­menti települések a Szentendrei-szigettől a Cse­­pel-szigetig. Szerénytelenség nélkül mondhatjuk, vállal­kozásunknak — egy lapban tíz újság — sehol az or­szágban nincs párja. Mert talán mondani sem kell, hogy a helyi oldalakban közölt hírek és események mel­lett továbbra is figyelemmel kísérjük a világ történéseit és az ország sorsát, közöljük a műsorokat, s tovább bő­vítjük szolgáltatásaink sorát. Újdonság lesz az is, hogy a Pest Megyei Hírlap ezután két kiadásban jelenik meg. Az egyik Észak- a másik Dél-Pest megyében. Az olvasók ily módon saját lakó­helyük hírein kívül azt is megtudhatják, mi történt a szomszédban. A szentendrei-szigetiek például azt, ami a Duna bal partján érdemes a figyelemre, a Galga vi­dékiek, ami Vácott és Gödöllőn esett meg. S hogy az alföldi területről is említsünk hasonlót: a két szom­szédvár ezentúl napról napra láthatja, olvashatja: Ceg­léden. vagy Nagykörösön érdekesebb, jobb-e a helyi újság'. A puding próbája, hogy megeszik — mondja az an­­goi. Erre kérjük olvasóinkat is. Legyenek társaink, kritikusaink új terveink megvalósításában. S bár tud­juk, hogy egyre nehezebb, drágább az élet, próbálják ki, megéri-e a Hírlap az árát. A szerkesztődig munka­társai azt szeretnék bebizonyítani, hogy igen. Hogy az Önök véleménye is az legyen: ez a lap megéri az árát. Bárd András VALÓSÁGOS ÉRDEKEGYEZTETÉST A hivat gomba módra Az MSZOSZ-hez tartozó szakszervezetek elfogadhatat­lannak tartják, hogy — megfe­lelő érdekegyeztetés nélkül — az állam, a vállalkozók és a bérből élők közül a kormány­zat az utóbbi körre hárítja a terhek jelentős részét. E prog­ram alapján a költségvetés felülvizsgálatát, módosítását tartják szükségesnek — mon­dotta Sándor László, az MSZOSZ elnökhelyettese a tagszervezeti vezetők vélemé­nyét is tolmácsolva. — Nem hagyható szó nélkül az sem, hogy miközben a tö­megektől rendkívüli áldozato­kat vár el a kormányzat, a központi irányítás területén új hivatalokat létesít, s elmarad­nak a takarékossági intézkedé­sek ebben a körben, illetve a háttérintézményeknél. Ez a magatartás, valamint, hogy a kormányzat megfelelő döntési kompetencia nélkül személyeket küld az érdek­egyeztető megbeszélésekre, ed­dig is meghiúsította a társa­dalmi konszenzus kialakítását pedig a bérből és fizetésbő élők najjy tömegeinek tole­ranciája véges — mondta Sán­dor László. Ilyen mértékű ér­és adóteher-növelés mellet! tarthatatlan a béremelés szi­gorú korlátozása. NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK Heten képviselik Az Európa Tanács európai helyi és regionális szervek ál­landó testületé ez év nyarán egy bizottsági ülését Siófokon kívánja megtartani. A testü­letben 1990 márciusától már magyar önkormányzatok kép­viselői is részt vehetnek ple­náris üléseken és a munkabi­zottságok tevékenységében. A legközelebbi, márciusi síras­­bourgi közgyűlésen pedig he­ten képviselik majd a ma­gyarországi önkormányzati szövetségeket Tisztújító közgyűlés A Települési önkormányza­tok Országos Szövetsége ja­nuár 18-án, pénteken tartja tisztújító közgyűlését Buda­pesten, a Villányi úti konfe­renciaközpontban. A szövetség 1989. március 10- én abból a célból alakult, hogy elősegítse az önkormányzatok kialakulását, és az önkormány­zatbarát társadalmi és jogi 'kör­nyezet megteremtését. E legtöbb tagot tömörítő ön­­kormányzati érdek-képviseleti szervezet ezen a közgyűlésen kíván majd állást foglalni az önkormányzatokat érintő leg­fontosabb kérdésekben. Illetve dönteni szervezetéről, és más érdek-képviseleti szervezetekkel való kapcsolatáról.

Next

/
Thumbnails
Contents