Pest Megyei Hírlap, 1991. január (35. évfolyam, 1-26. szám)
1991-01-17 / 14. szám
4 1991. JANUÁR 17., CSÜTÖRTÖK ÚJ VEZETŐK, ÚJ FELADATOK, ÚJ MUNKAKÖRÖK A hivatalim lépés első napjai pen csak az árnyékolja be, hogy nem általam hozott szabályokat, énnekem kell végrehajtanom. Ez elkerülhetetlen létszámcsökkentést von majd maga után a megyei hivatalnál, végigvitele most igen nagy lelki teher rajtam. Munkába állásom első napjai óta néhány új ötletet indítottunk el, amelyek remélem hagyományteremtők lesznek. Megemlíteném a' polgármesterek újévi köszöntését, hiszen fontos a jó kapcsolat ápolása a helyi önkormányzatok vezetőivel. Rendszeressé szeretnénk tenni a polgármesterek találkozóit. ahol kicserélhetnék tapasztalataikat, elmondhatnák egymásnak legfőbb problémáikat. Sok helyi vezetőt magam is felkerestem. meglátogattam. Falugyűléseken vettem részt Nagymaroson, Tökölön és Nagykátán. Hétfőn Szolnokon jártam a városi polgármesterek továbbképzésén. Kecskeméten látogatást tettem a megyei közgyűlés elnökénél. Meghívtuk ide a megyeházára a Pest megyei országgyűlési képviselőket, és tervezünk egy hasonló beszélgetést a pártok képviselőivel. Felkerestem természetesen a főváros főpolgármesterét. Demszky Gábort is. Megállapodtunk abbán, hogy új oldalról kezdünk a megye és a főváros kapcsolatának kialakításához, amely az elmúlt 40 évben bizony nem volt felhőtlennek mondható. Dr. Schmidt Géza, a megyei közgyűlés aielnöke elmondta, sikerült hamar beilleszkednie új szerepkörébe. — Ebben sokat segített, hogy ismerem a megyét, a gondokat, és legtöbbször még az embereket is, akik problémáikkal hozzám fordulnak. A megyei önkormányzat feladatai — jórészt a szükséges jogszabályok hiányában — részleteiben teljes pontossággal még nem alakultak ki, ezért bizonytalanság bennünk is van. Nem tudunk például véglegeset mondani az apparátus dolgozót számára, így munkatársaink érthetően nagy feszültségben, bizonytalanságban élnek. A személyi kérdéseket persze a maximális emberséggel fogjuk január végéig rendezni. Ugyancsak sok a bizonytalanság a települési önkormány, zatoknál is, elsősorban a költségvetés tervezésével kapcsolatos problémákban kérik segítségünket, támogatásunkat. Egykori közös tanácsok polgármesterei a szétválás kapcsán felmerülő vagyoni kérdések rendezésében kérik állásfog látásunkat. Ilyen és hasonló kérdésekben mi csupán véleménynyilvánítási, javaslattételi szerepet vállalhatunk, ám örömmel látjuk, hogy amennyiben ezeket megfogadják, a vagyonjogi kérdések többé-kevésbé nyugvópontra jutnak Részt vettünk a megyei képviselő-testület ideiglenes ügyrendi és jogi bizottságában azon témák egyeztetésében, amelyek a jövő heti megyei közgyűlés elé kerülnek majd. Ezek között szerepelt a szervezeti és működési szabályzat, amely jogi kereteket biztosít a hivatal és az apparátus számára. Feladatok tehát bőven vannak, ezek maradéktalan ellátásához olykor csak az idő nem elegendő. TELEPÜLÉSEK ORSZÁGOS FELHÍVÁSA Polgármesterek újabb értekezlete Őnkormányzati oldalunk két héttel ezelőtti számában „Ebből országos probléma lesz" címmel hírt adtunk róla, hogy a Budaörs környéki önkormányzatok vezetői felhívást küldtek az országgyűlési képviselőknek. Ebben arról írtak, hogy a területükön működő Sasad Mgtsz földterületeivel olyan vállalkozásokba kezd, amelyek sértik a felsorolt önkormányzatok érdekeit, illetve amelyek hasznából ezen önkormányzatok nem részesülnek. Időközben valóban országos probléma lett a dologból, hiszen a kérdéses települések vezetői az azóta eltelt időszakban ismét értekezletet tartottak, és most már országos méretekben, minden szövetkezettel és minden állami gazdasággal szemben kérték, hogy az Országgyűlés képviselje érdekeiket. Felhívásukat ezúttal Szabad Györgyhöz, az Országgyűlés elnökéhez intézték, az alábbi szöveggel: „Tisztelt Szabad György! Mi, az alábbi települések polgármesterei, azzal a kéréssel fordulunk Önhöz, az Országgyűléshez, a képviselőkhöz és a földtörvénnyel, a szövetkezeti törvénnyel foglalkozó illetékes bizottságokhoz, hogy a törvények majdani vitájában képviseljék az önkormányzatok érdekeit az olyan, mesterségesen, hatalmi szóval létrehozott szocialista ' földbirtokosokkal — szövetkezetek, állami gazdaságok — szemben. amelyek települések tulajdonát képező területek, illetve szövetkezetek összevonásával jöttek létre. Kérésünket az alábbiak indokoljál- , — Az önkormányzatok nem rendelkeznek a müködésük— ELŐKÉSZÜLETEK A KÖZGYŰLÉSRE Négy elfogadott pályázat A megyei önkormányzat ideiglenes ügyrendi és jogi bizottsága hétfőn ülést tartott, amelyen dr. Dencze József farmost polgármesternek, a bizottság szóvivőjének elmondása szerint a január 25-én tartandó küldöttgyűlést készítették elő. Mivel a közgyűlés felkérte a bizottságot, hogy értékeljék a főjegyzői pályázatokat és tegyenek javaslatot a főjegyző személyére, ezért a legfontosabb napirendi pont ennek megvitatása és a négy pályázó meghallgatása volt Az ügyrendi bizottság mind a négy pályázatot elfogadta. A pályázók közül egy személy kinevezésére javaslatot tesz a közgyűlésnek, a küldöttek pedig szavazással döntenek, elfogadják-e a javasolt személyt főjegyzőnek. Ha nem, új pályázatot kell hirdetni. Mivel a főjegyzői posztra javasolt személy kilétét, csakúgy, mint a benyújtott pályázatokat, a bizottság titkosan kezeli, ezért bővebbet majd csak a megyegyűlés után tudhatunk majd meg róla. E fő kérdés mellett tárgyaltak arról, milyen szervezeti és működési szabályzat elfogadására tegyenek javaslatot a megyegyűlésnek, milyen bizottságok, szervek szabályozzák majd a megye működését, milyen legyen az elnöki hivatal. Rendelettervezet készült a megye címerének és zászlójának elfogadásáról, az ügyrendi bizottság az 1659-ben alkotott megyecímert terjeszti majd a megyegyülés elé. Szóba került a megye névváltoztatása is, szavazásra bocsátják majd az eredeti — Pest-Pilis-Solt — név felvételének kérdését. Hogy a felsorolt kérdések közül melyik és hogyan kerül elfogadásra, melyiket hogyan és mikor valósítják meg, ennek eldöntése a legközelebbi, tehát január 25-i megyegyűlés feladata lesz. A közgyűlés egyébként nyilvános, a szervezők tehát szívesen látnak érdeklődőket. höz elengedhetetlenül szükséges földekkel. — A területükön levő szocialista agrár nagyüzemek közül többen az állami tulajdonú földek kezelői jogának megszerzésével azok tulajdonosaivá váltak. — A mezőgazdasági művelésre igy átvett területeket azok tulajdonosaiként az eredetileg megjelölt céltól eltérő vállalkozásokba viszik be. Ezek megfosztják az önkormányzatokat attól, hogy a településeik jövőjét meghatározó földekkel rendelkezhessenek, valamint ezek az akciók a települések számára jelenleg még nem érzékelhető teherként is jelentkezhetnek. Ezért kérjük, hogy a majdani törvényjavaslat vegye figyelembe, illetőleg támogassa az önkormányzatok olyan igényét, hogy belátásuk szerint rendelkezhessenek a közigazgatási határaikon belüli öszszes termelőszövetkezeti és állami gazdasági területetekéi, illetve az illetékes közigazgatás alá tartozó területrészek kiválhassanak, eredeti tagjaik vagy örököseik bevitt földjükkel szabadon rendelkezhessenek” — írják petíciójukban Budapest XI. és XXII. kerületének polgármesterei, valamint Tárnok, Pusztazámor Sóskút. Törökbálint, Diósd. Érd, Budaörs és Biatorbágy polgármestere.. A szövetkezetek, állami gazdaságok képviselői és a felsorolt önkormányzatok vezetői ma este, a XXII. kerületi polgármesteri hivatalban érdekegyeztető beszélgetésen vészutó részit, amelyet -hétfő- este a Tv 2 Körzeti stúdió Című műsora is közvetíteni fog. ------—i—_----la__________ KÖZÖSEN KERESVE A MEGOLDÁST Erős l az egymásra utaltság Pénteken értekezletre hívta a Pest megyei országgyűlési képviselőket a megyei önkormányzat vezetősége, hogy közös utakat találjanak közös problémák megoldására, illetve olyan fórumot alakítsanak trf, ahol egymás munkáját könnyebbé és hatékonyabbá tehetik majd. kö-Dr. Skultéty Sándor köztársasági megbízott, dr. Inczédy János, a megyei közgyűlés elnöke és dr. Schmidt Géza, alelnök rövid beszédben mutatkozott be a képviselőknek. Elmondták, hogy a megye lakossága érdekében összefogásra, együttműködésre lenne szükség, ezért rendszeressé kellene tenni az ilyen összejöveteleket. Most első alkalommal arra kérték őket, legyenek a segítiizgükre a regionális szembenállások eltüntetésében, a közszolgálati törvény megalkotásának szorgalmazásában, és a megye érdekképviseletének, érdekvédelmének ellátásában. Tisztázatlan kérdések Dr. Bencze József, farmosi polgármester, az ügyrendi bizottság vezetője néhány konkrét problémát is felsorolt, amelyekkel a helyi önkormányzatok nap mint nap szembekerülnek. Ilyen gondok például a különböző rendeletek értelmezése és végrehajtása körül adódnak, ezek közül érdemes néhányat megemlíteni. Az állami tulajdonú ingatlanok átjegyzése már megkezdődött, de tisztázatlan a természetvédelmi területek, a lakosság pénzéből épült közművek tulajdonviszonya. Lehetetlennek érzik azt a rendelkezést, amely szerint képviselő-testületbe választott személyek államigazgatási hivatalt nem tölthetnek be. Problémák merültek fel a helyi adókkal kapcsolatban is, valamint méltánytalannak tartják sok helyen, hogy a tanácsi lakások eladásából keletkező tartozások háromszázalékos kamata az egyetlen olyan kamat, amelyet az Országgyűlés nem emelt meg. Így tehát ez az elmaradt őszszeg is az önkormányzatokat sújtja. Nem értenek egyet a helybéliek azzal, hogy az igazgatásrendészet elkerül a rendőrségtől, de nem az önkormányzatokhoz, hanem a áekoncentrált szervekhez. A szociális segély kiutalásakor igen nagy összegeket az önkormányzatoknak kell megelőlegezniük. Az agglomeráció területén hatalmas a munkanélküliség, a lakosságnak körülbelül 70 százaléka pedig ingázik. Súlyosbítja helyzetüket a közlekedőin tarifák emelkedése is. Hiányzik továbbá a mostanában egyremásra alakuló faluvédő illetve önvédelmi egyletek jogi rendezése. Dr Schmidt Géza a pénzügyi szabályozással kapcsolatos visszásságokról beszélt, elsősorban az illetékhivatalok felügyeleti rendjéről és az illetékbevételek, kiváltképp a személyi jövedelemadók megoszlásúról a központi és az önkormányzati bevételek zött. Dr. Erdélyi László megbízott főjegvzö a vagyonellenőr - ző és vagyonátadó bizottságok kinevezésének szükségességéről beszélt. Elmondta, hogy a jövőben a vagyon ellenőrző bizottságok működtetése a megyei ön kormányzat hatáskörében nem lesz zökkenőmentes, mivel azok a szakemberek. akik értettek ehhez, most átkerülnek a köztársasági megbízotti hivatalhoz. Sérelmezte továbbá, hogv a közszolgálati törvény gyakorlatilag teljesen elfelejtődött, pedig az önkormányzati törvény enélkül működésképtelen. Át kellene dolgozni Válaszukban a képviselők elmondták, hogy a regionális ellentétek — elsősorban a megye északi és déli térsége között — valóban meglévő, fennálló problémát jelentenek. A személyi jövedelemadónak az önkormányzatokhoz kerülését a számítógépes nyilvántartás hiánya miatt tartják még időszerűtlennek — bár számítógéppel ma már szinte valamennyi települési önkormányzat rendelkezik. A képviselő-testületi tagságnak és a közigazgatási hivatalnak az összeférhetetlenségével kapcsolatban már ck is adtak be módosítási indítványt. Egyetértettek a vendéglátókkal a közlekedési, a munkanélküliséggel kapcsolatos és a fővárossal való kapcsolattartás során adódó problémák súlvosságában. A közszolgálati törvényről elmondták, kiderült, sokkal nagyobb jelentőségű annál, mint amity énnek látszik. A jelenlegi tervezet nem ud elég teret a kreativitásnak, kezdeményezőkészségnek, sőt akadnak benne az önkormányzati törvény szellemével ellentétes részek is, ezért javasolták a Belügyminisztériumnak. dolnozza át. Többen említették, hogy Pest megye környezetvédelmi problé.nái súlyosabbak, mint amilyennek gondoljuk, ezekre a problémákra ezert ezen a megbeszélésén igyekeztek a megye vezetőinek figyelmét ráirányítani. Az elkeserítő helyzetnek nem elhanyagolható mértékben a főváros is okozója, hiszen Budapest sem képes már hulladékát elhelyezni. Emiatt a megye és a főváros között erős egymásrautaltság alakulhat ki, esetleg megállapodások jönnek majd létre közös gondok közös megoldása érdekében. Szóba került az oktatás, a kultúra, a sport támogatásának kérdése is. A képviselők hangsúlyozták, hogy ezeket még napjaink nehéz gazdasági helyzetében sem szabad elhanyagolni. Érdekes színfoltja volt a találkozónak egy kormánypárti képviselő és egy ellenzéki párti képviselő „egymásratalálása". Bár ők a Parlamentben találkoztak már, arra azonban, högv b.zonyos kérdésekben — környezetvédelem területén — mennyire azonos nézeteket vallanak, csak itt, a megyeházán tartott beszélgetés során jöttek rá. „Ha tudtam volna, hogy ennvire egyformán gondolkodunk már legalább fél éve kommunikálhatnánk ezekben az ügyekben” — kiáltott fel egvikük. Jobb együttműködést Ki gondolta volna, hogy ezek a beszélgetések — amelyeket a• jövőben kéthavonta terveznek megtartani — nemcsak a megye, vezetőinek és a parin menti képviselőknek, hanem képviselőknek és képviselőknek egymás közötti jobb együttműködését, egymás jobb megismerését is elősegítheti majd? — Hogyan érzik magukat új szerepkörükben, hogyan, mivel teltek a hivatalba lépés első napjai? — kérdeztük Pest megye újonnan választott, illetve beiktatott vezető tisztségviselőit, dr. Skultéty Sándor köztársasági megbízottat, dr. Inczédy Jánost, a megyei közgyűlés elnökét, és dr. Schmidt Géza alelnököt — Jelenleg a hivatali munka megalapozásán dolgozom mindhárom hozzám tartozó megyében — Pest, Nógrád és Jász-Nagykun-Szolnok —, olyan módon, hogy tudatosítsam mindenkiben, a három megyének, tehát az egész régiónak egy hivatala van. — mondta dr. Skultéty Sándor. Ezen belül működik három területi hivatal, amelyek a törvény által ránk bízott feladatok közül a területekhez tartozó törvényességi ellenőrzést, valamint az első- ás másodfokú hatóságii ügyeket intézik. Ugyanakkor lesz egy központi törzskar, amely a honvédelmi igazgatással, a polgári védelemmel, a katasztrófaelhárítással foglalkozna és olyan egyéb államigazgatási ügyekkel, amelyeket a törvény hatáskörünkbe utalt. A három területi hivatal szakmai irányításáért egy személy, a hivatalvezető felel majd. A területi hivatalok és a központi stáb egyaránt 25-25 fős létszámmal működne, ám ebbe már a kisegítő személyzetet is beleszámoltuk. A múlt héten a területeket jártam, megismerve az ügyek számát, úgy gondolom, az összhivatali létszám száz fő körül lehetne, ám ha dekoncentrált szervek is létrejönnek. ez a létszám még csökkenhet is. Összehasonlításként érdemes visszaemlékezni rá, hogy e három megyében eddig összesen 640 tanácsi dolgozó működött. Az elmúlt hét során egy-egv teljes napot eltöltöttem Salgótarjánban, illetve Szolnokon, tervezem, hogy legalább enynyi időt fogok a jövőben is ott tartózkodni. Mindhárom megye igen eltérő jellegű terület, így eltérőek a problémáik is. Amint látom, itt Pest megyében a kisajátításokkal lesz a legtöbb tennivalónk. Jász-Nagykun-Szolnok megyében a cigánykérdés a legégetőbb gond, illetve Szolnok törvényességi ellenőrzése, mivel Szolnok megyei jogú város. Ez a fent már említett törzskar feladata lesz. Nógrádban szinte egymás után zárják be a bányákat, itt tehát a munkanélküliségre kell majd az önkormányzatokkal megoldásokat találnunk. Bátor.ylerenyén például 600 munkanélkülit tartanak nyilván. Első napjaim tehát az ismerkedéssel teltek, úgy a feladatokkal. a területi problémákkal, mint az emberekkel való ismerkedéssel. E néhány nap tapasztalata azt mutatja, hogy a hivatalépítéssel inkább kicsit lassabban kell majd élnünk, de mindenképpen körültekintően fogom a megfelelő személyeket kiválasztani, hiszen egy eddigitől eltérő szemléletmódnak kell a most kialakuló hivatalokat jellemeznie. Dr. Inczédy János, a megyei közgyűlés elnöke ' igen szép gondolattal kezdte a beszélgetést. — Azelőtt nem sokat jártam ebben az épületben, most megyei vezetőként, körülbelül egy hónapja, hogy nap mint nap bejövök. Talán a hely szelleme teszi, talán az öreg falak, de ahányszor belépek ide. minden alkalommal elfog a meghatódottság. Első napjaim az ismerkedéssel teltek, fontosnak tartottam, hogy felkeressek mindenkit, aki velem fog dolgozni. A karácsonyt követő utolsó héten mindenkihez bementem, és boldog ünnepeket kívántam. Remélem, hogy amilyen bizalommal én mentem őhozzájuk, ugyanolyan bizalommal jön mindenki énhozzám, hiszen látni lehet, nincsen az ajtóm csukva senki előtt. Optimizmusomat némikép-