Pest Megyei Hírlap, 1991. január (35. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-16 / 13. szám

rrsr MKt. I ft 1901. JANUAR, 16., SZERDA A MINISZTER NEM VOLT ELÉGEDETLEN Népjólétben nem jó lenni? >1 hír tegnapi: dr. Surján László népjóléti miniszter fel­mentette a szociálpolitikát és a gyermekvédelmet felügyelő dr. Rókusfalvy Pál és Zám Mária helyettes államtitkáro­kat, s a két terület felügyeleté­re, egységes irányítására dr. Kakuszi Istvánt helyettqs ál­lamtitkárrá nevezte ki. A háttérinformáció mai: Juhász Juditot, a Népjóléti Minisztérium szóvivőjét fag­gattuk a személyi változások­ról. 0 Miért váltotta le a mi­niszter a két helyettes állam­titkárt? Elégedetlen volt a munkájukkal' — Nem. Elhatározása mögött több ok áll. Az egyik, hogy többen megkérdőjelezték azt a tavaly májusi lépését, amikor kétfelé választotta a szociál­politikai és a gyermek- és if­júságvédelmi munkaterülete­ket. Ismeretes: a gyermek- és ifjúságvédelmet azelőtt állam­titkár felügyelte. Mostanra érett be a felismerés: a két szakterület különválasztása nem volt szakmailag kellően megalapozott, hiszen szervesen összefüggnek. Az egy kézbe adás mellett szól az is, hogy az Antall-kormány filozófiájába nem illik be: az egyes szakte­rületek élén államtitkár áll­jon. Hiszen a politikai állam­titkárok mellett működik az egységes közigazgatási állam­titkári szisztéma. 0 Tehát elvi megfontolások­ról van szó? — A miniszter nem volt elé­gedetlen Rókusfalvy és Zám helyettes államtitkárok törek­véseivel, szakmai felkészültsé­gével. De a két terület szak­emberei között támadtak együttműködési zavarok, me lyekkel hosszú távon nem le hét együtt élni. Ez a feszült ség volt a másik oka, hogy ( miniszter úgy gondolta: jobb ha harmadik, kívülről, de nen távolról érkező embert kér fe az ismét egységesített íelada tokra. 0 Dr. Kakuszi István ilyei ember? — Azt hiszem, igen. Fiata­labb 50 évesnél, párton kívüli, s ami nagyon fontos: közgaz­dász, a Pénzügyminisztérium lakossági és humán infra­struktúra főosztály vezetője volt, s hosszú ideig dolgozott az Országos Tervhivatalban, éppen szociális pénzügyi ter­vezéssel foglalkozott. Egyéb­ként húsz éve előadó a Köz­gazdaságtudományi Egyete­men. Szakmai tudása és ál­lamigazgatási felkészültsége, no, meg vezetői gyakorlata egyaránt hasznos lehet a szo­ciálpolitikai területen, mert ez ezer szálon függ a pénzügyek­től... 0 S mi lesz a menesztett helyettes államtitkárok sorsa? — Említettem már: a mi­niszter úr személy szerint nagyra becsüli őket. Ez annyi­ra így van, hogy a hétfői bú­csúbeszélgetésen hangsúlyoz­ta: igen nehéz hónapokban álltak helyt, dolgoztak együtt, s szívügye, hogy személyes éle­tükben ne legyen megtorpanás, ne támadjanak egzisztenciális gondjaik. Surján miniszter úr segítséget ajánlott leendő munkahelyük megválasztásá­hoz, s azt mondotta: szakmaj kvalitásaikra a továbbiakban is számít. V. G. P. mi mi iniHMiiiiiiiniir n iiirmn ■ Postabontás— m VÁRJ Üli LEVELEIKET, CÍMŰN sT: E51JÖAP2SY, Pf.t 311 -1446 B* Beke Kata, a Művelődési Minisztérium politikai állam­titkára a tegnapi Népszabad­ságban lemondását azzal ma­gyarázta: „A jelenlegi feltéte­lek között a tárca képvisele­tét, a miniszter távollétében helyettesítését kellene ellát­nom. Ezt azonban nem teher tem, ha nem értek vele és a tárca többi vezetőjével egyet." Hozzátette, kinevezésekor ar­ra tett esküt, hogy legjobb szaktudása és lelkiismerete szerint jár el, tehát ha a posztján maradna, ezzel ellen­tétesen cselekedne. Mint mond­ta, lemondásának másik oka, hogy az oktatásügynek az MDF programja szerinti meg­újítását a jelenlegi személyi feltételek mellett léhé'tétTénnek" íártja. Az államtitkár bejelentése szenzáció és beszédtéma volt a pedagógusok körében. A pe­dagógus-szakszervezet megyei bizottságán Schriber Gizella is erről számolt be: — Nagy port vert fel a lemondás. A hozzánk betérő kollégák kö­zött is beszédtéma volt. Koráb­bi nyilatkozatai nem használ­tak a népszerűségének, most viszont korrektnek tartották a lemondását. Ügy látszik, rá­jött, hogy nem tud együtt dol­gozni a minisztériumi appará­tussal. Véleményem szerint is, annak ellenére, hogy a peda­gógustüntetés idején képviselt nézetei miatt sokan támadták, most el kell ismerni és hono­rálni ezt a döntést. — Beke Kata sok jó cikkét olvastam korábban — mondja Hargitai Károly, a szatezer­­vezet megyei elnöke. — Az élet azonban bebizonyította ez alkalommal is, hogy más cikket írni, s megint más irá­nyító posztokon dolgozni. Ál­lamtitkárként már ő is más­képpen beszélt, nagyon meg­változott. Ebben a pozícióban nem tett rám jó benyomást. Kollégáim is hasonló vélemé­nyen vannak: úgy gondolják, Beke Kata rájött, hogy a mi­nisztériumban nagyon sok olyan tisztségviselő ül, aki nem alkalmas az oktatás- és mű­velődésügy irányítására. K. T. I. Támasz az elesetteknek Alkalmassági lélektanból Hairminckét Pest megyei érettségizett munkanélküli részvételével középfokú szo­­ciálisasszisztens-képzésbe fo­gott a fővárosban a Csepel Művek Oktatási Vállalata. A fiatalok a nemrég hivatalosain is bejegyzett új, szociális asszisztensi szakmát csaknem másfél éves intenzív iskolai tanulással sajátítják el. A képzés végén középfokú szak­mai képesítést kapnak, amely­­lyel például a munkanélkü­liekkel, az idősökkel, a de­viáns és drogos fiatalokkal foglalkozó intézményekben helyezkedhetnek el. A Csepel Művek Oktatási! Vállalata a Pedagógiai Intézet által kidolgozott szakmai tan­tervet és tananyagot bocsá­tott a diákok rendelkezésére. Együttműködik a Pest Me­gyei Foglalkoztatási Központ­tal, amely egyebek között se­gítséget nyújt, hogy az itt végző fiataloík megfelelő helyre kerüljenek. A képzés iránt máris érdeklődtek olyan polgármesteri hivata­lok, amelyek szívesen fog­lalkoztatnák az innen majdan kikerülő szakképzett asszisztenseiket. A diákok napi hétórás nap­pali tagozatos képzésben a középfokú oktatásban újdon­ságnak számító tantárgyak ismereteit sajátítják el. Fog­lalkoznak például képesség­­fejlesztéssel, szociálpszicho­lógiával, a munkanélküliség szociológiájával és társadal­mi ismeretekkel. Az elméleti oktatást gyakorlati ismeret­­szerzéssel egészítik ki. Ennek során a fiatalok Pest megyei gyermek- és szociális intéz­ményeket, családsegítő köz­pontokat látogatnak meg. Ä diákok máris számos óvodá­ban, öregek napközi otthoná­ban jártaik öt főből álló kis­csoportos gyakorlati foglalko­zásaikon. A harminckét fia­talból hat a Csepel Művek vendégházának bentlakója, a többiek naponta hazajárnak lakhelyükre. A csaknem másfél éves képzés házilag sokszorosított jegyzeteit az előadó tanárok — jó nevű szociológusok, pszichológusok — írták, akik tankönyv híján idén egyelőre ezekből tanítanak. A diákok — akiket előzetes lélektani al­kalmassági vizsga alapján vá­lasztottak kii a jelentkezők közül — végezetül tanáraik­ból álló szakmai bizottság előtt szóban záróvizsgáznak, és írásbeli szakdolgozatot is készítenek. A tanítás költsé­geit a Csepel Művek fedezi. Az oktatás ingyenes, sőt a diá­kok fejenként havonta ötezer forint ösztöndíjat kapnak. Az első évfolyam végeztével azonnal új tanfolyamot in­dítanak, a tervek szerint a mostanihoz hasonló létszám­mal. A csepeli kezdeményezés része annak az átfogó or­szágos új szakmai oktatási elképzelésnek, amely szerint Magyarországon a lehető leg­hamarabb és minél több szak­képzett szociális gondozót, középfokú végzettségű szo­ciális asszisztenst és felsőfo­kú végzettségű szociális mun­kást igyekeznek bekapcsolni a — sajnos — egyre elha nyagoltabb hazai társadalmi köz- és családi életbe. Szó ciális asszisztensek középszin­tű oktatásával tavaly ősz óta Pomázon és Székesfehér­váron is foglalkoznak, ezen­kívül négy egészségügyi szak középiskolában, Esztergomban, Egerben, Budapesten és Ti­­szaföldváron kezdték tanítani ezt az új szakmát. Mivel a követelmények a csepeli cso­portban igen magasak, elkép­zelhető, hogy néhányan le­morzsolódnak. Ennek ellenére egyelőre mind a diákok, mind a tanárok nagy lelkesedéssel vesznek részt az oktatásban. Ami a várható kilátásokat illeti, a lemorzsolódások után másfél év múlva, vagyis az első évfolyam befejeztével mintegy ötven-hatvan, közép­szintű, jól képzett szociális asszisztens lesz hazánkban. Az igények persze ennél jóval nagyobbak, több tízezer szo­ciális gondozóra, szociális asszisztensre és szociális munkásra van szükség Ma gyarországon. Mindenesetre biztató előjel, hogy szerve­zett, rendszeres iskolai kép­zésük megkezdődött, és hogy Pest megyeiekkel két helyütt, Pomázon és Csepelen máris eredményesen foglalkoznak. K. K. csalódtam Csaknem két évig, 1989 feb­ruárjától, ez év januárjáig tag­ja voltam az MDF-nek. Szük­ségét éreztem, hogy a pártom és a jelenlegi kormány veze­tőjének égy-két dolgot tudo­mására hozzak. Amikor be­léptem és sok munkával részt vettem a Veresegyház—Erdő­kertes szervezet létrehozásá­ban, később az önálló erdő­kertes! szervezet alapjainak lerakásában. A válásztások so­rán sok éjszakámat átdolgoz­tam, pihenőidőmből plakátra­gasztásra szinte minden hét­végéméi feláldoztam. Csalá­dommal együtt szórólapokat osztottunk szét, és igyekez­tünk meggyőzni az embereket arról, hogy a helyes út egye­dül az. ha ránk szavaznak. Ak­kor még nem gondoltam, hogy eljön az az idő, amikor szé­gyellnem kell majd azt a mun­kát, amit szívvel-lélekkel, meggyőződésből, a hazám ér­dekében végeztem. Úgy érzem, hogy eszközök voltunk. Az ígéretből szinte semmi nem valósult meg. Az embe­rek ezt nyíltan a szemembe is mondják. Szociális védőháló helyett nyomorba süllyednek milliók. A sokat szidott kom­munista vezetés alatt megte­hettük, hogy havonta megláto­gassuk családunkat, rokonain­kat kétszáz kilométerre levő szülőfalunkban. Fiatalok lévén havonta egy­szer étteremben vacsorázhat­tunk és egy-két alkalommal moziba is eljuthattunk. Most ott tartunk, hogy el kell adni (ha ugyan kell még valakinek) azt az ócska autónkat, amivel a pártom érdekében a falut jártam és mikrofonnal hirdet­tem a programunkat. Gyerme­keimet ócska holmikban kell járatnom. Rokonlátogatásra és egyéb szórakozásra már nem is gondolhatok. Törhetem a fe­jem Viszont azon, milyen gyer­tyát vegyek, ha majd, kikap­csolják a villanyt, és hová köl­tözzem, ha elárverezik a há­zunkat, amit hosszú évek szor­galmas munkájával és a kom­munista rendszer kedvezmé­nyes kamatozású OTP-hitelé­­vel építettem. Gondolkodhatnak azon, mit mondjanak az embereknek, miért volt jogtalan a kamat­adó, aráig más kormány ren­delte el, és miért lett jogos most. Végezetül megkérem, gondolkodjanak el azon a kor­mány tagjai, hogy mennyien maradnak a barikád egyik ol­dalán, ha már senki sem ma­rad, aki hinni tudna a kor­­máiíy és pártja vezetőségének szavában. Ügy döntöttem, csa­ládommal egyetértésben, hogy nem gyarapítjuk, még csak statisztikailag . sem a taglét­számot. Biró János Erdőkertes nikusam (igaz izzadva) mond­ta. hogy ő emelt tővel távo­zik, mert mindent megtett a Belügyminisztériumért. S a demokráciái?) felé haladó államunk első (ablakos) bel­ügyminisztere is - dicséretet kapott a miniszterelnökség­től, mert mint megtudhattuk, érdeme volt többek között az önkormányzati séma kidolgo­zása, megvalósítása. (Be is ugratták a testületet a mély vízbe.) Érdeme volt más is, például a rendőrség további szétzilálása. Hát hol élt, él a jelenlegi hatalmit elit, s a honatyák? Tudják-e, hogy az ő 50-100 ezer forintos fizetésükért mu­tatott veszélytelen parlamen­ti mutatványukkal szemben például a rendőrök, tűzoltók zöme 10-12 ezer forintért ve­szélyezteti naponta az életét? Tudják-e, hogy a rendőrök roncstelepre való Ladákkal „üldözik” a márkás autócso­dákon eltűnő, aranylánccal teliaggatott kezű-nyakú gengsztereket, hogy recsegő rádiójukon — egymástól né-, hány száz méterre nem ta­lálják egymást, hogy . órákig nem kerül elő műszaki mentő­szer a 24-es villamos feleme­lésére. Ugyanakkor a Külügy­minisztérium a nép zsebére 15 millió dollárért repülőgépet akar vásárolni. Ebből az ősz­­szegből minden megyeszék­helyre és Budapestre is jut­na például egy-egy korszerű műszaki mentöszer. Felhábo­rító — s ezért elitélem —, hogy ismét alapítvány útján próbálnak olyat megteremteni, amely a kormány feladata lenne. Hogy komiét legyen rá pénz? Íme néhány javaslatom: — a repülőgép helyett; — a pártok működésére megszavazott milliókból: — a pápa látogatása he­lyett. (a népnyelv szerint azért jön — s még fize­tünk is .érte —, hogy feladja az utolsó kene­tét) ; — ésszerű, példamutató gaz­dálkodásból; a miniszter urak (és a slepp) utazgatásainak és fogadásainak radikális csökkentéséből: ha már a jelenlegi kor­mány bünteti azokat, akik 3,5 százalékig .,le­­paktáltak” a pártállam­mal, büntesse azokat is (pl. vagyonelkobzással, 5000 Ft-os nyugdíjjal stb.), akik annak idején az államkasszából ka­mat (és írás) nélkül szed­ték fel s herdálták el a milliókat. Kórodi Imre Szigetcsép Arwo haranglábak A Pest Megyei Hírlap de­cember 28-i számában megje­lent Rekviem egy harangért cí­mű cikkre válaszolok. Hová lettél, kinek hiányzol? Hát igenis hiányzik a puszta itt la­kó népének. Nem fedi a való­ságot, hogy hosszú ideje felé sem néztek. Igenis harangoz­tak vele, délben is, este is, ha valaki meghalt, csengő-bongó hangja kísérte utolsó útjára, amíg el nem lopták. Hangja még a hetedik határba is el­­hailatszott. Nem tudjuk, hogy kinek jutott eszébe, hogy le­szerelje. Tavaly egy hónap alatt a környéken több helyről rejtélyes körülmények között tűntek el a harangok. A rendőrség helyszíni nyo­mozást tartott, de ki tudja, hogy a nyomok hová vezet nek? Teherautója nincs min den kinek. Lehet, hogy egy le leményes kisiparos beöntötte' Ki tudja, hogy hová lettek? Fáj a szívünk értük! Egy idős, nyugdíjas olvasó ★ Megértjük kedves olvasónk felháborodását. Több évtizedig hallgatták a falubeliek hang­ját, ami máról holnapra nyom­talanul eltűnt. Nem tudni, ho­vá, miért? Egy biztos, bazi­lika felszentelt nagy harang­ját nem ezekből öntötték. Megdöbbenéssel! olvastuk ÍDdri&f v&gy •• fi **__ « A Mező Imre úti villamos­­katasztrófa és elhárítása kap­csán ismét felszínre került hiányosságok késztettek le­vélírásra. A kárházügyeleti rendszer avultsága, a műszaki mentés esaközteleinisége ismét felveti — amit az újságírók, s az illetékes szakemberek (orvosok, mentősök, rendőrök, tűzoltók) — már számta­lanszor megfogalmaztak, hogy hány hasonló tragédiának kell még bekövetkeznie, mire fel­ébred az illetékes tárca, s a kormány rájön, hogy változ­tatnia kellene. Emlékezetes, az elmúlt év hasonló időszakában az M7-esen, a ködben történt tragédia kapcsán is ugyanez fogalmazódott meg, s minden maradt a régiben. Igaz, szó­lamok akkor is voltak, hiszen a pártállam utolsó — botrá­nyok miatt leköszönő — bel­ügyminisztere büszkén és ci­Mély megdöbbenéssel és tel­jes felháborodással olvastuk a lapban „Mártír vagy áldozat” címen Koroknay Gábor (Vá­­mosmikola) olvasói levelét Csaba Gyula volt lelkészünk 1945. május elsejére virradó bestiális meggyilkolásával kap­csolatban. Leszögezzük: az írás (ter­mészetesen!) hallomásokra hi­vatkozó feltételezése teljes mértékben rágalom és hazug­ság! Ez ma is élő, több száz tanúval és sok korabeli írásos dokumentummal egyértelmű­en bizonyítható. Ezért a péte­­ri és a mendei evangélikus egyházközség elnökségei, presbitérumai és minden tag­ja nevében a leghatározottab­ban tiltakozunk az írásnak a valóságot és tényeket elfedni akaró állítása ellen! Az, volt lelkészünk családjával, gyüle­kezeteinkkel szemben teljes mértékben kimeríti a becsülfet- és kegyeletsértés tényét. Til­takozunk a Péteriben harminc­egy, Mendén tíz éven át be­csülettel és teljes tisztességgel szolgált, majd- hatvanhárom éves korában brutális módon meggyilkolt lelkészünk emlé­kének ilyen bemocskolása el­len! — Az írás nyilvánvaló jelzés. Ama lelkész- és egy­házellenes, primitíven plety­kás és aljas indulatok, melyek ellen egy életen át küzdött, s melyeknek végül ok nélkül és méltatlanul kiszolgáltatott áldozata lett Csaba Gyula: ma is élnek. Tragikus, hogy ezen indulatoknak még ma is van­nak szép számmal gerjesztői és éltetői környezetünkben. Dr. Foltin Brúnó Péteri és Mende evangélikus lelkésze ★ Mélységes felháborodással olvastam az 1991. január 9-i „Postabontás”-ban Koroknál Gábor vámosmikolai lakos le­velét. — Férjem (1985-ben el­hunyt) volt Csaba Gyula pá­tert evangélikus lelkész utó­da. Harminchat évig voltunk Péteriben. Bizony, szegény elő­dünk tragédiáját nem felej­tették el. Sokan mondták el amit tudtak a szörnyű esetről de ilyen rágalom senki szájá­ból nem hangzott el! Nagyot, tisztességes, családszerető vol, Csaba Gyula, idős ember, fel­nőtt gyermekei, unokái voltak Ö is, szegény, bizony, ahogy a többi számtalan környékbei: ember, politikai mártír lett. Szende Ernőné Gyömrő ★ A levélírók felháborodása megértjük, s mim ahogy ko­rábban megírtuk. Korokna Gábor levelével a szerkesztő­ség nem azonosítja magát Csaba Gyula lelkész tragédiáit körülményeinek kiderítése ér dekében az ügyészség vizsga latot folytat, felhívásban for­dult mindazokhoz, akik a tör télitekről dokumentumokká rendelkeznek, esetleg magul tudnak tanúvallomást tenni. Dr. Foltin Brúnó lelkész úi levelében írásos dokumentu­mokra, tanúkra hivatkozik amelyek áliitása szerint per­döntő módon bizonyítják t történteket. Sajnálatos módot ezeket mindeddig nem bocsá­tották az ügyészség rendelke­zésére, s egyházi főhatósági en­gedély híján magunk sem is­merjük, nem közölhetjük. Pe dig az igazság feltárása az í közreműködésük nélkül alig ha lehetséges. Az előbbiekben hasonli tartalmú levelet küldött Für Ferencné nyugdíjas tanárnő.; Péteri evangélikus egyházköz­ség presbitériumának tagja éi további ötven aláíró. Ennél mellékletében közük azt is hogy Koroknai Gábor ellet ügyészségi eljárást kívánnál indítani. A Pest Megyei Hírlap kész­ségesen tájékoztat a vizsgálai fejleményeiről, lehetőségeink­hez képest ml is igyekszünk hozzájárulni a 46 évvel ezelőtl történtek felderítéséhez. Aa üggyel kapcsolatban azonban további véleményeknek — le­vonva a tanulságokat — nem adunk helyt. BEKE KATA NEM TEHETI Ellentmondana esküjének

Next

/
Thumbnails
Contents