Pest Megyei Hírlap, 1991. január (35. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-16 / 13. szám

mr % MtAYtfl] 'jr 1991. JANUÁR, 16., SZERDA TmiLÖl FORGALMAZÓI ÉS FOGYASZTÓI IA VAROK A tejúton végesteien végig Számos élelmiszernél, mint például a sertés- és baromfi húsnál, vagy éppenséggel a tejnél, egyre erőteljesebben jelentkeznek a túltermelési válság jelei. A csökkenő bel­földi és külpiaci érdeklődés szinte reménytelen helyzetbe hozta a termelőket és for­galmazókat. Vannak szakem­berek, akik szerint az elmúlt év elejéig a nélkülözhetet­len alapélelmiszert, a tejet, elfogyasztotta a lakosság. Vi­szont a robbanásszerű áremel­kedések következtében rémisz­tőén megnőtt a távolság a termelői és fogyasztói ár kö­zött. Bartos Sándor, a Felső­babáéi Állami Gazdaság ve­zérigazgatója szerint az lehet­ne a cél, hogy a termelőket 6-8 százalékos haszonkulcs mellett ösztönözni kellene ar­ra, hogy érdemes szarvas­­marhát tartaniuk. Természe­tesen a forgalmazók is azon vannak, hogy a közvetítői lán­colat megannyi csatornáján lefölözzék a hasznot, s még így is Bartos Sándor szerint, elfogadható, 16-17 forintos li­terenkénti áron az átlag fo­gyasztók számára megfizethe­tő lehetne a tej. A Tejipari Tröszt, miként az már köztudott, tavaly de­cember 31-ével megszűnt. Je­lenleg folyamatban van a fel­számolás, a zárómérleg készí­tése. Helyébe egy úgynevezett koordinációs központ lép, amely az önállóvá vált tejipari vál­lalatok számára szolgáltatási tevékenységet folytat. Vala­mennyi tejipari vállalat ja­nuár elsejétől önálló export­joggal rendelkezik. így lehe­tőségük van arra, hogy fölös készleteiktől valamilyen úton­­módon megszabaduljanak. A Földművelésügyi Minisz­térium főosztályvezetője, Ber­­tótí István szerint, csak azok a vállalatok képesek talpon maradni, amelyek a terme­lőkkel korrekt partneri vi­szonyt képesek kialakítani. Tejfronton pillanatnyilag két­oldalú a szorítás, s ebben a termelő és a fogyasztó egy­aránt kínlódik. Véleménye szerint az elmúlt évben a tej­termelőknek biztosított 4,2 milliárdos ártámogatás, az in­tervenciós alap, a tejtermékek­re adott 30 százalékos export­­szubvenció egy olyan gazdasá­gi időszakban, amikor a költ­ségvetés mindössze 29 mil­liárd forintot szavazott meg az agrárágazatnak, a tárca rugalmasságát és józan hely­zetmérlegelését mutatja. A főosztályvezető utalt ar­ra, hogy egy héten belül meg­hirdetik a termelők és forgal­mazók számára a szubvenciós kulcsot. Ennek és a már em­lített támogatásoknak a birto­kában minden remény meg­van arra, hogy március 15-ig a tejipari vállalatok megsza­baduljanak a meglévő, közel 1 milliárd forintot érő készle­teiktől. Az FM megszólalta­tott képviselője elmondta a témával kapcsolatos vélemé­nyét is, hogy már régtől fog­va szociálpolitikai ügyként kellene kezelni a tejkérdést. A kiskeresetűeknek, a nyug­díjasoknak, a létminimum alatt élőknek tejjegyet lehet­ne kibocsátani, s számukra valóban ideális áron biztosít­hatnák ezt a valóban nélkü­lözhetetlen élelmiszert. A 2,8 százalékos zsírtartalmú tej maximált áras kategóriába tartozik, a többi szabadáras. Szerencsére vannak az ország­ban olyan tejipari cégek, köz­tük a solti tejüzem, amelyek ugyan szerény haszonnal dol­goznak, de zavartalan köztük és a termelők között a part­neri kapcsolat. Meglátása sze­rint a helyi önkormányzatok­nak arra kellene törekedniük, hogy szorgalmazzák, a tejter­melő gazdaságok és gazdák bevonásával, tejcsarnokok lé­tesítését. Az olyan berendezé­sek, mint például a szepará­tor vagy a hűtőegység besze­rezhetők és telepíthetők. So­kan ellenzik ennek az évtize­dekkel ezelőtt már igen elter­jedt csarnokhálózatnak az új­bóli feltámasztását, de be kell látni, hogy ez is egyfajta módját jelentené a tej útjának egészséges szabályozásának. Mind többet hangoztatják a különböző pártok agrárszakér­tői, hogy elő kell segíteni a magángazdaságok megerősö­dését, számuk növekedését. A már említett felsőbabádiak a felvásárolt tej után első osz­tályú termék esetében 13 fo­rint 20, míg másodosztályú tejnél 12 forint 60 fillért fi­zetnek a gazdáknak. A far­­merkedők számára eleddig lé­nyegében zavartalan volt ez az együttműködés, és bíznak abban, hogy így lesz a jövő­ben is. Kozma István, a Dabastej igazgatója tulajdonképpen sze­rencsés helyzetben van, hi­szen a céget alapító hat me­zőgazdasági nagyüzem, vala­mint a Kiskunsági Állami Gazdaság nem tud annyi tejet szállítani, amennyire szükségük van, s ezért sovány tejet kény­telen vásárolni. Ez egyben azt is jelzi, hogy a partnerek ál­tal biztosított- tej zsírtartalma magas. Ebből a zsírfeleslegből 'növekedett a vaj és tejpor­készletük, amelynek az érté­ke durván 3 millió forint kö­rüli. Dabas és Ráckeve von­záskörzete. valamint néhány fővárosi üzlet tart igényt a Dabastej termékeire. Kozma István tájékoztatása szerint a pasztőrözött tej fo­gyasztása nem csökkent. Egyéb fajtáknál 8-20 százalék közötti a kereslet-visszaesés. Elmondta, hogy ők jószerivel a hírközlő szervek jóvoltából értesültek arról, hogy a 2,8 százalékos zsírtartalmú tej fogyasztói ára 22 forintra vál­tozott. Szállítóleveleiken azon­ban még a régi ár szerepel. Tehát a beszélgetés idősza­káig ők még hivatalosan nem kapták meg az árváltozással kapcsolatos útmutatást. A tej fogyasztói árát Kozma István nem tartja--soknak, ha’ az üdítőitalokhoz és egyéb italfé­leségekhez hasonlítja. Viszont az a meggyőződése, hogy a jö­vőben nagyobb körültekintés­sel kell felmérni a fogyasztói igényeket és a fizetőképessé­get, hogy ezáltal is elkerüljék a cégek a készletek draszti­kus halmozódását. Az alig valamivel több, mint 30 ezer négyzetkilométernyi Hollandiában 2 millió szarvas­­marhát tartanak. Ez az or­szág kimagasló eredményeket ért el az' élelmiszertermelés terén. Készletek minden bi­zonnyal ott is vannak, de nem termelőt és fogyasztót sújtó mértékben. Hazánkban közel 700 ezer szarvasmarha van, s közülük az úgymond haszon­talanabb egyedeket kívánják kivágni, hogy csökkenjen a tejtermelés. Százezer darabnál több tehénről van szó. A kérdés természetesen az, hogy az eladatlan húshegyeket kí­vánják szaporítani, vagy pedig csak hivatalos észjárás áll a tervezet mögött? Ugyanis a valóban szakavatottak, a józa­nul gondolkodók szerint igenis elfogyna Magyarországon is a több, mint 2 milliárd liternyi éves tejmennyiség, ha azo­nosak lennének a termelői­forgalmazói és fogyasztói ér­tékskálák. Gyócsi László Qn váf&sxf, pere/ vagy fíxet Kígyózó sorok a megyei OTP-fiókok előtt (Folytatás az 7. oldalról) Három nap óta érezhetően .erősödik a lakástörlesztési hitelek miatti roham az OTP 32 Pest megyei fiókjánál. A fővárosban a Bécsi utcai megyei központi fiók előtt tegnap reggel a fél nyolcas nyitáskor kettes sorokban legalább ötvenen várakoztak bebocsátásra. Az OTP dol­gozói soron kívül, naponta átlagosan hetven lakástulaj­donos számára készítik el a múlt év december 31-ig szóló számlakivonatokat, amelyek alapján a jelentkező vissza­fizetheti a tartozását. A soron kívüli számlakivo-Nem a csatornába öntik, » tej felvásárlása körül terjedt el az utóbbi időben, hogy egyes gazdálkodók kénytelenek a csatornába önteni, mert a feldolgozók-nem hajlandók átvenni a tejet. Nos, hogy igaz-e a hír, nem tudja senki, az biztos, hogy a fóti Vörösmarty Termelőszövetkezet tehenészetében, a taxisblokádot követően közvetlen lakossági kiszolgálás is történik. Vagyis bárki, aki tejeskannájával elmegy a Régi Fóti úti telepre, valódi friss tehéntejet vásárolhat. S hogy ez megéri a tsz-nck, mi sem jellemzőbb jobban, hogy naponta 409-600 litert árusítanak, és az is, hogy rövidesen egy állandó kimérés nyílik ugyanitt. Képünkön Borsi Mihályné fejőnő, aki a tejet méri. (Vimola Károly felvétele) s Az Érdekegyeztető Tanácson egyelőre nincs megegyezés \ keresetek messze elmaradnak az inflációs áraktó! Megegyezni nem tudtak a tárgyaló felek az idei bérszabá­lyozásról, de az álláspontok kismértékben közeledtek az Érdek­egyeztető Tanács keddi szakértői ülésén. adózású és 38 teljes adózású százalék feletti béremelést te­A kormány képviselői ra­gaszkodtak a béremelések 1991-es vállalkozási nyereség­adó szerinti adóztatásához, mert állításuk szerint enélkül elviselhetetlen inflációval kö­vethetnék csak a korlátlan bérnövelést. A munkavállalók (a liga, valamint az Értelmisé­gi Szakszervezeti Tömörülés kivételével, amelyek 1991-re elfogadják az infláció megfé­kezését szolgáló bérszabályo­zást) a munkáltatókkal együtt teljes körű bérliberációt köve­teltek. Bizonyították, hogy lé­teznek korlátái a bérnövelés­nek. Ezek közül megemlítették az ágazati, vállalati szabad bérmegállapodások rendszerét a munkavállalók és munka­adók között. Kifejtették, hogy a dolgozók hajlandók elállni a bérnövelés követelésétől, ha így megtarthatják munkahe­lyeiket. Nem hagyható figyel­men kívül a bérek költségnö­velő hatása már ma sem, az értékesítési nehézségek miatt pedig nem érvényesíthető kor­látlanul a béremelés az árak növelésében. Mivel az álláspontok nem közeledtek, Popper László, a Munkaügyi Minisztérium fő­osztályvezetője kifejtette: a kormány a megállapodás hiá­nyában is jogszabályt ad ki a kérdés rendezésére. Ezért arra kérte a tárgyaló feleket, leg­alább a kormány kompromisz­­szumos javaslatait fontolják meg. Ezek szerint a kormány a korábbi 15 százalékos adó­mentes béremelési határt 6 százalékkal hajlandó felemel­ni. Ezen túl, ha az adott vál­lalat 5 százalékkal csökkenti létszámát, így már csaknem 28 százalékos adómentes bér­növelésre van lehetősége. A kormányzat kész arra is, hogy amennyiben a 15 százalék ma­rad az adómentes béremelés határa, akkor a következő, a kedvezményes adózású sáv eredetileg 25 százalékban megjelölt felső határát is ez­zel a 6 százalékkal 31 száza­lékra emelné. Így csak e 31 százalék felett terhelné a tel­jes bérnövekmény a vállalko­zási nyereségadó alapját. El­képzelhetőnek tartják a 6 szá­zalék más formájú elosztását Is az egyes adósávok között. Az ülésen nem született megegyezés, bár a munkavál­lalók és a munkaadók szá­mottevően közeledtek a kor­mány által javasolt mértékek­hez. Elsőként ugyanis a mun­kavállalók a teljes bérliberali­záció igénye után egy 30 szá­zalékos adómentes, 30-38 szá­zalék közötti kedvezményes kintettek tárgyalási alapnak. A munkaadók hasonló mér­tékeket tartottak tárgyalási alapnak, de ők az inflációhoz igazították igényeiket. E mér­tékekhez képest az egyezteté­sek után mindkét fél elfogad­hatónak tartotta, hogy az adó­mentes béremelés mértékét 1991-re 25 százalékban, a ked­vezményes adózási sávot 25-35 százalékban, a teljes adózásút 35 százalék felett határozzák meg. Ezenkívül a kormány által javasolt 5 százalékos mértékkel szemben a létszám­­leépítés 10 százalékos beszá­mítását tartották elfogadható­nak az adómentes béremelés­nél. Különvéleményt jelentett be a Munkástanácsok Országos Szövetsége, továbbra-' is ra­gaszkodva a teljes körű bér­liberalizációhoz. Az Értelmi­ségi Szakszervezeti Tömörülés a létszámleépítésnél az 5 szá­zalékos mértékkel értett egyet, illetve a munkavállalók és munkaadók kifejtették véle­ményüket a közszolgálati munkaterületek bérrendezésé­vel kapcsolatban is. A vélemények, álláspontok nem közeledtek a kívánt mér­tékben a tárgyalás során, így a jelenlegi előfcészítettséggel kerül a téma az Érdekegyez­tető Tanács pénteki, plenáris ülése elé. nat-készitésre azért van szükség, mert a szokásos év végit várhatóan csak január végén postázza a megyei OTP az érintetteknek. Az OTP nem ül ölbe tett kézzel. Például a fővárosi központi fióknál a második januári hétvégén, pénteken, szombaton és vasárnap túl­órák árán, de mégiscsak fo­lyamatosan intézték a hirte­len megszaporodott törlesz­tési ügyeket. Szintén nagy rohamról számolt be a dunaharaszti és a szentendrei fiók. Mindkét helyen január 14-én, hétfőn nagyjából öt-ötszáz jelent­kező fizetési kérelmét vet­ték át az OTP dolgozói, ám közülük naponta mindössze ötven-hetven elintézésére elég a munkaidő. Akik még nem tudnák, a most megemelt kedvezmé­nyes hitelkamat törleszté­sére két lehetőség van. Az egyik: a tartozó fél az 1991. január 1-jétől megemelt 15 százalékos kamatot fizeti, vagyis a régi havi törleszté­sen felül jó ideig havonta plusz egységesen ezerötszáz forintot fizet be. A másik megoldás, amit a pénzintézet kínál, hogy harminckét szá­zalékos kamatot fizet, esze­rint az 1990. december 31-én fennálló összes tartozásának csak a felét kell egy összeg­ben visszafizetnie. Ugyanez vonatkozik a kiegészítököl­­csön-tartozásokra, vagyis az úgynevezett régi, 3 és fél százalékos bankhitelek tör­lesztési feltételeire is. Az OTP Pest megyei betét- és hitelosztályának vezetője, Sebők Zsófia szerint az új kamatozás szerinti befizetés feltételeit, lehetőségeit tar­talmazó hivatalos tájékozta­tó nyomtatványukat legké­sőbb február első felében va­lamennyi érintettnek kikül­dik. Ezzel szemben az adó­soknak már januárban, nap­jainkban el kell dönteniük, melyik megoldást választják, és eszerint kell cselekedniük. Így tehát előreláthatólag még jó darabig maradnak a méteres — ha nem is kilo­méteres — sorok az OTP- fiókok előtt. Talán mire az első befizetéseken túl le­szünk, az is kiderül, jogos-e, vagy jogtalan az OTP mosta­ni kamatemelése. — kocsis — A miniszter meghosszabbította a törlesztési határidőt Az eredetileg meghirdetett határidőt meghosszabbította a pénzügyminiszter, így azok, aki mindjárt az év elején, vagyis január hónapban visz­­sza kívánják fizetni kedvez­ményes OTP-lakáskölcsön tar­tozásuk felét, azok ezt február végéig — azonos feltételekkel — megtehetik. / Ez a döntés azért született, mert az első napokban az adó­sok közül igen sokan felkeres­ték az érintett OTP-fiókokat, s több órát álltaik sorba azért, hogy tartozásukat visszafizes­sék. A mostani döntés lehető­vé teszi a tumultus elkerülé­sét. Az OTP ugyanakkor fel­hívja az ügyfelek figyelmét, hogy szándékukat január 31- ig a számukra kiküldött nyi­latkozaton vagy levélben je­lezzék, ugyanis csak ebben az esetben érvényes a határidő­módosítás. A nyilatkozatokat sokan már megkapták, de akikhez még nem érkezett meg, azoknak is hamarosan kézbesíti a fontos okmányt a posta. Azok, akik nem tudják visszafizetni tarto­zásukat, azoknak a nyilatko­zatoknak a kézhezvételtől szá­mított 30 napon belül kell visz­­szaküldeni vagy személyesen elvinni az OTP-hez. Az ügyfe­leknek elsősórban azt kell kö­zölniük, hogy a kölcsöntörlesz­­tési változatok közül melyiket választják. Amennyiben a má­sodik változatot részesítik előnyben — az állam elenge­di a tőketartozás felét, a má­sik felére viszont piaci kama­tot, illetve 1991-ben havi 1500 Ft-tal többet kell fizetni —, akkor szükséges nyilatkozni a fennmaradó tartozás januári visszafizetéséről. A takarékpénztár tájékoz­tatása szerint az első befizeté­si napon, január 14-én mintegy 200 millió forintot törlesztet­tek az adósok a 220 milliárd értékű adósságállományból. (Fekete) Egymilliárd a gyógyszerforgalom adminisztrálására Ma: döntés a nyugdíj és a családi pótlék rendezéséről A társadalombiztosítással kapcsolatos két törvényterve­zet részletes vitájával kezdte keddi munkáját az Országgyű­lés plenáris ülése. A felszólaló képviselők új elemekkel nem gyarapították az előző napon elhangzott érv­rendszert. A költségvetési bi­zottság nevében felszólaló Ba­kó Lajos MDF-es képviselő kö­zölte: a kormány javaslatáról szerdán dönt a bizottság. A testület egyetért azzal, hogy a társadalombiztosítást önkor­mányzati alapra kell helyezni a későbbiekben, így a mostani módosítás is csak átmeneti­nek tekinthető. A Társadalombiztosítási Alap ez évi költségvetéséről folyta­tott részletes vitában több kép­viselő azt szorgalmazta, hogy a társadalombiztosítás önkor­mányzati törvényjavaslatát a kormány május 31-ig terjesz­­sze a Parlament elé. Az SZDSZ képviselői azt javasol­ták, hogy a gyógyszerforgal­mazás és -felhasználás nyomon követésére számitógépes rend­szer munkába állítására lenne szükség, s arra 1 milliárd fo­rintot kellene fordítani. Ezt az összeget a tervezett táppénz­­kiadás ilyen mértékű csökken­tésével lehetne előteremteni. E kérdésekről, miként a nyugdíj­­szerű rendszeres szociális el­látások emeléséről és a gyer­mekgondozási segély kiegészí­téséről szóló határozati javas­latról és a családi pótlékról szóló törvény módosításáról is szerdán, dönt a Parlament.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents