Pest Megyei Hírlap, 1991. január (35. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-15 / 12. szám

2 1991. JANUÁR 15., KEDD j*r kt Mit. Vf 'f Baker a válságról Bagdadon a sor A helyzet romlik, de még mindig van remény az öböl­válság békés rendezésére. A kezdeményezésnek azonban immár. Bagdadtól kell kiindul­nia, mondotta hétfői ottawai sajtóértekezletén James Baker, amerikai külügyminiszter. Baker, aki a válság csúcs­pontján kereste fel Washing­ton szövetségeseit; hogy egyeztesse velük az immár valószínűleg katonai lépéseket, útja utolsó állomásán azt mondotta, hogy az alapvető kérdésekben teljes a szolida­ritás, jóllehet, „egy-két ország” álláspontja eltérő — utalt ar­ra, hogy Szíria és valószínűleg Törökország nem kíván részt venni az Irak elleni hadmű­veletekben. Az amerikai külügyminiszter csalódottságának adott kifeje­zést Javier Pérez de Cuellar ENSZ-főtitkár bagdadi útjá­nak kudarca felett. A kérdés­re, hogyan látja a legújabb, jemeni részről kiindult közve­títési kísérletet, Baker csak annyit mondott: tud róla, hogy Jemen az elmúlt napokban te­vékeny volt a kérdésben. . Brian Mulroney kanadai kül­ügyminiszter hangoztatta, hogy országa — miközben még bí­zik a békés megoldásban — maradéktalanul támogatja az ENSZ határozatainak végre­hajtását. Furcsa balesetek Merényletkísérlet Borisz Jelcin ellen állítólag merényletet terveztek a Bal­tikumban, ezért vasárnap éj­jel eredeti útiterve megváltoz­tatására kényszerült — közöl­ték az MTI-vel az oroszorszá­gi parlament elnökének kör­nyezetéből. Jelcint — és kísérőit — a tárgyalások befejezése után még Tallinnban értesítette Moszkvából az orosz politikus KGB-től független biztonsági szolgálata, hogy értesüléseik szerint merényletet terveznek ellene. Ezután döntöttek úgy a helyi vezetőkkel egyetértés­ben, hogy nem az eredeti terv szerint, vagyis közvetlenül az észt fővárosból repülőgépen tér vissza Jelcin Moszkvába, hanem kerülő úton. Az oroszországi parlament elnöke saját és az észt vezetés által mellé kirendelt biztonsá­gi emberek társaságában autón Leningrádba utazott, s onnan menetrendszerű járattal re­pült vissza Moszkvába. Egye­lőre nem ismeretes, hogy kik állnak a kísérlet hátterében. Jelcin hétfői moszkvai saj­tóértekezletén kitért a me­rényletre vonatkozó kérdések megválaszolása elől, s mind­össze annyit jegyzett meg, hogy egy év alatt 4 ízben tör­tént vele furcsa baleset. Katonák döntöttek az akcióról? Veszélyes csend Litvániában — Veszélyes csend van Lit­vániában — mondta hazája helyzetéről Algirdas Sauúargas litván külügyminiszter hétfő délben varsói sajtóértekezle­tén. — A legfontosabb kérdés ma az: valójában kinek a kezé­ben van a hatalom a Szovjet­unióban? — vetette fel. Utalt arra: lehetséges, hogy a ka­tonák a politikai vezetés meg­kerülésével döntöttek a vil­­niusi akcióról. A sajtóértekezleten felol­vasták a külügyminisztert szükség esetén emigránskor­mány alakításával megbízó, a litván legfelsőbb tanács ál­tal küldött levelet. A levelet hétfőn Varsóban adta át Algirdas Saudargas­­nak Mart lármák, Észtország állandó litvániai képviselője, aki kormánya utasítására hoz­ta el azt Vilniusból Lengyel­­országba. A sajtó képviselőit tájékoz­tatták arról, hogy egy len­gyel parlamenti képviselőcso­port, amely vasárnap utazott V iln iusba, akadály talanul megérkezett és megbeszélése­ket folytat a litván parlament­ben. Pérez de Cuellarnak sem sikerült Szaddam Husszein nem hátrál — „Nem sikerült előbbre jutnom Bagdadban” — jelen­tette ki Javier Pérez de Cuel­lar, az ENSZ főtitkára hét­főn reggel Párizsban. Hoz­záfűzte, hogy „útja befejezté­vel sem lát több okot a derű­látásra — Szaddam Husszein­nel folytatott vasárnapi tár­gyalása után — mint azt meg­előzőleg”. A főtitkár, aki vasárnapról hétfőre virradó éjjel érkezett Bagdadból a francia főváros­ba, hétfőn reggel több mint háromnegyed órán át folyta­tott megbeszélést Francois Mitterrand francia elnökkel. A megbeszélésen részt vett Roland Dumas külügyminisz­ter is. Pérez de Cuellar ezt követően Jacques F. Poos luxemburgi külügyminiszter-, rel, az Európai Közösség Mi­niszteri Tanácsának elnöké­vel találkozott. A tanács hét­főn rendkívüli ülést tart Brüsz­­szelben, ahol egyrészt az öböl­válság fejleményeit, másrészt a baltikumi helyzetet, az EK ezzel kapcsolatos további ma­gatartását tárgyalja meg. Pérez de Cuellar továbbra sem közölt részleteket bagda­di tárgyalásairól, hangsúlyoz­va, hogy arról még ma a Biz­tonsági Tanács tagjainak ad tájékoztatást New Yorkban. Kijelentette azonban, hogy „semmi okot sem lát a derű­látásra”­★ Az iraki nemzetgyűlés (par­lament) hétfőn támogatásáról biztosította Szaddam Husszein minden engedményt elutasító politikáját. A bagdadi parla­ment nyilatkozata szerint az iraki n^p elnöke vezetésével kész a harcra, „a külföldi ag­resszió visszaverésére”. A nyilatkozat tervezetét Szaadi Mahdi Szál-eh, a kép­viselő-testület elnöke olvasta fel, a honatyák pedig közfel­kiáltással elfogadták. . A Kuvait elhagyására meg­szabott január 15-i határidő előtt két nappal elfogadott harcias iraiki, nyilatkozat lé­nyegében hadüzenettel ér fel, bár formailag nem azonos az­zal. Iraki követelést közvetítve Jemen hatpontos béketerve A jemeni államfő hétfőn, miután miniszterelnökét Bag­dadba küldte, bejelentette, hogy az hatpontos béketervet terjeszt az iraki vezetők elé, szinte az utolsó pillanatban a január 15-i határidő előtt, amely után az ENSZ BT-ha­­tározata lehetővé tette az Irak elleni katonai fellépést, ha nem vonul ki addig Kuvait­­ból. Ali Abdallah Száleh elnök a szanaai parlamentben el­hangzott beszédében azt mond­ta, hogy béketervét „elfogad­ták az amerikaiak”• Kizárták a döntésből Gorbacsovot? Ötvenegy éves államközi viszály Mihail Gorbacsov csak va­sárnap reggel, már a vérontás után szerzett tudomást a Vil­niusban történtekről. Ezt a szovjet államfő hétfőn a par­lamentben újságírókkal be­szélgetve közölte. Ami a kato­nai erő alkalmazását illeti, azt is elmondta, hogy erről és a vilniusi összecsapásokról a szövetségi ügyészség vizsgála­tot kezdett. Két kérdésben sikerült egyezségre jutnia Gorbacsov­­nak és Vytautas Landsbergis litván parlamenti elnöknek hétfői telefonbeszélgetésük fo­lyamán. Mint arról maga a lit­ván vezető a parlamentben be­számolt, a szovjet államfő ígé­rete szerint utasítani fogja a katonákat, hogy ne akadályoz­zák a köztársaság egészség­­ügyi miniszterét azoknak a helyeknek a meglátogatásában, amelyeket a katonák megszáll­va tartanak. A miniszteri lá­togatás célja ezen épületekben . annak tisztázása, maradtak-e holtak vagy segítségre szoruló lebesültek. A másik megállapodás ér­telmében a szövetségi tanács Borisz Olejnyik vezette kül­döttsége felhatalmazást ka­pott arra, hogy tagjai belátá­suk szerint folytassák Litvá­niában a helyzet feltárását célzó látogatásukat. A parlamenti beszédben Landsbergis az elmúlt napok eseményeit nem belpolitikai konfliktusnak nevezte, hanem a Litvánia és a Szovjetunió kö­zött 51 éve létező államközi vi­szályról beszélt. A Bagdadba küldött terv iraki kivonulást ír elő Ku­­vaitból, egyszersmind az ENSZ BT kötelezettség-vállalását arra, hogy „egy Közel-Kelet­tel foglalkozó nemzetközi ér­tekezlet sürgetésével valóra váltja az izraeli—arab viszály­­lyal kapcsolatban hozott hatá­rozatait”. Megfigyelők emlé­keztetnek, hogy az öböl menti válság és a palesztin ügy ösz­­szekapcsolásának iraki köve­telését az Egyesült Államok mindeddig határozottan eluta­sította. A hatpontos terv értelmében az Irak és Kuvait között vi­tatott övezetbe arab és nem­zetközi erőket vezényelnének az Arab Liga és az ENSZ fel­ügyelete alatt. Az Irakkal szemben felvonult külföldi csapatok azonnal távoznának a térségből, mihelyt Bagdad elfogadja Kuvait kiürítését; e csapatok küldő országai köte­leznék magukat arra, hogy nem alkalmaznak erőszakot Irakkal szemben; végül: mi­helyt a viszályban szemben álló felek elfogadták a jemeni javaslatokat, megszüntetnék az Irakkal szemben életbe lépte­tett gazdasági embargót. Külföldi események egy momSatban ........... ................. i mmmnmnw A NATO országai hétfőn figyélmeztették a Szovjetuniót, hogy amennyiben Moszkva folytatja az erő alkalmazását Litvániá­ban, ez „negatív következményékkel jár az összeurópai hely­zetre és a Szovjetunióval fenntartott kapcsolataikra”. A A bonni külügyminisztériumba befutott információkból az de­rül ki, hogy nem Mihail Gorbacsov adott parancsot a szovjet katonák litvániai bevetésére. A Az Európai Közösségek kül­ügyminiszterei meghosszabbították eredetileg alapvetően egy munkaebédre tervezett hétfői rendkívüli találkozójukat, ame­lyen a litvániai és az öbölválságról tárgyalnak. A Tegnap riadókészültségbe helyezték a görög hadsereget az öbölben ki­alakult helyzet miatt. A Dougles Hurd brit külügyminiszter­nek a BBC-rádióban elhangzott nyilatkozata szerint szóba jö­het, hogy vdsszavonjiák a Szovjetuniónak szánt nyugati segé­lyéket. A kormány rendkívüli ü/ése Véglegesített kárpótlási törvényjavaslat A kormány rendkívüli ülést tartott hétfőn, amelynek rész­leteiről László Balázs szóvivő adott tájékoztatást. A kormány csaknem egyórás ülésén véglegesítette a kár­pótlási törvényjavaslatot. Ez ,azt jelenti, hogy újabb módo­sításokkal egészítette ki a ko­rábban már megtárgyalt vál­toztatásokat. Már ezekkel a változtatásokkal kerül tehát a képviselőkhöz, a szakbizottsá­gok elé remélhetőleg a követ­kező napokban, a tavaly de­cemberben már benyújtott törvényjavaslat. Fontos, hogy a kárpótlásra jogosultaknak a törvény élet­belépése után egy hónapon be­lül írásban kell benyújtaniuk az igényüket az illetékes me­gyei kárrendezési hivatalhoz. Arról is kell majd nyilatkoz­niuk, hogy ha eredetileg ter­melőföldben szenvedték él a kárt — vagyis irreális áron vásárolták meg vagy más mó­don vették el tőlük a földet —, akkor kárpótlásul is ter­mőföldet akarnak-e. Ez eset­ben kárpótlási jegyét az hasz­nálhatja fel termőföld vásár­lására, aki ma is ott lakik, ahol termőföldjét elvesztette. Újdonság a mostani változat­ban, hogy nem lenne már kor­látozva az így kapott termő­föld elidegenítése, azaz akár azonnal eladható a kárpótlás­ként kapott föld. Pontosabbra fogalmazza az új változat azt is, hogy az eredeti kárt szen­vedettnek vagy károsultnak csak egyenesági leszármazótt­ja jogosult a kárpótlásra. Ha az első leszármazó is elhalt, csak annak további közeli le­­származója jogosult a kárpót­lásra. Ha neki sincs közvetlen örököse, a további öröklés le­hetetlen. A legmagasabb sáv­ban, az 500 ezer forint fölött már csak 270 ezer forint a kár­pótlás mértéke, plusz az 500 ezer forinton felüli rész 10 százaléka. Összesen egyébként öt sávot határoztak meg. László Balázs szólt arról is: a termőföldben való kárpótlás szabályozására a törvényja­vaslat úgy intézkedik, hogy az elvett termőfölddel azonos mű­velési ágú és aranykorona ér­tékű legyen a visszaadandó terület. Ugyancsak szempont, hogy lehetőleg egy táblában jelöljék ki, a jogosultak lakó­helyéhez legközelebb eső terü­leten. A hely kijelölésében egy háromtagú különbizottság dönt, amelynek tagja a jogo­sult, a termelőszövetkezet kép­viselője, valamint a mindkét fél bizalmát bíró, általuk vá­lasztott személy. A bizottság döntése végleges. Egyházi épületek siralmas állapotban Mindössze hatot kaptak vissza Vontatottan halad a volt egyházi épületek visszaadása Pest megyében is, akárcsak szerte az országban. A folya­matot elsősorban a privatizá­ciós törvény hiánya akadályoz­za. Marosi Izidor váci püspök szerint a volt hét vármegyét — beleértve Pest megyét is — összefogó váci egyházmegye százharminc visszaigényelt épületéből az utóbbi másfél évben mindössze hatot kaptak vissza, azokat is — kettő ki­vételével — 'csupán haszná­latra. A váci piarista régi rend­háznak csupán egyötödét kap­ták meg tavaly szeptember 1-jétől. A nagyjából kétszáz négyzetméteres, emeletes épü­let igen leromlott állapotban került vissza hozzájuk. Az épületet azóta belülről rendbe­hozták és modernizálták, az ott lakóknak az akkori helyi tanács kárpótlásként más la­kást utalt ki. Ugyancsak Vá­cott, a mezőgazdasági szakkö­zépiskola kollégiumát egyelőre csak ígéret formájában kap­ták meg. A helyi hatóságok ez év közepére ígérték az átadást. Az egyház a kiürített épület­ben vagy óvodát vagy kato­likus kollégiumot kíván nyit­ni, valószínűleg az 1991-es szeptember 1-jei iskolakezdés­re. Némileg más a helyzet a gö­­döllő—máriabesnyői kapucinus rendházzal, itt ugyanis a jogi átruházás kevesebb akadályba ütközött, mint a többi egyházi épületnél, mivel ez a kapuci­nus rend nevén maradt. A két éve visszaadott máriabesnyői rendházat és a hozzá tartozó templomot azóta óriási anyagi \eré>feszítésekkel _részben . res­taurálták. Az agráregyetem néhány alkalmazottját,- a ben­ne lakó négy családot pedig a Gödöllői Tanács megfelelő más lakással kárpótolta. Még bizonytalan kimenetelű, de már folyamatban van a máriabesnyői szalvator nővé­rek intézetének sorsa. A Gö­döllői Polgármesteri Hivatal egyelőre csak a hozzá tartozó három pedagóguslakást ürítet­te ki, a kollégium épületét nem. Cegléden a kalocsai sze­gény iskolanővérek épületének is csupán egy részét tették sza­baddá, a másik részében álla­mi intézmény működik. Mo­gyoródon ugyan már kiürítet­ték az ottani szaiézi nővérek számára a volt katolikus isko­la épületét, innen az állami iskola diákjai egy újonnan épült iskolaépületbe kerültek, ám az erősen leromlott állagú építményt is tatarozni kell. Az egyházi épületek vissza­adásának ezek szerint nem csak jogi akadálya van, ha­nem a rendbehozatal, az újból használhatóvá építés is hosszú hónapokkal lassítja a tényleges birtokbavételt. A rendbehoza­talhoz szükséges anyagi fede­zet sincs mindig meg, ezért ez is fékezi a rendek és az "egyhá­zi intézmények újbóli működé­sének beindulását. A restau­ráláshoz és tatarozáshóz szük­séges pénzt egyrészt az egy­házközségek, másrészt a hazai és a külföldi rendházak ko­moly erőfeszítésekkel terem­tik elő. Az átadási folyamatot a helyi plébániák egyházi személyiségei is hatékonyan támogatják. Mindenütt folya­matosan tárgyalnak a helyi önkormányzati képviseletek il­letékeseivel, ám a végső szót egyháziingatlan-ügyben a rég várt privatizációs törvény megszületése hozza. —kk— H bőrSfiullodékhegyek iratai1 easEfgak A hordóknak két ólotok van? A hiatorbágyi községháza előcsarnokában a híres via­dukt kicsinyített mása fogad­ja a látogatókat. Hiába, Ma­­tuska Szilveszter gondosko­dott róla, ha a község neve el­hangzik, mindenkinek a via­dukt jusson az eszébe. Igaz, másfél év óta — ennek aligha örülnek az itt élők — a Hégép Kisszövetkezet nevével fém­jelzett környezetvédelmi bot­rány is hírnevet szerzett a községnek. Mint annak idején megír­tuk, a Hégép végül is novem­ber elején elszállította az Alsó­majorból a 169 tonna vegyi hulladékot tartalmazó hordó­kat. A történetnek azonban, úgy tűnik, még koránt sincs vége, hiszen a Zsámbéki Me­dence Termelőszövetkezet volt istállóiban még hegyekben áll a bőrhulladék. A tanyán — ahol négy csa­lád él — Kiss Sándorné gond­nokkal, Palovics Lajos polgár­­mesterrel és Makraniczi László jegyzővel nézünk széjjel. A gondnoknő megjegyzi, hogy a szakértők a helyszínen végeztek talajvizsgálatokat is, de annak az eredményéről nem kaptak értesítést. így aztán hiába vitték el a vegyszeres hordákat, még mindig nem merik felszántani a földjüket, hátha a talaj még őrzi a mér­gező anyagokat. A bőrhuHa­­dókhegyeket nézegette csak annyit mond, hogy a nyári me­legben elviselhetetlen a szaga. Hogy hány tonnát tárolnak- be­lőle a düledező épületekben, ar­ra csak tippelni lehetne. Min­denesetre iszonyú mennyiség­nek tűnik. A szakemberek sze­rint ugyan, ha fedett helyen raktározzák, akkor nem veszé­lyes a környezetre, mert nem éri csapadék, ami kioldhatná a káros anyagot. A nem szakér­tők viszont csak azt látják, hogy a púpozott hulladékhe­gyek látványa egy cseppet sem esztétikus, s az ilyetén va­ló tárolás valószínűleg tűzve­szélyes is. A darált bőröket tartalmazó fémhordók pedig az ég alatt éktelenkednek. Megviselt állapotban, né­melyüknek már hiányos a te­teje, egyiknek-másifcnafc pedig az oldalát, alját is kikezdte va­lamilyen maró anyag. Makraniczi László — aki csak egy hete foglalta el a jegyzői állást — megjegyzi, nem érti, az előző eljárás so­rán miért nem rendezték el a bőrhulladék sorsát is. Most le­het mindent elölről kezdeni. Palovics Lajos polgármester hozzáteszi, hogy az őszi szem­lén szólt a Hégép vezetőinek, beszéljék meg, mi a szándékuk a bőrökkel. Ők azt is elfogad­ják — ha a szakértők is alátá­masztják —, hogy a feldolgo­zásuk kifizetődő lehet. Egy a biztos, vagy a feldolgozásról, vagy az elszállításról, vagy a biztonságos tárolásról gondos­kodni kell. Hogy mit tehet a polgármes­teri hivatal? Kérhetik, hogy a szakhatóságok — Köjál, tűzol­tóság, környezetvédők — vé­gezzenek el egy .vizsgálatot, s adjianak szakvéleményt, meg­felelő körülmények között tár­­roljálk-e a hulladékot. Ha ez megtörténik, csak akikor for­dulhat a hatóság vagy az ön­kormányzat hivatalos úton a termelőszövetkezethez. Hargitai Éva

Next

/
Thumbnails
Contents