Pest Megyei Hírlap, 1991. január (35. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-15 / 12. szám

f«r .»iwif: 1991. JANUÁR 15., KEDD KI PERELHET KIT? • EGY BELPOLITIKAI BOTRÁNY UTÓZÖNGÉI A KABÁTLOPÁS ESETE ÉS MÁS MESÉK Ez már nem katonadolog A TÁRSASÁG EGYÁLTALÁN NEM VOLT ZÁRTKÖRŰNEK NEVEZHETŐ Kisebbfajta belpolitikai botrány kerekedett abból a kábeltelevíziós adásból, amit Katona Tamás külügyi államtitkár egyik váci tájé­koztatójáról sugárzott a városi televízió. A Pest Megyei Hírlap erről készített tudósítá­sának, majd a Kurír másodközlésének hatá­sára a politikus még lemondását is i felaján­lotta a kormányfőnek. De vajon milyen kö­rülmények között készült a tv-felvétel, ki okolható azért, hogy az államtitkár szerint zártkürű rendezvényen elhangzottak nyilvá­nosságra kerültek? Ki viselkedett az ügyben meggondolatlanul vagy inkorrekt módon? Erről olvashatják a Kurír hétfői számában Gergely Sándorral, a váci kábeltelevízió ve­zetőjével, az ominózus műsor operatőrével cs rendezőjével készült interjút. Az ügyről és Gergely Sándor nyilatkozatától lapunk állás­­foglalását is olvashatják. íitvámébam békés megoldási Tárca variációk a nyugdíjak emelésére ■-* Számunkra nem világos még ma sem, hogy milyen al­kalomból lépett Katona Tamás a tévé kamerái elé. — A külügyi államtitkár úr Vác város országgyűlési kép­viselője, aki megválasztása előtt és után is számos alka­lommal szerepelt műsoraink­ban. Élőben közvetítettük pél­dául azt a vitaestet, ahol a vá­lasztásokon induló nyolc(!) jelölt — köztük Katona Ta­más — mérte össze erejét. Az­óta többször is készítettünk vele műsort, sugároztuk pél­dául augusztus 20-án mondott beszédét is. Ezt azért tartom fontosnak elmondani, mert az államtitkár űrral nagyon jó munkakapcsolatunk van. So­ha nem kérte azt, hogy előre bemutassuk neki az elkészült filmet, sőt amikor átvette meg­bízólevelét, külön köszönetét mondott a kábeltelevíziónak a korrekt és gyors tudósításo­kért. — Akkor végképp n«m ér­tem. hogyan fordulhatott elő ez a sorozatos félreértés! — A felvételre még kará­csony előtt került sor Vácott. Az államtitkár űr egy 18-20 fős publikum kérdéseire vála­szolt, ám ez a társaság egyál­talán nem volt zártnak ne­vezhető. Ott volt a polgármes­ter és helyettese, a városi ön­­kormányzat képviselői, MDF- aktivisták és a Madách Imre kulturális kör tagjai. A leg­változatosabb kérdéseket tet­ték föl neki, a román helyzet­ről, a genfi tárgyalásokról, a helyi iskoláról és Antall József egészségügyi állapotáról. Ka­tona Tamás ezekre a jól is­mert, közvetlen, élvezetes stí­lusában válaszolt. Ügy k.ét-két és fél órán át tartott a beszél­getés, amelyet teljes egészében rögzítettünk. Ebből egy 25 per­ces változatot készítettünk, amelyet az elmúlt hét hétfő­jén, vagyis január 7-én tűz­tünk műsorra. — Szóval akkor a vágások miatt lehetett félreérthető az, amit mondott! — Egyáltalán nem, hiszen nem a mondatokba vágtunk, hanem egyes kérdéseket és az erre adott válaszokat emeltük ki. A botrány kirobbanása A legpregnánsabb „Für Lajos kinevezése telje­sen az én személyes felelőssé­gem, mert valakinek a minisz­teri kinevezését akartam meg­gátolni. Ügy gondoltam, hogy az illető nagyon ambiciózu­san. jól, hihetetlen ügybuzga- 1 ómmal dolgozik, csupán az egyénisége olyan, hogy nem lehet fegyvert adni a kezébe, hogy fölötte egy ilyen rendkí­vül praktikus eszű, jó humorú ember, mint Für Lajos, jó lesz. Ez a Für—Raffay fölállás — a trianoni emlékműtől el­tekintve, amivel kapcsolatban jól betarthattak nekünk — va­lóban jól működik.’* (Részlet Katona Tamás tájékoztatójá­ból, a váci kábeltévé nyomán.) után többször megnéztem a szalagot, és így bizton állítha­tom: félreértésre okot adó mondat nem hangzott el! A Pest Megyei Hírlap munka­társa, hogy finoman mond­jam, furcsán értelmezte a hal­lottakat, vagyis kiforgatta Ka­tona Tamás szavait. Hogy csak a legpregnánsabb esetet említsem,^ SZÓ sem volt arról, hogy Raffay Ernő miniszter kinevezését ellenezte volna, hi­szen ő egy meg nem nevezett, agilis fiatalemberről beszélt, akinek nem adna a kezébe fegyvert. — A filmet az államtitkár úr magához kérette, önök pedig meglehetősen kellemetlen hely­zetbe kerültek. Mit tesznek most? Perük a Pest Megyei Hírlapot? — Nem hiszem, hogy erre sor kerülne. Ugye ismeri a kabátlopás esetét...? No, ezt nem szeretnénk. Az azonban biztos, hogy ez az ügy nem használt egyikünknek sem. Azt mindenképpen elvártuk volna, hogy a szerkesztőségből oda­szólnak nekünk, hogy használ­ni szeretnék az interjú egyes részleteit. De ez nem történt meg. Csak másnap telefonált nekem a lap titkárnője, hogy küldik a honoráriumot. Egy­szóval a Pest Megyei Hírlap nem viselkedett fairül sem ve­lünk, sem az államtitkárral szemben. Szerintem egyébként az lenne a legcélszerűbb, ha még egyszer levetítenénk az összeállítást, hogy mindenki megbizonyosodhassék arról, mi hangzott el a kamera előtt, s mi nem ... Az idei fűtési szezont még nem érinti az energiahordozók árának emelkedése, a követke­zőkben azonban magasabb fű­tési számlára számíthatnak a háztartások. Hazánk lakossá­gának körülbelül egyötöde él távfűtött lakásban, ugyanak­kor ezek kevesebb mint jelé­ben lehet csak közvetlenül szabályozni a hőmérsékletet. Mivel hazánk is liberalizált áron importálja az energiahor­dozókat, elkerülhetetlen, hogy ezek világpiaci árához jelzár­kóztassák a lakosság felhasz­nálás árait is. Ez egyúttal azt jelenti, hogy megszűnik a la­kossági díjak állami dotáció-Az Országgyűlés idei első, rendkívüli ülésszaka kezdődött meg hétfőn rendkívüli ese­mények közepette. Szabad Gxjörgy házelnök az ülés kezdetén kijelentette: a magyar közvélemény mély megrendüléssel és őszinte együttérzéssel kíséri figyelem­mel a litvániai fejleményeket. Ezekkel összefüggésben az Or­szággyűlés több képviselője az­zal a kéréssel fordult a ház­elnökhöz, hogy az Országgyű­lés nyilatkozatban foglaljon állást erről a kérdésről. E ké­résnek eleget téve Szabad György felszólította a Külügyi Bizottságot: tegyen javaslatot — még a nap folyamán — e határozatra. Ezt követően Antall József miniszterelnök nyilatkozott az ügyben a kormány nevében. Leszögezte, együtt érzünk a lit­ván néppel, hiszen egy hoz­zánk hasonló kis nemzet foly­tat heroikus küzdelmet sza­badságáért, függetlenségéért, nemzeti önrendelkezése meg­valósításáért. Hangsúlyozta: ezúton is kifejezzük szolidari­tásunkat a litván néppel, s to­vábbra is az az álláspontunk, hogy csakis békés, tárgyalásos úton lehet megtalálni a megol­dást a felmerült problémákra. Délután háromnegyed hatkor fogadták el a külügyi bizott­ság állásfoglalását, amelyben leszögezték: a magyar Ország-Összébbcsúsztak a rend­őrök, tegnap már nem a hidakat, hanem a Parlament épületét védték. Hogy kitől, azt nem tudni, hiszen ügyele­tes belügyminiszterünk, és az Ügyben illetékes összes ható­ság vezetője napok óta szaj­kózza, hogy terroristák már­pedig nincsenek. Nem árt ugyan, ha szemmel tartjuk a metrón felejtett csomagokat, de semmiféle óvintézkedésre nincs szükség. Így aztán az ember hihetné azt is, hogy a benzinár még a képviselői és miniszteri fizetéseket is meg­rengette, nemhiába mondják honatyáink közül sokan, hogy együttéreznek a néppel. Ám, mint kiderült, a Parlament közvetlen környékén óvintéz­kedés miatt nem lehet par­kolni, még a fekete, állami rendszámú autók is tisztes tá­volban várakoznak. S bizony­bizony, ott a kordon a Kossuth tér valahány oldalán, behajta­ni csak különleges engedéllyel lehet. Ha terroristák nincsenek, ja, vagyis jelentős áremelésre kerül sor, ami 635 ezer háztar­tást érint. A drasztikus többletkiadás az Ipari és Kereskedelmi Mi­nisztérium véleménye szerint úgy mérséklődhet, ha lehető­vé válik az egyedi igények szerinti fűtésszabályozás, illet­ve az átalánydíj helyett laká­sonkénti hőfogyasztás fizetése. A hőmérsékletmérő és -szabá­lyozó műszerek felszerelése a mai árakon 'körülbelül húsz­ezer forintba kerülne lakáson­ként, ezt a lakóknak kell kifi­zetniük részletekben, és az el­képzelések szerint öt év alatt. gyűlés elfogadhatatlannak tartja és leghatározottabban el­ítéli az erőszak alkalmazását, az ártatlan emberek életét kö­vetelő katonai akciót, amelyek következményei a nemzetközi biztonságot és az együttműkö­dést is veszélyeztetik. Követeli az erőszakos cselekmények azonnali megszüntetését, a szovjet fegyveres erők egysé­geinek haladéktalan visszavo­nását. Kifejezi szolidaritását a litván néppel, és támogatásáról biztosítja Litvánia törvénye­sen megválasztott államhatal­mi testületéit. Az Országgyűlés hétfői ta­nácskozásán tragikus esemény is történt. Még az ülés kezde­tén rosszul lett és nem sokkal később meg is halt Demény Pál. A szocialista párti képvi­selő az idén lett volna 90 esz­tendős. Mindezek után foghatott hozzá a plénum megszokott munkájához. Surján László népjóléti miniszter expozéjá­ban a társadalombiztosítással kapcsolatos két törvényterve­zet mellett kitért az ülésszak másik két tárgyalásra váró té­májára is, nevezetesen a nyugellátások emelésére, illet­ve a családi pótlékok rende­zésére. A nyugellátásukról szólva a miniszter rámutatott, a tárca három variációt dolgo­zott ki: az elsőben a szociális szempontok döntőek, a rnáso­hát nincsenek. Van viszont tisztára söpört T. Házunk tá­ja, s van egy újabb ellenőrző pont az Országház kapujában. Eddig csak a táskáinkat ku­tatták valami érzékeny mű­szerrel a belépéskor, tegnap óta még a röpülőtereken szo­kásos motozókapun is át kell sétálnunk. Tudósítóknak, kép­viselőknek, minisztereknek — bárkinek, aki e házba belép. A demokráciában sokasodó ellenőrzőpontok persze csak a kézzel foghatót, a műszerek­kel jelezhetőt keresik. A va­lódi fegyvereket. Pártállást, véleményt, elégedetlenségi fo­kot nem mérnek az infrasu­­garak, békétlenek, tüntetők a zöld lámpa békés villogása kí­séretében sétálhatnának át alatta, ha akarnának. De miért akarnának? Mikor küldöttei­ket éppn azért küldték oda, hogy helyettük legyenek je­len. S persze jelen is vannak, a rövidke téli szünet után majdnem teljes létszámban. Egyikük sem akad fönn az el­lenőrzési ponton. Bombákat, vagy legalábbis annak szánt véleményeket, iratokat, beter­jesztéseket, módosításokat ugyan sikerült becsempészniük — de ez már nem a rendőri szűrők hatásköre. Itt van mindjárt a Csongrád megyei kisgazdák elnökének, Pintér István képviselőnek fölhívása, amelyet Antall Józsefnek ho­zott, arról, hogy az alsónéme­­di földfoglaláshoz hasonló ön­kéntes akcióba kezdenek • feb­ruár 16-án. Ha addig a kor­mány, illetve képviselőház nem szentesíti a kisgazdák számára elfogadható földtör­vényt. S nemcsak a csongrá­diak készülnek ilyesmire, Tor­­gyán József mindössze önma­gát idézi, hogy hányszor mond­ta már, ketyeg az időzített bomba, S most már hetek kér­dése, hogy fölrobbanjon. Husszein (a Szaddam) is mondogatja a magáét, blöfföl meg fenyeget, de ki tudja, mennyi a blöff abból, amivel dikban a szolgálatban eltöltött évek száma határozza meg az emelés mértékét, míg a har­madik variánsban a két szem­pont együttesen érvényesül. A családi pótlékról szóló törvény módosításának szükségességét ismertetve kiemelte, hogy a javaslat csupán a gyermekek száma szerint differenciál, A társadalombiztosításról szóló törvény módosításának legfontosabb eleme, hogy el­fogadása esetén életbe lép a résznyugdíj intézménye, amely a biztosítási elveknek megfe­lelően csökkentett összegű nyugdíj megállapítását teszi lehetővé mindazok számára, akik 10 évnél több, de 20 év­nél kevesebb szolgálati időt tudhatnak maguk mögött. Tegnap lezárta a Parlament a társadalombiztosításról szóló törvény általános vitáját. A képviselők döntöttek arról, hogy a nyugdíjemelésre vonat­kozó javaslatok közül a kom­binált változatot (ez a szociá­lis helyzetet és a szolgálati időt egyaránt figyelembe ve­szi) tekinti tárgyalási alapnak. E változat szerint január 1- jétöl 700 forinttal emelkedne a 6 ezer 100 forintot meg nem haladó nyugdíj, 500-zal a 9 ezer 400 alatti, 300-Zal a 13 ezer 800, és 200-zal a 26 ezer forint alatti nyugdíj. A részletes vitára a ma dél­után folytatódó rendkívüli ülé­sen kerül sor. ijesztget még minket is. Meg­nyugtató, hogy legalább az or­szág bölcseit próbálják véde­ni az egyébként teljesen nyu­godt belügyi vezetők. Terroris­ták pedig nincsenek. S mégis itt az első halott a szabad Par­lamentben. A szocialista frak­ció folyosója lezárva, fehér kö­penyesek sürgése-forgása, majd tétlen várakozása, s az össze­tolt, lepellel letakart székek alatt a hófehér, halott képvi­selő, Demény Pál. Nem a nem létező terroristák áldozata lett, s halálának okát nem lehet semmilyen kapcsolatba hozni Vilniusiszal. A mi képviselőink békésen, vér nélkül halnak. Az élők pedig különféle vér­­mérséklettel haladnak ezen a nép-nemzetileg szokásos úton. Az ülésteremben a nyugdíjak­ról folyik a szakértői vita, mi­közben a folyosókon élénk a belpolitikai mozgás. A szocia­listák, élükön a hajdani ille­tékesekkel, a könnyebbítő ja­vaslataikat propagálják, s kis­gazdáit és a kereszténydemok­raták egy veterán csoportja holdakról, persze röghöz kö­tött holdakról vitatkozik, a szabaddemokraták bejáratá­nál az önkormányzati visszás­ságok az aktuális téma, a kor­mányzópárt páholyai előtt pe­dig a hávat várják némely képviselő urak. Mert akkor — magyarázzák egymásnak — könnyebb a vadászat is, így csak potyára a portyázás, s levegőbe megy a töltény. Nem úgy Vilniusban, bár ott nem a szarvasokat cé­lozták meg. így aztán nem is azokat találták el. Nincs sem­mi kétség afelől, hogy az ira­kiak sem agancsgyűjtésre ké­szülnek. A Parlament külügyi bizottsága tegnap a litvániai eseményekkel kapcsolatos ál­lásfoglalásunkat fogalmazták, szerdán talán a bagdadiakat fogják. Mind a négymilliár­­d^n jobban járnánk, ha a ma­gyar képviselőknek továbbra is a hónak az ő hullása vagy nem hullása volna a legége­tőbb gondja. Jakubovits Anna furcsa Állítások A Pest Megyei Hírlap január 9-i számában a váci ká­beltelevízió műsora nyomán közöltük Katona Tamás külügyminisztériumi államtitkár tájékoztatóját, amely­ben külpolitikai kérdések mellett a miniszterelnök egészségi állapotáról, Für Lajos honvédelmi miniszter, Raffay Ernő honvédelmi minisztériumi államtitkár ki­nevezésének körülményeiről és más belpolitikai kérdé­sekről szólt váci önkormányzati képviselők előtt. Írá­sunkat átvette a Kurír, a cikkben megjelentekről Kato­na Tamás több lapban is nyilatkozott. Állítja többek között: 1. Nem tudott a kép- és hangfelvételről, nem adott en­gedélyt a közléshez; 2. A publikáció tendenciózusan szerkesztett, inkorrekt volt. Katona Tamás kijelentései meglepőek, hiszen egy politikus közszereplése természetesen publikus, annak tudósítására egészen különleges esetektől eltekintve az újságírónak, a szerkesztőségnek engedélyt kérnie senki­től sem kell. A Pest Megyei Hírlap nem tudta és nem is tételezte fel, hogy a váci kábeltévé illegálisan forgatott volna, ezt egyébként a műsor készítője, Gergely Sándor, a Kurír január 14-ei számában cáfolja is. Állítja ezzel szemben, hogy Katona Tamás tájékoztatója nyilvános volt, az el­hangzottakat ők nem szerkesztették át, csak a Pest Me­gyei Hírlap munkatársa értelmezte furcsán a hallottakat. Gergely Sándor ez utóbbi kijelentése nem felel meg a valóságnak. A váci. kábeltelevízióban levetített műsorról ugyanis mi is rendelkezünk felvétellel. Ez bizonyítja, hogy az elhangzottakat szó szerint közöltük, s újságíró­tól, ” szerkesztőtől, az elvárható legnagyobb önmérsékle­tet tanúsítva az államtitkár úrnak csupán azokat a kije­lentéseit hagytuk el, amelyek véleményünk szerint nem­zetközi bonyodalmakhoz vezethettek volna. A szöveget nem értelmeztük, nem kommentáltuk. Nem közöltünk to­vábbá néhány olyan megjegyzést és jelzőt, ami az élő beszédben talán elmegy, de leírva valóban rossz benyo­mást tesz, félreérthető. A Pest Megyei Hírlapnak vagy a Kurírnak akár a szerzőtől, akár a nyilatkozótól engedélyt kérni nem szükséges, hiszen az, hogy egy tévéműsor nyilvános közlés, aligha vitatható. A magyar szerzői jo­gi törvény 19.§-a erről a következőket írja: 1. A tény- és híranyagot tartalmazó közlemények for­rás megjelölésével szabadon átvehetők. Nyilvános tár­gyalások és beszédek tartalma szabadon felhasználható. 2. Napilap, folyóirat, a rádió és a televízió gazdasági és politikai időszerű cikkeket szabadon átvehet a forrás, valamint a megjelölt szerző megnevezésével, ha átvéte­: lét a cikk eredeti közlésekor nem zárták ki. A váci kábeltévé vezetőjének, a szóban forgó műsor szerkesztőjének valóban nincs oka senkit sem perelni, ezzel szemben hitelrontásért, valótlan tény állításáért, nem anyagi jellegű kár okozásáért, vele szemben ezt a Pest Megyei Hírlap a siker teljes reményében tehetné meg. Tökéletesen egyetértünk viszont azzal a javaslattal, hogy az eredeti felvételt akár a váci, akár valamelyik más televíziós társaság vetítse le. Kérdés persze, hogy ez a megoldás Katona Tamásnak tetszene-e. Megjegyez­zük továbbá, hogy helyreigazításra, helyesbítésre szer­kesztőségünket mindeddig senki sem szólította fel. Az érdekeltek tudják, hogy miért. Csulák András Szakonyl Lakásonként húszezerért Fűtésszabályozó részletre PEEEEMEMTI JEGYZET Terroristák pedig nincsenek

Next

/
Thumbnails
Contents