Pest Megyei Hírlap, 1991. január (35. évfolyam, 1-26. szám)
1991-01-12 / 10. szám
1991. JANUAR 12., SZOMBAT V irion 9 A SZEMÉBE EDDIG NEM MONDTÁK KINEK A SZEKERET TOLJA A MIKLÓSI POLGÁRMESTER? „Teljesen Igaza van az állampolgárnak, amikor felfordul a gyomra a rendszerváltás szó hallatán. Az új hatalmi elit ugyanabba az irányba tolja a hatalom szekerét, mint amerre a régi állampárt. Vegyük példának Szigetszentmlklóst! A város polgármestere az SZDSZ jelöltje lett. A polgármester és az MDF képviselői hangzatos, dagályos jelmondatokban hívták fel a város lakóinak figyelmét arra, hogy ők a városért fognak tenni mindent, a pártpolitikát pedig a hivatal kapuin kívül hagyják. Hát, tisztelt választópolgárok, ez Szigctszcntmiklőson nem valósult meg. Az MDF szigctszentmiklósi csoportja választási veresége ellenére teljesen a befolyása alá vonta az SZDSZ polgármesterét és a hivatal dolgozóit. A befolyásoltság ma már odáig terjed, hogy az MDF-csoport a karácsonyi üdvözlőlapjait is a város költségén terjeszti. Felháborító, hogy a demokrácia leple alatt egy politikai párt ennyire rátelepedjen egy városra. Még csak összehasonlítani sem lehet ezt a volt állampárt befolyásával. Öbennük legalább annyi becsület volt, hogy a levelüket saját költségükön adták fel, és nem abból a pénzből fedezték ezeket a kiadásokat, amit a város útépítésre vagy az orvosi ellátás biztosítására kap. De hát biztos, ismerik a közmondást, hogy az új seprű jól seper. Hát esetünkben a miklósi MDF jobban seper, mint az MSZMP annak idején.” Vác fölött is tisztul az ég Nem pipál már a három kémény Vác város levegője tisztább lehetne most a sokévi átlagnál, ha engedné az Időjárás, Ködös, párás, még villanyfénye« kora reggel Indulok a Dunai Cement- és Mészművekbe tartó autóbuszjárat megállójához. Fázósan húzzák össze megukat az útitársak, cem&ntmolnárok, zsákgyáriak és irodisták. A fenti levelet szigetszentmiklósi Fidesz-frakció aláírással, Kinek a szekerét tolja a szigctszentmiklósi SZDSZ-es polgármester? címmel hozta be szerkesztőségünkbe Kiss Sándor, a miklósi önkormányzati képviseiő-testületi fideszes tagja, kérve, feltétlenül közöljük lapunkban ezt a véleményt. Főbenjáró Hogy miként kapcsolódik össze a polgármester elleni kirohanás és az MDF-es levélfeladás, miközben a frakció írása semmilyen más főbenjárót nem hoz fel dr. Űri József polgármester ellen, arról Kiss Sándor így beszélt: — Alkalmatlan a város vezetésére, semmilyen vezetési tapasztalattal nerh rendelkezik. Két évet jogászkodott a tsz-ben. Persze, ez még nem lenne baj, de erélytelen, nem tud nemet mondani, és most már az apparátus is a fejére nő. — Ezek súlyos érvek, bár lényegesen gyengít rajtuk, hogy a 28 éves fiatalember a Fidesz támogatásával került a polgármesteri székbe, és ezek az aggályok már akkor is megfogalmazódtak. Más kérdés, hogy helyes-e a konfliktusokat a sajtó hasábjain rendezni. Egyáltalán, leült-e már a polgármesterrel a háromtagú Fidesz-frakció beszélgetni? Mondták-e már neki azt, amit nekem, nevezetesen, hogy mondjon le? Ez utóbbin kívül már mindent mondtunk. Rettenetes, ahogyan a testületi üléseket vezeti. Parttalan szófolyamokká válnak, jelentéktelen ügyek kerülnek terítékre, fontos kérdésekben viszont halogatja a döntést. Hiába mondja, hogy nincsenek pártérdekek, mégis az MDF-esek felé hűz, teljesen a befolyásuk alá került. A 19 tagú testület tavaly éppen a taxisblokád előtti napon választott polgármestert — folytatja Kiss Sándor. — A kormánypártiak kilencen, az ellenzék (SZDSZ—Fidesz) tizenegyen vannak a testületben. Innen a két jelölt: Kövesdi László (MDF) és dr. Űri József (SZDSZ). Az előbbi nevet az MDF hónapokkal korábban bevitte a városi köztudatba. Az SZDSZ a két választási forduló között, a Fidesz hozzájárulása nélkül, a koalíciós szerződés ellenére dr. Űri Józsefet jelölte a polgármesteri posztra. Ezért hatott meglepetésként az SZDSZ-eseknek, hogy közvetlenül a választás előtt felmerült egy harmadik név, Sütő Gergelyé, akit mi kértünk fel polgármesterjelöltnek. Az SZDSZ—Fidesz koalíció a polgármester-választás előtt a szakmai meghallgatás nyomán hat-három arányban Sütő Gergely jelölése mellett döntött. A választáson mégis meglepő eredmény született: Kövesdi László 10 szavazatot kapott, dr. Űri József hetet, Sütő Gergely pedig négyet. Ez bizonyítja, hogy az SZDSZ felrúgta a megállapodást. Aznap este ismét összeült a koalíció, és éjszakába nyúló meddő vita után, mivel két SZDSZ-es képviselő is kijelentette. hogy a koalíció többségének akaratát nem tartja önmagára nézve kötelezőnek, a Fidesz-frakció kénytelen volt dr. Űri Józsefre szavazni, holott már akkor is tudtuk és kimondtuk, hogy nem alkalmas polgármesternek. És annak ellenére, hogy a szabaddemokraták az első választáson nem tartották magukat a megállapodáshoz, mi a megismételt szavazáskor igen. De mi változatlanul Sütő Gergelyt, a Pénzügyi és Számviteli Főiskola tanszékvezető tanárát látnánk szívesen a polgármesteri székben, és ezt a meggyőződésünket dr. Űri József három hónapos tevékenysége csak erősítette. Ötven forint A polgármester arcán látom, hirtelen nem is tudja, sírjon vagy nevessen a levél láttán. — Most mit mondjak erre? — kérdez vissza. — Utánanéztem, miként történhetett meg, hogy néhány (6 vagy 7) MDF- es karácsonyi üdvözlőlap a polgármesteri hivatal postájával együtt került feladásra. Nos, bejött a hivatalba az ünnepek előtt egy MDF-es aktivista, és néhány önkormányzati képviselő címét kérte. A jegyzőnk nem ért rá, mondta az illetőnek, hagyja ott a borítékokat, majd később kikeresik és ráírják a címeket. Amikor ideje volt, oda is adta egy ügyintézőnek, aki szépen rákörmölte a borítékra a kért neveket, és átadta a postázónak. Ennyi történt. Mindenesetre a bűnösökkel ki fogom fizettetni azt az 50 forintot, amellyel a várost megkárosították. De azt nem tudom megmondani, hány kilométer utat lehetett volna építeni, vagy mennyire javítani az orvosi ellátást ebből az összegből. — Fordítsuk komolyra a szót! Hogyan tud ilyen légkörben dolgozni? Tudva azt, hogy a testület egy része számára elfogadhatatlan a személye. A polgármester szeme elkerekedik: — Nincs semmilyen légkör — válaszolja. — A fideszesek egyetlen szóval sem említették ezeket a kifogásokat, egyáltalán nem szólítottak fel, hogy mondjak le. Vitáink vannak, mint ahogy a többi testületi faggal is. Legyen SZDSZ-es, kereszténydemokrata vagy MDF-es, gyakran hosszas szócsatákat folytatunk. Mindenki érvel, bizonyít, vitázik, így születik meg egy-egy döntés. Valóban nincsenek pártérdekek, pontosabban nem ezek mentén polarizálódik a testület. Hanem vannak emberek, akikkel jól lehet együtt dolgozni, és vannak, akikkel kevésbé. Az előbbiekkel kétségtelenül hamarabb meg tudunk egyezni vitás kérdésekben, de nem azon múlik, hogy azonos elveket vallunk-e a nagypolitika ügyeiben. Nem mondok le, mert nincs miért. Nem tudom megnyugtatni afelől az olvasót, hogy nincs válságban a szigetszentmiklós: önkormányzat. De azon érdemes elgondolkodni, mi lehet az oka, hogy sok helyen tapasztalható nézeteltérés ilyen vagy más formában a képviselő-testület tagjai vagy éppen a polgármester és egyes képviselők között. Hiszen ez újdonság, ilyen probléma a tanácstagok működése idején nem létezett. Kanálcsörgés Igaz, akkoriban a megválasztott tagoknak legföljebb dönteni és nem kormányozni kellett. Ez utóbbi olyan munka, amely nem a közös politikai elveket, hanem inkább az azonos gondolkodásmódot, problémaérzékenységet, a kölcsönös szimpátiát, a toleráns személyiséget követeli meg. Jó házasság sincsen kanálcsörgés nélkül, mondják, össze kell szokni, csiszolódni a megválasztott testületeknek is. Mint ahogy a . polgármesternek is lehet adni némi türelmi időt. Hátha közben kiderül: nem pártérdekből, hanem azért fúj egy követ a másképp gondolkodóval, mert egy adott ügyben éppen az gondolkodik jól. ★ A cikk nyomdába adása előtt találkoztam a szigetszentmiklósi Fidesz két önkormányzati képviselőjével, Kiss Sándorral és Kerepesi Nándorral, akik állítják, több alkalommal önkormányzati képviselők előtt, bizottsági ülésen, személyesen is elmondták dr. Űri Józsefnek a cikkben felsorolt aggályaikat. Az MDF karácsonyi, önkormányzati postával kiküldött üdvözlőlapjaival kapcsolatban pedig annyit jegyeztek meg. hogy a postakönyv alapján több mint húsz levelet, 200 forint költséggel küldtek el. Számukra azonban nem az összeg nagysága, hanem az eset etikai felelőssége a lényeges. — A por miatt jön? — kérdezi egyikük. — Igen. Ügy hallottam, hogy minden külön beharangozás nélkül leállt a három Lepolrendszerű kemence, nem ontja tovább szürke füstjét a három nagy kémény. H Ez az állapot végleges? — kérdezem az irodájában Pintér Sándor igazgatót. — Március végére elkészülünk a teljes rekonstrukcióval. Az eddigi három Lepol- és az egy Dopol-rendszerű kemence, tehát a négy termelő vonal helyett marad a régi Dopol-rendszerű. Ennek az újabb, modem változata lesz a másik vonal. A régi, bodor füstöt eregetők egyenként napi 750—800 tonna cementet adtak az országnak. Ezzel a mennyiséggel ki tudták elégíteni a hazai igényeket, továbbá 70 ezer tonna export jutott el Németországba. Ez a piac remélhetőleg az idén is megmarad. Bár nem tudni, mennyi szerepe van ebben annak, hogy a DCM ma már magyar—német kft. Az ország második legnagyobb cementgyára területén pedig az egész szakmát ellátó zsákgyár különálló magyar, német, svájci érdekeltségű céggé vált. Pintér Sándor szerint a negyedév végén termelni kezdő modern üzemrész beindítása után később a régi típusú Dopol-vonalat is korszerűsítik. A DCM tüzelőanyag-felhasználása a régi mennyiség 30 százalékával csökken. Az eredetileg olaj-, azaz pakurafűtésre tervezett régi gyárban most aszerint gyújtanak be a hagyományos tüzelőanyaggal vagy a földgázzal, hogy momentán éppen melyik az olcsóbb. Ez így lesz a jövőben is. Mindennél aktuálisabb információ azonban számunkra az, amiről most akarunk megbizonyosodni: ßi Ezek után mennyivel lesz kisebb a levegőszennyezés? — A város fölé szálló por 85-90 százaléka a Lepol-kemencékből távozott a kéményeken át — közli az igazgató. — A környezetvédelmi előírások szerint az évi 11 ezer 500 tonna helyett kétezer tonna alá kell csökkenteni a mennyiséget. Erre a portalanítóberendezések garanciát adnak. A hatásvizsgálati tanulmányok szerint ez nagy biztonsággal teljesíthető. A kemencék múlt év végi leállításáról először az üzem dolgozóitól hallottunk. Ez annyiban öröm a számukra, amenynyiben kevesebb port kell belélegezniük. Am megfogalmazódnak némi félelmek is. Ha modernebb lesz a technika, akkor esetleg csökkenthetik a létszámot. A kenyáríéltés ma nem csak cementgyári specialitás. Ezért kellett megkérdeznünk Pintér Sándortól: H Mennyi volt a múlt évi termelés, milyenek az idei tervek? Lesznek-e most vagy később elbocsátások? — Tavaly 850 ezeT tonna cementet gyártottunk. Nagyjából ennyit tervezünk most is, de számításba kell venni, hogy erről a piac dönt. A múlt évi igény például valamivel kevesebb volt az előzőnél. Ezért most az úgynevezett többsávos tervezést alkalmazzuk, s mindig a helyzetnek megfelelő lép érvénybe. Az igények alakulásában szerepet játszik még az infláció, mert az próbára teszi az építők és az építtetők fizetőképességét. Termelési költségeink évközi emelkedése rontja a határon túli pozíciókat. A közepes szilárdságú cement ára a csomagolástól függően ma 3 ezer 100 forinttól 3 ezer 600-ig számítható tonnánként. Erre jön még az általános forgalmi adó. A minőség és a minél szolidabb ár adja a biztonságot a 780 cementgyári dolgozónak is. — Az igaz — ismeri el Pintér Sándor —, hogy az új technológia alkalmazásához kisebb létszám kell. Erre azonban úgy készülünk, hogy ne kerüljön sor drasztikus intézkedésekre. Két év óta csak indokolt esetben veszünk fel embereket. Bizonyos posztokon nem töltjük be a nyugdíjba menők, a kilépők, a betegség miatt leszázalékoltak helyét. A most megszűnt Lepol-kemencéknél dolgozók részint már tanulják az új technológiát, részben a beindítás munkálatainál segédkeznek. Kerülgetem a kínos kérdést, de végül fel kell tennem. Hónapok óta hallom ugyanis, hogy a fehér házban, mármint az irodákban épp annyian dolgoznak, mint a termelésben. Ezért ott kellene tehát kezdeni a karcsúsítást. ■ Tényleg, mi a helyzet? — A műszaki és adminisztratív alkalmazottak létszáma együtt 170 fő, azaz a teljes létszám 22 százaléka. Az arány jobb, mint az iparág átlaga. Meg kell azonban mondani, hogy mivel önállóak lettünk, ez létszámnövelést tett szükségessé. Át kellett venni a kereskedelmi, pénzügyi feladatokat. Minden nagyobb hírverés nélkül megtörtént, amire oly rég vágytak a váciak. El sem akarom hinni, hogy a város fölött nem lebeg már az a nagy, szürke porfelhő. Kovács T. István Móza Katalin DURKÓ GABOR GRAFIKÄJA
