Pest Megyei Hírlap, 1991. január (35. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-12 / 10. szám

1991. JANUAR 12., SZOMBAT 3 TisdmifisSék a fcskáshifelketmafokréB Melyik ujjúnkat harapjuk? Az OTP számos ügyfele már január első napjaiban postán megkapott két, egy­aránt 1500 forintos befizetés­re felszólító csekket — még­pedig minden kommentár nél­kül. Nagyon sokan nem értik, hogy miért kapták a befizeté­si lapokat, és általában sok a bizonytalanság a hitelkamatok, nem utolsósorban a befizetés­sel kapcsolatos tudnivalók kö­rül. Kalocsay Tamás, az OTP vezérigazgató-helyettese fog­lalta össze a legfontosabb tud­nivalókat, pontosítva a külön­féle forrásokból származó in­formációkat. A vezérigazgató-helyettes el­sősorban azt szögezte le: az ügyfelek számára a betétka­mat-emeléssel összefüggő vá­lasztási lehetőségek száma tu­lajdonképpen nem kettő, ha­nem három. Az első variáció szerint a 0—3,5 százalékos ka­matú kölcsönök kamata 15 százalékra nő. A második eset­ben a tartozás felét az állam elengedi, a maradékot viszont a lakáshitelek mindenkori, változó kamata terheli. Bizo­nyára sokan —főleg, akiknek kis összegű, még ez évben le­járó kölcsönök van — szeret­nék a második változat válasz­tása mellett a megmaradó adósságot kifizetni, erre is van lehetőség. Ha valaki az év elején, nem egyenlíti ki a számláját, annak törlesztő­­részlet-többiete 1991-ben egy­ségesen havi 1500 forint, s ennek mértéke csak a jövő év­ben változik meg. Ha a befi­zetett 1500 forinttal növelt tör­lesztőrészletek meghaladják a 15 százalékkal, illetve az új, felezett tartozásra indulásként 32 százalékkal számított tör­lesztést, a különbözeiét a költ­ségvetés állja. Ha azonban a befizetés bizonyul többnek, az adósság hamarabb lejár. Ugyancsak sok bizonytalan­ság f9p$5a,,.h,ogy1* hók mikor j$ßll nyilatkozni az adósoknak ‘árról* melyik lehetőséget vá­­f* U- a: időből, ha megvárják az OTP postai értesítését. (Ismeretes, hogy a részletek befizetésének esedékessége általában legké­sőbb. a hónap 10. napja.) A válasz: január 14-től az OTP fiókjánál bárki kaphat kitölt­hető nyilatkozatot és részletes tájékoztatót a tudnivalókról, de a,'takarékpénztár levélben Is értesíti érintett ügyfeleit, legkésőbb január 25-ig. A nyi­latkozatot a levél kézhezvéte­létől szállított 30 napon belül lehet megtenni. Nyilván azok­nak a legsürgősebb a dolog, akik meg szeretnének szaba­dulni adósságuktól, azaz egy összegben kifizetnék tartozá­suk 50 százalékát. Az OTP azt szeretné elérni, hogy aki feb­ruárban be is fizeti tartozásá­nak felét, annak már januárra se kelljen pluszkamatot fi­zetnie. Erről azonban — remélhető­leg napokon belül — a Pénz­ügyminisztérium fog dönteni. Mindazoknak a már befizetett pénzét, akik átutalási betét­számlán törlesztik a lakáshite­leket, az OTP kamatostul visz­­szautalja, amennyiben az egy­összegű törlesztést választják és teljesítik is. Akik tartozásukat az év ele­jén nem fizetik ki, azoknak erre az évre választásuktól függetlenül havonta 1500 fo­rinttal többet kell fizetniük januártól. A kiküldött csekkek lényegében nekik szólnak, hi­szen az OTP késedelmi díjat is kénytelen felszámolni, ha a nyilatkozók — akiknek „gon­dolkodási ideje” február vé­gén jár le — az év első két hónapjában nem tettek eleget fizetési kötelezettségüknek. Az OTP fiókjainál tájékozta­tást igen, de tanácsokat nem adnak arra vonatkozóan, hogy melyik a legkedvezőbb lehető­ség egy-egy adós számára, hi­szen nem is ismerhetik anyagi körülményeiket. Fontos tudni­való az is, hogy aki több célra vett fel kölcsönt — és külön­­külön dönthet az egyes szerző­dések sorsáról —, ha nem fi­zet egy összegben, tartozása felét szerződésenként 1500 fo­rint többletkamat terheli. Ugyanakkor azoknak, akik egy célra vettek fel többféle, pél­dául kedvezményes, bank- és ifjúsági kölcsönt, csak egyszer 1500 forinttal kell többet fi­zetniük havonta. Az átutalási betétszámla-tu­lajdonosok is kaptak befizeté­si lapokat. Őket arra kéri az OTP, hogy adjanak megbízást arra vonatkozóan, hogy a ta­karékpénztár az 1500 forintos többletet az eddigi törlesztő­részletekhez hasonlóan ki­egyenlítse. Akinek a nyilatko­zattétel és a befizetés sürgős, az már a jövö héten, január 14-től intézheti az ügyét Buda­pesten minden kerületi, illetve a két hitelszámla-kezelő fiók­nál, vidéken pedig bármelyik OTP-ben. Kórházigazgató-választás Voksoltak Lezajlott Pest megyében a kórházi orvos-igazgató válasz­tás második fordulója is. En­nek eredményeképpen meg­erősítették posztján dr. Zá­­dor Andrást, a Pest Megyei önkormányzat Tárogató Üti Kórházának vezetőjét. A má­sodik jelölt itt dr. Sikter And­rás belgyógyász adjunktus volt, s a 35 orvos közül az el­ső körben 22-nek szavazatát kapta Zádor főorvos. A máso­dik fordulóban Sikter dr. visszalépett, Zádor dr. pedig a 35-ből 25 szavazattal lett or­vos igazgatójelölt. Ugyancsak választottak a héten a Pest Megyei Tüdő­gyógyintézetben Törökbálin­ton. Itt 3 jelölt indult a vá­lasztástól távol maradó eddigi igazgató, dr. Tengelyi Vilmos helyéért: dr. Kardos Kálmán, a SOTE Pulmonológiai Klini­kájának adjunktusa, dr. Welt­­ner Amália, a törökbálinti in­tézet osztályvezető főorvosa és dr. Animann István, a da­­basi tüdőgondozó főorvosa. A harmadik jelölt, dr. Antmann kapta meg a 25 orvos zömé­nek — tizenháromnak — vok­­sát, így ő lett a megyei tüdő­gyógyintézet orvos igazgatóje­löltje. Pest megye kórházai közül csupán a most említett török­bálintiban változott meg a vezető személye. (v.) mbA hét híre A LEGNAGYOBB Az Országos Hitoktatási Bizottság Egerben tar* tott ülésén áttekintette a hitoktatási tanterv készítéséi­nek helyzetét. O A Szociális Munkások Magyarorszá­gi Egyesülete tanácskozást rendezett a munkáltatók szociálpolitikai feladatairól. O Ünnepélyes keretek kö­zött átadták a Ferencsik János-díjakat az idei kitünte­tetteknek. ® Hatvanban ismét létrehozták a valami­kor még tevékenykedett gazdaképző egyesületet. # A hét híre az is, hogy megalakult az Országos Széchenyi Emlékbizottság. Addig nyújtózhatnak, amíg a takaró ér Még a helyi adó is ránk szakad? Valljuk be őszintén: a közép­kor óta nem voltak olyan nyo­masztó adógondok Magyaror­szágon, mint most, a második évezred kapujában. Az újon­nan megválasztott önkormány­zatok már hosszú hetekkel ez­előtt* ®3ört>i ‘‘törtéit*fejüket: mnyen"heW adókat rohamá­nak ki a lakosságra. Tudni Véljük, adót kell majd fizetni az iparűzésért, az ingatlanok (házak, telkek) után. Hogy a megye településeinek képvi­­selő-testületei melyiket választ­ják, s milyen mértékben álla­pítják meg, erről érdeklőd­tünk néhány város és köz­ség polgármesteri hivatalá­ban. Ráckevén, Gödöllőn, Vácott, Dunavarsányban, valamint Póton azt a felvilágosítást kaptuk, hogy addig, amíg a szükséges költségvetési, vala-Parlumentí képviselők a megyeházán Kéthavonta újra mint adótörvény meg nem születik, a megfelelő adatok és információk hiányában nem látnak hozzá a helyi adók tervezéséhez. Egyelőre még teljes a bizonytalanság, a tele­pülések első emberei, illetve véke'tése irt egymástól' 'káilótt értés illések tYŐUTÜetvé a tömeg­kommunikáció útján ’szerzett, hallott hírekből próbálnak.tá-. jékozódrii. Arra a kérdésünk­re: ha a végső döntés meg­születik, mégis milyen adókat és főként milyen mértékben terveznek kivetni, szinte ki­vétel nélkül az volt a válasz: egyelőre még várakozó ál­lásponton vagyunk, ezért nem nyilatkozunk. Dr. Kulcsár Ist­ván. Ráckeve város első em­bere szerint valamennyi tele­pülésnek előbb ki kell számol­nia, mennyi pénze van, s az meddig és mire lesz elég. Ha már rendelkeznek ezekkel a költségvetési adatokkal, akkor az önkormányzatoknak már csak azon főhet a fejük, hogy milyen adónemben kérjék a pénzt Valamint azt is át kell gondolniuk: a lakosság egyes rétegeinek mit jelentenek majd a pluszterhek. Természetesen vannak olyan városok és falvak, ahol min­denképpen szeretnék kikerül­ni a helyi adók kivetését. Al­­sónémediben Krisztián Tibor­­né megbízott jegyző érdek­lődésünkre elmondta; ameny-Péntek délelőtt dr. Skultéty Sándor köztársasági megbí­zott, dr. Inczédy János, a me­gyei közgyűlés elnöke és dr. Schmidt Géza alfelnök, kötet­len beszélgetésre hívta Pest megye országgyűlési képvise­lőit. A jelenlévők megálla­podtak abban, hogy az önlcor­­mányzatok vezetői és a par­lamenti képviselők igen sokat tehetnek egymás munkájának megkönnyítése és hatékonyab­bá tétele érdekében. Számos égető problémát már ezen az első megbeszélé­sen is megvitattak, majd úgy döntöttek, hogy hasonló talál­kozásokat a jövőben körülbe­lül kéthavonta szerveznek majd. nyiben a központi jogszabá­lyok lehetővé teszik, s a he­lyi költségvetés megengedi, eb­ben az esztendőben nem vet­nek ki adókat. A szükséges adatok birtokában előkészítik a következő esztendőben ki­róható terheket. Dányban is hasonlóképpen gondolkodnak. Gádor András polgármester­től mindössze annyit sikerült megtudnunk, hogy erre az év­re ók sem tervezik adó kive­tését. Százhalombattán már tavaly decemberben számítá­sokat végeztele arról' mekko­ra összeg szükséges az intéz­mények fenntartásához, mű­ködtetéséhez, és mennyi pénz­re van szükség a felújítások­ra, további fejlesztésekre. S miután 1990-ben nagymérték­ben csökkentették adósságter­­heiket és mivel az átlagosnál jobb a közműellátottság, vala­mint az épületek nagy része sem túl régi, ezért úgy vélik, hogy nem szükséges adókat kivetni. Azokon a Pest megyei tele­püléseken, ahol szintén nem tervezik az adóztatást, az ott nagy valószínűség szerint azért van, mert az önkormányzatok nem szeretnék elveszíteni vá lasztópolgáraik bizalmát. A lakosság túlterhelése már így is nagy, a bér, a fizetés meg a nyugdíj pedig egyre keve­sebbet ér. Molnár Ildikó Citálták sok millió esetben. Inkább követni kellett volna. Okosságát, felelősségérzetét, áldozatkészségét, népet, nem­zetet mindenek fölé emelő ma­gatartását. Idézni persze könnyebb... Amint abból, történelmünk folyamán immár sokadszor, éppen a legutóbbi másfél-két esztendőben bősé­gesen részesedhettünk. Parla­menti üléseken elhangzott szónoklatok esetében éppúgy, mint politikai gyűlések közön­sége felett pattogó tirádákból, hírlapi cikkekből, állampárti és (akkori) ellenzéki, majd kormánypárti és ellenzéki pro­minensek szájából. Üjabban most már Bibó István a diva­tosabb . Ezer szál kötötte a legna­gyobb magyart Pest várme­gyéhez. A kitüntető jelzőt is itt kapta, s nem kisebb ma­gyartól, mint Kossuth Lajos­tól. Pest vármegye 1840. no­vember 19-én tartott közgyű­lésén hangzott el Kossuth szá­jából a szállóigévé lett minő­sítés, már-már nem is elisme­résként, hanem hódolatként a férfi előtt, aki egy lehetséges jobb holnapot akart a hazában élőknek. S azt, hogy Kossuth a főhajtást komolyan gondolta, nem üres udvariasságnak szánta, mi sem bizonyítja job­ban, mint az: az 1841-ben megjelent vitairat lapjain („Felelet gróf Széchenyi Ist­vánnak") azt írta, hogy „Gróf Széchenyi ujjait a korszak üt­­erére tévé és megértette lük­tetéséit. Ezért tartom én ßf 'a legnagyobb magyarnak.” Születésének kétszázadik év­fordulója van az idén. Remél­hető, a díszünnepségek, az em­lékülések, a konferenciák so­kasága nem feledteti, Széche­nyi szinte menekült minden külsőség, formalitás elől, hasz­nálni akart és nem tündököl­ni. Amit máris megtanulhatna tőle jó néhány mai politi­kus ... Megtanulható lenne Széchenyitől az összefüggések felismerése is. Amikor például hathatós ösztönzésre és főrészvényesi részvételével megalakult az „Első cs. kir. szab. Dunagőzhajózási társu­lat”, egyszerre szorgalmazta a hajózás fejlesztését és a fo­lyamszabályozást, az árvizek elleni védekezést. Maga szállt hajóra — az I. Ferencz gőzös Pestről indult útnak 1831. áp­rilis 22-én —, egyszerre véve szemügyre a lehetséges hajó­állomások és a szükséges vé­dőgátak helyét. Ez utóbbiak indokoltságát azután tragiku­san bizonyította az 1875—76. év teléri bekövetkezett pusztí­tó árvíz, amely a Szentendrei­és a Csepel-sziget községeit szinte letarolta. Csak ezt kö­vetően kezdték meg azt a munkát, amelyet 1831-ben, ai­­az már több, mint négy évti­zeddel korábban Széchenyi el­kerülhetetlennek tartott. Ügy látszik, az okos tanácsnak már akkor is hosszú volt az érési (a megértési) ideje... ; Széchenyi István kérte Pest vármegye táblabírájává Való kinevezését, mert felismerté: tevékenységéhez tág és hatá­sos fórumot lelhet itt. Fájj András szavaival „Pest vár­megyének gyakran kis diétát képzett közgyűlései legalJial­­masabbak valának oly indít­ványok átküzdésére, mikre nézve a többi vármegyékben is felfogás* pártolás és siker valának óhajthatók.” A legna­gyobb magyar 1831 őszétől vett részt a közgyűléseken, bár az indulás sajnálatosan „magyarosra” sikeredett... A közgyűlés által kiküldött ál­landó bizottság — amelynek feladata a nemzeti nyelv ter­jesztése, és a nemzeti színészet elősegítése — első ülésén ugyanis azt határozta, nem kell olyan szakértőkkel kiegé­szíteni a testületet, mint Szé­chenyi... Mintha ma lennél Illetve: akkor volt az érin­tett urakban annyi önkritika, hogy új határozatot hoztak, és a második üléstől már részt vehetett a munkában a gróf. így került sínre a magyar szí­nészet ügye, így épült fel — keveset) tudják — teljes egé­szében. Pest vármegye oltalma alatt a Magyar Nemzeti Szín­ház. Ez csupán egyetlen a gazdag példatárból, mert hi­szen Széchenyi nevéhez fűző­dik — ezt az 1832. évi őszi közgyűlésen terjesztette elő — a Buda és Pest közötti állan­dó híd megépítésének javas­lata éppúgy, mint a földbirto­kok túlságos feldarabolását megakadályozni kívánó űri. minimumkérdés felvetése, avagy annak az alapítványnak az eszméje, amelyből közleke­dési eszközöket vásároltak vol­na. Seregnyi okunk van tehát nagy tisztelettel emlékezni a Legnagyobbra. Mégis, talán gondolkodásmódja az, ami a legfőbb és legfontosabb példa. Hiszen ő írta a Hitel első kiadásának 207. lapján: „ ... nem annyira szép okosko­dások s magas helyen fénylő példák tartják a közembert az emberség útján, mint inkább azon helyeztetés, mellybe tesz­­szük. hogy t. i. fáradozást után jobban s bátrabban él­hessen.” Mészára* Ötté Tavaly október 19-én az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán emlékülést tartottak az egykori diákok és tanárok, akik részt vettek az 1956-os eseményekben, jó néhányan közülük ott voltak a Parla­ment előtti tüntetésen is. Ak­kor vetődött fel a gondolat: a tudományos diákköri konfe­rencián túlmutató tettekre van szükség, s polgári társa­ságot vagy szövetséget kelle­ne alakítani. Ez megtörtént, az elmúlt év december 14-én bejegyezte a cégbíróság a Nemzeti Társa­ságot, melynek első közgyűlé­sére a száz tag közül minden második ment el tegnap a Pest megyei önkormányzat Városház utcai épületének II. emeleti klubjába a társaság bizottmányának invitusára. Bevezetőjében a társaság élén álló dr. Utast István ügy­véd — akit a közvélemény a Haza Párt vezéreként már megismerhetett — arról szólt, hogy a magyar értelmiséget felelősség terheli az ország jö-Nemzeti Társaság alakult A magyar újjászületésért nőjéért, s az egyetlen párthoz sem tartozó társadalmi szerve­zet, mely egyben tömegmoz­galom és érdekképviseleti szervezet is kíván lenni, cél­jai a következők: a nemzet ügyének, a magyar újjászüle­tésnek segítése, a progresszív erők visszafogása, az alkot­mány szellemében való mun­kálkodás a haza felvirágoz­tatása, az összetartozás érzé­sének ápolása, a családi és nemzettudat erősítése, a hatá­rokon túli magyarság jogai­nak valóra váltása s új honpolgári eszmerendszer ki­dolgozása, mely megfelel a jövő évezrednek. Mint hangsúlyozta: sokan elfordultak a pártoskodástól, s bár a társaság nem tud ebben az átmeneti korban jobbat, értékesebbet, mint a kormány­koalíció pártjai — eszmerend­szerükkel szimpatizálnak —, de ez nem jelenti azt, hogy ne lenne saját, differenciált véle­ményük, s ne kerülhetnének akár ezzel ellentétbe is a koa­líció vagy a kormány vélemé­nyével. Ezután a társaság ifjúsági tagozatának, a Fiatalok Nem­zeti Szövetségének vezetője, dr. Bánovits Tamás jogász ol­vasta fel az előadást, melynek címe: Az ország helyzetének értékelése és javaslat a kiveze­tő útra. Engedtessék meg eb­ből is idéznünk néhány gon­dolatot: „A munkavállalók tu­lajdonossá tétele a társadalmi megbékélés elodázhatatlan fel­tétele ...A privatizáció meg­gyorsítása a gazdasági csőd elkerülésének alapfeltétele ... A földek hasznosítása meg­oldható haszonbérletben a tu­lajdonviszony változása mel­lett is... A privatizáció-repri­vatizáció kérdésében való döntést népszavazással kelle­ne legitimálni... Az infláció visszaszorítása... A vállalko­zások jövedelmezőségének ja­vítása — az adóterhek mér­séklésén túl — a hitelezési fel­tételek javítását is igényli... A táppénzrendszer — a nyug­díjrendszerhez hasonlóan — önfinanszírozó módon mű­ködhet.” Mint munkatársunk kérdé­sére dr. Utasi István elmon­dotta, a társaság a Szent Ist­­ván-i állameszme alapján áll, híve a nemzeti vállalkozásnak, s nemcsak tagjaitól, hanem minden honfitól és honleánytól szivesen fogadja az ötleteket, gondolatokat, melyek hozzájá­rulhatnak a nemzet megújho­dásához. V. G. P.

Next

/
Thumbnails
Contents