Pest Megyei Hírlap, 1990. december (34. évfolyam, 282-305. szám)
1990-12-11 / 290. szám
pest MEUVE: 1990. DECEMBER 11., KEDD ELFOGADTÁK AZ ILLETÉKTÖRVÉNYT Kormánypártok ütközése December 17-rc Összehívta az Országgyűlés rendkívüli ülésszakát Szabad György házclnök — ezzel a bejelentéssel kezdődött hétfőn az Országgyűlés ülése. Mint ismeretes, Antall József miniszterelnök levélben kezdeményezte a rendkívüli ülésszak összehívását, s kérését a képviselők írásban megkapták. Szabad György bejelentette azt is, hogy a plenáris ülést követően azonnal összeül a házbizottság és megvitatják, mi kerüljön a rendkívüli ülésszak napirendjére. Ezt követően a napirend I előtt elfogadták, hogy a kormány által benyújtott, a tulajdonviszonyok rendezése érdekében, az állam által 1949. június S-a után az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlásáról szóló törvény- javaslatot sürgősséggel tárgyalják meg. Ugyancsak a kormány kérte az 1991. évi vagyonpolitikai irányelvekről szóló országgyűlési határozati javaslat sürgős megtárgyalását. Az FKgP parlamenti képviselőcsoportja kijelentette, hogy a kormány által beterjesztett részleges kárpótlási törvény- javaslatot tárgyalási alapnak sem tekinti, mert ez a törvényjavaslat törvénytelenséget kíván a többpárti Parlamenttel szentesíteni — mondta Tor- gyán József frakcióvezető, a napirend előtt szót kérve, s elutasítva a kormány beterjesztését. A továbbiakban kifejtette: a beterjesztett kárpótlási törvény tervezete nemcsak erkölcsileg, jogilag és politikailag elfogadhatatlan, hanem szembenáll az FKgP és az MDF között létrejött megállapodással, nevezetesen a választási szövetséggel, a koalíciós megállapodással és a hárompárti megállapodással ' is. Torgyán József nyilatkozatára az MDF nevében reagált Kónya Imre frakcióvezető. Kifejtette: az MDF nem kevésbé elkötelezett a 40 év igazságtalanságainak felszámolása mellett, mint az FKgP. A kormányzó pártok miqdent megtettek annak érdekében, hogy az ország jövőjét egyedül biztosító privatizációt összhangba hozzák az igazságtétel igényeivel, s ennek szerves része a tulajdonjogban elkövetett jogtalanságok orvoslása. A kormány előterjesztett javaslata lehet, hogy nem a legmegfelelőbb megoldás, de frakciómegállapodások és egyeztető tárgyalások után, az Alkotmánybíróság döntésének ismeretében, a realitások és az ország érdekeit figyelembe véve, megfelelő kiindulópontnak tekinthető. Az SZDSZ-frakció részéről szót kérő Soós Károly Attila — reflektálva az elhangzottakra — visszautasította, hogy a kormányzó pártok a törvény- javaslatok kapcsán elmulasztott egyeztetéssel rabolják a plénum idejét, éppen akkor, amikor rendkívül fontos törvénytervezetek várnak vitára és elfogadásra. Horváth Aladár (SZDSZ), a napirend előtti utolsó felszólaló bejelentette, hogy az idáig megosztott cigány szervezetek — érdekellentéteiken felülemelkedve — létrehozták a magyarországi roma parlamentet. A roma parlament — mint a képviselő szavaiból kiderült — a cigányság polgárosodásához szükséges intézmények megteremtésén fáradozik majd. Mindemellett fontosnak tartja, hogy a cigányságot megillessék a nemzetiségi és kisebbségi jogok, valamint a kulturális és a politikai autonómia. Ezután mindössze két felszólalást követően lezárult o külföldiek magyarországi befektetéséről szóló törvényjavaslat általános vitája. A képviselők. döntése értelmében a törvénytervezet részletes vitája a jövő héten folytatódik. Az Országgyűlés az esti órákban — két és fél órás vita után — a jóváhagyott módosító javaslatokkal együtt 239 szavazattal 4 ellenében, 7 tartózkodás mellett elfogadta az illetékekről szóló törvényjavaslatot. A jogszabály egyebek között kimondja: az okiratba nem foglalt ajándék akkor illeték- köteles, ha a forgalmi értéke a 150 ezer forintot meghaladja. Az öröklési és az ajándékozási illeték különböző feltételektől függően 5, 8, illetve 10 százalék lesz. A gép járműmeretlenek kifosztották, noha azok akkor két hónapig hivatalosan lepecsételve, zárva álltak. A rendek most mégse követelik vissza ily módon eltűnt értéktárgyaikat, berendezéseiket, kegytárgyaikat. Azt hiszem, ez nagyvonalú gesztus a részünkről. Nem akarjuk visszakapni egykori egyházi földbirtokainkat és azokat az üzemeket se, amelyek valamelyik rend tulajdonában voltak. Nekünk csak a működésünkhöz szükséges, ésszerű méretű és funkciójú épület kell, különben képtelenek leszünk a fiataljainkat fölnevelni. Épületek nélkül nem tudunk rendi életet élni. Az állam vonakodik □ A tavalyi rendelet óta hány épületet kaptak vissza? — Az egykori elidegenítéskor kétezerötszáz épülete volt a magyar rendeknek, most hatvanhárom rendi épületre van szükségünk. Visszakapni amiatt is nehéz ezeket, mert eltelt negyven évben némelyik több tulajdonos kezén átment. A törvény kijátszásának egyik új módja mostanában, hogy gyorsan külföldi tulajdonos kezére igyekeznek átpasz- szolni az egykori rendházakat azok, akik nekünk nem akarják visszaadni az épületet. Szerencsére a magyar kormányfő az ingatlanstoppal ennek egyelőre elejét vette. Visszakapták egykori rendházukat például a mariánus ferencesek Zalaegerszegen, a kapucinusok Máriabesnyőn, a karmeliták a fővárosban, a jezsuiták Hódmezővásárhelyen az épület egy részét, a ciszterciták Zircen az apátsági épületből öt szobát, a premontreiek csornai prépostságukból hat szobát. A női rendek sokkal nehezebben jutnak hozzá valamikori házukhoz. Pillanatnyilag egyről se tudok, amelyet teljes egészében visszakaptak volna. Egyetlen új építkezésről számolhatok be: az isteni megváltás nővérek küldföldi rendtársuk pénzéből és a helybéli plébánia segítségével Budaörsön új rendházat építettek a plébánia területén. □ Mi az ön elképzelése az állam és az egyház között épületügyben kialakult kötélhúzás megoldására7 — Egyfelől külföldi rendtársaink jelentős anyagi segítségére számíthatunk. Európa számos országában, például Ausztriában, Franciaországban és Spanyolországban, de a környező országokban is működnek testvéreink, amelyek készségesen felajánlottak nem is csekély valutát, devizát a magyar rendeknek. De mivel a magyar állam vonakodik az épületeinket visszaadni, ezeket a pénzeket a külföld egyelőre visszatartja. Ezek a pénzek milliárdokat jelentenének Magyarországnak. Az állam most segítőkészségének újból jelét adta, mert az illetékesek megígérték, a privatizációs törvényben külön fejezetet szentelnek az egyházi javaknak. Mit tehetnénk mást, addig várunk. Kocsis Klára (Vége.) vek átírási illetéke a három évnél fiatalabbak után köb- centiméterenként 6, a három— hat év közöttiekért 4, a hat év felettiekért pedig köbcentiméterenként 3 forint. A legtöbb módosítás az öröklési és ajándékozási illetékmentesség paragrafusaihoz érkezett. A tervezet az egy örökösnek jutó ingó örökség 150 ezer forint forgalmi értéket meg nem haladó részét kívánta kedvezményben részesíteni, a képviselők azonban végül az összeg dupláját, 300 ezer forintot szavaztak meg. Döntöttek arról is, hogy az értékhatár megállapításánál a gépjármű és a pótkocsi értékét is figyelmen kívül kell hagyni. A törvény rendelkezik az eljárási illetékek és az igazgatási, bírósági szolgáltatások díjáról. A házassági bontóper illetéke — jóllehet több képviselő felére csökkentését javasolta — a javaslatnak megfelelően ötezer forint. A családi pótlékról szóló törvény módosításáról öt perc alatt döntöttek a képviselők. Eszerint a családi pótlék 1990. november 1-jétől egységesen 100 forinttal emelkedik. A szakképzési hozzájárulásról, valamint a Szakképzési Alapról szóló törvény módosításának általános vitáját lezárva a plénum a tervezettnél korábban, este 8 óra helyett már fél hétkor befejezte hétfőn a munkáját. Élned vagy halnod — de miből? Panaszos ének az esőben A nyáron jártamban-kel- temben belétogattam Ráceg- respusztára is, tisztelegni Ily- lyés Gyula kopjafájánál. Ha már ott voltam, elvittek az iskolához is. Ahol a Puszták népe szikrái kipattantak. Láttam a padját, a táblát, a számológépet s olvastam a szerződést, amely az iskolamester jogait, kötelességeit rögzítette. A tanyasi iskolát az uradalom tartotta fennt, s mind ilyent ő fizette a tanítókat. Adalék egy akkori „nemzet napszámosa” anyagi viszonyairól: Illyés tanítójának hat gyereke volt, összesen kilenc száj evett az asztalnál. A kilencedik a mindenes volt, a kis cseléd. Mert annak idején cselédre is telt egy tanyasi tanítói stallumból. A Roosewelt tér egyetlen esernyőtenger — ennyi esernyőt még nem látott ez a tér. Az esernyők alatt emberek, dacolnak a komisz idővel. Mert az idő nincs tekintettel az emberre, a Duna felől szél fúj, mely hideg permetet fúj az arcukba. Talán ettől, talán a fásultságtól, a hangulat nem tud felforrósodni. Egy kopár fa alatt három nő, inkább csak szokásból, hisz a fa nem védi meg őket az esőtől. Szentendréről jöttek, az ottani központi óvoda tizenegy dolgozóját képviselik, bár ahogy elnézem, rajtam kívül aligha kíváncsi valaki a véleményükre. — Pedig volna mit elmondjak, 35 év óta vagyok daj Ica, generációk sorát neveltem rá az alapvető tudnivalókra. Ennek fejében van 5700 forint nettó bérem, s ha nyugdíjba megyek még ennyi sem lesz. A férjem hazahoz 7600-at. Tudja mikor költözKi heccel kit? Beke Kata dühöngve száguld a Parlament folyosóján, csapkodja a kezében levő petíciót, amelyet néhány perce vett át az Alkotmány utcában tüntető pedagógusoktól. Menet közben mondja, az ódon falaknak : — Arra bezzeg van pénzük, hogy busszal idehozzák őket, krétára viszont nincs. Ugyan kérem! A harcias, tanárnőből lett államtitkár az ülésterembe siet, de ugyanezt a véleményt osztja Király B. Izabella, MDF-es, Pest megyei képviselőnő. 6 is pedagógus volt, rajztanár Abonyban. Egy évvel ezelőtt ő is részt vett azon a tüntetésen, amelyen Beke Kata volt az egyik vezérszónok, s a pedagógusok helyzete volt a tüntetés kiváltó oka. Persze akkor még szó sem volt többpárti parlamentről... — Szerintem nem jó dolog az, hogy egy demokratikusan választott kormányt ilyen eszközökkel akarnak kényszeríteni. Sőt, azt gondolom, hogy itt nem is a pedagógusok elégedetlenségéről van szó, nem hiszem, hogy valóban elégedetlenek lennének. Valakik heccelik őket. — De hiszen nem magukért tüntetnek, hanem az áldatlan körülmények javításáért. Krétára kérik a pénzt. — Nem kellene mindent a kormánytól várni. Lehetne az iskolákban például takarékoskodni, eloltani a fölöslegesen égő villanyt, elzárni a csöpögő csapokat, szigetelni a meleget nem tartó ablakokat, csökkenteni a telefon- és újságszámlát. A tanárok megvehetnék az újságokat a saját pénzükből. A szülők is vállalhatnának áldozatokat, s szerintem vállalnának is, ha saját termeik lennének az osztályoknak, s nem ez a borzasztó kabinetrendszer. — Az abonyiak is itt vannak a tüntetők között? •— Azt én nem tudom, nekem Abonyból nincsenek olyan híreim, hogy elégedetlenek lennének a pedagógusok. Igaz, én listás képviselő vagyok, talán ez inkább az egyéni választókerületben nyert képviselőre tartozik. De arra emlékszem, hogy egy falugyűlésen egy idős néni nemhogy fizetésemelést javasolt volna a tanítóknak, hanem egyenesen azt követelte, hogy a felére csökkentsék a bérüket. Mert analfabétákat engednek ki az iskolákból. És tökéletesen igaza volt. — Ha az ablakon a meleg jön ki, az ajtón meg az analfabéták, akkor itt mégiscsak közösen kellene tenni valamit. — Igen, de nem úgy, hogy valakik fölheccelik a pedagógusokat a demokratikus kormány ellen. Én annak idején kiléptem a szakszervezetből, s beléptem a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetébe. Most, ezután a tüntetés után, onnan is kilépek. Az ember nem tüntet a saját kormánya ellen, ilyet nem lehet csinálni. — Annak idején o Demokrata Fórum is azért harcolt, hogy lehessen ilyeneket csinálni. Hogy lehessen ellenvéleményünk. — Igen, de ha ránk szavaztak, akkor most bízzanak bennünk. Egyébként már csak három és fél évet kell várni az új választásokig. — jakubovits — tem az első saját lakásba? Negyvenhárom évesen! Még ma is nyögjük a részletet, és segítjük a két gyereket Szabó Mihályné nem siránkozik, tényeket mond, kolléganője, Török Lajosné még any- nyit tesz hozzá: óvónői oklevéllel, 20 éves gyakorlattal 2200 forinttal „többet” keresek ... — Látja valami értelmét ennek a demonstrációnak? — Valamiben végül is kell hinni — emeli fel a hangját Törökné. — En hiszek a húsz -f- plusz húszban! Húsz százalék bérautomatizmus, 20 százalék központi béremelés. Ez összesen 40 százalék. Ennyi minimum kell, hogy lépést tartsunk az inflálódással. Egy középkorú tanárnő, a nevét nem adja az „önvallomáshoz”. — Mert szégyellem. Én is, a férjem is tanárok vagyunk, két gyereket nevelünk. De milyen áron?! Előbb lemondtunk a színházról, hangversenyről. Aztán — ahogy nőttek a gyerekek — leszoktunk a nyaralásról, a könyvről, az újságról. Most, hogy a fiúk főiskolások, már a húsról is leszoktunk. Hétszámra nem eszünk húst, a szánktól vonjuk el a falatot, mert két tanári fizetés nem elég két gyerek iskoláztatására. Barkóczy István a gödöllői Damjanich Általános Iskola igazgatója. Negyvenkét éve van a pályán, fanyar mosollyal tiltakozik a nemzet napszámosa megnevezés ellen. — Kikérem az igazi napszámosok nevében. A nyáron építkeztem, egy napszámos napi bére ezer forint, és teljes ellátás. Tessék nekem mutatni egy magyar pedagógust, aki ennyit keres nettóban. Én minden pótlékkal, illetménnyel 23 500 forintot keresek havonta. . * — Az iskolánk pedagógusi kara két tanár kivételével nő. Ez nem baj, de a szakma teljesen elnőiesedik. Családot eltartani, gyereket felnevelni kevés a tanári fizetés. A férfi tanárok egy része csak kényszerből marad a pályán. Pedig a jövő nemzedéknek nem mindegy, hogy szívvel-lélekkel, vagy kényszerből tanítunk. Minket negyven éve csak türelemre intenek. És kérik a megértésünket. De meddig? A statisztika szerint több pedagógus morzsolódik le és megy nyugdíjba, mint amennyi helyükre áll a katedrákra. Jó volna erre odafigyelni. Amíg nem késő. Szemerkél az eső, a szónoklatokat a Szózat váltja fel, ezren skandálják: Itt élned vagy halnod kell. Ahhoz, hogy új nemzedéket neveljenek, élniük kell. De miből? Jó volna azt a rácegrespusztai kontaktust felhozni Pestre és mellékelni, a petícióhoz. A honatyák okulására. — matula — Felmondólevélre sima dühroham Verekedtek a városatyák? A rémhír gyors lábon jár. S minél nagyobb távolságot tesz meg, annál vaskosabb, izmosabb. Így eshetett meg, hogy a vasárnap késő este szerkesztőségünkbe telefonáló — szigorúan inkognitóban maradó — hölgy már azt mondta: „Százhalombattán a hét végén cirkusz volt a polgármesteri hivatalban. A városatyák egymásnak estek, s a rendőrség választotta szét őket...” Hogy megtudjam, pontosan mi is történt, hivatalában kerestem hétfőn Vezér Mihályt, Százhalombatta polgármesterét. Nem találtam — tanulmányi szabadságon van —, így kötöttem ki a jegyzőnél, Pa- róczainé dr. Takáts Erikánál. A kérdést neki címeztem: • Verekedtek-e a százhalombattai önkormányzat képviselői, s kihívták-e a rendőrséget? — A kérdés első fele nyilván azért fogalmazódott meg, mert valaki rémhírt terjesztett, vagy terjeszt. Az az állítás viszont, ami a második feléhez kapcsolódik, igaz. Ugyanis kénytelenek voltunk első ijedtségünkben, tanácstalanságunkban kihívni a rendőrséget, de végül nem vittek el innen senkit. Magától elült a „csatazaj”, rendeződött a dolog. Szeretném hangsúlyozni, hogy a hivatalt a jegyző vezeti, a munkáltatói jogokat a polgár- mester gyakorolja. November 30-án az önkormányzati törvény értelmében a képviselő- testület döntött a polgármesteri hivatal belső tagozódásáról. Így például az osztályok megszüntetéséről, az egységes hivatal szervezeti felépítéséről. A gyeden, gyesen levőkkel együtt hetven körüli volt a létszám, s megszületett az a döntés is: december 6—7. között tizenhármán kapják meg felmondólevelüket. • Mikulás-ajándékként? — Cinikus megfogalmazás lenne. Különösen akkor, amikor magam is úgy érzem, hogy ez a társadalom és tagjai nem tanultak meg élni azzal a kellemetlen, kényszerű ténnyel: tehetséget a tehetséggel versenyeztetnek. Hogy bárki, ha produktuma kevésnek bizonyul, utcára kerülhet. Felmondólevéllel ... A történtek, a felmondások engem is megviseltek. S az, hogy pénteken egy fiatalember fel sem bontotta a levelet, mert tudta, mi van benne ... Viszont csörömpölés, dübörgés hallatszott a második emeletről... Talán helyes, ha úgy fogalmazok: dührohamot kapott... A házban levők pedig megijedtek. Azért is, mert a szomszédban, s az épület egy részében ma már iskola is van. A végén a volt munkatárs dühe csillapodott. Így aztán a rendőrök csak kijöttek, de nem vitték el. 0 Többgyerekes családapáról van szó? Netán nem tud Százhalombattán elhelyezkedni? — Három gyereke van. Négy hónapi fizetését megkapta a felmondólevél mellé. S mikor már legutóbb bent járt, beszélt arról is, hogy az okozott kárt megtéríti... Ami az elhelyezkedést illeti, Százhalombattán sem könnyű. 0 Mit mérlegeitek ön szerint a felmondás megfogalmazása előtt? Pártszempontokat, hovatartozást? — Nem pártszempontokat. A képzettséget, a végzettséget, a rátermettséget. Azt, hogy az önkormányzat hivatalának a lakosságot kell szolgálnia, s az itt dolgozók legjobb tudásuk s^-int erre hivatottak ... 0 Osztanak a közeljövőben újabb felmondóleveleket? — A hivatalban a munkáltatói jogokat a polgármester gyakorolja. Erre csak ő tud majd válaszolni . Varga Edit
