Pest Megyei Hírlap, 1990. december (34. évfolyam, 282-305. szám)

1990-12-08 / 288. szám

1990. DECEMBER 8., SZOMBAT 9 Tisztára mossák a valutát Robbanó szexboiba A PANDÚRBÓL RABLÓ NEM LESZ, DE... Rendőrbűnözők - közerkölcsök Ittasan okozott halálos közúti balesetet Üllőn egy, a Pest Me­gyei Rendőr-főkapitányságon dolgozó főtörzsőrmester. Gödöllőn most nyomoznak a fogdaszolgálatot teljesítő rendőr ügyében, aki a szökés érdekében próbált egyezkedni egy csalá­sért letartóztatott gyanúsítottal. Nagy kát án egy 14 éves motorkerékpáros tanulót, aki minden­ben alávetette magát a rendőri intézkedésnek, az eljáró főtörzs­őrmester megpofozta, fejét a kormánynak lökte. Vádat emel­nek ellene. Talán kevesen tudják, hogy a nagy port felvert kommandós emberölési ügynek is van Pest megyei vonatkozása: az öles színhelye a Budapest táblán túl, Dunakeszi határában volt. Két éve esett meg, hogy egy, a Pomázi Munkaterápiás Inté­zetbe utalt beteg 200 ezer forintos betétkönyvét a kezelés idejé­re megőrzésre átadta a solymári körzeti megbízottnak, aki drá­ga nyugati gépkocsit vett, amiért részben a betétkönyvvel fi­zetett ... Az idei, s közelmúltbeli ese­tek is példázzák: bizony van rendőrbűnözés. Az ilyen ügyekben legilletékesebbel, dr. Gáspár Attila fővárosi fő­ügyészhelyettessel, az egy éve létrehozott ügyészségi nyomo­zóhivatal vezetőjével beszél­gettünk. — Két, egymásnak ellent­mondó mítosz is él a köztu­datban. Az egyik szerint a rendőr abszolút feddhetetlen, mindenfajta bűnt hivatalból üldöző ember, aki a törvényt testesíti meg. A másik szerint pedig, talán mert túl közel áll a bűnhöz, a bűnözőkkel sze­mélyes a kapcsolata, meg kell hogy találja velük a hangot, ez olykor túl jól sikerül, s átáll a másik táborba. Filmek sorát említhetnénk itt. De hol az igazság? A keltő között? — Igen. Ha abból indulunk ki, hogy mennyi a bűncselek­ményt, szabálysértést, ' fegye­lemsértést elkövető, akkor nem mondhatjuk, hogy a rendőr könnyen csúszik át a másik ol­dalra. Korábban a katonai ügyészségek belügyi osztálya, most pedig a hivatal 43 nyo­mozója és nyomozó ügyésze foglalkozott, foglalkozik az ilyen esetekkel. Kezemben a statisztika: a rendőröknek évente, országosan 3.5-4 szá­zaléka, összesen körülbelül ezer. az állományhoz tartozó ember büntetőjogi felelősségé­nek megállapítására kerül sor, azaz ennyiszer bizonyítható, hogy elkövették a bűncselek­ményt. A feljelentések száma ennek duplája. □ Milyen bűncselekménye­ket követnek el a rend őrei? — Némi malidéval csak azt mondhatom, hogy mindent, ami a Btk.-ban fellelhető, ta­lán a politikai jellegűek — a kémkedés, hazaárulás, az al­kotmányos rend megváltozta­tására való összeesküvés és a lázadás — kivételével. Am a tartási kötelezettség elmulasz­tásától a hozzátartozójuk sé­relmére elkövetett élet elleni bűncselekményig tényleg min­den megesik. Hogy mást ne mondjak, rendőrőrszobáról mindent loptak már, még kar­dot is, csak épp szolgálati sza­bályzatot nem... A rendőr­bűnözés szerkezete kevéssé változik. A statisztikát a hiva­tali bűncselekmények vezetik, ezek adják az ügyek egyhar- madát. □ S mi tartozik ebbe a kör­be? — Például a hivatali vissza­élés va>7 az eljárás közbeni bántalmazás. Valamelyest csökkent a kényszervallatások miatti feljelentések száma, két éve még 18 ilyen ügyben nyert bizonyítást, hogy elkövettek-e bűnt. S ide sorolható a jogel­lenes fogva tartás, a hivatali vesztegetés, a hivatalos sze­mélyként elkövetett közokirat- hamisítás, bűnpártolás — ez utóbbiak szórványosan, évente 5-10 esetben fordulnak elő. A vesztegetésről mindenki tudja: nehéz bizonyítani. □ És mi van, ha a rendőr­autó vezetője iszik? — Ez bizony gyakori. Évente 150 körüli, esztendők óta az ittas vezetési ügy. Ráadásul e tekintetben óriási a látencia. Ami kiderül, az csak a jég­hegy csúcsa. Alapos a gyanúm, hogy a mundér védelmében a rendőrök nem jelentik fel ré­szegen volán mögé ülő kollé­gáikat. □ Gyakran lesz a pandúr­ból rabló? — Nem. Rabló nem. De saj­nálatos módon nő a rendőrök által elkövetett vagyon elleni bűncselekmények száma, s erősödő a jelenség, hogy a rendőr polgári személlyel együtt követ el biztosítási csalást, vagy lop „alibi-házku­tatás” címén. Ezek az intellek­tuális bűnesetek közé tartoz­nak, a nyomozóhivatal rablás, vagy betöréses lopás miatt nem folytatott idén eljárást rendőrök ellen. Kevés igazán emlékezetes Pest megyei ügyet tudok: 1986-ban Vácott Moór Gábor volt rendőr főhadnagy és társai egy kastélyba törtek be, s egy elhunyt főorvos le­zárt lakását „takarították ki”. Tavaly egy Dunakeszin, albér­letben lakó kollégájánál meg­húzódó, Pesten szolgáló rend­őr bukott le: ötször adta el egyetlen öröklakását. □ Említette: volt élet elleni rendőrbűn is ... — Előfordul. Negyedévente a mi területünkön — Budapest és még hat megye tartozik hozzánk — egy-két súlyos tes­ti sértés, életveszélyes is altad. A legvadabb tavaly Dunake­szin történt: az apa rendszere­sen bántalmazta italozó élet­módja miatt a feleségét, s amikor egy verés után az ágy­nak esett, nem hívott hozzá orvost rendőr fia. Az elsőse­gélynyújtást kötelezettség el­mulasztása miatt meghalt az édesanyja. A jogtalan kény­szerítő eszköz — gázspray, gu­mibot, kutya — használata hi­vatalos eljárásban elkövetett bántalmazásnak minősül. A feljelentések száma emiatt magas, de az esetek felében jogszerűnek bizonyul haszná­latuk, s csak minden negyedik ügyben állapítható meg a rendőr felelőssége, évi 20-30 ízben. □ Utas vezetés, brutalitás, hivatali visszaélés — mintha egyes rendőrök a törvényen felül állónak éreznék magu­kat :.. "v " ’ — Van ilyen jelenség. De egyidős a rendőrséggel. A zöm törvénytisztelő, s egytized va­lamiért úgy képzeli, többet en­gedhet meg magának, mint az átlagos állampolgár. Engem máshogy neveltek. Az anyám a^t mondta; fiam, te nem me­hetsz koszos cipőben az utcá­ra, mert rendőrtiszt az apád. Öt évig én is rendőr voltam, s amikor az ügyészi apparátusba kerültem, nem az okozta a tra­umát, hogy rendőrökkel szem­ben kell eljárnom, hanem az, hogy a rendőrök mennyi, és milyen súlyú bűncselekményt követnek el... Ezért azt mondom: én a rendőrséggel vagyok szolidáris. □ S a rendőrök? Ok szoli­dárisak egymással? Fedezik egymást? — Persze. Amíg egyikük nyugodtan utazik ittasan ve­zető társa kocsijában, addig kár lenne tagadni. De megfi­gyelhető ez más esetekben is. Nem értékelhető a vallomás, amikor egy elcsattant pofon ügyében úgy beszél a rendőr: „Én a páncélszekrényben ke­restem valamit, lehet, hogy csattanás, amit hallottam, azért volt, mert a kolléga az asztal­ra csapott...” De vannak olyan ügyek, például a va­gyon elleniek, amikor szó sincs az azonos mundért vise­lő fedezéséről. □ Sok szó esik a bűnmeg­előzésről. Ki vigyáz arra, hogy a rendőr ne váljon bűnelköve­tővé? — Valóban van selejt. Mert például hivatali bűncselekmé­nyek zöme a rendőri munka selejtje. Felkészületlenség, a jogszabályok ismeretének hiá­nya, s persze a tehetetlenség érzése is vezethet bántalma­záshoz, jogellenes fogva tartás­hoz. Az ilyesmit megelőzni első­sorban nevelési feladat, pa rancsnoki teendő. A szolgálati tevékenységgel összefüggő jog sértő cselekmények kiszűrésé­re pedig van a rendőrségnél belső ellenőrzési rendszere. Ennek része a jelentési köte­lezettség, a kényszerítő eszkö­zök használatát köteles meg­vizsgálni a parancsnok, a hely- színbírságoLási bizonylatokat ellenőrzik, szoros elszámolásn­ak, tiltják és kontrollálják az italozást, s a szolgálati gép­kocsik forgalmával kapcsola­tosan is szigorú a rend. De ezeken túl is van a rendőrség­nek belső ellenőrző szerve, mely hivatalból felfigyel min­den disszonáns jelenségre. □ Például, ha a maffia be­szervez valakit a testületből? — Attól nem tartok, hogy a maffia hazánkban rendőrö­ket szervez be. Részint, mert nálunk még gyermekcipőben jár a lőfegyver-, műkincs- és kábítószer-csempészet, részint mert a beépüléshez, a beszer­vezéshez igen kedvezőtlenek a feltételek. Már mondtam: az állomány zöme gerinces, a bű­nözőt kivetik maguk közül ennél lényegesen kisebb ok miatt is. Átállni pedig: árulás. Vasvári G. Pál Akik manapság a lapok hirdetéseit bújják, alkalmanként meg­döbbentő ajánlatokra bukkanhatnak, például olyanra is, hogy fiatal lányokat alkalmaznának külföldön baby-sitternek, azaz gyermekfelügyelőnek. Véletlenül értesültem róla, hogy Agnes (nevezzük így) kapott az alkalmon. Szerencsét próbált, s anya­gilag meg is találta a számítását. No nem a gyerekszobában, ha­nem mindig váltakozó férfi páciensei karjában. Ezen a halvány nyomon in­dultam el, s találtam meg az Országos Rendőr-főkapitány­ságon Spitzer László századost, aki előtt egyetlen ilyen konk­rét ügy ismert, nevezetesen új­sághirdetés nyomán Izraelbe kerestek angol nyelvtudással gyermekfelügyelőnek fiatal nő­ket. A dolog érdekessége, hogy éppen oda, ahol a vallás igen szigorú kereteket szab az úgy­nevezett könnyű életnek. Ami kiderült: a szerződés mögött meglehetősen tisztázatlan jogi helyzet állt, s minden ígéret ígéret maradt csupán. A rend­őrtiszt nem állítja persze, hogy az ilyen-olyan szerződéssel külföldre távozott személyeket prostitúcióra kényszerítik, de azt sem mondja nyugodt lelki- ismerettel, hogy a „szerencse lányai” védettek lennének tes­tük áruba bocsátásától. Persze nem feltétlenül szük­séges ma már idegen ország­ba menni ahhoz, hogy egy csinos lány bevezettessék az éjszakába. Itthon is keresnek alkalmazottakat szexmasszázs- szalonok, lehet erotikus tánc­cal jó pénzt keresni hajókon, ahová „iránytaxik” viszik a sóvár férfiakat. — Mondják, hogy e helyek, illetve a szexboltok, valamint a kukkotok kapunyitásával tán kevesebb lesz a szexuális bűncselekmény, mert van hol kiélni a vágyakat. Jómagam ebben a teóriában nem hiszek, és sajnos a szaporodó eseteink száma is engem igazol — ál­lítja Spitzer László. — Rend­kívül sok a fiatalkorúak sérel­mére elkövetett szexuális bűn- cselekmény. A megelőzés kul­csa elsősorban a család kezé­ben'van. Néha bizdny jelen­téktelennek tűnő dolgokra is figyelni kell. Csakhogy a szü­lő rohan, nem ér rá beszélget­ni a gyerekkel, vagy túlontúl szemérmes. Márpedig igenis oda kell figyelni olyan tény­re: miért sündörög például egy 23 éves fiatalember 8-10 éves gyerekek körül. A példa konkrét, s nekünk, rendőrök­nek kellett szembetalálnunk magunkat azzal a szülői vád­dal: miért gyanúsítunk egy rendes, becsületes fiatalem­bert, akiről aztán kiderült, hogy természetelleni erőszakos fajtalankodás miatt ült, s né­hány hónappal szabadulása után máris új kapcsolatokat építgetett kiskorú gyermekek­kel. A demokráciával a rossz Regruta koromban három dolgot igyekeztek belénk súj- kolni. A katonai esküt, a szol­gálati szabályzatot és a mun­dér becsületét. Zupás őrmes­terünk, bizonyos Mitica Ser­ben — civilben birkapásztor egy óregáti faluban — a kö­vetkező, nem túl irodalmi, de annál meggyőzőbb szavakkal okított bennünket: — Ti vadbarmok! Ha majd szabadságra mentek, este, le­fekvéskor az ágyatok fölé akasszátok a mundért, és úgy néztek rá fel elalvás előtt, mint pap az oltáriszentségre. Megértve?! Én spéciéi bevágtam a szek­rénybe az egyenruhámat, és elő sem vettem, míg tartott a szabadság. Viszont, ha benne leledztem, tudatában voltam, hogy mivel tartozók a sereg­nek, és ezt tudtam az őrmes­ter úr okítása nélkül is. ★ Csipkés András enyhén szólva is illuminait volt azon a november végi estén, ami­kor megtépázva és véresen beállított a gyáli rendőrségre, hogy panaszt tegyen. Beszéde összefüggéstelen és zavaros volt, az elharapott félszavak­ból mindössze annyit lehetett kihámozni, hogy afférja tá­madt egy katonával, aki végül is kirabolta. — Nem adtunk hitelt a sza­vának. Az, hogy valaki egyenruhában kövessen el ilyen súlyos bűncselekményt, még Gyálo: sem jellemző, sőt nem is emlékszünk ilyen eset­Négyszáz forintért öt év Már a mundér sem szent re — mondják a gyáli rend­őrök. Csipkés Andrást hazavitték, ám másnap józanul is kitar­tott az állításai mellett, igaz, most már olyan konkrétumok­kal támasztva alá azokat, melynek alapján a rendőrség megkezdhette a nyomozást. A szálak a Margit büféhez vezettek. Erre a nem éppen jó hírű műintézetre méltán rá­illik, amit a széltoló semmire­kellőkről szokás mondani : akasztott emberen kívül már minden volt. Fodrászszalon­ként debütált, majd átváltott kocsmának. A következő me­netben békés fagyizóként tet- szelgett, a mostani jogosítvá­nya szerint büfé, büfének ál­cázott nyilvános kártyabar­lang. A Margitban folyó sze­rencsejáték nagy tételben megy. esténként 5-600 ezer fo­rint cserél itt gazdát. A törzs- és alkalmi vendégek ferblit és kapkát játszanak. Ide tévedt be Csipkés bará­tunk azon az estén, feltehe­tően nem első alkalommal. ötven forinttal nyitott, amit fellicitált 300-ra. A partner hagyta nyerni, ám az ezt kö­vető csel túl vaskos volt. Csip­kés észrevette, hogy Káté Béla csal. A botrány elmaradt, el­tussolták. Ekkor lépett színre Raffael József és cimborája, Fülöp József, közösen rábe­szélték Csipkést egy ferblipar- tira. Mint később kiderült, nem a játék kedvéért, vagy a nyereség reményében. Eleve azt akarták kifürkészni, van-e pénze Csipkésnek, és mennyi van. Raffael — bár mindössze 19 éves — régi ismerőse a Pest megyei bíróknak, utoljára jú­niusban szabadult amnesztiá­val, három éve maradt letöl- tetlenül, amit erőszakos nemi közösülés és rablás miatt rótt ki rá a törvényszék. Fülöp — az eddigi ismere­tek alapján — büntetlen elő­életű, sorkatonai szolgálatát tölti az egyik Pest környéki ezrednél. Tulajdonképpen ez lett a veszte, ezen indult el mint a forrónyombrigád : kinek volt eltávozása vagy szabadsága a Pesthez közel eső katonai alakulatoknál. Mi is történt azon a késő estén? Raffael — miután megbizonyosodott, hogy a kár­tyapartnernek van pénze — felbiztatta a már spicces Fülö- pöt, menjen a részeg Csipkés után, és egy néptelen, elha­gyott helyen üsse le. A többi az ő dolga. így is lett. Fülöp ütött, Csipkés elterült, Raffael ráugrott, és kitépte a kezéből a reklámszatyort, melyben a „briftasnit” tartotta. Aztán irány a közeli kiserdő, itt vet­ték számba a zsákmányt. Túl sok nem volt a bukszában, mindössze 1500 forinton osz­toztak, bár nem egyenlő arányban. Utána a bukszát, benne az iratokkal, bedobták az Erdősor utcai iskola kertjé­be, itt lelték meg a rendőrök a bizonyítási kísérlet során. A Margitban kapott sze­mélyleírások alapján Raffaelt még aznap elkapták, s vi­szonylag *Fülöp is hamar ho­rogra került. Ellentétben Raf- faellel, ő azonnal vallott, beis­merte a rablás tényét. A fele­lőtlen, megtévedt gyerekember 400 forintot kapott az 1500- ból, 400 forintért áll majd a bíróság elé csoportosan elkö­vetett rablás vádjával. E cse­lekmény a „nehéz műfajba” tartozik, minimumbüntetése öt kemény év. Fülöp esetében súlyosbító tény, hogy tettét sorkatonaként, egyenruhában követte el, s közvetve a had­sereget is kompromittálta. Ügy látszik, a magyar sereg­ben nincsenek Mitica Serban- féle altisztek, vagy ha vannak is, nem elég meggyőző a „stí­lusuk”. t—matula—) szellem is kiszabadult a pa­lackból, mert a szabadságot egyesek a szabadossággal te­szik egyenlővé, ám e vadhaj­tásokat nehéz nyesegetni. Rá­adásul egy szétbombázott rendőrség áll szemben a prob­lémákkal, s a hatályos bünte­tő törvénykönyvünk számos új dologra nem alkalmazható, il­letve olyan kérdéseket dekla­rál, melyek ma már nem tar­toznak büntetőjogi kategóriá­ba. Közveszélyes munkakerü­lésért például senki sem állít­ható elő, s megszűnt a hozzá kapcsolódó rendőri felügyelet is. Ugyanakkor aláírtuk az egyezményt, miszerint Ma­gyarországon bordélyházat üzemeltetni nem lehet, de ez, . hogy mi a bordélyház, hiány­zik a Rtk.-ból. Gyakorlatilag rendezetlen a pornográf ter­mékek forgalmazásának ügye, pontosabban pusztán annyi a megkötés, hogy az ilyen szol­gáltatást nyújtó üzletek, egyéb vállalkozások, iskolák 200 mé­teres körzetében nem telepít­hetők. Hát ez az! Mi a biztosítéka annak, hogy a kíváncsi diák nem tesz hazafelé menet egy kis kitérőt a látványosságért? Tán még ki is szolgálnák a boltban... Ügy mellesleg pe­dig a legtöbb gyerek e távnál hosszabb utat tesz meg a su­liig. Az üzletekben egyébként mindent szabad, ami erotikus, de tilos a pornográf termékek árusítása. Csakhogy a kettő közötti különbség megállapítá­sa eddig meghaladta a verdik­tet mondók tudományát,, azaz pornófilm is kapható, elég a dobozra ráírni: erotikus. Sőt akad bolt, ahol e filmeket igen kedvező módon kínálják, az­az némi értékcsökkentés után a „megunt holmit” becserélik egy másik kazettára. Indult ugyan egyfajta tár­sadalmi akció az erotikus bol­tok, illetve újságok eltüntetése ellen, hiszen az egyház aláírás- gyűjtési akciót szervezett az erkölcs védelmében, ám az ívek, ki tudja, hol pihennek. A gyerekek pedig kíváncsiak, ál­talában válogatás nélkül meg­néznek mindent. Meglehet, az újságot, vagy kazettát a papa vitte haza, s nem is sejti, hogy csemetéje ezek társaságában tölti unalmas óráit. Szakembe­rek a megmondhatói, hogy bi­zony a horrorfilmek is megte­szik a magukét, mi több, ide vezették vissza a mezőkovács- házi tragédia gyökereit is. — Félő, hogy a sátánizmus­nak nagyobb figyelmet szente­lünk, mint amennyi valós ve­szélyt rejt ma Magyarorszá­gon — véli a rendőrtiszt. — Két éve országos felmérés alapján azt a jelentést kap­tuk, hogy csíráiban két megyé­ben, Hevesben és Zalában ta­pasztaltak egy-egy ilyen ese­tet rendőreink, bár csak álla­tok kínzásáról szólt a hír. Friss viszont a példa: a szi­gethalmi katolikus templom­ban az október 16-i misére be­kiabálták: sátánt imádunk! Félreértés ne essék, nem aka­rom elbagatellizálni a dolgot, de komoly erőket von el a bűnüldözéstől, ha nyomozók­nak kell iskolásokat kihallgat­niuk ilyen ügyekben, s végül bebizonyosodik: fölösleges volt a riadalom. Mint ahogyan szerencsére hasonló eredmény­nyel végződnek a bombariadók is. Persze a szólás úgy tartja, jobb félni, mint megijedni. Ki­vált, amikor számos veszély leselkedik az ifjúságra. Ma­napság sajnos már nemcsak a tinédzser lányokat kell félteni az őket áruba bocsátó férfi­aktól — akik amúgy becsüle­tes állampolgárként, kft.-be tömörülve mossák tisztára a gyengébb nem által összedol­gozott valutát —, hanem a kis­iskolásokat is óvnunk kell a lelkileg aberrált személyektől. És okos szóval, értelmes közös elfoglaltsággal muszáj terelni őket, szabad idejükben, mert nem lehet mindig az a válasz: videózz fiam, csak hagyjál bé­kén, mert dolgom van. Fazekas Eszter

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents