Pest Megyei Hírlap, 1990. december (34. évfolyam, 282-305. szám)
1990-12-08 / 288. szám
10 1990. DECEMBER 8., SZOMBAT Hibás az erkölcsi fékrendszer Miért akarnak folyton leütni? Eljött az ideje, hogy az eddig szigorúan betartott késő esti sétámat megkezdjem. Kezemben a zsebrádió, hallgatom a híreket. Vagy két hónapja, egy fiatalokból álló csoport láttámra énekelve idézte a slágert: „Szól a rádió”. Aztán nagyot nevettek. Én is, mert jó humorú fiataloknak gondoltam őket. A következő eset már kicsit ijesztő volt. Három haragos legény a tér széléről utánam kiáltott: — Paraszt! Ne nézz hátra, mert letépjük a fejedet! Nem néztem hátra... Két hét elmúltával történt az, amiért most habozom az utcára lépni, öt ifjonc jött velem szembe, egymásba kapaszkodva, trágár dalokat énekelve. Egyikük láttomra azt ismételgette: — Üssük le! Üssük le! Miután kikerültem őket, a legdurvább szidalmaktól kísérve minősítettek gyáva ez ... -nak. Tél nélküli támadások Nem értem a tét nélküli támadások okát. Mi bajuk velem, hisz nem is ismernek? Miért utasította falkája egyik tagját, a bandavezér Pesten, a Nyugati pályaudvarnál, hogy üsse le a munkából hazatartó 70 éves nyomdai korrektort. A Vác alsó és Sződliget között haladó vonatszerelvényen ürügyként cigarettát kértek a 13 éves ipari tanulótól, — Nem dohány zom — magyarázkodott, mire a földre lökték, fejbe, oldalba rugdosták, Műtét, lett a (jplpg véEmpirikus tapasztalatok az agrésszivitásrój. A' példánkat dr. Pintér Sándor rendőr ezredes, a Pest Megyei Rendőr- főkapitányság helyettes vezetője és Horváth András rendőr alezredes, a bűnügyi osztály vezetője számtalan hasonló esettel tudja megtoldani. Többek között a kirabolt idős asszonyéval, akit érthetetlenül megkínoztak, össze is rugdostak. Szakmailag ezt eredményen túli drasztikus cselekménynek nevezik. Az ezredes úr tüneti kezelésről alkotott véleményéről egyelőre annyit: szerinte a bűnözés terjedését az fékezheti, ha az elkövető szándéka mellé párosul a számonkérés, a veszélyeztetettség érzete. A bajok gyökerei Az olyan országban, ahol jó az infrastruktúra, ilyenkor perceken belül helyszínre érkezik a rendőrség. A másik változat a hozzánk hasonló, rosszul felszerelt rendőrségek országában működött egy ideig. Akár drasztikus eszközökkel is kiszedték a kulcsfigurákból a tettesek nevét. Még a bírósági végzés előtt... Tegyük hozzá, ezzel hallgatólagosan a közvélemény nagy része is egyetértett. E z, a módszer civilizált országban, jogállamban nem alkalmazható. A nehezebb utat kell választani. Dr. Brósz Tünde kiriminál- pszichológus íróasztalán egy nemrég vizsgált kislánynak a családról készült ceruzavázlata hever. A képről hiányzik az apuka. Alkoholista és veri őket. A kicsi egyszerre szereti és fél is tőle. — Túl mélyek, ha úgy tetszik történelmiek lennének az anyagi haszonszerzés nélküli agresszivitás gyökerei? Szerepe van ebben az újkori elbizonytalanodásnak? A fiatalok „nem látnak jövőt”. Felmondhatnak a munkahelyen. Nem tudják, hogy jutnak lakáshoz. Szerepe lenne az érzelmi szegénységnek? Az igénytelen szórakozásnak;, és szórá-kozta- tásnak? Igazuk van azoknak, akik az elburjánzott krimi, pornó és horror könyv-, valamint videofilm-áradatot is a bajok okozói közé sorolják? A pszichológus először is a szocializációs zavarokra utal. — Mint tudjuk, a társadalmi beilleszkedés folyamatának már az óvodás korban kell kezdődnie. Óriási lenne Könnyű a képtolvajnak? a család szerepe, amely sajnos, nem mindig él harmonikusan. Ehhez hozzájárulnak az átmeneti társadalom körülményei, a szülők túlzott elfoglaltsága, a pénz kényszerű hajszolása. Mind több lesz a potenciálisan bűnöző személyiség, aki nem képes tartós munkára. Fokozott jelenidejű vágyait képtelen alárendelni a lehetőségeinek. Hibás az erkölcsi fékrendszer. Agresszív feszültséget vált ki a személyiségzavar, a sok-sok kudarcélmény. Mivel az ilyen személyek tudatába nem épülnek be a pozitív értéknormák és elbizonytalanodnak, a munkanélküliség, valamint az anyagiak hiánya, romló életformájuk még inkább fokozza a társadalommal való szembenállásukat. Emiatt fordul elő, hogy olykor úgy vélik, igazságot tesznek, feszültségüket oldva vétlen egyedeken állnak bosszút. Érdemes megjegyezni — folytatta a motivációk szakértője —, hogy az öngyilkossági statisztikában vezető Magyarországon e téren mintha javultak volna az arányok. Ezzel szemben viszont fokozódik az agresszivitás. Látszólag mi sem könnyebb, mint leakasztani a nagy erieKŰ festményt a Szentendrei Képtár faláról. Valójában azonban riasztóberendezés vádi a képeket, így hát nem érdemes képlopással próbálkozni (Erdősi Ágnes felvétele) Horror, pornó és a többiek A horror, a pornó és a többiek? Igen. Az erkölcs szabályzó funkciói nélkül erősebb a történetek negatív főhőseivel való azonosulás. Azért, mert a hamis értéknormák miatt nem alakulhatott ki az igazi. Ezek a fiatalok nem ismerték 4 meg a szerete- tet, nem élnek igazi közösségekben. Ügy gondolom — mondta végül' Brósz Tt&iSë, hogy ma erősödik az a szemlélet: aki „izmosabb”, az marad fenn. Szerintem csak egészséges viszonyok szülik az egészséges társadalmat. A növekvő agresszivitás társadalmunk betegségének egyik fajtája.., ★ A feltételekről ismét Pintér Sándorral és Horváth Andrással beszélgetünk. Köztük a rendőrség tekintélyét indoko- kolatlanul tépázó inzultusokról is kérdezek. Horváth úr azt mondja: ez a hullám részben már átment és egy idő után átmegy végleg is a társadalmon. Kérdés, hogy mégis meddig gyűrűzik, s a bűnözés terjedésének ezalatt mennyien válnak áldozatává. Ez utóbbi miatt létszámra, anyagi és erkölcsi megbecsülésre van szükségük a közrend védőinek. Kovács T. István Ételt, ruhát, szállást keresnek Önvédelmi csoportok A kiképzésnek ezt a tormáját még csak a kommandósok gyakorolhatják. De remélhetőleg a mostanában alakuló helyi, önvédelmi testületek is birtokába jutnak azoknak az ismereteknek, amelyekkel távol tarthatják maguktól a testi épségüket veszélyeztető támadókat Alig múlik el nap, hogy ne jelenne meg lapunkban krimi. Ezeket azonban nem a képzelet szüli, sajnos, valóságos esetekről van szó. Egyre szaporodik tehát a rendőrök tennivalója. Am riportalanyként igen ritkán szerepelnek a sajtóban. □ Vajon ők miként érzékelik. élik meg mindennapjaink során a politikai, társadalmi változásokat? Erről kérdeztük Kapin Györgyöt, a Szentendre Városi Rendőrkapitányság vezetőjét. — A múlt esztendőt 1747 bűnüggyel zártuk — kezdi Kapin György —, de ez nem azt jelenti, hogy csak ennyi bűncselekmény történt! Egy leset kapcsán hgrminc-negyven pűrjc.séigkjpéjt)y*&.- is íéqy;.derülhet ! A mai napon, december 5-én 2592-nél tartunk. A létszámunk öttel emelkedett, de csak négy embert tudtunk fölvenni. A rendőrség munkatársainak tehát egyáltalán nincs idejük politizálni! Hiszen jóval többet kell dolgozni, mint tavaly. Hiába jár le a hivatalos idő, sokszor este 6-ig, 7-ig bent vannak, sok esetben hétvégeken is — szolgálaton kívül. □ Miként tükröződnek a rendszerváltás problémái mindabban, amit elmondanak azok, akik önökhöz fordulnak? — A lakosság és közöttünk még nem alakult ki ilyen mélységű kapcsolat. A kapcsolattartás eddig a tanácselnökön vagy a vb-titkáron keresztül történt. Ügy néz ki, hogy ebben is változás lesz. Igény mutatkozik arra, hm>v megjelenjünk közöttük. Például az új polgármestertől meghívót kaptunk Visegrádra december 18-ra, amikor is nyílt önkormányzati ülésre kerül sor. Ezen tájékoztatok a falu bűnügyi helyzetéről, milyen elképzeléseink vannak a bűncselekmények megelőzésére. Megkértek, mondjam el azt is, hogy miben tudnak ők segíteni. □ Bizonyára sokat beszélgetnek egymást közt a kollégákkal, hogyan lehetne javítani munkájuk eredményességét. Milyen elgondolásaik vannak? — Jó megoldásnak látszik a lakossággal való összefogás, Pomázon kezd kialakulni egy önvédelmi egyesület. Leültem velük tárgyalni, s őszintén el tudtam nekik mondani: mi magunkbap kevesebbet tudunk tenni. Kevesen is vagyunk! A szentendrei kapitányság létszámát a hetvenes években állapították meg, amikor évente legfeljebb öt-hat- száz bűnüggyel kellett foglalkoznunk. Nagyobb hatékony- só not csak együttesen tudunk elérni. Az il ven <jnvéde'mi csonortok működésével kapcsolatos elképzelések már a Belügyminisztériumban vannak. Valószínű, hogy a BM erre áldását adia. S akkor sokkal több alakulhat. Hiszer igen nagy a körzetünk Visegrádiéi Békásmegyerig beleértve a szigetet és a hegyvidéket is. ti Elegendő emberre számíthatnak? — Ha nem, kínálkozik mén egy megoldás. Nagyon sok vendéglős, kisinaros, butikos megkeres bennünket. Elmondják, nekik nincs idejük arra, hogy éjszakánként velünk Itt a piros — hol a piros? NEM BABRA MEGY A JÁTÉK Kis befektetéssel, nagy . haszonnal kecsegtető üzlet kínálkozik manapság úton-útfé- len. Bizony ám, piacokon, aluljárókban, árkádok alatt, húsz-harminc méterenként. Hogy a befektetés kicsi? Az bizony, hiszen nem kell hozzá más, mint egy termetes, de üres kartondoboz, huzatba bújtatott laticelpárna meg három gyufásskatulya alja, s egy pirosra mázolt kavics vagy gyurmadarab, de a gomb is megfelel. S boszorkányosán gyorsan mozgó kezek. No meg a csendestársak, akik közül hol az egyik, hol a másik előlép — mint játékos, azaz pali- madár-csalogató —, s nyer. Marokra fogva kéUhárom darab ezrest, üvöltve kürtöli világgá: nyertem, nyertem... Hogy a többiek mit csinálnak? Hát figyelik, jönnek-e a zsaruk. S ha jönnek? Egy elegáns lábmozdulat, repül a kartondoboz, hónuk alá kapják a párnát, s lézengenek, nézgelödtek. Ha elmúlt a „légíveszély”, minden kezdődik elölről. S szedik az ezreseket, megy a gyűrű, az aranygyűrű vándorútra. azaz a játékmester zsebébe. Azt követi a fülbevaló, s a nyaklánc is. Mert hogy palimadár, azaz játékos mindig akad, aki könnyedén elveszti nehezen megszerzett ezresét, ezreseit, a havi kosztpénzt Vagy éppen az arany ékszereit. Mert sajnos', mondanom .sem kell, hogy főként a nők a prédái az itt a piros, hol a piros játéknak. Bevásárolni induló háziasszonyok, akik a piac forgatagában csak azt látják, hogy valaki nyer — de azt nem tudják, hogy csak a játékmester társára mosolyoghat Fortuna. Mert ezen a játékon csak az nyer. aki kever. Mégpedig olykor harminc-negyvenezer forintot is egy nap. Az ékszerekről nem is szólva. S a kárvallottak, a megfigyelők levelekkel ostromolják a rend őreit: tegyenek már valamit a hiszékenyek vámszedői ellen. S hogy tesznek-e? Legutóbb erről kérdeztem dr. Mihály István őrnagyot, az Érdi Rendőrkapitányság vezetőjét. — Jönnek a levelek sűrűn, hogy lépjünk fel a játékosok ellen. Kis házi kiállitáson láthatók nálunk az elkobozott játékeszközök. Csakhogy ez nem rendőri feladat. Azaz negyven játékos ellen eljárást indítottunk novemberben. De ebben az üzletágban nincs megállás. Űjabb és újabb játékosok jönnek, s újabb és újabb vesztesek. Az eliárás azonban nem rendőri feladat, hanem — o régi tanácstörvény értelmében — o szabálysértések körébe tartozik. Tehát mi átadhatjuk az ügyet... Ám a szabálysértés összege háromezer forint körül van, míg a napi „bevétel" harmincezer körül. Köny- nyen fizetnek. Viszont az is szabálysértést követ el. aki játszik. S a szembesítés során mintegy vádolnia kell a nyertest. Hát erre nemigen kerül sor. Varga Edit razziázzanak, de anyagiakkal szeretnék támogatni a rendőrséget. Akad olyan is, aki azt kérdezte: hová fizessen be ötszázezer forintot? Ügy gondoltuk, alapítványt hozunk létre. Dr. Szél Péter ügyvéd, választókerületünk MDF-képvi- selője vállalta ennek előkészítését. Ha már van pénzünk, tudunk venni gépkocsit, számítógépet, rádiótelefont. Föl tudjuk használni technikai fejlesztésre. Ezekkel természetesen az önvédelmi csoportokat is tudnánk segíteni. Azonnal kapcsolatot teremthetnek például a járőröző kocsival, ha bármely cselekményt, betörést észlelnek. □ A bűnügyeket tekintve mekkora a betörések aránya? — A napi bejelentések száma tiz.-tizenüt — átlagosan. Ezek nagyobb százaléka betör rés. A listánkon szerepel hétvégi ház, családi ház, vendéglátóipari objektum, trafik, bazár és ruhabolt. Két héttel ezelőtt éjszaka, a rendőrjárőr tetten ért egy budakalászi csapatot, akik a Pálma vendéglő melletti ruhaüzletet pakolták ki. Elég sokan hajtanak most cigarettára, italra. A hétvégi házakat — az esetek harminc százalékában — étel, ital és szállás miatt törik fel. Ahol tudnak, ott átöltöznek. Legtöbbjük olyan, akinek se lakása, sem munkahelye. □ Az elkövetők elfogásakor mit érez a rendőr? — Emberileg megértheti, de mint bűncselekményt, el kell ítélnie. A rendőrség nem tud mást tenni a hajléktalanokkal. Akik hozzánk kerülnek, nem helybeliek. Tehát emiatt még arra sincs lehetőségünk, hogy összefogjunk az önkormányzattal érdekükben. Nagyon sok esetben tapasztaljuk egyébként, hogy a társadalomtól várják helyzetük javítását,, salát maguk azonban semmit nem tesznek ezért. 0 Eljutottunk env olyan össztársadalmi problémához, amelynek megoldásában nem tudnak segíteni. Viszont újratermelődik. s rontja tevékenységük eredménvessénét. Milyen gátló tényezőre hívná föl a figyelmet? — Korábban kevésbé tekintették igazán szakmának a rendőrségi munkát. Kevés pénzt, egyre kisebb társadalmi megbecsülést kapott a rendőr. Itt most ne térjünk ki arra, hogy ez mennyire volt jogos. Tény azonban, hogy rengeteg szakember ment el a rendőrségtől, űr maradt utánuk. Mivel vidéken kevesebb a pénz, mint Pesten, az ember rá volt kényszerülve, hogy az utcáról vegyen föl szakképzetlen munkatársakat. De attól ő már nem lett tapasztalt vizsgáló vagy nyomozó. Tehát a felvételi és az oktatási rendszeren kell változtatni, s lesz is ebben változás. Olyan képzett szakemberekre van szükség. akik hiintetőeljárás során partnerei lehetnek egy védőnek. Mindehhez azonban legalább öt-hat esztendőnek kell eltelnie. Vennes Aranka tk
