Pest Megyei Hírlap, 1990. december (34. évfolyam, 282-305. szám)
1990-12-06 / 286. szám
mr » M/;<. vei 1990. DECEMBER 6., CSÜTÖRTÖK 4 AZ ALÁRENDELTSÉG MEGSZŰNT Minden befutóit POLGÁBMESTEB fl MŰTŐBEN Közös sikerek és kudarcok várnak rájuk Egyeztetnek Szentendrén Ez lehetne a kezdet A szentendrei állampolgárok érdekegyeztető tanács létrehozására határozták el magukat. Olyan testületre gondolnak, amely a helyi önkormányzat mellett, a polgármesteri hivatal egyik irodahelyiségében működne, függetlenül minden párt- vagy politikai érdektől. Lépésüket példaadásnak szánják a többi település számára. Ügy érzik, nem az ő feladatuk, hogy országos mozgalmat indítsanak, mégis jó lenne, ha minél több hasonló helyi szerveződés jönne létre. Elhatározásukat azzal indokolták, hogy megítélésük szerint az önkormányzatok vezetősége és képviselő-testülete részére a velük folytatott véleménycsere biztonságot adhat, mértéktartásra késztetheti őket. Példaként az emlékezetes benzináremelést követő „blokádot" említik, ahol a korábban kevés eredményt felmutató Érdekegyeztető Tanács meghatározó szerepet játszott az élet újraindításában, és a nyugalom helyreállításában. Ennek mintájára tartanák kívánatosnak a szentendrei polgárok, ha ilyen szervezetek már a feszültségek kialakulását megelőzve létrejönnének, hitelesen szolgálva a valóságos Iwzérdeket. A szervezők remélik, hogy ötletükhöz minél több helyi kezdeményezésű, hasonló akcióval csatlakoznak majd. A Parlament a múlt héten — a kialakuló piacgazdaságnak megfelelően — új törvényeket alkotott a tisztességes versenyről és a tisztességes gazdasági magatartásról. Az új jogszabályok elődeinek betartását az Országos Kereskedelmi és Piacfelügyelőség, valamint az árhatóság ellenőrizte, illetve megyénként a megyei Kereskedelmi Piacíel- ügyelőségek és árhatóságok. Pest megyében ez a hivatal a termelés-ellátásfelügyeleti ísztályon belül működött, tizenkét munkatárssal. Fő feladatuk a fogyasztói érdekvédelem volt. Értelemszerű, hogy ehhez hasonló tevékenységre az új )ogszabály és az önkormányzati rendszer működése során s szükség lesz, sőt meglehet, még az eddiginél is nagyobb szükség. örvendetes, hogy egyes ön- kormányzatok már jelezték, zívesen részt vennének az el- enőrzési munkában. Ez egy- észt logikus is, hiszen a lakosság úgy is hozzájuk fordul a panaszokkal. Másrészt, az 'nkormányzati törvény támoAz alig egy-két hónapja megválasztott polgármesterek közül a legtöbb hírt eddig dr. Gémesi Györgyről, Gödöllő ön- kormányzati vezetőjéről hallhattuk, olvashattuk. A tevékeny, agilis fiatalember működése senkit nem hagy közömbösen, sőt, nevét már megválasztása előtt is megyeszerte sokan ismerték. — Régebben nem politizáltam, lehetőségem sem volt rá, hiszen meggyőződéses keresztény emberként nem tudtam volna megalkuvások, kompromisszumok nélkül elképzeléseimnek hangot adni — meséli a mindössze 34 esztendős polgármester. — Csupán másfél éve kezdtem a közügyek iránt érdeklődni. Itt Gödöllőn ugyanis ekkor kezdett pezsdülni a közélet, Cservenkáné 'visszahívása körüli viharok idején. Ebben a megmozdulásban aláírásommal már magam is részt vettem, majd beléptem az akkoriban alakuló MDF gödöllői szervezetébe. A választásokon is e párt színeiben indultam, sikereimet pedig annak tulajdonítom, hogy a nagy megmérettetésre nem pártpolitikai, hanem önkormányzati szempontból készültünk. Ugyanezt tartjuk szem előtt most, a munka megkezdése után is. Ennek megfelelően az MDF- ben lemondtam elnökségi tagságomról, habár a pártmungatja, hogy olyan tevékenységet, amelyre nem éri meg külön embert alkalmazni, összefogva és közösen lássanak el. Ilyen tevékenység a fogyasztói érdekvédelem is, a kereskedelem, a vendéglátóipar és a lakossági szolgáltatások ellenőrzése — meghatározott ütemterv szerint. Hozzájuk tartozna még a területükről érkező lakossági panaszok és közérdekű bejelentések vizsgálata — ez utóbbi a gazdasági rendészettől, sajtótól is jöhet. A megyei önkormányzat termelés-ellátásfelügyeleti osztálya tehát örömmel üdvözli az ilyen csoportosulások részvételi szándékát, segítőkészségét az ellenőrzési munkában. A Parlament egyébként ezen a héten kezdte tárgyalni, hogy a kereskedelmi és piacfelügyeletek az új rendszerben hová is kerüljenek. A köztársasági megbízott hatáskörébe vagy pedig a dekoncentrált szervezetek közé mint az Országos Kereskedelmi és Piacfelügyelőséghez közvetlenül kapcsolódó megyei kirendeltségek. Erről december folyamán várható a döntés. kában továbbra is részt veszek. Kérdésemre, hogy vajon miért fogadta el a jelöltséget, dr. Gémesi György így válaszolt: „Döntenem kellett, hogyan tovább. Akt egyszer kimondta valamire, hogy nem jó, annak ettől fogva kötelessége, hogy megmutassa, hogyan jó. Ne mindig a kényelmes ellenzék oldaláról kritizáljuk azokat, akik tesznek is valamit a közösségért.” Gödöllő polgármestere egyébként helyi születésű, itt töltötte gyermekkorát is, és megválasztásáig sebész és sportorvosként a kerepestarcsai kórházban dolgozott. Felesége ugyanitt gégész szakorvos, három gyermekük van. Szakmájáról elmondta, hogy nem kívánja az orvosi hivatást féladni, ha mandátuma lejárt, visz- sza szeretne térni a műtőasztal mellé. Sőt, ha a kezdeti nehézségeken túlesnek majd, akkor az önkormányzat vezetése mellett minden bizonnyal módot fog találni arra, hogy a kórházban — ahol közszolgálata idejére fizetés nélküli szabadságot vett ki — néha műtéteket és ügyeleteket vállaljon. Egyelőre azonban szüksége lesz pár hónapra, hogy a gépezetet a polgármesteri hivatalban jól beindítsa. — Igen összetett és kemény feladatot vállaltunk, én is és a testület is. Nagy kár, hogy egyes munkatársaktól, szakemberektől megválasztásom óta meg kellett már válnom. Hogy mi vár ránk a továbbiakban? Nehéz szolgálat, amelyben közösek lesznek a sikerek és a kudarcok. Engem sem pénz, sem íróasztal, sem karrier nem vonz. A politikát hitből csiA korábbi közös tanácsokhoz tartozó társközségek új képviselő-testületeinak 1990. november 30-ig kellett dönteni arról, hogy az intézményeket községenként önállóan, vagy más képviselő-testülettel közösen tartják-e fenn. Ezzel egyidejűleg kellett dönteni arról is, hogy körjegyzőséget hoznak-e létre, vagy önálló hivatalt alakítanak és jegyzőt neveznek ki. E két döntés független egymástól, de célszerű, ha összhangban van egymással. A döntést megkönnyítendő, a Belügyminisztérium meg fogja téríteni a körjegyző bérét, így csak a hivatal működésének egyéb költségeit kell „összeadni” a községi önkormányzatoknak. A harmadik kérdés melyben dönteni kellett a községi ön- kormányzatoknak, hogy közös képviselő-testületet alkotnak-e valamely másik községgel. A törvény szerint ugyanis a volt „közös tanács társközségei — ha nem alakítanak közös képviselőtestületet — megáll apódnak a meglévő vagyon megosztásában”. Kié legyen a közös vagyont A vagyonmegosztás a válóperek esetében is a legnehezebb kérdések közé tartozik, s a legtöbb esetben az egyik fél kisemmizve érzi magát, esetleg mindkét fél úgy véli, hogy a másik járt jobban. Nem lehet igazságot tenni. Mégis mi az, amit követelhet a saját területén csak csekély vagyonnal rendelkező társközség? A törvény tételesen felsorolja a községi önkormányzatok által kötelezően ellátandó feladatok minimumát: „A települési önnálom addig, ameddig lehet, úgy, ahogyan korábban nem lehetett. Sohasem fogadtam el felülről parancsokat, nem fogok ezentúl sem, tisztán politizálni csak így lehet. A törvény adta lehetőségeket egyébként ki lehet tölteni emberi találékonysággal, úgy, hogy az mindenki számára a leghasznosabb legyen. Ahol jó vezetőt választottak, ott így eljutnak a demokráciához, ahol azonban nem, ott beleroppan az önkormányzat saját korlátaiba. Századunk első évtizedeiben komoly politikai szerephez jutottak a gazdag nagyiparosok. Tudjuk, ez a szerep azonban többnyire pusztán formális volt, és elsősorban az érintettek hasznát, boldogulását szöl- gálta. A kisebb vállalkozók e lehetőséghez hozzá sem férhettek. Erre emlékezve, örömmel tapasztaltuk, hogy az önkormányzati választások során napjaink kisiparosai igen nagy számmal jutottak be az újonnan választott testületekbe, a kistelepülésektől egészen a fővárosig. Választási sikereik bizonyítják, hogy az állampolgárok körében ma becsülete van a vállalkozó és a saját pénzüket kockáztató embereknek. Az Ipartestületek Országos Szövetsége most felhívással kormányzat köteles gondoskodni az egészséges vízellátásról, az alapfokú oktatásról, az egészségügyi és a szociális alapellátásról, a közvilágításról, a helyi közutak és a köztemető fenntartásáról.” Üj község ott alapítható, ahol ennek a feltételei adottak: „A községalakítás feltétele a kiépült helyi közszolgáltatások, legalább alsó tagozatos általános iskola, körzeti orvosi rendelő fenntartása.” Azok a közigazgatási önállósággal rendelkező kisközségek, ahol a vízellátás nem megoldott és ahol még alsó tagozatos általános iskola sincs, gazdasági „öngyilkosságot” követnek el, ha a vagyon és a gazdálkodás különválasztásához ragaszkodnak. A számukra a legcélszerűbb a közös képviselő-testület, a közös vagyon, a közös gazdálkodás választása. A közös képviselő-testület nem jelenti az abban résztvevő községek önállóságának megszűnését. Ugyanakkor maradnak a községi polgár- mesterek és a székhelyközség polgármestere nem lesz a többiek „főnöke”, egyenlöek maradnak ők is. Az, hogy ki vezeti az üléseket egyszerű ügyrendi kérdés — lehet például felváltva is elnökölni. „Közös képviselő-testület alakítása esetén a képviselő-testületek részben vagy egészben egyesítik a költségvetésüket, közös hivatalt tartanak fenn, és intézményeiket közösen működtetik.” Lényeges megtakarítást jelent, hogy az egységes költségvetés révén nem kell községenként bankszámAmint lapunk is napról napra figyelemmel kísérte, pénteken véget ért Pest megye tíz városában a megyei közgyűlés tagjainak megválasztása. Ennek mechanizmusa — a számos közszájon forgó bizonytalanság és félreértés tisztázása érdekében — némi ismertetésre szorul. Az önkormányzati választások után megyénkben 1S2 önálló polgármesteri hivatal alakult, szemben a korábbi 144 tanáccsal. Ezen új képviselő- testületek mindegyike, 3-3 szavazati joggal rendelkező elektort választott, hármójuk közül egyikük egyben jelölt volt. Őket várták tehát abban a tíz napvyárosban, amelyet a megye tíz választókörzetének központjául jelöltek ki. Nálunk tehát száznyolcvan- ketten indultak a megyei ön- kormányzati testületi tagság elnyerése reményében. Ugyanakkor a jogszabály szerint 10 ezer lakosra egy közgyűlési tag fordul az iparos önkormányzati képviselőkhöz. Szövetségük — amelynek alapszabálya szerint az öt megválasztott al- elnök közül egyiknek a politikai élettel való kapcsolattartás a feladata — segítséget kínál számukra a politikai tennivalók ellátásában. Az említett alelnök feladata azon iparosok névsorának összeállítása, akik a választásokon bizalmat kaptak, bekerültek a helyi irányítás szerveibe, valamint, hogy központi irányítást nyújtson számukra az országosan azonos jellegű problémák megoldásában. Nem titkolják egyébként, hogy ezektől a vállalkozóktól azt várják, hogy új pozíciójukban fokozott figyelemmel kísérjék az iparosok, vállalkozók gondjait, illetve érdekeit az új szervezetben megvédjék. lát nyitni, nem kell külön-kü- lön könyvelni, ugyanakkor az egyes községek rendelkezésére álló összegeket ugyanúgy el lehet határolni. Nem csorbul emiatt a közös költségvetéssel rendelkező községek önállósága, ezt az önkormányzati törvény garantálja: „Azokban az ügyekben, amelyek kizárólag az adott települést érintik, az egyes települések képviselő-testülete önállóan dönt.” Megfelelő szervezeti és működési szabályzattal elérhető, hogy a közös ügyek esetében egyetlen községet se lehessen háttérbe szorítani. A városokba korábban „beolvasztott” és most közigazgatási önállóságukat kérő (ennek révén 1990-ben kétmillió forinthoz juthatott az adott település) községek esetében is célszerű, ha az adott városhoz közös képviselő-testülettel csatlakoznak, így ugyanis megmarad a várossal a közös tulajdon, a községek és a város továbbra is együtt „sírnevet”. Közös képviselő-testülettel gondoskodnak a községek feladatainak ellátásáról a nyugat-európai önkormányzatok többségében. Németországban teljesen természetes, hogy egy városhoz öt-tíz község is kapjut, számuk így Pest megyében például 96 lett. Ezzel — a megyék rendkívül eltérő nagyságrendjét figyelembe véve — az arányos képviseletet kívánták biztosítani, a körzeteket pedig a ténylegesen szorosan együvé tartozó település- csoportok szerint alakították ki. Mindebből egyszerű számítás útján következtethető, hogy a megyei testületbe körülbelül minden második jelölt jutott be. Azokban a választókörzetekben, ahol megfontoltan mérlegeltek, arányosan kaptak szószólót az illető terület kicsi és nagy lélekszámú, hegyvidéki vagy vízparti, ipari vagy mezőgazdasági, szomszédos vagy egymástól távolabb eső települései. Több helyen azonban aggodalmat okozott, hogy a nagy városok képviselőjelöltjei nem jutottak be a testületekbe, illetve sok — majd minden második — települést nyugtalansággal tölt el, hogy tagjuk nem került be a megyei képviselők sorába. Mit lehet az ő megnyugtatásukra elmondani? Talán any- nyit, hogy a küldöttek már jelölésükkor belátták, és elvállalták, hogy megválasztásuk esetén felülemelkednek szű- kebb lakóhelyük érdekein, és a megyegyűléseken nem saját településeiket, hanem egész választókörzetüket, illetve az egész megye érdekeit fogják képviselni. Ennek biztosítéka, hogy a megyei önkormányzatoknak és szervezeteinek a törvény értelmében helyi testületek semmiféle tekintetben nem lesznek alárendelve. A hierarchikusan felépített, és felülről mozgatott megyei tanácsrendszer letűnik, az önkormányzati megyében csupán átfogó hatáskörű, saját közjogi jogállással rendelkező megyei közgyűlés jön létre, amelynek feladata mindössze intézmények, szolgáltatások működtetése lesz, illetve olyan közszolgáltatások megoldása, amelyeket a települési önkormányzatok — kisebb városok, falvak — önerőből ellátni nem képesek. csolódik, miközben működik valamennyi községi elöljáróság is. Svédországban az utóbbi évtizedekben közel háromezer különálló község és város háromszáznál is kevesebb számú „közös tanácsba” tömörült. Egyedül Franciaországban maradtak önállóak a magyarországihoz hasonlóan kis lélekszámú községek is (számuk több mint harmincezer), de ott fennmaradt a járás, a megye, és léteznek a régiók is. Hazánkban a közös gazdálkodást akaratán kívül „serkenti” az adórendszer, hiszen a gazdálkodókat sújtó forgalmi és nyereségadó nem érvényesíthető a községek és intézmények közötti csereszolgáltatásokra abban az esetben, ha csak egy adószámmal rendelkező költségvetési szerv működik a volt közös tanácsok területén. Közös gazdálkodás esetén is el lehet különíteni a számvitelben azokat az ösz- szegeket, melyek az egyes községeket kizárólagosan megilletik. A gazdasági közösség fenntartása révén el lehet kerülni azokat az igazságtalanságokat, melyek a társközségek igényeinek sorjában történő kielégítéséből adódnának. Az önkormányzati törvény valamennyi községnek megadja a politikai önállóságot, mellyel ha okosan élni tudnak, akkor a gazdasági együttműködés útján a saját érdekeiket is jobban tudják képviselni. Vásárlók a Szobi ÁFÉSZ műszaki osztályán, karácsony előtt. A fogyasztók érdekeinek védelmében és a közérdekű bejelentések vizsgálatában az önkormányzatok is részt vesznek Agg Zoltán közgazdász Az cldal a Pest Megyei Tanács támogatásává! készült írta: Szegő Krisztina Fotó: Vimola Károly A VÁSÁRLÓKAT SZOLGÁLVA ÁreJIenőrzés - helyben PÉNZÜGYI KONFLIKTUSOK (III.) Ha okosan élnek vek... IPAROSOK A TESTÜLETEKBEN Nőtt az ázsiójuk
