Pest Megyei Hírlap, 1990. december (34. évfolyam, 282-305. szám)

1990-12-06 / 286. szám

1990. DECEMBER 6., CSÜTÖRTÖK 5 «’Vf Mti. I Repülni muszáj. a kép hírértékű: ugyanis a közelmúltban az liktusba keveredtek saját vállalatukkal, illetve rei tiltakozó landolást ugyan nem terveztek, hát — repülni pedig szükséges, de legalábbis — a budaörsi székhelyű Repülőgépes Szolgálat Állami Vállalatnál is. Ennek érdekében a szere lök épp egy helikopter javításán fáradoznak. Ez égi szekerek szerelői, pilótái közül többen konf annak privatizálásának szándékával. Hősök te mint tavaly, mégis volt ok az aggodalomra. De próbálandó, hogy legalább (ki)lábalni tudjunk. (Vimola Károly felvétele) Nehéz évet, egy újabb szűk esztendőt zárunk, amelynek so­rán meg kellett tanulni — ha nem tapasztalni —, mit jelent a szegénység, a létbizonytalan­ság. Az életnívó ingadozásairól valószínűleg a kereskedelem értesül a leghamarább: a kell és nert) kell, a felvásárlás és a hiány jól működő jelzései-út­ján. A Duna Füszért Rt. rak­tárháza sem kivétel: az idei esztendő tapasztalataiból okul­va tevékenysége átértékelésé­hez, s ennek alapján korszerű­sítéséhez kezdett. Raktárház az ellátásért S mindez igen jelentős a megye szempontjából, hi­szen Szentendrétől Száz­halombattáig, elsősorban a megye dunántúli területein 600 üzlettel napi, rendsze­res kapcsolatban van, szórvá­nyosan pedig ezerötszáz boltot lát el áruval. A termékskála gazdag: a kereskedők az alap­vető élelmiszertől az édessé­gen és konzervárun át a fű­szer-, ital-, dohány- és vegyi áruig tízezer cikket kínálnak, s évi 2,2 milliárd forintot for­galmaznak. Mint Tapolcsányi László igazgatótól és Rajos János áru­forgalmi vezetőtől megtudtuk, az utóbbi esztendőben tovább nőit a budapesti raktárház fe­lelőssége az ellátásban: egy olyan nagykereskedelmi háttér kialakítására törekednek, amely tartós biztonságot ad a kiskereskedelmi üzleteknek. Manapság e megnyugtató bá­zis létrehozása nem egyszerű dolog, sokszor ugyanis a vár­ható és bekövetkező árválto­zások kampányokat, felvásár­lási hullámokat váltanak ki. A nyáron például jelentősen növekedett a kereslet a liszt iránt, később az olajból nem győztek szállítani, most a mo­sóporokat viszik. A tervezhe­tőség és a felkészülés kritériu­mai módosultak, a hagyomá- - nyos — kiegyensúlyozott és ütemes — kereskedelmi mun­ka megszűnőben van. Jelentősen módosította a nagykereskedelmi tevékenysé­get a privatizáció, á boltok magánkézbe adása is. Ez a 80- as években kezdődő s nap­jainkra kiteljesedő folyamat a szerződéses boltok számának gyarapodásával indult, s csú­csosodik mára. Ez viszont egy merőben új szállítási és pénz­ügyi feltételrendszert követel: míg a vevöközpontokkal való kapcsolattartás egy abszolút . biztos és bejárt rendszer volt, addig a kis üzletekkel gyorsabb, rugalmasabb munkamódszert kell kialakítani. És persze a biztonság is fontos szempont: nyilvánvalóan a hitelbe vá­sárlás lehetőségét ás kizáró­lag a garantáltan megbízható és fizetőképes üzletek kapják. Diszkont és infláció Okos felismerés az is, hogy a jövőben keresni kell a disz- kontálási lehetőséget, s a nyi­tott raktárházak működését kell szorgalmazni, ahol első kézből történik á 'kiszolgálás, és bárki — bármilyen meny- nyiséget — vásárolhat. Az árak ezen is múlnak: bár a gyakor­lat szerint a Duna Füszért Rt. javasol egy fogyasztói árat, de a kiskereskedelem azon az áron nem, csak pluszhaszon­nal képes fenntartani önmagát. A diszkontálással valamikép­pen sikerülne a saját árpoliti­kának érvényt szerezni, s ez végső soron az inflációra is fé­kező hatással volna. Elszámolták magukat A karácsonyi előkészületek­kel kapcsolatban a raktárház vezetői elmondták: a szezon­árukat — szaloncukrokat, cso­koládéfüggelékeket — kiszál­lították az üzletekbe. Sajnos azonban a rendelések — meny- nyiségben és választékban — nem találkoznak a tényleges igényekkel, a jelenlegi készlet­nél több kellene. A melléfogás oka abban keresendő, hogy ez alkalommal a lakosság még­sem az előrejelzések szerint reagált az édességek áremel­kedésére: a drágaság ellenére sem csökkent e cikkek iránt a kereslet. Ügy tűnik, a kará­csony hagyománya mindennél erősebb : szegénységünk ellené­re is megvesszük a fenyőfát megszépítő édességeket. Va. É. Ráckevei döntés Tavaszi hídfelújítás A csaknem százesztendős ráckevei Duna-híd — mint is­meretes — ugyancsak magán viseli az idő múlását. Jelenleg az állagromlás következtében csak korlátozottan használha­tó, jelzőlámpás, váltakozó irá­nyú forgalom lebonyolítására alkalmas. A híd megújításá­nak kérdése hosszú évek óta napirenden van. Különböző változatok készültek. Ezek megvalósítása azonban mind mostanáig — főként anyagi okok miatt — egyre több aka­dályba ütközik. A közlekedést is lassító helyzet semmiképpen sem tartható fenn tovább. Az elmúlt napokban újfent összeült a híd sorsával foglal­kozó bizottság, hogy megvitas­sa: milyen megoldást lehetne találni a 18 tonnás súlykorlá­tozás mielőbbi feloldására? Többféle változatot tűztek napirendre. Az egyik — a ré­gebbi javaslathoz igazodik. A jelenlegi helyen — vagy köz­vetlenül ennek szomszédságá­ban — azonos formájú, a táj­ba illeszkedő híd épüljön. Fel­merült az a gondolat is, hogy a meglévő szerkezet fenntartá­sával kellene megújítani a hi­dat. A Műszaki Egyetem acél- szerkezeti tanszékének munka­társaival együttműködve kere­sik azt a megoldást, amellyel gyors rekonstrukciót lehet megvalósítani. Az előzetes vizsgálatok eredményétől teszik függővé a végleges döntést. Legkézen­fekvőbbnek tartják azt a vál­tozatot, hogy a hídpálya asz­faltrétegének vékonyításával növelik a teherbíró képességet, és a függesztőrudakat megfe­lelő módon megerősítik. Ter­mészetesen ezzel a módszerrel csak átmenetileg oldják meg a közlekedési problémákat. A szerkezetet ugyanis még az ez­redfordulóig mindenképpen át kell építeni. Abban mindenesetre döntés született, hogy a rekonstruk­ciós munkálatokat tavasszal meg kell kezdeni. K. Z. Bizonytalanság Apajpusztán Kétszáz ló sem húzza ki őket a sárból Az elmúlt évben kirobbant apajpusztai környezetszennye­zési botrány, amelyben a Kis­kunsági ■ Állami Gazdaságot a veszélyes hulladékok tárolá­sáért és az annak nyomán ke­letkezett károkért súlyosan el­marasztalták, úgy tűnik, hogy könnyen megpecsételheti a gazdaság jövőjét, ha... Ha nem történik meg például a privatizáció. Dr. András László, az álla­mi gazdaság igazgatója el­mondta, hogy az elsők között tettek lépéseket azért, hogy külső tőke bevonásával előse­gítsék az ÁG privatizációját. Augusztusban és szeptember­ben pályázatot írtak ki a ne­vezetes kastély meg a sóder­bánya hasznosítására. Lenne külföldi jelentkező a szántó­föld művelésére is, de mivel még mindig nem létezik a privatizációs eljárási és új földtörvény, ezért mindenne­mű igyekezetük betonfalba üt­közik. Neves osztrák cégek nagy érdeklődést mutattak a kavicstermelésre, igaz, a nyá­ron még a közösen rendezendő Bécs—Budapest világkiállítás nagyon egyértelműnek tűnt. Az apajiak helyzete rendkívül lesújtó, mert a kifizetett kör­nyezetvédelmi bírság s a kü­lönböző cégeknek okozott kár értéke megközelítette a száz­millió forintot. Ugyanezt az összeget kellene fizetniük a gazdasággal partneri kapcso­latban állt vagy álló cégeknek, vállalatoknak. A kérdés csu­pán az, hogy miből!? Apaj ezerfős település. La­kóinak zöme az állami gazda­ságban dolgozik, s ha bekövet­kezne a bukfenc, a gazdaság teljes padlóra kerülése, akkor több mint félezer dolgozó váltul egyik pillanatról a má­sikra munkanélkülivé. Rájuk és természetesen a gazdaság nyűgödtabb jövőjére gondolva próbálkozik a vezetőség meg­birkózni a lehetetlennel. Fel­vetődtek olyan elképzelések is, hogy adják el a ménest, a kétszáz lovat, ám az értük kap­ható 20 millió forint sem könnyítene a pénztelenségen. Ráadásul elkótyavetyélnének egy rendkívül értékes állo­mányt. Minderről az igazgató hallani sem akar. Pillanatnyi­lag mi mást tehetnének az apa­jiak, mint azt, hogy várnak? Várják a számukra is talán megoldást jelentő föld- és pri­vatizációs eljárási törvény mielőbbi megszületését, (gyócsi) ÉVENTE KÉTSZÁZEZER ADAG PASTETOM Csigacsemegét csomagolnak Sok ország ínyenceinek ked­velt csemegéje a szakácsmű­vészet legkülönbözőbb módsze­reivel elkészített éti csiga. Az egyre növekvő külföldi igé­nyek kielégítésére a Mavad már évek óta jelentős csiga­exportot bonyolít le. A kez­deti időszakban főként élve szállították elsősorban Fran­ciaországba, Belgiumba és Né­metországba a különlegessé­get. Később — a külföldi vá­sárlók igényeihez igazodóan — mindinkább szükségessé vált a feldolgozott, konyhakész állapotban exportált csiga szállítása. Öt esztendővel ezelőtt kezdte meg Vecsésen tevékenységét a Mavad éticsiga-üzeme. A csi­gaházból a húst kiszedik és ■miimn Mo'iiiwii Dabas, Kossuth: Dec. 7-én 6: Csőre töltve (szín. mb. am. bűn­ügyi vígjáték), 8-án 6: A menekü­lő ember (szín. am. sci-fi), 9-én 6: A keményfejű (szín. mb. olasz vígjáték), 10-én 6: Előre a múltba (szín. mb. am. film). Dunakeszi, Rákóczi : Dec. 6-7-én 3 46 és 8: Bagdad Café (szín. NSZK vígjáték), 8-9-én %6 és 8: Ford Fairlane kalandjái (szín. mb. am. akció), 10-én :iv,6 és 8: Mesék a jár­dán (szín. am. vígjáték), 11-12-én 3/46 és 8: LÖkottek (szín. mb. am. vígjáték). Érd, műv. ház: Dec. 6-án 1j6: Zsaroló zsaruk 2. (szín. mb. fran­cia bűnügyi vígjáték). 9-én V26: Nincs kiút (szín. mb. am. krimi). 10-én V28: Szex. hazugság, video (szín. mb. am.), ll-én Va6: Vak­lárma (szín. mb. am. vígjáték). Gyál, Dózsa: Dec. 7-én V26: Ifi- Einstein (szín. zenés ausztrál bo­hózat), 8-án V26: Rövidzárlat 1. (szín. mb. am. sci-fi komédiái, 9-én V26: Tango és Cash (szín. mb. am. akció) ïO-én V26' Oh. Karol (szín. mb. lengyel vígjáték). Nagykáta, Rákóczi: Dec. 6-án 6: Csupasz pisztoly (szín. mb. am. vígjáték), 7-én 6: Szörnyecskék 1. (szín. mb. am. horror). 8-9-én 6 és 8: Szörnyecskék 2. (szín. mb. am. horror), 10-én 6 és 8: A gya­núsított (szín. mb. am. krimi). Százhalombatta, műv. ház: Dec. 8-9-én 6: Ghost (szín. mb. am.). 10- én 6: Shaoiini harcművészet (szín. kínai—hongkongi kaland). 11- én 6: Music box (szín. mb. am.). Szentendre, Dunakorzó: Dec. 7-én 5 és 7: Rendőrakadémia 4. (szín. mb. am. vígjáték). 8-9-én 5 és 7: Cry-baby (szín. zenés am. vígjáték), 10-én 5 és 7: Amerikai nindzsa 2. (szín. mb. am. akció), ll-én 5 és 7: Batman (szín. mb. am. kaland), 12-én 5 és 7: Ghost (szín. mb. am.). Szigetszentmiklós, Kossuth: Dec. 7- én 6 és 8: Shaoiini harcművésze­te (szín. kínai—hongkongi kaland) 8- án 6 és 8: Előre a múltba (szín. mb. am.), 9-én 6: Szex. hazugság, video (szín. mb. am.). 10-én 6 és 8: ll-én 6: Fajszál híján (szín. mb. am. krimi). Már a falakat sem festik Csak egy púppal több? Mostanában alig hallani az egykor felkapott üzempszicho­lógusokról, pedig a hetvenes évek végén kifejezetten divat­ban voltak. Akkor megtanul­tuk tőlük, hogy a termelé­kenység emelésére és a jó köz­érzet fokozására milliónyi trükköt alkalmazhatnak a gyárak, üzemek. Például bor­sózöldre festett falak és halk, fülbemászó muzsika mellett az egyhangú futószalagmunkát végzők többet képesek produ­kálni, mint e lélektani kellé­kek nélkül. Dr. Uday Krisztina, a Pest megyei üzemorvosok szakfel­ügyelője szerint a gazdasági bajok szaporodása és az üzem- pszichológia háttrébe szorulá­sa kétségtelenül összefügg. Tény, hogy a Pest megyei vál­lalatok, gyárak, üzemek egy­re ritkábban alkalmaznak üzempszichológust. Tavaly óta folyamatosan csökken a szá­muk, akárcsak az üzemorvo­soké: ma mindössze 38 üzem­orvos dolgozik a megyében, legtöbbjük nagyüzemeknél Bár a nagyvállalatok mostaná­ban tapasztalható szétesése, szanálása sem kedvez alkal­mazásuknak. Például a Csepel Autógyárban csak 1987-ig al­ezeknek az üzemorvosoknak a zöme az általános orvosi vég­zettsége mellett egyéb szakor­vosi képzettséggel rendelkezik, de fő dolguk csupán a test gyógyítása. A megyei üzemorvosi szak- felügyelőnő nem túl rózsás ki­látásokat ígér az ezredfordu­lóig az üzemorvosi és az üzem­pszichológusi helyzet javulá­sára nézve, amíg a gazdasági feltételek ehhez kedvezőtle­nek. A megyei tanács egész­ségügyi osztályának helyettes vezetője, dr. Ajtay András — egyébként pszichiátert képesí­tésű főorvos — szerint ez az általános kedvezőtlen kép a jelenlegi magyar orvosi rend­szer, vagyis az 1929 óta ná­lunk bevezetett körzeti orvosi, rendelőintézeti és kórházi rendszer szentháromságának a reformja nélkül elképzelhe­tetlen, ráadásul ebben a tri­ászban egyelőre nincs helye az üzemorvosoknak és az üzem­pszichológusoknak. Ezért fel­tétlenül szükség van az orvo­si és egészségügyi alapellátást és szakellátást újraszabályo­zó törvényre, mert a jelenlegi elavultságával gátolja a haté­kony gyógyító, megelőző tevé­kenységet. Az üzempszicholó­gusi rendszer feltámasztása, az üzemorvosok helyének pon­tos kijelölése és a családi or­vosi rendszer kialakítása alap­ja lehet egy, a mainá] ered­ményesebb egészségügyi ellá­tásnak. K. K. üzemorvosi, üzempszichológiai ellátás meglétét vagy létreho­zását. Gondolom azért, mert a Nyugat tisztában van azzal, hogy a termelékenység egyik fontos feltétele éppenséggel lélektani, és összefügg a dol­gozók testi-lelki egészségi szintjével. Hogy akkor a ma­gyar vállalatok miért élnek ez­zel a lehetőséggel egyre kevés­bé? A válasz kézenfekvő: pénzügyi szorongatottságuk miatt. Folytatva a csepeli témát, az autógyár sokféleképpen ki tudta használni egykori üzem­pszichológusát. Egyebek közt munkaköri és gépjárművezetői alkalmasság elbírálására, többszörösen balesetet szenve­dett dolgozók eseteinek lélek­tani feltárására, ezáltal bal­esetmegelőzésre stb. A bökke­nő csupán annyi, hogy ez a fehér hollónak számító csepeli munkahelyi pszichológus is el­ment azóta a vállalattól más­hová dolgozni, mert keveselte a fizetését. Az is elgondolkod­tató, hogy a Pest megyei 38 üzemorvosnak orvosi diplomá­ja vagy diplomái mellett nincs ELTE-szakon szerezhető üzem­pszichológusi végzettsége. Igaz, A karácsony hagyománya erősebb a drágaságnál Kereskedni tanulnak a kereskedők feldolgozzák. A fennmaradó csigaházat pedig mint külön értékes exportterméket értéke­síti. Az évi termelés ma már 1X0 tonna csigahús. A választék bővítését szol­gálja, hogy hozzákezdtek a csi­gahús különleges feldolgozásá­hoz. Új termékük az úgynevezett Bourbon csigapástétom. Ezt fűszerekkel, vajkrémmel és hagymával készítik. Az ínyencségeket tálcákra csoma­golva, fagyasztva, légi úton szállítják a távoli országokba, ahol előételként fogyasztják. A termelés fejlesztésével jö­vőre már körülbelül egymillió adagot állítanak elő, miután a piaci igények egyre nö­vekszenek. K. Z. kalmaztak üzempszichológust, azóta ott ilyen tevékenységgel nem foglalkoznak. Sajnos az üzempszichológia kérdése má­ra huszadrangúvá vált, állítja a főorvos asszony, pedig a je­lenkori lelki terhelések foko­zódása miatt éppenséggel most lenne rájuk igazából szükség. A munkahelyi légkör az álta­lános gazdasági romlás miatt a legtöbb helyen feszültté vá­lik, a dolgozók idegesek. Ezt lépten-nyomon tapasztaljuk üzemen kívül is az utcai köz­lekedésben, a családi érintke­zésben. Rendelet vagy törvény nem írja elő, hogy az intézmények, a gyárak, az üzemek pszicho­lógust alkalmazzanak. Jósze­rivel mindegyiknek a saját be­látására van bízva, él-e ezzel a lehetőséggel. Hazai üzemeink, vállalataink sajnos ma ismét afféle felesleges púpnak, stá­tus- és fizetéspazarlásnak tartják őket, holott ez koránt­sem így van. Elég csak arra a nagyon is figyelmezető jelre utalnunk, hogy a Pest megyé­ben egyre nagyobb számban beruházó, vegyes vállalatot alapító külföldiek szerződés- kötésükben általában az egyik feltételként szabják meg az

Next

/
Thumbnails
Contents