Pest Megyei Hírlap, 1990. december (34. évfolyam, 282-305. szám)
1990-12-19 / 297. szám
2 1990. DECEMBER 19., SZERDA w'uttTÊjPjr JK Európai Közösség Szabad a társulás Brüsszelben kedd délután megnyílt az Európai Közösség külügyminisztereinek értekezlete, amelynek napirendjén szerepel a Magyarországgal, Csehszlovákiával és Lengyel- országgal kötendő társulási megállapodásokról szóló tárgyalásokra szóló mandátum jóváhagyása. A mandátum megfogalmazza a megkötendő „európai szerződések” céljait, ennek alapján a közösség bizottsága várhatólag már ezen a héten megkezdi a hivatalos megbeszéléseket Magyarországgal a kidolgozandó megállapodásról Brüsszelben. A külügyminiszterek tanácskozásán az első téma azonban az öbölválság volt. Noha a NATO hétfői nyilatkozata zöld utat adott a közösségnek ahhoz, hogy az elnökséget betöltő Olaszország a tizenkettek nevében Rómában találkozzék Tarik Aziz iraki külügyminiszterrel, több küldöttség — köztük a brit — kifogásolta ezt arra hivatkozva, hogy mivel a külügyminiszter washingtoni látogatása, úgy tűnik, elmarad, ez a római találkozó sem helyénvalók Aktákban nem szerepei Mégsem volt túzparancs? A berlini államügyészség aktáiban nem szerepel az NDK egykori államfője által kiadott '• állítólagos túzparancs — közölte kedden Erich Honecker védőügyvédje. Nicolas Becker szavai szerint az a dokumen- tűm, amelyre az ügyészség vatkozik, csupán egy megint* - szélés írásbeli rögzítése, amelyre a nemzetvédelmi ta-> nács ülésén ‘került sor, és semmiképpen nem „hivatalos határozat a tűzparancsról”. Az ügyvéd szerint az ülésről kéT szült föl jegy zés legjobb esetben is csak a „szűk körben elhangzott politikai erőfitogtatás kategóriájába” tartozik. II. János Pál üzenete „Ka békét „Mindenkinek — államoknak és egyéneknek egyaránt — tiszteletben kell tartania mások lelkiismereti és gondolati szabadságát. Nem szabad másokra rákényszeríteni saját igazságukat mint kizárólagosat ... A politikai és vallási türelmetlenség a •béke egyik legnagyobb veszélyeztetője ma a világon...” — ezek a központi gondolatai II. János Pál pápa szokásos újévi békeüzenetének, amelyet kedden hoztak nyilvánosságra a vatikáni sajtóhivatalban. Az üzenét. amelyet eljuttatnak valamennyi államfőhöz, ezzel a mottóval készült: „Ha békét akarsz, tartsd tiszteletben mások gondolkodását.” „Ha valakitől megtagadják a lelkiismeret és a gondolat szabadságát, azt, hogy szabadon keresse saját igazságát, vagy kényszereszközökkel veszik rá, hogy bizonyos módon szemlélje a világot — sérelem éri a legbensőbb emberi jogot. Az ilyesmi feszültséget szít, és végül társadalmi ellenségeskedést vagy nyílt összecsapásokat eredményez” — hangsúlyozta a pápai üzenet. Külön foglalkozik a vallási türelmetlenséggel. Elítéli a szektákat, és azt is, ha valahol egyetlen államvallást erőszakolnak rá az emberekre. „Sok a tennivaló még ma is szerte a világon a vallási türelmetlenség leküzdésére” — állapítja meg, rámutatva arra. hogy ez a jelenség a legtöbbször összekapcsolódik a kisebbségek elnyomásával. Bizalmatlansági indítvány és Gorbacsov Elutasított szerződéstervezet A szovjet küldőttkongresz- szus várhatóan szetdán befejezi a vitát Gorbacsov elnök bészámolójáról, s ezt követően Rafik Nyisanov, a legfelsőbb tanács nemzetiségi tanácsának elnöke megvitatásra előterjeszti az új szövetségi szerződés tervezetét — jelentette be keddi sajtóértekezletén Vi- talij Ignatyenko. A szovjet elnöki szóvivő beszámolt arról, hogy Mihail Gorbacsov nagyon nyugodtan fogadta a küldöttkongresszus első napján elhangzott bizalmatlansági indítványt, amelyet egy csecsen nemzetiségű, az SZKP-t képviselő küldöttasz- szony terjesztett elő. Az államfő szerint azt csakis úgy lehet tekinteni, mint egy személy magánvéleményét, amely tá- i>alról-,sem tükrözi a többség téKfétitt&lëlël — moridtá' C'sur- kiní s kitért arra, hogy a legújabb közvéleménykutatások Gorbacsov népszerűségének emelkedését jelzik. Ehhez talán még e bizalmatlansági indítvány is hozzájárulhatott — jegyezte meg. Az elnöki szóvivő vendégeként a sajtóértekezleten részt vett Rafik Nyisanov is, aki határtalan derűlátással ecsetelte az új szövetségi szerződés tervezetének jelentőségét, az egységes és erős Szovjetunió megőrzésének szükségességét. Mintegy „kézlegyintéssel” intézte el a baltikumi képviselők bejelentését, a moldvai küldöttek kivonulását a kongresszusról. Nyisanov kétségbe vonta egyes köztársaságok választott törvényhozásainak legitimitását, kifejezve, hogy e képviselőkre csak a lakosság 30-50 százaléka szavazott. A szovjet vezető csodálkozásának adott hangot, hogy miképp lehet egy még csak nyersen megfogalmazott dokumentumot — a szövetségi szerződés jelenlegi tervezetét — elutasítani, s utalt arra. hogy az esetleges kilépések a Szovjetunió keretéből csakis az idén tavasszal elfogadott törvényekkel összhangban valósulhatnak meg. Mit matat a (szorongó) közvélemény kutatása? leli boltok, üres pénztárcák Nem akármilyen évet zárunk az idén. Számtalanszor elhangzott, leírták a sajtóban és egyebütt, hogy 1990 a rendszerváltás esztendeje volt. Sokféle vélekedést ismerhettünk meg az ez évi történésekről, azonban a vélemények mindig esetlegesek. Mit gondolnak valójában az emberek arról, ami velük történt? Ezért is kérdezzük Tamás Pált, a Köz- véletnénykutató Intézet igazgatóhelyettesét: hogyan változott ebben az esztendőben a hazai közvélemény a különböző események megítélésében? Elsősorban nyilvánvalóan a nagy politikai-társadalmi folyamatok értékeléséről van szó, de természetesen a gazdasági helyzettel kapcsolatos vélemények is igen fontosak. — A gazdasági közhangulatot meglehetősen hosszú ideje mérjük egy többé-kevés- bé használható „barométerrel”. Ez két dolgot kölönít el eléggé jól megfigyelhetően. Egyrészt azt, hogy a megkérdezett állampolgár miként látja a saját gazdasági helyzetét, másként pedig az ország helyzetét. A magyar „ítélkezési minta” szerint korábban az ország helyzetét igen rossznak tartották a válaszolók. Ez érthető, hisz a tömegkommunikáció évek óta azt sugallta, hogy itt az adósságválság, S ami van, abból nem, vagy csak igen nehezen lehet kilábalni. Ehhez képest az emberek a saját helyzetüket nem tartották különösebben rossznak. Ez a helyzet körülbelül egy évvel ezelőtt megváltozott, egy év óta kezdik azt gondolni az emberek, hogy ők vannak nagyobb bajban, mint az ország. — Mivel magyarázható ez a változás? — Az egyén egyelőre nem látja, hogy mitől van bajbaín az ország. Azt tudja, hogy gond van, de még nem látja a baj jeleit. Nem tapasztalja p íldául, hogy itt iszonyatos áruhiány lenne. Sőt, azt látja, hogy itt sokkal jobb az ellátás, mint bárhol körülöttünk, a volt szocialista országokban. És ha azt látja, hogy itt van hús bőven, csak neki nem telik rá, akkor azt a következtetést vonja le, hogy ö van bajban, nem az ország. Ebből egy nagyon érdekes társadalomlélektani következtetés adódik a közvélemény számára. Ha gyakorlatilag van minden a boltokban, nekem pedig abból meglehetősen kevés jut — így az átlagállampolgár — akkor itt nagyon ügyetlen kormányzás folyik. Vagyis a saját gazdasági helyzetével kapcsolatos elégedetlenség a kormányon, a Parlamenten, a vezető politikai tényezőkön csattan. Ami azután abban mutatkozik meg, hogy például a választópolgár alkalomadtán nem megy el szavazni. De van ennek egy kézzelfoghatóbb mutatója is. Vizsgálataink szerint jelentősen visz- szaesett a tévé parlamenti közvetítéseinek nézettsége. Ez nem csupán azzal függ össze, hogy a dolog elveszítette „újdonságvarázsát”, hanem inkább azzal, hogy oz embereknek elegük van a parlamenti politizálásból. # Vannak-e olyan vizsgálataik, amelyek az emberek „jövőképét” próbálják felmérni? — Igen, és ezeket rendszeresen megismételjük. A tavaszihoz képest a társadalom jövőképe mára összeszűkült, ami nagy mértékben összefügg a személyes gazdasági prognózisok alakulásával. Az emberek már nem látják át, mi lesz ti elük holnap, kevésbé tudnak tervezni, szűkebbnek látják mozgási terüket, mint akár egy évvel ezelőtt. & Érdeklődnek-e az önök vizsgálati eredményei iránt a nyugati beruházók? A tőke ugyanis mielőtt egy ismeretlen terepre lépne, tájékozódik, hogy mit talál ott. — A nyugati tőkést nem az érdekli, hogy miből tudna itt két darabbal többet eladni, hisz az egész magyar piac nem nagy. Neki az a fontos, ha itt akarja működtetni a tőkéjét, miféle emberekkel dolgozhat itt. ® Vannak-e önöknek olyan vizsgálataik, amelyek alapján „megjósolhatok.” a taxisblokádhoz hasonló válságok? — A forradalmak kirobbanását nem lehet megjósolni, ha ez lehetséges lenne, akkor a belügy lenne a legfőbb megrendelőnk. A jövő esztendőre egyébként egy olyan „krízisvizsgálatot” készítünk elő, amely Magyarországon kívül Lengyelország és Leningrád környékét célozza meg. E vizsgálat célja, hogy felmérjük, miként éli meg a keleteurópai régió a különböző válságokat. Az is fontos kérdésünk, hogy az ilyen nagy kataklizmák miként hatnak a személyes életstratégiákra. 0 Az egyre romló gazdasági helyzet mennyiben járult hozzá az új politikai vezetés tekintélyének csökkenéséhez? — Érdekes tapasztalat, hogy a két dolog között egyelőre nincs közvetlen kapcsolat. Az új politikai vezetés népszerűségének csökkenését a mi ismereteink szerint inkább az okozta, hogy annak működése nem különbözik igazán jelentős mértékben a korábbitól. Az emberek nem látják a markáns váltást a módszerekben. Azt hiszem ez feltétlenül megszívlelendő tanulság gz érintettek, a politikusom számára. Hovanyecz László Eltérő álláspontra várva Husszein ultimátuma ’ Irak nem hajlandó tárgyalóasztalhoz ülni az Egyesült Államokkal, ha Washington ezen a megbeszélésen pusztán az öbölbeli válságra vonatkozó ENSZ-határozatokat akarja elismételni. Ezt Szaddám Husz- szein iraki államfő közölte a török televíziónak adott interjújában. — Már olvastuk ezeket a határozatokat, s el is utasítottuk azokat — mondta az iraki vezető, hozzátéve: azért nem megyünk az Egyesült Államokba, hogy ott parancsokat kapjunk Husszein az interjúban kérte Törökországot — Washington egyik legfőbb térségbeli szövetségesét —, hogy a válság békés megoldása érdekében gyakoroljon nyomást az amerikai vezetésre. Az iraki külügyminisztérium szóvivője egyébként kedden az iraki—amerikai megbeszélésektől független tárgyalásokat sürgetett Bagdad és az Európai Közösség között. Az iraki illetékes bírálta a tizenkettek múlt heti, Bagdadot elítélő nyilatkozatát, ám reményét fejezte ki: az Európai Közösség , álláspontja eltér majd a? amerikaitól, mert „Európa érdekei nem egyeznek meg az arabellenes agresszív washingtoni tervekkel”. r ! Külföldi egy mgndatbaffi A magyar fővárosnak nyújtandó amerikai támogatásról tárgyalt Washingtonban Demszky Gábor. Budapest főpolgármestere. A A Szovjetunió első ízben hivatalosan bocsánatot kért Szöultól a koreai háborúért és azért, hogy 1983-ban szovjet katonai repülőgépek lelőtték a dél-koreai légitársaság egyik utas- szállító repülőgépét. A Ausztria semlegességének megőrzésével együtt is teljes jogú tagként kíván csatlakozni a Közös Piachoz, jelentette ki Vranitzky osztrák kancellár. A Az öbölválság mellett a Szovjetunióval és a közép-kelet-európai országokkal kialakuló új viszony, illetve szövetség szükségessé váló belső átalakulása áll a NATO-küIügyminiszterek kedden véget ért évzáró brüsszeli értekezletének középpontjában. A Izrael és Etiópia megállapodást írt alá, melynek értelmében növelik az etiópiai zsidók, a falassák izraeli bevándorlási kvótáját, jelentette a Saana hírügynökség. A Együttműködési szerződést írt alá kedden Budapesten az MTI és az Észt Távirati Iroda, az ETA, egymás híreinek — beleértve a Baltikumi Hír- szolgálati Egyesülés jelentéseit is — terjesztéséről. A A vietnami vezetés az ország gazdasági nehézségei és a növekvő munkanélküliség miatt leállította a hadsereg létszámának csökkentését, jelentették a hanoi hírforrások. M Iusfosi ülő kisfiúi sem kímélte Szovjet nőkre vadászott a szatír Hogyan lehetett az erőszakos nemi közösülésből politikai ügy? Nyilván azt válaszolja erre a tisztelt olvasó, sehogyan. Pedig nagyon könnyen válhat ez a legaljasabb bűncselekmény politikai üggyé. Ezt bizonyítja az az erőszak sorozat, amely idén ősszel történt Tököl környékén. A szatír áldozatai ugyanis kivétel nélkül a szovjet katonai kolóniához tartozó nők voltak. Az első feljelentés augusztus 20-án érkezett a sziget- szentmiklósi kapitányságra. A sértett egy fiatalasszony volt, aki a tököli szovjet laktanyából igyekezett Mátyásföldre. A buszmegállóban toporgó nőt egy előzékeny férfi a kocsijába invitálta, ám alig néhány kilométer megtétele után már a Pest-vidéki Gépgyár előtt erőszakoskodni kezdett vele. A nő ellenállt és sikerült is kiugrania az autóból, ám ottmaradt kézitáskája, benne 6100 forintjával. Az asszony viszonylag jó személyleírást adott az erőszakoskodó férfiról. Csetvtssrhúzó a kislány Barkám A rendőrség megkezdte a nyomozást, amelynek szeptember 28-án újabb lendületet adott a második bejelentés. Ismét egy szovjet állampolgárságú asszony volt az áldozat, aki három és fél éves kislányával tartott gyalog hazafelé, amikor egy ismeretlen autós felaján-- lotta segítségét. A férfi lehajtott egy földútra, de megnyugtatta az asszonyt, csak beugrik egy ismerőséhez és mennek is tovább. Ehelyett azonban egy kihegyezett csavarhúzót vett elő. azzal fenyegette az asszonyt, s amikor az ellenállást tanúsított és menekülni próbált, a gyermek nyakához nyomta a fegyvert. A kicsit fenyegetve, annak szeme láttára közösült és fajtalankodott az asszonnyal. Az aktus után még közölte a szerencsétlen nővel, ha ad neki száz forintot, elviszi a laktanyáig. Az autós szatír a következő áldozatát szintén a tököli szovjet laktanya előtt vette kocsijába, október 6-án reggel. A nőt ugyanarra a földútra vitte, mint az előző áldozatot. S ugyanazzal a csavarhúzóval fenyegette. Amikor a rémült nő menekülni próbált, ököllel szájba verte. Nem sikerült leterítenie, az asszony elfutott, ám a férfi utolérte és a földön, miközben dulakodtak, többször meg is szúrta a fegyvernek használt csavarhúzóval. Sikerült megerőszakolnia, de ezzel nem elégedett meg: még a gyűrűt is lehúzta az áldozat újjá- ról, majd az autóval elmenekült és vitte az áldozat táskáját, benne 4800 forintjával. Báadáskénl ksíoszSoita őket A legbrutálisabb erőszakot az autós szatír október 16-án követte el. Ekkor vette kocsijába azt a szovjet asszonyt, aki egyéves kisfiával a karján, gyalog baktatott az országúton Tököl felé. ismét a földútra hajtott a kocsi, miközben a vezető hátrafordulva kéjesen (?) nyújtogatta a nyelvét az asz- szony felé. Ahogy megálltak, a nő — karján a picivel — me-, nekülni próbált, dm a verseny- futás kimenetele aligha lehetett kétséges. A férfi utolérte a nőt és ököllel ütni kezdte. Hiába védte az anyja a testével, a kicsit is érték az ütlegek. A fiúcska sikoltozásától felbőszülhetett a támadó, mert kikapta az édesanya karjaiból a gyereket és vagy egyméter- nyire elhajította. Arcra esett, de négykézláb sírva mászott volna vissza a nőhöz. Ekkor a férfi újra felkapta és földhöz vágta. A nő ekkor, a kicsi életét mentve engedett a szatír- nak, aki végül is nem tudta befejezni az erőszakot, amit tett a nővel, azt a jog szemérem elleni erőszaknak nevezi. Talán kárpótlásul a kudarcért, vagy mert minden áldozatát ki is fosztotta, letépte az asszony nyakláncát. Menekülniük úgy sikerült, hogy a nő maga akasztotta ki függőjét a füléből és messzire a fűbe hajította. Míg a férfi mohón kotorászott a földön, anyának és gyermekének sikerült kereket oldania. Igaz, a dulakodás közben kiesett a nadrágja zsebéből hétezer forintja, de milyen apróságnak tűnik az ilyesmi, ha a gyermeke életét menti az anya. A megvert, meggyalázott asszony csak napok múltával, október 21-én jelentkezett a rendőrségen. Még ezen a napon őrizetbe vették Horváth Ferenc 41 éves szigethalmi lakost, aki alaposan gyanúsítható az erőszakos némi közösülések elkövetésével. Három nap múlva pedig letartóztatták a férfit, aki élettársa szüleihez járt át Tökölre, már egy ideje figyelte a rendőrség. Hiszen ráillett a személyleírás, sőt Horváth már ült hasonló bűn- cselekmények miatt. De nem tudták azonosíttatni a sértettekkel, mert nem voltak Magyarországon. A házkutatás eredményre vezetett: megtalálták a férfi lakásán a kiköszörült csavarhúzót, az egyik sértett gyűrűjét és pénztárcáját is. Valamennyi asszony felismerte Horváthban a támadóját. Mindezek hatására a férfi beismerő vallomást tett és elmondta, hogy idén tavasz óta 7- 8 alkalommal vett kocsijába szovjet nőket és erőszakoskodott velük. Féllek, kát hsEllgallak Nos, Horváth talán csak a befejezett „hódításokat” jegyezte meg, ugyanis a rendőrség úgy sejti, hogy legalább 18-19 nővel eroszakosKoüoll. Erre vallanak azok a névtelen levelek, amelyeket az egyik sértett fiatalasszony kapott a szovjet kolónián. Ezekben bevallják, hogy ők is Horváth áldozatai voltak, köszönik a rendőrségnek, hogy ártalmatlanná tette ezt a vadállatot, de nem kívánnak feljelentést tenni. Az erőszakos nemi közösülés csak magánindítványra üldözendő cselekmény. Horváth, aki brutális arcú és nyilvánvalóan igen primitív személyiség, mégis nagyon pontosan ráérzett arra, hogy ezek a szovjet nők aligha tesznek majd feljelentést. A bizonytalanság, a nyelvi nehézségek, a hazarendeléstől való félelem és a szemérem nyilván visszatartja majd őket. Jól gondolta, hiszen a meggyalázott nők egymásnak sem mondták el, mi is történt velük, így vadászhatott kicsikart kéjre fél éven át az autós szatír. Akit várhatóan 8- 10 évre von majd ki a forgalomból a bírósági ítélet. Addigra talán változik a világ, de ha nem, szovjet nők már bizonyosan nem lesznek Tökö- lon, Mőza Katalin
