Pest Megyei Hírlap, 1990. december (34. évfolyam, 282-305. szám)

1990-12-19 / 297. szám

PKsr . Mh6 ír./ 1990. DECEMBER 19., SZERDA Államtitkok Tegnap délután a be nem avatottaK számára legalábbis váratlanul az elnöklő Dornoacn Alajos zárt ülést rendelt el. Pontosabban szólva, csak arra szólíthatta tel a képviselőket, hogy szavazzanak a „titkos” tanácskozásról. A házszabály ugyanis előírja, zárt ülést a köztársasági elnök, a kormány­fő, sőt képviselő is kezdemé­nyezhet, de ahhoz a képvise­lők kétharmada egyetértő sza­vazata szükséges. Az alelnök mindössze annyit közölt, a téma jellege kívánja meg a nyilvánosság kizárását, nehogy államtitkok kerüljenek napvilágra. A zárt ülésen valóban fontos kérdésről lehetett szó, tegnap este 9 óráig ugyanis nem szi­várgott ki, miről is volt szó a zárt ajtók mögött. Munkatár­sunknak mindössze annyit si­került megtudni, a téma kül­politikai jeiiegu. Hogy a hír­zárlat meddig zárja el a híre­ket, nem nehéz megjósolni. Alighanem egy-két nap múlva mindenki tud majd a titokról. Addig marad a találgatás. — Cs — Országgyűlés a hcfározafképfeíenség halárán Csomagtervek és ajándékcsomagok Kèdden reggel csaknem ne­gyedórás késéssel kezdte meg munkáját Szabad György el­nökletével az Országgyűlés, mert az első jelenlét-ellenőr - zéskor csupán 165-en voltak a teremben, s hosszú percek teltek el, amíg határozatképes­sé vált a testület. Mint kide­rült, a képviselők az' újságo­kért, illetve az Állami Bizto­sító ajándékcsomagjáért álltak sorba. Az alig több mint kétszáz törvényhozó elsőként a jövő évi privatizációt meghatározó vagyonpolitikai irányelvekről ' tárgyalt. Mádl Ferenc, tárca nélküli miniszter elöljáróban leszögezte, hogy nem az állami vagyon újraelosztása révén, reprivatizációval kell megva­lósulnia a tulajdonváltásnak. A kormány az úgynevezett ak­tív programok keretében 1991- ben mintegy száz állami nagy- vállalat privatizációját indítja meg. A beterjesztett javaslatot az illetékes parlamenti bizottsá­gok tárgyalásra alkalmasnak tartották, ám — mint utóbb kiderült — több képviselő az elvekkel sém értett ’ egyet. Tárgyán József, a Kisgazda- párt' frakcióvezetője a repriva­tizáció mellett érvelt, mond­ván, ennek a javaslatnak a , bolsevisták” lennének a ha­szonélvezői. Bossányi Katalin pedig azt hangsúlyozta, hogy az MSZP-frakeió a vegyes tu­lajdonú piacgazdaság híve. A képviselő helyesnek tartotta, hogy a privatizációból beíolyó összeg 85 százalékát az állam- adósság törlesztésére fordít­ják, a fennmaradó részt azonban a munkanélküliek várható növekedésére való te­kintettel kell elosztani. Tardas Márton szabaddemokrata kép­viselő hangsúlyozta, hogy a privatizáció célja nem lehet csupán az állami bevételek nö­velése, ennél fontosabb a ter­melési szerkezet átalakítása. A vagyonpolitikai irányel­vekről folytatott vita felfüg­gesztése után a képviselők hozzáláttak a jövő évi általá­nos forgalmi adó törvényter­vezetének részletes tárgyalá­sához. Egyebek között szor­galmazták a sportcélú létesít­mények átalakításánál, felépí­tésénél azt, hogy az általános forgalmi adó visszaigényelhető legyen ugyanúgy, mint az egészségügyi beruházásoknál. Palotás János (MDF) a ma­gyar adórendszer túlzott bü­rokratizmusát kifogásolta. Fel­hívta arra is a figyelmet, hogy a kormánynak továbbra is szándéka, hogy jelentős mér­tékben megadóztassa az üzem­anyagokat. Az adótörvények sorában a magánszemélyek jövedelem- adójával kapcsolatban kon­szenzus bontakozott ki. Min­denki egyetértett az adótáblá­zat módosításának szükséges­ségében. És abban is, hogy az új adórendszernek a kis jöve­delműeket és a nyugdíjasokat kedvezőbb helyzetbe kell hoz­nia. Az ebédszünetet, követőén is­mét' nehezen vált 'hátáföáát- képessé a testület. A hon­atyák interpellációk és kérdé­sek tárgyalásához kezdtek hozzá. A hat interpellációból ötöt az SZDSZ képviselői ter­jesztettek elő. F odor István független képviselő a minisz­terelnökhöz intézte kérdését: Miért kell ennyi tárca nélküli miniszter? Antall József el­mondta, hogy erre a kérdésre csak a kormányátalakítás be­fejezése után tud válaszolni. A tárca nélküli miniszterek beiktatása nem magyar spe­cialitás. Nagymértekben meg­növekedtek azok a feladatok — így a privatizáció irányítá­sa, a kisebbségek, a határon túli magyarság ügye, vagy a műszaki fejlesztés —, amelyek miniszteri szintű képviseletet kívánnak. Este 7 órakor a ház elnöke bejelentette, hogy államtitkot sértő ügyről lesz szó, ezért zárt ülést rendelt el. Falvak a nagy kör közepén Ha megkezdi működését a megyei önkormányzat, mi szüKség lesz egy külön bizott­ságra? December 12-i számunkban adtuk közre a hírt, hogy pol­gármesterek konzultatív ta­nácsa alakult az agglomerá­ciós övezetben. Ennek szerepéről érdeklődő- tünk részletesen1 Gyimesi Ist­ván gyáli polgármestertől, akit az ügyek vitelével bíztak meg. — Nem szabályos szervezet­ről, testületről van szó. Nin­csenek bejegyzett tagjaink — hangzott kérdésünkre a fele­let. Gyálon, Vecsésen keresz­tül Érdig, az egykor megter­vezett MO-s körgyűrű által be­zárt, s nagyjából eddig terje­dő agglomerációs övezet 10-19 településének vezetői találkoz­nak majd rendszeresen egy­mással. © Most mi szerepel a napi­renden? — Ami már a híradásból is olvasható volt. Bele akarunk szólni az említett autópálya nyomvonalának kijelölésébe. Foglalkozni kell a Budapesten dolgozók' közlekedési gondjai­val. A helyi önkormányzatok képtelenek lennének ezek költségeit átvállalni. © Mit jelent az, hogy az ideiglenes lakosok személyi jövedelemadója ügyében is fel akarnak lépni? — Településenként három­négyezren is laknak azok kö­zül, akik nem a községben dolgoznak, nem ott adóznak, viszont ők a legnagyobb fo­gyasztók. Ök utaznak a busz­járatokon, ők veszik legtöb­bet igénybe az orvosi ellátást. Szóval azt szeretnénk, ha a személyi jövedelemadó megfe­lelő hányada utánuk is a nagyközség kasszájába kerül­ne. K. T. I. ffl M8N8TA Disszmmda A Fidesz tehetséges po­litikusai közül is egyike a kiemelkedőknek Fodor Gá­bor, a választmány tagja. Mindenkor érdeklődéssel olvastuk nyilatkozatait. Mint most is, a Heti Világ- gazdaságban (90/50.). Őszin­tén beszél, okosan érvel, őszintén kimondta például azt, amit sokan sejtenek- éreznek: „Már jelenleg is érzékelhető bizonyos disz- szonancia a szavazók elvá­rásai és a Fidesz irányvo­nala között.” Bizony, érzékelhető. A megyei közvéleménykutatá­sok a többi között megmu­tatták, a Fidesz tetemes mennyiségű szavazatra tett szert az idősek körében, s azok között is az ún. kis­nyugdíjasok táborában. Akik sanyarú helyzetükben a fiatalokban látták a re­ményt. A „szívükre hallgat­tak” ... Most meg azt ol­vashatják F. G. szájából, „... el kell érnünk, hogy szimpatizánsaink elsősor­ban ne érzelmileg, hanem politikai programunk alap­ján kötődjenek a Fidesz- hez.” Erre szokták tapinta­tosan azt mondani: hm, ho­gyan is van ez? Nem nekünk kell megad­ni a kérdésre a választ, mert megtette azt F. G., amikor így folytatta: „A Társadalomkutatás Infor­matikai Egyesülés egyik legutóbbi vizsgálatából pél­dául kiderült, hogy a piac törvényeinek szabad érvé­nyesülésével szemben ép­pen a mi szavazóink köré­ben a legnagyobb az ellen­állás, miközben éppen a Fi­desz politikai filozófiájá­ban áll az első helyen a piaci verseny megteremté­sének szükségessége.” Aho­gyan mondani szokták, a kép összeállt. Vannak tehát a szavazók, akik érzelme­ikre hallgatva voksoltak a Fideszre, de akiket, mert elsőként őket sújtja, riaszt „a piac törvényeinek sza­bad érvényesülése.” A Fi­desz viszont nem riadhat vissza, hiszen „első helyen” ez áll politikai filozófiájá­ban. Most már csak az a kérdés, vajon a 9474 Fidesz- tag filozófiája a fontosabb, avagy a szavazók százez­reinek az óhaja, bizalma, felhatalmazása? Annak idején á bolsevikok is az­zal kezdték, hogy a töme­gek helyett a — filozófiá­hoz ragaszkodtak... s bi­zony, nagy történelmi disz- szonancia lett belőle... KLIENS Pest megyében szemérmesek - betartják a jogszabályt Dús keblű hölgyek parádéja Jó lenne, ha a hazánkban zajló gazdasági-társadalmi át­alakulás már olyan stádiumba ért volna, hogy az emberek KEZDETBEN VALA a gyűj­tögető életmód. Az ősember, amikor nagyon éhes volt, ösz- szegyűjtött mindent, füvet, vi­rágot, gumót, ha jó napja volt, néha gyümölcs is akadt a ke­ze ügyébe. S amúgy válogatás nélkül megette. Aztán vagy rosszul lett, vagy nem. Való­színűleg többször nem lett rosszul, különben nem vol­nánk itt, s nem alakulhatott volna meg a Magyar Demok­rata Fórum. Amely kezdetben gyűjtöpárt vala. Begyűjtött mindenkit, aki a keze ügyébe került, népit, nemzetit, ke­resztényt, antikommunistát meg nem annyira antikommu­nistát..Aztán mikor már sokan voltak, kormányt alakítottak, így megy a fejlődés: akinek sok mindene van, mondjuk, barátja meg iskolatársa, az a gyűjtögetés mellett már oszto­gatni is tud. Tárcákat meg tárca nélküli bársonyszékeket. S eljö a fejlődésnek egy újabb stációja, amikor megjelenik a pénz. Költségvetésnek hívják ugyan illedelmesebb körökben, de mindenki tudja, hogy csak pénzgyűjtésről van szó. Ez már valószínűleg az eredeti tőkefelhalmozás kora, amikor a kormány összegyűjti üres zsebeinket, s aztán mindjárt átugrunk a kommunizmusba. Ez qkkor lesz, amikor szét­osztják. A semmit. Persze kel­lő eredetvizsgálat után. Végül is demokrácia van, annak is a hőskora. Amikor tudvalevőleg gyűjtögetni szokás. Hát hogy éppen szakértelem, adatok, partnerek nem akadnak az ős­ember kezébe? Mit tehet ő arról? Fő, hogy lejött a fáról. Az is elég fárasztó volt neki. No most, ennyi gyűjtögetés közben óhatatlanul közel ke­rül az ősmagyar ősdemokrata az ideológiák fájához. Poty- tyant már neki annyiféle irányvonal, alig győzött rendet rakni. Nem is nagyon erőltet­te persze, de most talált egy újabbat. Levél, virág, gyü­PARLAMENTI JEGYZET Népnemzeti Dune-m mölcs? Ehető? Mérgező? Majd kiderül. Mindenesetre talá­nyos. Ügy nevezte el, hogy nemzeti liberalizmus, s ezen a néven vezették föl az MDF irányvonalai közé a múlt hét­végi törzsi gyűlésen. Így most már van nekik népi-nemzeti- konzervatív-kereszténydemok- rata-liberális gyökerük. Csak meg ne akadjon a torkukon. KOMOLYRA FORDÍTVA a szót, ugyan mi is az a nem­zeti liberalizmus? A találós kérdést először Bogárdi Zol­tánnak tettük föl. ú MDF-es, a kezdetektől fogva, ott volt a gyűlésen is, csak tudja. Hát nem tudja. Ezért aztán nem is szavazta meg az or­szágos gyűlésen. Talán az ellenzéktől kelle­ne megkérdezni, ők mindent jobban meg tudnak magya­rázni. Hogy mi fán terem a nem­zeti liberalizmus? A téma szakavatott ismerője, Tamás Gáspár Miklós, SZDSZ-es képviselő és filozófus tanács­talanul tárja szét a karját. Kutatásai során ilyen foga­lommal eddig még nem talál­kozott. Attól persze még létez­het. Ez a liberalizmus olyan liberalizmus, amely nem má­sé, csak a Demokrata Fórumé. Vagy egy hasonlattal élve, olyan, mint a Duna vize. Ami természetesen szintén magyar. Amíg ki nem folyik a kezünk közül. Mondhatnánk a közismert vicc ponéjával: fenébe a rész­letekkel, fő, hogy liberális. Mert már az sem semmi, hogy egy kormányzó párt saját ön­szántából bekéredzkedik az ellenzék soraiba. Talán azért, mert a liberális pártokat, a Fideszt meg az SZDSZ-t nem tudják begyűjteni maguknak. Nem akartak koalícióra lépni? Nem akarnak részt venni a kormányzásban? Az európai meg az amerikai liberálisokkal tárgyalnak? Elhappolják a szavazópolgárokat? Ebből nem lehet kimaradni. S ha nem jönek a pártok, jöjjön az eszme. Kicsit megrágva talán nekik is ehető lesz. Ki tudja, melyik a végül is üdvözítő? S míg imigyen folyik a poli­tikai csatározás a Parlament falain kívül, azonközben oda­benn csepülik az adó-mányo- zási törvényjavaslatot a hon­atyák. Valit vállhoz vetve kor­mánypártiak és ellenzékiek. Azonban hogy ki gyűjtött több erőt, kinek van több vagy jobb irányelve, azt ma döntik el — a lábak. Kupamérkőzés lesz a Nemzeti Sportcsarnok­ban — nőmén est omen — az MDF, az SZDSZ' és à Fi­desz honatyákból álló labda- xúgócsapatai között. A Kupa persze már előre ki van oszt­va — az MDF-kormánynak Kupa Mihály? — néztek egymásra a honatyák, amikor a kormányfő, Antall József bejelentette, hogy a pénzügyi kormányzást a leköszönő Ra­bár Ferenc helyett a magyar jövedelemadó-rendszer egyik feltalálójára, Kupa Mihályra bízza. Egynémely kormány- párti képviselő úgy találta, hogy kupán akarják vágni őket egy bolsevista kormány- tisztviselővel. Sietett is elmondani a kor­mányfő pártja kongresszusán, hogy Kupa Mihály kipróbált elvtárs, azaz éppen hogy nem elvtárs, mert nem volt sohase az MSZMP tagja, így tehát kommunistának sem minősít­hető. Sőt lojalitását, együtt­működési készségét már akkor felajánlotta a Demokrata Fó­rumnak, amikor még a Né- meth-kabinettel, az akkor még túlnyomórészt kommunista kormánytagokkal, mindenek­előtt Békési Lászlóval műkö­dött együtt. Flogy Kupa Mihály tekint­hető-e régi magyar demokra­tának, esetleg ellenállónak, er­ről a történelem mond majd Ítéletet. Mindenesetre tagad­hatatlan érdeme, hogy az ő bábáskodásával bevezetett személyi jövedelemadó-rend­szer jelentősen hozzájárult a monolitikus pártállam, az MSZMP és a szocialista rend­szer felszámolásához. Kupa Mihály politikai hova­tartozása tehát bizonytalan. Az azonban biztosan elmond­ható, ötletdús, eredményes üz­letember, jó menedzser. Elő­ször kitalált egy irdatlanul bo­nyolult, párját ritkítóan prog­resszív, kijátszásra ingerlő adórendszert — majd otthagy­ta a mindenki által elátko­zott minisztériumot, s elment adótanácsadónak. VOLT FŐNÖKE, Békési László, az egykori pénzügy- miniszter egyelőre óvakodik összehasonlítást tenni a letűnt Rabár s a még ki sem neve­zett Kupa Mihály között. Űfry gondolja, Rabár úr pénzügyi filozófiáját e pár hónap alatt nem sikerült kiismerni, Kupa úr pedig még nem nyilatkozott arról, mit is akar tenni. Min­denesetre nem lesz könnyű dolga. Költségvetési deficit, állam- adósság, hitelválság. Ráadásul a bizonyítottan rossz Kupa-fé­le jövedelemadó-rendszer he­lyett is Kupa Mihálynak kell egy jobbat kitalálni. Jakubovits—Csulák többségének az lenne a legna­gyobb gondja, vajon az ero­tikus termékek honi forgalma­zói betartják-e a rájuk vonat­kozó előírásokat. Persze azt sem lehet tagad­ni, hogy a tilalmak feloldása megosztotta a közvéleményt. Van, aki titkon vagy nyilvá­nosan örül a szabadosság ter­jedésének, mások úgy vélik, az újságosstandokon, aluljá­rókban közszemlére tett kiad­ványokról rgnk tekintő pucér, dús keblű hölgyek látványa sérti a jó~ ízlést. A téma a Parlamentben is terítékre került, így hát nem csoda, ha az Ipari és Kereske­delmi Minisztériumban is úgy vélték: a dologgal foglalkozni kell. Az Országos Kereskedel­mi és Piaci Felügyelőség min­den megyére kiterjedően vég­zett vizsgálatot, melynek eredményéről tegnap a sajtó képviselőit is tájékoztatták. A szakemberek elmondták, a jogszabályok módosítására e téren is szükség lenne. Mi­előbb meg kellene határozni, mi számít erotikusnak és mi pornográfnak. Az utóbbi tárgykörbe tartozó termékek terjesztése ugyanis egyértel­műen tiltott, míg az erotikus kiadványokat és eszközöket bizonyos szabályok és korlá­tok betartásával lehet forgal­mazni. Hogy mik ezek a gá­tak? Az alsó- és középfokú oktatási és gyermekintézmé­nyek, valamint a templomok­tól 200 méteres körzetben tilos erotikus terméket árusítani. Az újságosstandokon sem le­het ezeket közszemlére tenni, a szexuális eszközöket kínáló boltokban pedig ügyelni kell arra, hogy az árut diszkréten, csomagolva kínálják. A felügyelőségek munkatár­sai elmondták, nem tehettek mást — kellő jogszabály híján —, mint hogy a fentiek betar­tását ellenőrizték. Sok észre­vétel érkezett például a masz- százsszalonokra, de ezeket — mert mint egészségügyi szol­gáltatások kaptak működési engedélyt — nem kontrollál­hatták. Mindenesetre megnyugtató, hogy a felügyelőségek az el­lenőrzött helyek többségében szabálytalanságot nem tapasz­taltak. Ha mégis találtak va­lami kivetnivalót, azt a szó­beli, illetve írásbeli figyelmez­tetés után megszüntették. Igaz, a főváros egy-egy nagy forgalmú aluljárójában, illetve vidéken az úgynevezett KGST-piacokon sűrűn előfor­dul, hogy engedéllyel nem rendelkező árusok pornográf kazettákkal üzletelnek, de az ő lefülelésük csak rendőri segítséggel képzelhető el. Pest megyében egy erotikus termékeket árusító szakbolt van. A vizsgálat szerint itt a jogszabály előírásait betart­ják, ennek ellenére a lakosság élénken tiltakozik működése ellen. A Pest megyei piacfel­ügyelőség munkatársainak fel­hívására az újságospavilonok kirakataiból az erotikus lapo­kat bevonták. A tájékoztatón megtudhat­tuk azt is, hogy az önkor­mányzatok a boltok bezárásá­val vagy a kiadványok árusí­tásának betiltásával nem vet­hetnek véget a szexhullámnak, ugyanis a jog szerint a keres­kedelmi tevékenység alanyi jog. . H. Ë.

Next

/
Thumbnails
Contents