Pest Megyei Hírlap, 1990. december (34. évfolyam, 282-305. szám)
1990-12-18 / 296. szám
rhf « y tuti I Kl 1990. DECEMBER 18., KEDD Hozzászólás egy hozzászóláshoz Megérdemlik-e a pedagógusok a fizetésüket? Nem szoktam a sajtó útján közzétett magánvéleményekre reagálni, de ezúttal mégis kivételt kell tennem. A Pest Megyei Hírlap 1990. december 13-i számában Önmérséklet, hivatástudat című cikkében Király B. Izabella (MDF) országgyűlési képviselő több tízezer pedagógust minősített rendkívül sértő módon és meggyőződésem szerint igazságtalanul. Én 32 évvel ezelőtt cseréltem fel a mérnöki pályát a tanárival, s azóta tanítok mérnök-tanárként ugyanabban a szakmunkásképző iskolában. Tanítottam közben évekig kisegítő iskolában továbbképző tagozaton is, feleségem pedig általános iskolában, így tapasztalataimat elég sok helyről és közvetlenül szereztem. Azt írja a képviselőnő, hogy véleménye szerint a pedagógusoknak a fele (!) fizetés- emelés helyett a jelenlegi fizetésének is csak a felét érdemli, mert „az iskolákból analfabéták kerülnek ki”. Akaik az elmúlt években bármilyen kapcsolatban is volt az iskolákkal, az nagyon jól tudja, hogy az általános iskolákból kikerülő tanulók egy részének igen gyenge írási, olvasási, számolási készsége nem az általános iskolai tanárok akaratán, lelkiismeretességén vagy felkészültségén múlott. Sokkal inkább azon, hogy az oktatás másodrendű kérdés lévén az országban, túlzsúfolt tantermekben, 40-45 fős osztálylétszámok mellett, túlórákkal és számtalan külön feladattal túlterhelt tanárok kínlódtak és őrlődtek két malomkő között. A társadalom minőségi eredményt vár tőlük, ugyanakkor az iskolapolitika megkövetelte, hogy minden gyerek eredményesen elvégezze az általános iskolát, tehát a buktatás bűnnek számított. Ezt nagyon jól tudtuk mi, szakmunkásképző iskolában tanító pedagógusok is, éppen ezért a hozzánk kerülő tanulók elkeserítően gyenge előképzettségéért — a képviselőnő véleményével ellentétben — mi nem az általános iskolai pedagógusokat, hanem a rossz iskolarendszert és iskolapolitikát hibáztatjuk. Azt írja a pedagógustüntetésről Király B. Izabella képviselőnő, hogy: „nem szeretem, ha a volt állampárt által kinevezett iskolaigazgatók támogatásával a volt állampárti szakszervezet mintegy »felülről« szervezi azt.” Ez a megállapítás a tavaszi választási kampány szövegeként tetszetős lehetett volna, de a képviselőnő rosszul tájékozott, mert a demonstrációt a különböző demokratikusan megalakított pedagógus-szakszervezetek kezdeményezték, s a „régi” szakszervezet (melynek új vezetője van) csak csatlakozott hozzá. A pedagógusokat „feudális függőségben tartó igazgatók” (akiket egyébként már a tantestület demokratikusan választ) sommázott elítéléséről pedig a közelmúltban lezajlott helyhatósági választások jutottak az eszembe, ahol a vidék lakossága az általa be-' csült és eredményesnek tartott korábbi tanácselnökök egy jelentős részének újraválasztásával igen csattanós választ adott azoknak, akik egységesen nemkívánatosnak ítéltek meg valamennyi volt tanácsi vezetőt. Azt hiszem, jó lenne, ha most már felhagynánk mások lejáratásával. Az ilyen levél, mely a pedagógustársadalom felét (!) azzal vádolja, hogy miatta kerülnek ki analfabéta gyerekek az iskolából, csak arra jó, hogy a társadalmat a pedagógusok ellen hangolja. Bizonyára nem ez volt a célja a képviselőnőnek, de mégis azt segíti elő, hogy azokat a pedagógusokat, akiket eddig is mindenki háborítatlanul kritizálhatott akiket eddig né mely agresszív szülők meg ts verhettek, akik kiszolgáltatott helyzetük miatt sokszor megalázó munkát (pl. utcai szemét összeszedése a tanulókkal együtt) is kénytelenek voltak végezni, még kedvezőtlenebb színben tüntesse fel a társadalom előtt. A pedagógusdemonstráció nekem — ellentétben Király B. Izabella képviselőnővel — nagyon tetszett. Tetszett, mert a szervezésből a gyermekek iránti felelősség tűnt ki. hiszen a tüntetést tanítási idő után tartották. Tetszett, mert — amint azt többen is elmondták — elsősorban az oktatás körülményeinek javításáért, a gyermekekért vonultak az utcára. Tetszett, mert a zuhogó esőben is fegyelmezetten és hivatásukhoz méltón viselkedtek a pedagógusok. Végül hadd fűzzek egy észrevételt a képviselőnő azon Sza badgondolkodó Magyaros ellenállás Hétről hétre a Kádár-rezsimmel szembeni ellenállás újabb gócait fedezik föl. A kutatásnak a közepe táján tartanak, de én már meg merem kockáztatni, hogy 1956 — fiatalok tüntetése, sajnálatos októberi események, nemzeti tragédia, népfölkelés. ellenforradalom, forradalom, szabadságharc — után Magyar- országon az ellenállási fészkek sűrű hálózata alakult ki. A gócok legfőképpen az entellektüeleket foglalkoztató munkahelyeken működtek. Főiskolákon, egyetemeken, tudományos kutató- intézetekben. könyvkiadókban és más alkotóműhelyekben. Az ellenállás zászlóvivői írók, költők voltak. Fedőszerv nélkül nincs ellenállás. A legújabb kori magyar ellenállás legfontosabb fedőszerve a Magyar Szocialista Munkáspárt volt, Aki kapcsolatba került az ellenállási mozgalommal, feladatul kapta, hogy a lehető leghamarabb lépjen be az MSZMF-be. Törekvésük oly eredményes, hogy volt időszak, amikor a párttagságnak a 77,82 százaléka olyanokból állt, nkik az ellenállókhoz tartoztak. A párt központi bizottságának úgynevezett n^unkásszárnya rájött a turpisságra, s minden követ megmozgatott az arány megváltoztatásáért. Rávették a legfőb^ vezetőket, s kongresszusilag mondták ki, a munkás-paraszt arány javítására mindent elsöprő tagnevelési kampányt kell indítani. E határozat megjelenésétől számítják a pezsgős vacsorák korát. Valamennyi jelentősebb párt-végrehajtóbizottság külön keretet kapott, hogy másod- vagy első osztályú étteremben ünnepeljen, ha az alapszervezetekben egy-egy munkást, parasztot, közvetlen termelésirányítót vesznek föl. A kerethez pótlékok járultak, ha az említettek harminc éven aluliak, n voltak, avagy elvégezték az általános iskola nyolc osztályát. Az ellenállás fő módszere a bomlasztás. amelynek hihetetlen sok formáját találták ki. A leghatásosabb mindvégig a meg- utáltatás. Két példa: A Lenin-szobrok. Az ellenállók talán ebben érték el a legnagyobb sikereket. Sugallatukra úgyszólván minden magyar település főterén állt Lenin-szobor. S valameny- nyi hivatali szobában, irodában. Amit az ember lépten-nyomon lát, attól előbb-uíóbb hányingere lesz. Az alkotóművészek ugyanakkor szépen kerestek. A Lenin-cmlékművek elkészítéséért kiemelt honorárium járt. A másik a szocializmus nyak’' nélküli emlegetése. Az ellenálló írástudók első számú feladatául szabták, hogy a legrövidebb müvükben is a lehető leggyakrabban emlegessék a szót. Végül a szocializmus az olvasóra olyan hatással volt, mint egy kövér, szőrös zöld hernyó, amelyre ráléptek, és spriccelt belőle az undorító lé. így érkeztünk 1987-hez. így érthető meg, hogy a magyar nép hozzávetőlegesen egy emberként mondott igent a rendszer- váltásra. PLEBEJUS megállapításához, miszerint: „nem a követelődző, tüntető pedagógusok állnak közel hozzám, hanem azok, akik a becsületes tanítás mellett soha el nem számolt túlórában versenyeztetik a sportoló, éneklő, szavaló gyerekeket, akik szombat, vasárnap kirándulni is szakítanak időt osztályukkal. akik tudják, tanítónak lenni nem így-úgy fizetett foglalkozás, hanem hivatás.” Kedves Király B. Izabella képviselőnő! Én a tüntetésen többségükben ilyen pedagógusokkal találkoztam! De engedje meg) hogy megjegyezzem: A pedagógusok tisztességes, értelmiségihez méltó életet biztosító fizetés és életkörülmények helyett évtizedek óta ugyanígy, a hivatástudatra való hivatkozást hallották. Nem érthető, hogy fogytán van a türelmük? Körösfői László (MSZP) . országgyűlési képviselő ★ Szerkesztőségünk a szóban forgó cikk, illetve a képviselőnő korábbi megnyilatkozása kapcsán több hasonló véleményt tükröző levelet kapott már megyei gyakorló pedagógusoktól. Körösfői László írásának közlése mellett higgadt hangneme miatt döntöttünk. ■ Jogi tanácsok— listás térítési dig © 'Átmeneti musdcaKélküK fdreadék © Hagyatéki hitelező Egy szentendrei fiatalasz- szonynak válásakor megítélték a közö.j lakás használatát, de arra köteleztek, hogy volt házastársának fizessen térítési díjat. Sajnos igen rossz anyagi helyzetbe kerültem, és nem tudok fizetni. Meddig kell még együtt élnem alkoholista, erőszakos férjemmel? Igen gyakori, hogy az elvált felek rossz anyagi körülményei miatt a lakájhasználatra feljogosított volt házastárs nem tudja a távozó fél számára a bíróság által megítélt térítési dijai előteremteni. A jogosult ez esetben kérheti, hogy a kötelezett különvagyona terhére hajtsák végre a tartozást. Természetesen legtöbb esetben ilyen vagyon nincs, ezért a közös vagyont lehet az ellenértékkel csökkenteni. Nyilvánvalóan ez a megoldás is caak ritkán minősülhet eredményesnek a megélhetési gondokkal küszködő felek számára, ezért — ha semmilyen más megoldás nincs — o végrehajtási eljárásban a lakás kisebbre cserélését lehet kérni, és a bentlakó házastársnak a rendelkezésére bocsátott értékkülönbözetet a jogosultnak át kell adnia. (Azt már nem is folytatom, mi történik, ha még így sem eredményes az eljárás.) A térítési díj egyébként a lakás elhagyásakor esedékes, A megye települései is csatlakoznak Újjászülető népfőiskolák Évtizedekre tűnt el a közélet híreiből a népfőiskola fogalma. Most már Országos Népfőiskolái Szövetséggel is büszkélkedhetünk. Tóth Jánost, a szövetség titkárát kértük meg, hogy segítsen feleleveníteni az ötvenes évek óta ugyancsak feledésbe ment ismereteinket. — Skandináviából indult a mozgalom még a múlt században, hazánkban már a század- forduló idején virágzott — mondta. — Rákosiék sok egyéb mellett ezt is betiltották. Csak a nyolcvanas évek elején kezdett újraéledni a mozgalom, volt sárospataki tanárok és diákok bábáskodtak körülötte. Nem minden hagyományt őriztünk meg. Napjainkban szó sincs bentlakásról, az előadásokra, tanfolyam jellegű foglalkozások keretén belül, hétvégeken kerül sor. Az anyag összeállításánál figyelembe vesszük a hallgatók igényeit, a népi hagyományokat és a helyi sajátosságokat is. Kezdetben több ellenzéki értelmiségi is tartott előadásokat. többek között megtisztelt bennünket Bihari Mihály, Fekete Gyula és Csoóri Sándor is. Jelenleg a népfőiskolások ötven-hatvan ajánlott előadó közül választhatnak. Saját alapítványt hoztunk létre, és idén hárommillió forintot oszthattunk szét, nem kétséges, forint is, fillér is jó helyre került. Határainkon túlra is tekintünk. A közelmúlt ban Budapesten, az Európai Intézetben a Német Népföisko Iák Szövetségével rendeztük meg az országos konferencián kát. A német kormány komoly anyagi támogatást helyezett ki látásba. A mozgalom erősödését mu‘ tatja, hogy két éve megalakult a Népfőiskolái Társaság, amelynek legalább huszonöt tagszervezete és háromszáz tagja van már. Pest megyében az elmúlt két évben nyolc településen alakult népfőiskolái szervezet; Dobáson. Bugyi községben, Ócsán, Dányban, Galgahévízen, Aszódon, Pócsmegyeren és Alsóné- mediben. A művelődési házak, önkormányzatok és az egyházi szervezetek segítik munkájukat. A Pró Kultúra Alapítványtól évente tíztől negyvenezer forintig terjedő összeget kérhetnek támogatásra. S. L Hévizgyörk adta a vezetőt A fotográfiák múzeuma A fotózás szerelmesei régóta álmodnak arról, hogy jó volna már egy önálló fotográfiai múzeumot alapítani. Vágyuk hamarosan teljesülhet, ugyanis a Magyar Fotóművészek Szövetségének 36 ezer darabos gyűjteményét, alapítványokból származó pénzösszegek fel- használásával kívánják minél jobban kibővíteni a leendő múzeum — melynek helye még nem eldöntött — képanyagát. A fényképezés kezdeteitől egészen napjainkig minden típusú fotót és azzal kapcsolatos tárgyat, eszközt, fényképezőgépeiket, laboratóriumi felszereléseket, filmeket, negatívokat és leveleket gyűjtenek. A múzeum vezetőiének Kincses Károly hévízgyörki fo- tómuxeológust nevezték ki. aki kiállításairól, s a 80-as években, a gödöllői Petőfi Sándor Művelődési Központban végzett munkájáról lett ismeri és elismert. A szervezők, a múzeum berendezői kérik mindazokat, akik arra érdemesnek tartott fotóikat, s az említett tárgyakat nélkülözni tudják, ajándékozzák vagy megvételre ajánlják fel. Az önálló fotográfiai múzeum az elmúlt százötven esztendő magyar kultúrájának sajátos örökségét kívánja ápolni. Az érdeklődőket és az ajánlattevőket a következő címeken várják: Magyar Fotóművészek Szövetsége, 1054 Bp. Báthori utca 10. Telefonszám: 131-3147, valamint Kincses Károly Hévizgyörk, Kossuth u. 92. M. I. mindaddig tehát, amíg a jogosult nem kapja meg a szamára megítélt összegét, jogszerűen tartózkodhat a lalcásban. Nyilvánvalóan a jogszabály- alkotók ezzel kívánták teljesítésre kötelezni a fizetésre kötelezett személyeket. Ez alpi csak egyetlen egy kivétel található. Ha ugyanig a lakás elhagyására kötelezett volt há- zasiárs botrányos, elviselhetetlen magatartást tanúsít, a terítési díj fizetése előtt is a lakásból való távozásra lehet bírni, és ilyen esetben albérletre, munkásszállásra vagy szükséglakásra nem tarthat igényt. Előfordulhat azonban, hogy o volt házastárs nem összeférhetetlen, csupán a térítési díj átvételét követően ott marad a lakásban. Ilyen esetben a végrehajtási eljárás során lehet megszüntetni a lakás- használatát. Elhelyezésre aszerint jogosult, hogy az eredeti kötelezés szerint jó- vagy rosszhiszeműnek minősül-e. T. B. szisetszemmiklósi bérelszámolónak az év elején niesszűnt a munkahelye, és még ma sem talált mcgfelelu foglalkozást. Mi lesz, ha nem tudok elhelyezkedni a munkanélküli-segély lejártáig? — kérdezi, A munkanélküli-segély maximum egy évig folyósítható, és egyre gyakrabban előfordul, hogy ezen idő alatt sem tud kereső foglalkozást létesíteni a dolgozó. Ezért lehetőség van arra, hogy a nehéz helyzetben lévőket továbbra is segítse a társadalom átmeneti munkanélküli-járadék folyósításával (a továbbiakban járadék). A járadékra az jogosult, aki korábban munkanélküli-segélyben részesült, de annak lejártával még mindig nincs állása. Ezenkívül megállapítható a járadék annak is, aki a munka nélkül i - segélyt követően újabb munkaviszonyt létesített, de annak megszűnésekor még nem jogosult munkanélküli-segélyre. A járadékban részesülőnek együtt kell működnie a munkaerő-gazdálkodási szervezettel, mivel a járadékot csak addig kaphatja, amíg nem találnak számára megfelelő munkahelyet. A munkahely akkor minősül megfelelőnek, ha az új munkahely képzettségi igénye megegyezik az állást kereső végzettségével, a várható keresete legalább a munkanélküli-járadékkal azonos, és a munkába járás tömegközlekedési eszközzel nem haladja meg a napi 3 órát. A megfelelőség vizsgálatánál figyelembe veszik az álláskeresők egészr ségi állapotát, a felajánlott munkahely azt károsan nem veszélyeztetheti. A járadék összegét az igénybe vett munkanélküli-segély alapján állapítják meg, oly módon, hogy a jogosult szamára a ISI. naptól folyósított munkanélküli-segély 75 százalékát fizetik Ki. A jogszabály a járadék alsó és felső határát is meghatározza, az nem lehet kevesebb, mint a minimálbér 80 százaléka, de nem haladhatja meg annak kétszeresét sem. (A minimálbér jelenleg 54UU Ft hó.) A járadék maximum 363 napig illeti meg a jogosultat, ha ez idő alatt sem tud állást találni, a következőkben már csak szociális járadékot kaphat. Több éve gondoztam beteg édesanyámat, írja egy Özvegy- asszony. Soha nem merült fel köztünk semmi vita, így ezért nem törődtem azzal sem, hogy nem készített végrendeletet, hiszen nyilvánvaló volt, hogy mindenét én fogom örökölni. Halála után az irataiból megtudtam, hogy még házasságkötése előtt gyermeket szült, aki időközben szintén elhalálozott, jVera tudom, hogy sosem látott testvérem gyermekei, akik nagyanyjukról mit sem tudtak, örökölnek-e vagy sem? Válaszom nem fogja megnyugtatni a kérdezőt. A házasságon kívül született gyermek éppen úgy örököl, mint a „törvényes” leszármazó, nincs tehát semmiféle különbség köztük. Ha a házasságon kívül született gyermek időközben elhunyt, örökrésze leszárma- zóira hárul. A törvény szerint tehát nincs különbség olvasónk és a rokonok öröklése között, hiszen mindannyian azonos mértékű vagyonhoz fognak jutni. A dolgok ilyen elrendezése azonban igazságtalan lenne, hiszen aki vagyona terhére emberségből vagy más okból juttatott más számára, nem kerülhet hátrányos helyzetbe. Ennek megfelelően a végrendelet hiányában örökölt leszármazókkal szemben ol- vasónk kérheti annak a vagyonnak a megtérítését, amelyet ő elhunyt édesanyja számára nyújtott. Az ilyen tartozást hagyatéki hitelként kell figyelembe venni, és azt az örökösökkel szemben érvényesíteni lehet. Természetesen ennek nagyságát az igényt érvényesítőnek kell bizonyítani. Tehát tanúvallomással vagy iratokkal valószínűsíteni kell, hogy az elmúlt időszakban milyen összeget fordított az elhunyt szülő tartására, gondozására, és ezt az örökösök részére megállapított összegből le kell vonni. Természetesen mindez elkerülhető lett volna az esetben, ha az elhunyt a gyermekével tartási, életjáradéki vagy öröklési szerződést kötött volna, ilyen esetben ugyanis az ellenérték fejében megszerzett vagyonnal szemben nem lehet igényt érvényesíteni. Sinka Imre Csőre töltve tilos szállítani f iséwas kislányt ért a lövés A tízesztendős Gyenes Piroska, akinek a nyaka és a fél arca lőtt sebtől vérzett, már nem élt, amikor december 15-én, szombaton délelőtt, kétségbeesett családja beszáguldott vele a kerepestarcsai kórházba. Hogyan érhetett lövés egy kisgyermeket? Milyen körülmények között került fegyver közelébe? Mint a Gödöllői Rendőrkapitányságon megtudtuk, Gyenes János erdész azon a reggelen szadai lakásáról a mogyoródi erdőbe indult, mert olyan hírek érkeztek. hogy lopják a fenyőfákat. Vadászfegyvert is vitt magával, hogy esetleg leadjon egy riasztólövést.. A család is vele ment kirándulni. A négy gyermek közül Piroska volt a legfiatalabb. Mikor az úgynevezett kövecseskúti erdőrésznél voltak, az erdész elővette Wartburg gépkocsija csomagtartójából a vadászfegyverét, ami, mint utólag bebizonyosodott, csőre volt töltve, és a hátsó ülésre akarta tenni, de a puska — talán túlságosan érzékeny, talán túlságosan kopott volt — valamihez hozzáérve elsült, és a lövedék a harminc centiméter távolságban lévő kislány nyakába fúródott. Mikor a lövedék a gyermek testéből távozott, okozta a halálos roncsolódást. A Gödöllői Rendőrkapitányságról Képes József főhadnagy, vizsgálati alosztályvezető és Jánosi László zászlós ment hívásra azonnal a helyszínre, és beszéltek a kerepestarcsai kórházban a megtört apával, valamint tizenkilenc esztendős legidősebb fiával. A fegyvert a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság nyomozói, szakértői vizsgálatra lefoglalták. Annyi azonban már az eddigiek alapján is bizonyos; Gyenes János előzőleg nem győződött meg róla, milyen állapotban van a vadászpuska. Csőre töltött fegyvert gépkocsiban tilos szállítani, mert — mint sajnos a tragédia mutatja — végzetes balesetet okozhat. Ga. J.
