Pest Megyei Hírlap, 1990. december (34. évfolyam, 282-305. szám)
1990-12-18 / 296. szám
rrsr JH KL Y K 1990. DECEMBER 18., REDD A megyében is több ezer már a munkanélküli Diplomás hólapátolók? Manapság mind kevesebb ember mondhatja el magáról, hogy nyugdíjas állása van, sokaknak szembe kell nézniük azzal, hogy máról holnapra megszűnhet a munlcahelyük vagy munkakörük. Az életpályán változtatni pedig egyre nehezebb. Ezt bizonyítják a legfrissebb statisztikai adatok is. Pest megyében is hónapról hónapra két-három- százzal nő a munkanélküliek száma. A Pest Megyei Foglalkoztatási Központban Bozóné Máté Lia átképzési osztályvezető elmondta, hogy jelenleg 2800- 3000 munkanélkülit tartanak nyilván. Á számuk ennél jóval több, hiszen a közel háromezer adat csak a munkanélküli-segélyben részesülőket regisztrálja. A legveszélyeztetettebb réteg változatlanul a szakképzettséggel nem rendelkezők tábora, de szomorú jelenség — mondta az osztályvezetőnő —, hogy 150-200 egyetemi diplomás — fizikustól az állatorvosig — sem talál magának munkát a megyében. Az ő helyzetük több szempontból még rosszabb, mint szakképzetlen sorstársaiké, hiszen egy élethivatással a hátuk mögött, negyven-ötven évesen aligha találnak igényüknek megfelelő átképző tanfolyamot. (Lehet, hogy hólapátolásra éppen jók lesznek, ha nagy hó lesz, mint a 30-as években?) Keretmegállapodás az IMF-fel Egymilliárdos hitel feltétellel Ha a magyar Parlament elfogadja a jövő évi költségvetés sarokszámait, és a magyar kormány, valamint a Nemzetközi Valutaalap igazgatótanácsa is szentesíti az IMF és a Magyar Nemzeti Bank szakértői szinten történt megállapodását. akkor az idei 200 millió dolláros IMF-hitelhez képest 1991-ben nagyjából egy- milliárd dolláros hitelt kaphat Magyarország a Nemzetközi Valutaalaptól. Ezt Su- rányi György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke nyilatkozta az MTI munkatársának, azzal kapcsolatban, hogy a hét végén befejeződtek az IMF és az MNB közötti szakértői tárgyalások. A Parlament természetesen tehet változtatásokat a jövő évi költségvetés bizonyos pontjain, de két dolog sarokkőnek tekinthető az IMF- megállapodással kapcsolatban. Egyrészt a költségvetés hiánya nem lehet több 78 milliárd forintnál, másrészt a folyó fizetési mérleg hiánya nem haladhatja meg az 1,2 milliárd dollárt — mondta Surányi György. Csepelen át Sasodig Hungária-villamos Sajtótájékoztatón ismertet- koncepciót jóváhagyják, részték és mutatták be a főváros közlekedése számára jelentősnek ígérkező Hungária-villa- mos koncepcióját. A főváros sugaras-gyűrűs úthálózatát a millennium idején alakították ki, a tradicionális szerkezet a második világháború után azonban torzult, mert a város fejlesztése elsősorban a sugarak — Váci út, Kerepesi út — mentén történt, és az összekötő elemek kialakítása elmaradt. így alakult ki az a lehetetlen helyzet, hogy például Üjpestről Erzsébetre jószerivel csak a Belvároson keresztül lehet eljutni, fölöslegesen terhelve a Belvárost, indokolatlan üzemanyagfelhasználást és környezet- szennyezést okozva. A Hungáría-villamos vonala a Hungária körutat is magában foglaló külső, harmadik körút hosszában, majd Csepelen át Sasadig, a Naprózsa utcáig épülne ki a koncepció szerint. Ezzel közvetlen és gyors tömegközlekedési kapcsolat létesülne a III., XIII.. XIV., X., IX., XXI. és XI. kerületek között. Ugyancsak közvetlen kapcsolatot jelent majd valamennyi metróvonalhoz, valamint a Ferencvárosi és a Kelenföldi pályaudvarhoz. A csepeli kapcsolat jelentőségét növeli, hogy a tervezett Budapest—Becs világkiállítás helyszíne is itt lenne. A harmadik körút Óbudától a Thököly útig már kiépült, és jelenleg is tart a Thököly út és a Kerepesi út közötti szakasz kiépítésé. A'tervező szerint a beruházás, a jelenleg kevésbé értékes telkek érték- növekedéséből önfinanszírozó módon megoldható, s az előzetes becslések szerint 18-20 milliárd forintból kivitelezhető. Amennyiben a fővárosi és a kerületi önkormányzatok a vénytársasági formában leg később 1994. december 31-ig kiépítenék a Hungária-villa- mos vonalát. Ami a tanfolyamokat illeti, azok szervezése sem könnyű feladati mert a mai zilált gazdasági viszonyok között valóságos jóstehetség kell ahhoz, hogy valaki megjövendölje, egy-két éven belül melyek lesznek a keresett szakmák. A megyében levő munkáltatók sem jelentik be igényeiket — ők sem tudják, mit hoz a holnap — így a Foglalkoztatási Központ munkatársai csak a saját tapasztalataikra támaszkodhatnak. Bozóné elmondta, az a szerencséjük, hogy sok éves megyei ismeretekkel és kapcsolatokkal rendelkeznek, s ez reményt jelenthet arra; nem fognak nagyon mellé. Az érettségizetteknek a tanfolyammal együtt a középfokú nyelvvizsga megszerzését is ajánlják, s a számítógéppel való megismerkedés is csak hasznukra válhat. Az alacsonyabb végzettségűeknek pedig olyan szakmák megtanulását javasolják, melyekkel, ha az állami szektorban nem is, de a maszek világban boldogulni tudnak. A Pest Megyei Foglalkoztatási Központ munkatársai remélik, hogy az Országgyűlés még az idén elfogadja a foglalkoztatási törvényt. Az átképzési tanfolyamok szervezése is könnyebb lenne, ha nem kellene a Munkaügyi Minisztériummal engedélyeztetni, csak megyei hatáskörben intézkedhetnének. Az osztályvezetőnő azt is hangsúlyozta, szükséges az' átképzésekre fordított pénzt elkülönített alapként kezelni, mert csak így biztosítható, hogy valóban arra használják fel, amire szánták. A foglalkoztatási törvény mielőbbi elfogadása azért is fontos lenne, mert az elhelyezkedni nem tudó pályakezdők helyzetét is rendezni kell. A tanév végével várhatóan 5-6 ezer fiatal lesz a megyében, aki nem tud továbbtanulni, s róluk is gondoskodnia kell majd a foglalkoztatási központnak. H. £. db §a vasiaf egymillió cs&Bmfof sújfm»«* Pazarló költségvetési szemlélet Ismét napirend előtti felszólalásokkal kezdte meg hétfő délutáni munkáját az Országgyűlés. Elsőként Horn Gyula, a külügyi bizottság elnöke ismertette a bizottság állásfoglalását a magyar—román viszonyról. Ebben — a tavaly decemberben lezajlott romániai forradalom évfordulójára is emlékezve — sajnálatosnak minősítette, hogy a magyar és a román kormány képviselői között a múlt év végén megszületett megállapodások — a román kormányszervek elutasító magatartása miatt — nem teljesülhettek, sőt, Romániában felerősödtek a nacionalista hangok, ismételten előfordult a történelem meghamisítása, és aggasztó méretűvé vált a szélsőséges elemek uszítása a nemzeti kisebbségek ellen. A külügyi bizottság nevében mélységes aggodalmát fejezte ki a Tőkés László és Sütő András ellen indított alaptalan támadások miatt is. Hangsúlyozta: a bizottság elodázhatatlannak, a kapcsolatok rendezéséhez nélkülözhetetlennek tartja a romániai magyarság, mint nemzeti kisebbség, egyéni és kollektív jogai érvényesítésének intézményes biztosítását, az ehhez szükséges feltételek megteremtését. Ugyancsak szükségesnek tartja a főkonzulátusok működésének lehetővé tételét, valamint a Romániából Magyar- országra menekültek ügyének rendezését. Horn Gyula szavait követően Mizsei Béla, a Független Kisgazdapárt képviselője a saját, valamint pártja és Kádár János börtöneit megjárt sorstársai nevében' a Parlamentből üzent azoknak, akik a Rákoskeresztúri új köztemető 301-es parcellájában vandál pusztítást végeztek, mondván: azért, hogy a helyzet Magyar- országon ilyen súlyossá vált, nem azok a felelősek, akik e parcellában fekszenek, hanem azok, akik odajuttatták őket. Követelte a tettesek kézrekerí- tését és szigorú megbüntetését, valamint a temető gondosabb őrzését. A napirend előtti felszólalásokat követően a plénum döntött arról, hogy sürgősséggel Piacszerző manőverek lilém köszön vissza a sarokról Piacszerző manőverekre kényszerült a ruhaipar. A hagyományosan nagy vevőre, a Szovjetunióra nem lehet számítani, a belföldi vásárlók pedig — kereskedők a megmondhatói — kevesebbet költenek öltözködésre. Az utolsó mentsvár e helyzetben a külföldi — tőkés piacra szánt — bérmunka, persze minden hátrányával. A haszon ugyanis, a profit a nyugati partneré, aki alacsony bérért dolgoztat, s aki — mondjuk egy hongkongi üzletféllel szemben — nálunk megtakarítja a tetemes szállítási költséget is. Számukra tehát nem annyira a termékben, mint a ruhaipari munkában van az érték, bár ennek is módjával engednek zöld utat: a magyar exportcikkek előtt még mindig sok a gát, nem alakultak ki az igazi szabadkereskedelmi viszonyok. A megyében a ruhaipart a szövetkezetek képviselik. Ki-ki érzi a gazdasági kényszerek szorításait, s ki-ki lép, ahogyan tud. A blézereket, kosztümöket és kabátokat készítő gyömrői Hélios szövetkezet elnöke, Timmer Sándorné, a váltás éveinek az ideit, illetve a jövő esztendőt tekinti. Nehéz volt tudomásul venni a hazai kereslet kilencvenszázalékos csökkenését, s nem kevésbé nagy próbatétel megtanulni a jobb minőséget és a pontosságot produkálni — az olasz, a francia, az osztrák és a német megrendelőknek. A fontos persze az, hogy van munka, méghozzá szerződésben rögzítve a jövő év első negyedéig, igénybejelentéssel pedig az esztendő végéig. Az idén 65 millió forint értékű bérmunkát végeztek, s ez, mivel a kezdet, jó eredménynek könyvelhető el. A minőség megfelelő volt, s fejlesztettek is az idén: korszerűsítették a kazánházat és a vasalótermet. A tömeggyártást elfeledni, speciális igényekre alapozni, s egy réteg számára dolgozni — ez lenne az érdi Érusz szövetkezet üzletpolitikája. Mint Eszes Katalin elnök elmondta, az utóbbi évek keserű tapasztalatai vezettek el e felismerésekhez. A szovjet export gyakorlatilag megszűnt, s bár perspektivikusan szóba jöhet vásárlóként, egyelőre sok körülmény akadályozza az üzleti kapcsolatokat. A nagy kérdésre, kinek mit gyártani, igencsak gyorsan kellett válaszolni: s a szövetkezet az extra méret és az exkluzív modell mellett döntött. Kiindulópontja az volt, hogy bizonyos alkalmakra mindenki elegánsan öltözik. Az esküvő, vagy egy- egy különleges összejövetel különleges ruhát igényel. Tai valytól első áldozni ruhákat is készítenek — nagy sikerrel. Általában szépek, jó minősémegvitatja a kormány két újonnan benyújtott előterjesztését: o fővárosi és fővárosi kerületi önkormányzatokról szóló törvényjavaslatot, valamint a Magyar Köztársaság és a Luxemburgi Nagyhercegség között a jövedelem- és a vagyonadó területén aláírt, a kettős adóztatás elkerülését szolgáló egyezmény megerősítéséről szóló javaslatokat. Az Országgyűlés hétfői és keddi ülésének napirendjén szinte kizárólag adó- és költségvetési témák szerepelnek, a törvényhozók elsőként folytatják a jövő évi állami költség- vetésről és az államháztartás vitelének 1991-es szabályairól szóló törvényjavaslat általános vitáját. Valamennyi felszólaló egyetértett abban, hogy a költségvetés kidolgozatlan, hevenyészett, tükrözi a kapkodó kormányzati munkát. Függetlenül attól, hogy a képviselők a kormánypárthoz, vagy az ellenzékhez tartoztak, alapvetően bírálták a benyújtott törvény- javaslatokat. Egy ellenzéki képviselő szerint, ha a benyújtott formában fogadnák el a költségvetési javaslatot, egymillió családot, mintegy 3-3,5 millió embert hoznának lehetetlen helyzetbe, s éz megengedhetetlen. Elhangzott olyan indítvány is, hogy a nehéz helyzetbe került lakossági rétegek további támogatására 5 milliárd foringűek, de nem olcsók termékeik. És van egy különleges réteg, a dundi hölgyek nem kis számú köre, akiket megcéloztak a portékákkal. A száz főt foglalkoztató ceglédi Nívó kisszövetkezetnek nincs oka panaszra: Zakar Ist- vánné elnök tájékoztatása szerint munkájuk, rendelésük — jelenleg és a jövő év előrejelzései szerint is — meghaladja kapacitásukat. Igaz, már a nyolcvanas évek elején felismerték a váltás szükségét. A konkurencia ekkor jelent meg, elsősorban a butikok elszaporodásával, így azóta egyfolytában versenyhelyzetben vannak. A nehézkonfekció (kabátok, kosztümök) határain belül sok mindent kipróbáltak, olykor teljesen újszerű és első látásra kirívónak tűnő modellekkel jelentkeztek a piacon. Megérte, mert vették. Egyet azonban mindig szem előtt tartottak: a középszerűtől távol maradtak. Belföldi piacra szánják termékeik nagy részét, a jövő évre például ötvennégy modellt ajánlanak a kereskedőknek. kis szériákat készítenek. Többféle színű és fazonú cikkeket kínálnak, sok közülük import anyagból készül, s az igényes hölgyek biztosak lehetnek: a megvásárolt ruhadarab nem köszön vissza a szembe jövő hölgyön. Va. £. tot csoportosítsanak át a költségvetésben. Ellenzéki véleményként fogalmazódott meg, hogy töröljék el a betéti kamatok után fizetendő százalékos forrásadót. Kormánypárti képviselők mutattak rá arra, hogy továbbra is a pazarló költségvetési szemlélet érvényesül. A közigazgatási kiadások átcsoportosításával újabb bevételek figyelem- bevételével 44 milliárd forint bevételre lehet szert tenni. Ezt az összeget az önkormányzatok támogatására lehetne fordítani. Az Országgyűlés Házbizottságának állásfoglalása szerint hétfőn le kellett volna zárni a jövő évi költségvetés tervezete feletti általános vitát. Ám az esti órákban még 13-an kívántak felszólalni. Így a képviselők úgy döntöttek, hogy a vitát kedden, az interpellációk elhangzása után folytatják és fejezik be. Ez azt is jelenti, hogy addig az időpontig lehet módosító indítványokat benyújtani. Hétfő estig egyébként 50 képviselő nyújtott be módosító javaslatot. Az Országgyűlés — a módosító javaslatok benyújtására adott 1 hét haladék után — hétfőn este lezárta a helyi adókról szóló törvényjavaslat általános vitáját. A részletes vitát a következő ülésen tartják meg. O MONDTA Kcmtfeclmika Nem voltunk soha rajongói a titkosszolgálatoknak, de mert a világ valamennyi országában tevékenykednek, elfogadtuk tehát a hazaiakat is: szükséges teherként. Ez a teher nagyobbodni kíván... A titkos- szolgálatokat felügyelő új (kijelölt) miniszter, dr. Gál- szécsy András, a Népszabadságnak nyilatkozva (dec. 15.) legalábbis ezt a benyomást keltette bennünk. Elődje (dr. Boross Péter) sem ment a szomszédba, ha panaszkodni kellett, holott ... Mi még emlékszünk arra az időre, amikor az ellenzék (az akkori) a hatalomnak (a pártállaminak) azt vetette a szemére (jogosan), miféle kivételezett helyzetet adott ezeknek a szervezeteknek... Most meg azt olvashattuk G. A. véleményeként, hogy „húsz év” az elmaradásunk a kémtechnika világszínvonalától, Amiből logikusan következik, hogy lépni kell, „ami pénzbe kerül”. Ha ugyanis a költség- vetés nem adná meg az óhajtott forintokat, akkor „ebben az esetben súlyos gond lenne”. Mennyire ismerős ez az érvelés! Igaz, annak idején nem a nagy nyilvánosság előtt hangzottak el ezek az „érvek” (ami lényeges különbségre mutat). hanem az MSZMP Politikai Bizottsága, titkársága elé terjesztett, szigorúan titkos anyagokban. A megjelenés helye tehát más, a logika azonban kísértetiesen azonos... Pénzt, pénzt pénzt... Mire? Természetesen a titkosszolgálati munka bonyolult feladataira. Folytfolyt a pénz annak idején. Most hogyan lesz? Annak idején ugyanis ezer okot tudott produkálni valamennyi titkosszolgálati részleg erre a többre. Most ugyanígy ezer okot sejtet G. A■ indoklása a hazánkat fenyegető, már-már mindenoldalú veszélyekről. Csakhogy: az annak idején felsorakoztatott veszedelmek javáról kiderült, papírrémek ... Tartunk tőle, a mai veszedelmek egy tetemes hányada sem más. Mert nem vagyunk a világ közepe. Azaz aligha itt és éppen a kémtechnikában kellene a húsz év hátrányt megszüntetni, a világszínvonalat elérni. Még akkor sem, ha a veszedelmek ecsetelése már-már világszínvonalú... KLIENS Lakásügyi érdekegyeztetés Ez még nem az igazi A kamatadóról, a lakbér- emelésről még nem, csupán az új konzultációs fórum létrehozásának feltételeiről tanácskoztak a Lakásügyi Érdekegyeztető Tanács hétfői alakuló ülésén. A Népjóléti Minisztérium osztályvezetője a kormány képviseletében kifejtette: nincs felhatalmazása arra, hogy konkrét kérdésekről tárgyaljon. Lényegesnek nevezte viszont az új érdekegyeztető fórum adta konzultációs lehetőségeket. Az egybegyűltek — a lakás- tulajdonosok, a lakásbérlők és az önkormányzatok képviselői — végül rögzítették a Lakásügyi Érdekegyeztető Tanács céljait. A vitában hangsúlyozták: az érdekegyeztető fórum részvevőinek .körét ne határozzák meg előre. A tanácskozáson nyilatkozatot fogadtak el. Ebben felkérik a kormányt, hogy — elismerve a Lakásügyi ÉT megalakításának tényét — készítse elő a működését biztosító kormányhatározatot. Az érdekegyeztető fórum többek között részt kíván venni a lakáspolitikai, lakásgazdálkodási, lakásügyi jogszabályok előkészítésében. s bele kíván szólni a lakásügyet érintő költségvetési kérdések vitájába.
