Pest Megyei Hírlap, 1990. december (34. évfolyam, 282-305. szám)
1990-12-18 / 296. szám
rrvr Mit.lt; 1990. DECEMBER 18., KEDD Kevesebbet jelentettek be ? Nagyon sokba kerül még a haderécsökk is Amerikai részről azzal vádolják a Szovjetuniót, hogy legalább 20 000-rel kevesebb harceszközét jelentette be, és megpróbálja elkerülni, hogy •— mint a nemrég kötött szerződés előírja — tömegesen megsemmisítse fegyvereit. A kérdés a The Washington Fost hétfői jelentése szerint napirenden volt a napokban James Baker amerikai és Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter houstoni tárgyalásain. Az európai hagyományos haderők csökkentéséről egy hónapja aláírt egyezmény értelmében a feleknek be kellett jelenteniük, milyen fegyverzettel rendelkeznek az Atlanti-óceántól az Urálig terjedő területen. Szovjet részről ígéretet tettek egyes amerikai panaszok megvizsgálására, míg másokat elhárítottak — értesült kormánykörökből a lap. A szerződés egyébként 90 napig (február 17-ig) módot ad a kicserélt adatok módosítására. Az amerikai vélemény szerint a Szovjetunió azért helyezte át fegyvereit (egyes becslések szerint 60 000 harceszközét) az Urálon túli területekre, hogy elkerülje a megsemmisítés magas költségeit, illetve, hogy megtartsa azokat. Gorbacsov: Senkit sem üldöznek Népszavazáson döntsenek Az elnöki hatalom mellett keményen érvelő beszédében Mihail Gorbacsov szovjet államfő két kérdésben is népszavazást javasolt a népi küldöttek kongresszusnak (NKK). A hétfő délután elhangzott csaknem egyórás beszédben Gorbacsov javasolta, hogy minden szovjet állampolgár népszavazáson nyilvánítsa ki, támogatja-e vagy sem azt a szövetségi szerződést, amely föderatív alapon kívánja megújítani a Szovjetuniót. Javasolta továbbá, hogy a föld magántulajdonának engedélyezéséről ugyancsak népszavazáson döntsenek. Az ország helyzetéről és a gazdasági, szociális és politikai válságból kivezető útról szóló jelentésében az államfő drámai képet vázolt fel, hangsúlyozva bevezető szavaiban, hogy minden téren erősödnek a. válságfolyamatok, éles nemzetiségi konfliktusok tapasztalhatók, megromlott a közrend és a közbiztonság. — Veszélybe került az öt évvei ez~ előtt megkezdett nagy ügy, amely megteremtette a megújulás feltételeit az országban és a világban — hangoztatta. Elismerte, hogy a problémáknak nemcsak az 1985 előtti kibák az okai, mert az új vezetés is követett el hibákat, tévedett a válság mélységének felmérésekor. Az új európai rend Mégy pillera A NATO egyik fő feladataként emelte ki Manfred Wör- ner azt, hogy az Atlanti Szövetség erősítse tovább, tegye még intenzívebbé a közép- és kelet-európai országokkal kialakuló, gyarapodó kapcsolatait. A NATO főtitkára az Északatlanti Tanács külügyminiszteri ülését megnyitó beszédében. amelyben megvonta az elmúlt év mérlegét, és körvonalazta a szövetség előtt álló új feladatokat, jelentős teret szentelt ezeknek az új kapcsolatoknak. A jövő feladatairól szólva első helyen emelte ki az „új európai architektúra”, az új európai együttműködés megteremtését, amely magában foglalja a Szovjetuniót és Közép- és Kelet-Európa többi országait. Négy pillérre kell támaszkodnia ennek az új európai rendnek: a NATO-ra mint a biztonság elengedhetetlen támaszára, az Európai Közösségre mint az integráció és a jólét motorjára, az intézményesített helsinki folyamatra, mint az együttműködés páneurópai keretére és az Európa Tanácsra mint az emberi jogok és a demokrtikus normák őrére. Nem hisz az erő alkalmazásában Irak csak taktikázik? Akár lesznek tárgyalások, akár nem, Iraknak január 19-ig ki kell vonulnia Kuvait- ból, s ha nem, alkalmazni kell az ENSZ döntését (azaz a katonai erőt) — jelentette ki hétfőn George Bush amerikai elnök. Bush csak röviden reagált a sajtó előtt az aznapi iraki bejelentésre, hogy nem vonulnak ki Kuvaitból, és ztem hagyják Amerikától diktálni a tárgyalások időpontját. Az elnök megerősítette, hogy wem lehet szó engedményekről, a tárgyalások egyedüli tárgya az iraki kivonulás. Közel- keleti vezetőktől kapott értesülése szerint Szaddam iraki elnök úgy gondolja, hogy Lemondott Maiziere A bélyeg: a Stasi besúgója A személyét ért gyanúsítga- tásokra hivatkozva hétfőn lemondott a német szövetségi kormányban viselt miniszteri posztjáról Lothar de Maiziere, az egykori NDK utolsó miniszterelnöke. A politikust az utóbbi napokban az a vád érte, hogy nyolc éven át nem hivatalos munkatársa — azaz besúgója volt a keletnémet állambiztonsági szervezetnek, a Stasinak. Hétfő délután tartott sajtó- értekezletén Lothar De MaiJapán és Eszak-Korea Diplomáciai kapcsolatok Japán és Észak-Korea megállapodott abban, hogy ja- ■luárban tárgyalásokat kezdelek a hivatalos diplomáciai mpcsolatok megteremtéséről — jelentette be hétfőn Peking- ben a japán nagykövetség szóvivője. A két ország képviselői a múlt héten a kínai fővárosban folytatott megbeszéléseik eredményeként egyezségre jutottak a jövendő tárgyalások napi- rendjéjről, idejéről és szintjéről is. A tárgyalások első fordulójára január végén Phen- janban kerül sor, majd Tokió, illetve Peking ad otthont a folytatásnak. A találkozók pontos dátumát a közeljövőben egyeztetik. A megbeszélések miniszterhelyettesek részvételével zajlanak majd. Japán 1965-ben létesített diplomáciai kapcsolatokat Dél- Koreával, s azóta is csak a szöuli kormányzatot ismeri el hivatalosan a koreai-félsziget két állama közül. ziere mindazonáltal tagadta az ellene felhozott vádat. Lemondását azzal indokolta, hogy a gyanú alól tisztáznia kell magát, ám ártatlanságának bebi- zonyosodtáig nem kívánja megterhelni e kínos üggyel sem a kormányt, sem a CDU-t. A politikus közölte, hogy nem vállal megbízatást a várhatóan csak januárban megalakuló új CDU—CSU—FDP kabinetben, s átmenetileg felfüggeszti tevékenységét a CDU alelnöki, illetve a Brandenburg tartományi CDU-szervezet elnöki posztján. Ugyanakkor parlamenti mandátumát a Bundestag képviselőjeként továbbra is gyakorolni kívánja. Amerika megosztott a béke vagy háború kérdésében, és nem hiszi, hogy erőt alkalmaznának. Éppen ezért kívánnak tárgyalni, hogy Irak értésére adjak: Washington' komolyan veszi az ENSZ határozatát — hangoztatta Bush. A korábbi határidő azért szükséges, mert az Irak által javasolt január 12. utáni 3 nap már nem len ne elegendő a csapatkivonásra — tette hozzá. Az amerikai kormány ere detileg azt javasolta, hogy Tá rik Aziz iraki külügyminiszter december 17-én tárgyaljon Washingtonban Bush elnökkel, és közölték: James Baker amerikai külügyminiszter a január 15-i ENSZ-ultimátum lejártáig bármikor hajlandó Bagdadba utazni, hogy Szaddam Husszein elnökkel tárgyaljon. Irak utóbb január 12- ét, javasolta, ám ezt Washington elutasította azzal, hogy túl közel esik az ultimátum határidejéhez, így csak a tárgyalások elhúzását szolgálja. Bush hétfőn megismételte, hogy amerikai részről változatlanul bíznak a tárgyalásokban és (január 3-ig bezárólag) 15 időpontot javasoltak, azaz december 20-tól bármely napot, Ica- rácsonyt is beleértve. Az iraki bejelentés láthatóan meglepte az amerikai vezetést: Baker külügyminiszter még úton a brüsszeli NATO-ülésre úgy nyilatkozott, hogy várhatóan megegyeznek a tárgyalások időpontjában. Korábbi amerikai megnyilatkozások szerint lehetséges, hogy Irak taktikázik, s végül csak az utolsó pillanatban lesz hajlandó tárgyalásokra. ÜÜIfőSdi események egy mondatban Li Peng kínai miniszterelnök hétfőn négy országot érintő ázsiai kőrútjának utolsó állomására, Srí Lankára érkezett. A Sadli Bendzsedid algériai elnök hétfőn Kairóban folytatta közel-keleti tárgyalásait, amelynek eredményeként a jelek szerint elfogadta, hogy az öböl menti válság tisztán arab megoldása nem lehetséges, a rendezésnek egyúttal „nemzetközinek” is kell lennie. A A Mainicsi Sinbun című japán lap szerkesztőségi cikkében arról ír, hogy egyes becslések szerint mintegy tízmillió szovjet állampolgár fogja elhagyni a Szovjetuniót az utazási korlátozások enyhítése után, s közülük 500 ezer veszi útját Magyarország felé. A Megalakult Ausztriában az Osztrák Szocialista Pártból és Osztrák Néppártból álló nagykoalíció Franz Vranitzky kancellár vezette új kormánya. A Janusz Onyszkiewiczki nemzetvédelmi és Jan Majewski külügyminiszter-helyettes Riadban megállapodást írt alá a szaúd-arábiai kormánnyal: egészségügyi személyzet, valamint egy kórház- és mentőhajó Szaúd-Arábiába küldéséről. A Még a legpesszimistább megfigyelőnek is észre kell vennie, hogy Magyarországon a politikai élet stabilizálódása nak bizonyos jelei mutatkoznak — írta a Rzecszpopolitika cí mű lengyel lap hétfői száma. A Több mint 400 vagon romlandó importcikk és 150 ezer tonna exportra szánt árucikk várakozik az ukrajnai kikötőkben és pályaudvarokon — adta hírül a Pravda. A magyarok is beszállhatnak Egy karéjt a nagy kalácsból Amíg mi az utcán fázósan összehúzzuk magunkon a télikabátot. a divattervezők rajzasztalain már a tavaszinyári modellek elevenednek meg. A melegebb időket idéző bemutatókon a karcsú manökeneken élénk rózsaszínű bermudákat és blézereket, őszibaraökszínű kabátokat láthatunk. A divattal való foglalkozás — vélik művelői — az élet naposabb oldalai közé tartozik. Persze nem szabad elfelejteni egy pillanatra sem, hogy ez is hatalmas üzlet. Legalábbis azoknak, akik ezt profi szinten művelik. A divatüzletből a magyar textil-, ruházati és kereskedőcégek is kivehetnék részüket — ez a véleményük a düsseldorfi Igedo cég képviselőinek, akik a napokban •hazánkba látogattak. A véleményükre minden bizonynyal lehet adni, hiszen már negyven éve rendeznek divatvásárokat. A jövő tavaszit — a politikai változásokat jelezve — most első ízben nem Düsseldorfban, hanem Berlinben rendezik. A Moda Berlinre 1000 kiállító jelentkezett. 24 országból. Talán sokan nem is gondolnák, hogy Németország — Franciaország és Itália mögött — Európa harmadik divatexportőre. Az Igedo cég divattanácsadója mindenesetre úgy gondolja, hogy a nagy kalácsból Magyarország is kanyarít- hatna magának egy jókora szeletet. Ehhez azonban ,az kellene, hogy a divatban is megtaláljuk saját arculatunkat. A szakember nem a . levegőbe beszélt. Röpke felmérést végeztek hazánkban, s kiderült, hogy a magyar textil- és ruházati iparban évente 1 milliárd márka értékű férfi-, női és gyermekruhát készítenek, s visznek Nyugatra, de ezeken nem a saját, hanem különböző nyugati cégek címkéi láthatók. A Moda Berlin jó lehetőség lenne a magyar cégeknek, hogy megmutassák Kelet-, Nyugat-Európa előtt, milyen alkotásokra képesek. Nem szabad elfelejteni — mondta a tanácsadó —, a divatcikkekkel sok pénzt lehet keresni. Az Igedo cég képviselői tárgyalásokat folytattak a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumának illetékeséivel, s azt az információt kapták, hogy azoknak a magyar kiállítóknak, akik részt vesznek a Moda Berlin divatvásáron, a tárca kész támogatást adni. A német üzletemberek úgy vélik, ezt a lehetőséget kár lenne kihagyni. H. É. Új almafajta a KR-lbes A lisztharmat sem bír vele A lisztharmatnak ellenálló új almafajtát sikerült kikísérleteznie a Kertészeti Egyetem professzorának, Kovács Sándornak. A KR—11-es névre keresztelt gyümölcs az egri pirosnak és a jonatánnak a keresztezése révén született meg. Az új gyümölcsfajtát Guttman Vilmos, az Alagi Állami Tangazdaság igazgatója a közelmúltban mutatta be a TIT- ben, a Nagyváthy János-gaz- dakör tagjainak. A tangazdaság gyümölcsöseiben hosszú évek alatt hat olyan almafajtát sikerült meghonosítani, amelyek megalapozták ennek a cégnek a szakmai jó hírét. A KR—11-es, amelybe a jonatán fajtából örökítettek át több jó tulajdonságot. minden bizonnyal szélesíteni fogja az alagiak termékskáláját. Guttman Vilmos szólt arról, hogy a szeged—szőregi faiskolában már sikerült 20 ezer KR—11-es alanyt felnevelni, s így ezekhez a lisztharmatnak ellenálló gyümölcsfákhoz már hozzájuthatnak az érdeklődők. Az alagiak gyümölcsöseiben tavasszal kezdik meg az új almafajta átoltását a fákba. Az 1755—1819 között élt neves kertészeti szakember nevével fémjelzett gazdakör most a TIT-ben ismét hallat magáról, s ezúttal a borászoknak, a szőlőtermesztéssel foglalkozóknak kívánnak kóstolóval egybekötött szakmai előadás keretében jó tanácsokat adni. Gy. L. Ä MÓR MEHET T ipikus eset ma a megyében. Keresem a régi ismerőst, aki a község közéletének évtizedek óta aktív szereplője, ö volt az, aki elsőként — és jó ideig egyetlenként — szervezni kezdte az új párt helyi csoportját. Logikus, ő lett az ideiglenes elnöke a vezetőségnek, majd a végleges irányítók kiválasztásakor a választmánynak a vezetője. Enyhén szólva (1988 vége .volt ez), nem valami jó szemmel nézték tevékenységét az akkori hivatalos meg egypártemberek. Ahogyan korábban, akkor sem sokat törődött az aka- dékoskodókkal, a semmit nem csináló, de mindent kommentáló nagyokosokkal. Küzdött, vitatkozott, győzködött, szervezett, meghívókat, plakátokat gyártott, terem után futkosott... Rengeteget dolgozott, míg stabilizálódott a harminchét tagú szervezet. Kitűnően szerepeltek most legutóbb is, az önkormányzati választásokon és ... és most az illető félszeg mosoly kíséretében közli: „mennem kellett”. Nem lett sem elnök, sem választmányi tag, azt sem mondta senki, köszönik az eddigi munkáját. A sértettség, a csalódottság szólalna meg benne, amikor azt mondja, „most már a túlságosan hangosak és magabiztosak uralják a terepet”? Nem hiszem. Tényt közöl. Tényt, hiszen a szervezet máris tengelyt akasztott a (saját pártbeli!) polgármesterrel. Aki elkövette azt a könnyelműséget, hogy jóváhagyta a volt tanácselnök néhány intézkedését... Tisztességes, igazi változásokat akaró emberek, a demokrácia tényleges elkötelezettjei szorulnak sorozatosaa háttérbe olyanok miatt, akik... Akik úgy érzik, hogy „eljött a mi időnk”, azaz nem a demokráciának az ideje, nem a polgárt tisztelő hatalomnak az ideje, hanem az övéké. A pártok helyi' szervezeteit egyre inkább a saját tagjaik egy részétől kell félteni, kellene óvni ! Meghatározó szerephez jutottak-jutnak azok a — jobb kifejezés híján — radikálisak, akiknek a szemében a többi párt csak akadálya a gyorsabb haladásnak, akiknek a saját országos pártvezetősége a „tehetetlenek gyülekezete”, mert nem az ő elképzeléseik, érdekeik szerint politizálnak az országos testületekben az urak, s egyre gyakrabban hallom a kifogásokat az ilyen radikálosoktól az országgyűlési képviselőjükre is (legtöbbször saját pártjuk embere!), aki „nem úgy muzsikált”, ahogyan. Hogyan is kellene „muzsikálnia”?! A pártbomlások, szétesések, átcsoportosulások természetes jelenségei a politikai szerkezet helyi kialakulásának, azon keretek létrejöttének, amelyek között a következő években lényegében a település lakosságának a politizáló része (ez a népességnek a két-tíz százaléka) mozogni tud. Az Országgyűlésbe be nem került pártok, politikai szervezetek döntő részének a helyi csoportjai (a fő kivétel a I Munkáspárt, valamint a szociáldemokraták különböző elkötelezettségű csoportjai) eltűntek a megyében. A tagok egy töredéke átlépett más pártokba, a nagyobb résznek viszont elege lett a pártoskodásból, a politizálásból. Talán azért, mert nem sikerült „győzni”: a. hatalomhoz hozzájutni. írtam már róla, ezért most csak megemlítem: az önkormányzati választások helyi eredményei alapján pontosan nyomon követhetők az egyes pártszervezetekben h kilépések. A „győztesek” közül alig, a „vesztesek” közül viszont sokan távoznak. Ilyen értelemben — bár a megyében nem nagy a számuk — kivételek a Fidesz csoportjai. A kilépések, a kiábrándulások elkerülhetetlenül megfogalmaztatják a kérdést: mi végre kellett volna a hatalom? S ha arra, ami az egyetlen tisztességes célja lehet, a polgár szolgálatára, akkor miért, hogy a kezdő „mórok” feltűnően nagy számbán távoznak. Hol saját akaratukból, hol azért, mert észlelik, már nincsen szükség rájuk. Ha a mórok távozása azzal lenne egyenlő, hogy mennek a hit hajtotta amatőrök és jönnek a helyükbe a szakszerűséget megtestesítő profik, akkor rábólintanék ezekre a cserékre. Hallom is, látom is, tapasztalom is, nem erről van szó. Arról sokkal inkább szó van, hogy azok kerülnek előtérbe, akik aratni akarnak, holott sehol sem voltak, amikor vetni .kellett! Der Mohr hat seine Arbeit... a mór megtette a kötelességét, a mór mehet. Schiller tragédiájának, a Fiescónak a harmadik felvonásából lett köztulajdonunkká a keserű megállapítás. A kétszáz esztendősnél régebbi bölcsességet (a darab 1783-ban készült el) sajnálatosan nem cáfolta meg egyetlen respublika sem, holott a szerző e veszedelem bírálataként fogalmazta meg mondandóját. Mostani respublikánktól azt remélhette az ember, különb lesz, mert létrejötte körülményei is minden korábbitól különbek: békés forradalom, vér nélküli hatalomváltás terepe ma hazánk. L eírom, mert meg nem kerülhetem: ma még ennek a terepe az ország. A jelek azonban, ami a jövőt illeti, nem csak biztatóak, hanem riasztóak is. A lapátra tett mórok, a hátsó sorokba zavart útkezdők, alapítók magukkal viszik azt a hatalmas erkölcsi. tőkét, amely nekik és pártjuknak kijárt' azért, mert hitelesen testesítették meg a személyes érdeknélküliséget. Az újak, a nemrég sereglettek között sajnálatosan sok az olyan ember, aki ott szorongatja a kezében a magánszámláit, aki most üzletelni kezdett a történelemmel ... Amint előtérbe tolakodik az érdek, úgy hátrál, halványul el a hit, a hasznot nem kereső meggyőződés, úgy növekszik a türelmetlenség az új pártemberekben mindazok iránt, akik „nem értik” őket. És furcsa módon, elsőként éppen a mórok nem értik őket... ! Ma a pártok közötti feszültségek kisebbek, mint a pártokon belüliek. A pártokon belüli feszültségek mintha azt mutatnák, a hatalomváltás elérte a belső köröket. Egyre kevésbé elvekről van szó, sóikkal inkább másról. Nagyon másról. Mészáros Ottó »
