Pest Megyei Hírlap, 1990. december (34. évfolyam, 282-305. szám)

1990-12-13 / 292. szám

#vvr mh.%, 1990. DECEMBER 13., CSÜTÖRTÖK SIKP KB: Gorbacsov zárszava Végre dolgozni kell A Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága a szövetség és a szövetségi szerződés kérdésében határo­zott álláspontot foglalt el, s a pártfórum kétnapos vitájában elhangzottak méltók a figye­lemre — jelentette ki Mihail Gorbacsov főtitkár az ülést lezáró keddi beszédében, amelynek szövegét szerdán tette közzé a Pravda. Gorbacsov a rövid záróbe­szédben célszerűnek mondta, hogy a KB hivatalos formában átadja észrevételeit azoknak az állami szerveknek, ame­lyek a szövetségi szerződés előkészítésével foglalkoznak. A vitában elhangzottakra visszatérve megerősítette, hogy a köztársasági szuverenitás eszméje, a széles hatalmi jog­körök átadása nem lehet azok segítségére, akik a régi köz­pont bírálata ürügyén magát a Szovjetuniót akarják szét­verni. Óvott attól, hogy az egyik szélsőség helyét egy má­sik vegye át, hogy a hatalmas össz-szövetségi állam helyébe valami bizonytalan felépítésű államalakulat lépjen. Igazát az Európai Közös Piac integrá­ciós törekvéseivel támasztotta alá. Ha már a Közös Piac­bán 1992-re a gazdaság érde­keit szolgáló politikai intéz­ményeket akarnak megterem­teni, akkor erről nekünk sem szabad elfeledkeznünk — han­goztatta. A viták helyett vég­re dolgozni kell a párt egészé­ben, minden szinten — mond­ta befejezésül Mihail Gorba­csov. A harcias Irak Új védelmi miniszter Űj védelmi minisztert neve­zett ki szerdán Szaddam Husz- szein iraki elnök. Az új 'mi­niszter, Szaad Torna Abbasz tábornok az iraki haderők ed­digi felügyelője volt. A fontos személyi változásban •számos megfigyelő az iraki államfő „harciasságának jelét" látja. Az amerikai UPI hírügynök­ség arab diplomatáikat idéz, atoiik utalnak rá, hogy a hősi glóriával övezett új miniszter az öbölválság kezdete óta kö­vetkezetesen kiállt Szaddam Husszein kemény, hajthatat­lan álláspontja mellett. ! Külföldi események jr egy mondatban A magyar Szabó Györgyöt újjáválasztották a Demokratikus Ifjúsági Világszövetség (DÍVSZ) főtitkári tisztségébe tegnap a szervezet athéni közgyűlésén. A A SZU szövetségi kormá­nyának képviselőivel, az Oroszországi Föderáció kormányával elért gazdasági megállapodások nagy jelentőségűek a kétol­dalú magyar—szovjet kapcsolatok történetében, jelentette ki Kádár Béla moszkvai sajtóértekezletén. A A Szovjetuniónak sosem voltak, ma sincsenek olyan tervei, hogy bármilyen for­mában is belekeveredjen egy esetleges katonai konfliktusba az öböl térségében, fogalmazta meg Sevardnadze, a SZU szövet­ségi parlament tagjait írásban tájékoztatva, mert jelenleg Washingtonban tárgyal. A Dr. Baráth Etele kormánybiztos és Wolfgang Sphüssel osztrák gazdasági miniszter benyújtotta Párizsban a kiallÄ^]£-»n«wzi;köii. irodájának az 1995; évi Budapest—Bées ’ wágkialmas “í'Hteteles bejegyzési kérelmet — melyet az iroda llfogadott.' A A svéd parlament megsza­vazta, hogy* Svédbrsz-ái jovőré béhyüjfisá* csafclálközáií Kérel­mét az Európai Közösséghez. A Véglegessé vált, hogy Auszt­riában ismét nagykoalíciós kormány alakul az októberi parla­menti választások nyomán: a Szocialista Párt és a Néppárt . kormányoz együtt. A Francia csapaterősítéseket indítanak út­nak Szaúd-Arábiáfoa december . 15-től. A Peking ismét fel­szólította a tajvani hatóságokat, hogy mielőbb kezdjenek tárgyalásokat az újraegyesítésről. Jegyzet PÉNZTÁRCA-ELMÉLET Csattanás választ adott az elmúlt héten sikertelenül zá­rult GATT-tanácskozás azok­nak az illúzióira, akik a kor­látlanul szabad piacgazdaság­tól varjaik hazánk felzárkózá­sát a fejlett világhoz, s köz­ben példaként Nyugat-Európá- ra hivatkoznak. Éppen ez a Nyugat-Európa volt az, amely a konferenciát teljes sikerte­lenségre kárhoztatta azzal, hogy a legkeményebben ellen­állt a mezőgazdasági támoga­tások radikális leépítésére vo­natkozó követelésnek. Igazolta ezzel azt, hogy valóban nem befolyásolják gazdaságpoliti­káját ideológiai korlátok, je­len esetben a szabadpiac és a liberalizmus ideológiájának korlátái. Arról, hogy a verseny szabadsága érvényesüljön, s a piac minden tőle idegen álla­mi befolyástól mentesen dönt- • son a termelés, az árak, a ke­reskedelem kérdéseiben, halla­ni sem volt hajlandó, De ugyan ki gondolhatta azt komolyan, hogy a Nyugat országait né­hány általunk is gyakran han­goztatott. s mellesleg a mi vi­dékünkön ma különösen nép­szerű jelszó ráveszi arra, hogy tönkretegyék saját farmerjai­kat, akár az amerikai, akár a mag var. akár a többi, áz Euró­pai Közösségen kívüli élelmi­szer-exportőr kedvéért. Hiszen itt sokak számára az életről van szó! Fontos figyelmeztetés lehet­ne ez mindazoknak, akik az el­múlt időszakról szólva annyit emlegetik az ideológia korlát­jait, s köbben nem veszik ész­re, hoav közben úgy belebúj; nak egv másik ideológia nagy- kabátjába, hogv ki se látnak belőle. Mert ha az előző szűk volt, a mostam bőnek látszik. Félő azonban, hogy hiábava­ló lesz ez a figyelmeztetés, mert miért épp erre és most fi­gyelnének fel azok, akik ko­rábban sem gondoltak arra, hogy Kelet-Európa legjobb és Európa egyik legjobb mezőgaz­dasága sem versenyezhet egy az egyben a világ legvédettebb mezőgazdaságával, és „nem elég hatékony, szelektáljon a piac !” felkiáltással tollvonás­sal vonják meg a hazai agrár­szférának juttatott támogatá­sokat, majd a hatékonyság hiá­nyát és versenyképtelenséget emlegetve sajnálkozva emelik tekintetüket az égre a kiáradó tejfolyamok láttán. Az ilyen apró ellentmondások ma több­nyire fel sem tűnnek azoknak, akik csak a gazdaságelméleti tankönyvekre figyelnek a gaz­daság minden mozzanata mö­gött ott áilló ember helyett. Mint ahogy nem tűnik fel az sem, hogy nem a szabadpiaci verseny minél teljesebb kiter­jesztését, hanem éppenhogy korlátozását követelik a bu­dapesti taxisok, amikor meg­fogalmazzák azt az igényt, hogy maximálják a 'kiadott en­gedélyek számát, ők ugyanis tudják, hogy fontosak a gazda­ságelméleti tankönyvek, de a pénztárcájába tekintve is nagy horderejű gazdasági ismeretek­re tehet szert az ember. El kellene ezt tanulni, akár tőlük, akár Nyugattól, ahon­nan úgyis annyi tanács érke­zik manapság. S akkor talán nem igazolódnak a neves ame­rikai közgazdász, Kenneth Galbraith szavai : Nyugatról most Keletre járnak tanácso­kat osztogatni azok, akik saját elméleteiket szerencsére ott­hon nem próbálhatták ki. LeG Egyházi ingatlanok A kormány szerdán megtar­tott rendkívül ülésén törvény- javaslatot fogadott el a volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről —» tá­jékoztatta az újságírókat Lász­ló Balázs kormányszóvivő. A törvényjavaslat lényege: az egyházaktól és a különböző felekezetektöl kártalanítás nél­kül elvett — államosított — ingatlanok jó részét ismét az egyházak kezelésébe adják. A mintegy 10 év alatt meg­valósuló reprivatizációs prog­ram azokat a néhai ingatlano­kat érinti, amelyek egykoron az egyházak hitéletét, oktatói­nevelői, illetve kulturális és egészségügyi misszióját szol­gálták. A tervek szerint azok az ingatlanok kerülhetnek is­mét egyházi kezelésbe, ame­lyek továbbra is ezen funkció­kat szolgálnák. A megvalósítás ütemezésével kapcsolatban a törvényjavaslat indítványozza, hogy az egyhá­zak által igényelt ingatlanok­nak évente legalább 5 százalé­kát juttassák vissza az eredeti kezelőkhöz. Döntés született arról is: az intézkedéseket oly módon, kell végrehajtani, hogy azoknak legalább jövőre ne le­gyen semmilyen költségvetési vonzata. Az előzetes felmérések sze­rint eddig országosan 800 in­gatlant igényeltek vissza. A végső szót azonban a kormány mondja ki az ingatlanlistáról. Fontos tudnivaló az is, hogy a reprivatizációs intézkedések nem vonatkoznak az egyházak egykori földbirtokaira. Lengyel—magyar Külügyminiszteri találkozó Magyarország és Lengyelor­szág tradicionális kapcsolat- rendszerére alapozva a de­mokrácia, a piacgazdaság ki­építésének viszonyai közepette is szoros együttműködést kí­ván kialakítani: olyan koope­rációt, amelynek alakítása független az éppen hivatalban lévő kormányok összetételétől, a pártok erőviszonyától, a po­litikusok személyétől. Ekképp összegezte a magyar—lengyel külügyminiszteri megbeszélé­sek eddigi eredményeit Je­szenszky Géza. LUCÁK A TELI NAPFORDULÓN A gonoszjáró nap riecember 13., Luca napja. A Gergely naptár 1582-es bevezetése előtt az év legrö­videbb napjának tartották, s a téli napforduló gonoszjáró napjának. A boszorkák Luca előesté­jén jártak, ezért a tőlük tar­tók fokhagymagerezdekkel keresztet írtak az ajtókra vé­delem gyanánt. S hogy miért pont Luca napján mozgolód­tak a szellemek? Nos, az első boszorkányok vezérét, vala­mint a boszorkák egyesületé­nek alapítóját hívták Lucá­nak, s így december 13-tól egészen karácsonyig minden napot a sajátjuknak tekinte­nek. Az emberek mindig is ret­tegtek a titokzatos erőktől, a boszorkányoktól. Mint ahogy Vankóné Dudás Juli, Galga- mácsa híres naiv festője visz- szaemlékezésében írja: „Igenis, voltak boszorkák, ők (a szerző édesanyjáék) látták, hallották, tapasztalták, bizonyították a létezésüket. Féltek tőlük, hogy megrontják az egészségüket, elviszik a szerencséjüket, be­tegséget hoznak állataikra, koldusbotra kergetnek egész családokat. Ezt hittel vallották és minden védekezést elkövet­tek ellenük. A védekezés mód­szerét ügy lehetett megszerez­ni, ha valaki ki tudja játszani őket. Érdekes az egész, ne­künk hihetetlen, pedig akár hisszük, akár nem, az elődeink hitték, és szívesen megéltek róla.” I uca tehát igen jelentős napja a varázslatoknak. E napon tilos fonni, varrni, ne is szőjünk, mert ezzel elapasz­tanánk a tehén tejét, hiszen nem kérődzne meg. A szövés ritmusára egyébként is szíve­sen táncra perdülnek a bo-j szorkányok, így mi is óva in­tünk ettől mindenkit. ■.* Galgahévízen aki azt akar­ja, hogy boldog esztendőt ér­jen meg, az a szomszédos por­táról „magához vesz” aprósá­gokat, így például némi szal­mát és homokot. Azokat ott­hon gondosan elássa. No per­sze, a figyelmes házigazda ilyenkor december 13-a táján számbaveszi azt is, mi min­dent adott kölcsönbe, s tapin­tatosan visszaszerez mindent, hiszen e napon a szerszámok­kal mások munkáját is meg- ronthatjuk. Nagymaroson ez idő tájt régebben még a te­henet is megfüstölték — el ne vihessék a tejet. Persze, jelen­tős ez a nap az élet- és sors­fordulók, valamint a szerelmi jóslások és egyéb fondorlatok miatt is: az igazán jó házi­asszony minden szerette szá­mára köteles pogácsát sütni, a még lágy tésztájába libatol- lakat dugni. A tepsiben meg­sütve különösen pontos meg­figyeléseket tehet: akinek po­gácsatolla megég — nos, szo­morú hír — meghal még az évben. Akinek tolla csak pi­rosra sül, annak számára né­mi könnyebbség — csupán csak betegség vár rá. Tehetünk a zsebünkbe, a galgamácsai lányokhoz hason­lóan — Lucadiót. Ezt a kará­csonyi böjt idején kell kiven­nünk, s ha ablakban ülünk, fel is törjük a csonthéjat, s közben szorgalmasan pásztáz­zuk a környéket, ki jár mife­lénk. Éspedig, ha fiatal legény közelít, egyszerű a dolog, mert ő lesz a jövendőbelink. Ha idősebbet látunk meg, akkor csak az ő nevére hallgató — másik illetőre számíthatunk. Készíthetünk Luca-kalen- dáriumot: 12 dióhéjat töltsünk meg vízzel, s a víz párolgásá­ból következtethetünk a közel­gő időjárásra. Tehetünk tá­nyérba Luca-búzát, s attól függően, mennyire zöldell ka­rácsonykor, a jövő évi termés­re következtethetünk. Persze, Luca-gombócot is főzhetünk. Pontosan annyi gombócot gyúrjunk, ahány nap még az ünnepekig hátravan, jelen esetben éppen 12-re van szük­ség. Felírjuk — eladó lányok, figyelem! — a 12 szóba jöhető fiú nevét papírdarabkákra, s beleszúrjuk a nyers tésztába. Mire a megfőtt gombócok a víz felszínére bukkannak, minden kislány kihalász egyet - egyet. S íme a jövendőbeli neve. A Luca-széket úgy kell el- készítenünk, hogy a mun­ka 12 napig tartson. Minden nap csak annyit végezzünk a munkálatokból, hogy művünk pontosan a karácsonyi éjféli misére készüljön el. S ha még a paphoz is elmegyünk meg­szentelésért, a stólát is a nya­kunkba vesszük, s fölállunk a székre, nos, ha mindezt pon­tosan végrehajtjuk, a temp­lomban megpillanthatjuk kör­nyezetünk boszorkáit. De hát ezek a gonoszok igyekeznek — érthető módon ellenállni — a mi székből nyert hatal­munknak. Mi azonban rendel­kezhetünk ellenszerrel. Ha ugyanis mákot szórunk szana­szét, a rosszak ezt kezdik föl­szedegetni, s nem érhetnek utol bennünket. S mivel ez a rájuk szabott tevékenység igencsak időigényes — mi megmenekülhetünk ártó hatal­muktól. Hiszen éjjel egy óra­kor véget ér az ő hatalmuk, idejük lejárt. (fekete) A babonázó asszonyok nagy ribilliót csaptak, szemeteltek, za- jongtak, komoly felfordulást okoztak (Dudás Juli rajza) A városatyák nem verekedtek • A törvényesség őre törvényt sért? • Még a kommunisták sem • A Justitia- terv a gyakorlatban ? SZDSZ -es nagytakarítás Százhalombattán? Verekedtek-e a városatyák Százhalombattán? — Erre a kérdésre próbáltunk keddi számunkban felelni a helyi önkor­mányzat jegyzője, Paróczainé dr. Takáts Erika válasza alap­ján. Csakhogy, mint kiderült, hiba van a kréta körül. Párt­szempontok — melyet ugyan a nyilatkozó tagadott — kevered­nek az ott dolgozók munkájának megítélésébe, netán még arról is szó lehet, hogy a tizenhárom embernek azért mondtak fel azonnali hatállyal, mert nem tetszik a fizimiskájuk. Vagy túl sokat tudnak, vagy túl sokat nyüzsögtek, s okoskodtak. S amo­lyan mindent jobban tud, minden lében kanál típusú embe­rekre az új önkormányzati vezetésnek nincs szüksége. Leg­alábbis erről győzött meg a lapunknak nyilatkozatot adó két érintett: Hujber Jenő, volt műszaki csoportvezető és Jánosi József tanácsos, a volt tanács oktatási és személyzeti csoport- vezetője. Lássuk, mit mond a Százha­lombattán történtekről a leg- érintettebb, Hujber Jenő, aki „sima dührohamot kapott” a felmondólevél láttán, s aki miatt kijött a rendőrség is. — Nem tagadom, ami a ke­zem ügyébe került, virágcserép, apróbb tárgy, az repült. Miat­tam hívták ki a rendőrséget, De nem vittek el, mert nem emeltem kezet sem a polgár- mesterre, sem a rendőrre. Az okozott kár megtérítését vál­lalom. . Visszakérdezek: nem tudott a polgármesterrel beszélni? Tanulmányi szabadságon volt? Mielőtt odaért, fogadta a Ma­gyar Hírlap újságíróját, D. Kiss Jánost, aki az elbocsátot­tak közül azokkal találkozott, akik merték vállalni a beszél­getést, nevüket adták hozzá. Mert a többség hallgat s fél. Hiszen abban a városban lak­nak. Nekem könnyebb, mar- tonvásári lakos vagyok... 0 Milyen indokkal mondtak fel önnek, hogyan minősíti az eljárást? — Nincs szükség a mun­kámra. Mégpedig azonnali ha­tállyal. Pedig november 30-án a testület nem döntött szemé­lyi változásokról, csak a szer­vezet átalakításáról. Olyany- nyira nem volt szó ilyesmiről, hogy utána engedélyt kértem a polgármestertől: másodállás­ra. Egy szóval sem mondta, hogy útilaput kötnek a tal­pamra. Csak visszakérdezett: bírod majd a kettőt együtt, ha esetleg irodavezető leszel ? Ami az eljárást illeti, az minősít­hetetlen. Ahogy a velem együtt elbocsátott idős munkás meg­jegyezte: abban az átkos kom­munista érában sem volt pél­da arra, hogy így bántak el emberekkel. S ezt idézhetem nyugodtan, hiszen soha egyet­len pártnak sem voltam tagja! Etikátlan, ami történt. A jegy­ző most nem győzi hangsú­lyozni, egyszemélyben a pol­gármester döntött... 0 Netán alkalmatlannak minősítették a feladatra? — Ha az lennék, az utóbbi két évben nem emelkedett volna nyolcezer forinttal a fi­zetésem. S így most nem köny­velhetnék el éves szinten a kirúgás miatt majd ötvenezer forint veszteséget. S három gyerek mellett ez nem mind­egy. Az Ybl Építőipari Műsza­ki Főiskolát elvégeztem, külön árszakértői vizsgát tettem. A város műszaki ügyes-bajos dolgait úgy ismerem, mint a tenyerem... Ez is kevés? A szakmában nem tudnak meg­fogni ... Hát kirúgtak! A rendszerváltás kapcsán, az SZDSZ-esek. Mert hiszen a volt MSZMP-tag, ma szabad- demokrata Vezér Mihály kö­tött útilaput a talpamra. De maga a testület is SZDSZ- többségű: az önkormányzat 19 tagjából tizenhármán az SZDSZ, hárman az MDF, ket­ten pedig az MSZP színeiben jutottak be, mindössze egy független van. így aztán ezt az elbocsátást, nagytakarítást az SZDSZ számlájára írom. 0 Állás nélkül maradt? — Nem. Pedig rendszervál­tás történt Martonvásáron is. De ott a polgármester állást ajánlott. A munkakönyvem már megkaptam, azt a négy­havi bért viszont nem, amiről a jegyző beszélt. Tudja, mi szúrja a szemem? Ugyanannak a pártnak a különböző tagjai másként valósítják meg a rendszerváltást. Mert például Demszky — bár SZDSZ-es — nem nagytakarít, míg a bat- taiak igen. Jánosi József, a volt Százha­lombattai Tanács tanácsosa:

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents