Pest Megyei Hírlap, 1990. november (34. évfolyam, 256-281. szám)
1990-11-10 / 264. szám
A helyes életmódról A „Bibliai Iskolák Közössége” tizeinkét előadásból álló sorozatot szervez a helyes életmódról, amelynek kialakításához a Biblia tanácsait hívják segítségül. A minden második hétfőn megrendezésre kerülő előadások után a résztvevők kicserélhetik véleményüket, tapasztalataikat egymással és az előadóval is. Az első témakör címe és időpontja: Az élet és az ember rendeltetése, november 12-én (hétfőn) este 18 óra. Előadó: Egervári Miklósné. lelkész. Az előadássorozat és a beszélgetések állandó helyszíne a ceglédi kaszinó — a művelődési központban. Névadó és bábelőadás A ceglédi helyőrségi- klubban ma, szombaton délután névadó ünnepség lesz. A klub rendezésében november 16-án a honvédségi óvodában Papír- repülő címmel bábelőadást tartanak. Közreműködik Kovács Klára és Cs. Szabó István bábművész. November 18-án közös színházlátogatást szerveznek a budapesti Mikroszkóp Színpadra. November 28-áin a Katalin- napi zenés műsorban fellép Vámosi János, Záray Márta és Pálfy Péter. Á klub kiscsoportjaiba, a nyugdíjasklubba továbbra is várják az érdeklődőket. Az angol és német nyelvtanfolyam mellett népszerű a szerdán- kénti kungfu tanfolyam. Jog- gélyszolgálatot tartanak és kölcsönzési lehetőségeik is vannak. Az adatok mögött emberek is vannak Nem pusztán térkép e táj Csemőieklől hallottam, hogy ha Igazán érteni akarom a falu múltját, jelenét és jövőjét, akkor dr. Kürti Györgyöt keressem meg, a ceglédi Kossuth-gimnázium igazgatóhelyettesét, mert ő tud róla legtöbbet. Tanulmányokat ír, rendszeresen adatokat gyűjt, nevén szólít majdnem mindenkit Csemőben. — Tősgyökeres ceglédi vagyok — mondta a negyvenéves földrajz—biológia szakos középiskolai tanár —, de Cse- mő népesség- és településföldrajzi változásaival sokat foglalkoztam. Erről írtam a doktori disszertációmat. Az adatgyűjtést, feldolgozást később is folytattam. Tavaly jelent meg Magyarország Nemzeti Atlasza, melyben a falutípusok között Csemő tanyavilágáról is van anyag, amit én készítettem. — Láthatóan nagy munkát végzett, de milyen haszna van mindennek? — Lényegében szociológiai térképet készítettem, amely már a családszociológia irányába tart. Fontosnak vélem ugyanis, hogy az ember és a táj kapcsolatát ismerjük. Hogyan alkalmazkodik a tanyasi ember a természethez, és a társadalmi igényekhez, mikor változtat? Tud-e változtatni? E térkép ügyében 49 tanyát jártam végig a zöldhalmi bolt környékén, 16-féle paramétert használtam — ennyiféle adatot gyűjtöttem —, s azok alakulását is követni fogom. Ezért vállaltam népszámlálást a tanyavilágban. A számok mögött emberi sorsokat van módom megismerni, s ez számomra emberi és szakmai élmény is egyszerre. — Elmondaná, hogyan „kóstolt bele”, milyen előzményei, majd állomásai voltak ennek a „szociológiai mélyfúrásnak”, amelynek során szinte csemői lett? — Középiskolásként országos tanulmányi versenyen 7. helyezést értem el, Cegléd mezőgazdasági földrajzáról ír. tam a dolgozatban. így aztán nem agráregyetemre, hanem tanárképző főiskolára jelentkeztem földrajz—biológia szakra, Szegedre. Tudományos diákkörben „Cegléd munkaerővonzása” című dolgozatom nyert országos díjat. Szak- dolgozatomban már a Szeged környéki tanyákról írtam. Amikor végeztem (1972-ben), Csemőn kerestek erre a szakpárosításira tanárt, a felső járási iskolába, amelyik a Soós- telepi iskolához tartozott. Akkoriban csak a Balla-dűlőig ismertem a járást, öregapámnak volt ott szőlője. Apámmal mentünk ki, nekem tetszett a hely. ö csak annyit mondott: „várd meg, fiam, az első telet”. Kilencféle tantárgyat tanítottam, még helyettesítettem is Hantházán. Gyalog, kerékpárral jártam át. A szolgálati lakásomban a tanács elhelyezett egy televíziót, hogy a környékbeliek is nézhessék. Sokan jártaik ezért oda, közben megismertem, megszerettem a tanyasiakat. Nyilván ezt látva neveztek ki hamarosan közművelődési igazgatóhelyettesnek. Mindenképpen kellenek példák Valósítsa meg saját egyéniségét Példaképek. Bennünk élnek. Némiképp az Iránytűt jelentik számunkra. Többnyire titkoljuk őket. Mert nemigen divat, anakronisztikus. Sőt, egykor nem volt tanácsos bevallani. Van-e példaképnevelés az oktatási intézményekben? Egyáltalán fontos-e? Erre kerestük a választ pedagógusokkal és diákokkal. nem egy feladat. Folyamatos munka — elsőtől a nyolcadik osztályig. A különböző órákon. Beszélgetünk — bármiről. Mi a gyerek véleménye? Elmondja. Megvilágítjuk a jó és rossz oldalát. Nem kényszerítünk rá semmit. Idővel tisztázódik benne minden. A tanulók igen zárkózottak voltak a korábbi években. Ritkán vallották be, hogy van példaképük. Egyébként szinte mindegyik szeretne hasonlítani. Nehezen beszélnek róla. Itt kellene nyitni nevelőnek, diákoknak. Közelebb kerülni egymáshoz. Igen fontos a példakép. Az elsősök például úgy néznek a tanító nénire, mint egy szentre, sérthetetlen valakire. Számukra ő az ideál. Jó lenne, ha ezt tovább is vihetnénk, a felsőbb osztályokba. A Kossuth-gimnázium két negyedikes diákját is meghallgattuk. P oly hős Csaba: — Tulajdonságokban kellenek a példaképek. Ebben van komoly szerepük a tanároknak, ök mutathatnak bizonyos magatartási és viselkedési normát. Azt viszont nem érzem, hogy ennek feltétlenül egy emberhez muszáj kötődnie. Mindenki valósítsa meg a saját egyéniségét. Lakatos Krisztina: — Az az igazság, hogy az előttünk lévők más helyzetben voltak. Olyat keresnék, akinek ugyanaz a gondja, mint nekem. S azt miként oldotta meg. Fontos lenne a példakép, de furcsa módon nem divat. Polyhos Csaba: — A tömegkommunikáció sztárokat is csinál. Nem mindenki vevő erre. Ezt szeresd! Van, aki elfogadja, más nem. Ez egy felszínesebb dolog. Lakatos Krisztina: — Régebben Albert Schweitzert tiszteltem a legjobban. Most pedig Steffi Gráfot. Nem sportolok — a kitartása tetszik. Persze nem az a tudat él bennem, hogy ő a példaképem. Egyszerűen becsülöm az elszántságát. Polyhos Csaba: — Eddig sokan hatottak rám emberségükkel. Végül is az én belső önBéres Károly (Erkel-zeneis- kola igazgatója) : — Téves az a hiedelem, hogy a mai ifjúságnak nincsenek példaképei. Ha csak a politikai áramlatokra gondolok... A húszon- és harmincévesek nemzedékének is vannak. Ám eddig nem merték elmondani. Most, hogy megkapták a lehetőséget, kiderült, mennyire képzettek, és a példaképeik sem akárkik. A zeneiskolában — az egyéni foglalkozásokból adódik — hatákonyabban valósul meg a példaképnevelés, mint más oktatási intézményekben. Növendékeik többségének a tanár lesz az első számú. Egy osztályközösségben, ahol többen tanítanak, ez megoszlik. Napestig sorolhatnánk a tisztelt muzsikusokat: Beethoven, Mozart, Haydn... Érdekes, hogy a tanulók zömében a fiatal előadóművészek vagy a ritka tehetséges mai zeneszerzők közül — akik a tévében, esetleg élő hangversenyeken kerülnek közelebb hozzájuk — választanak ideált. Sokan Leonard Bernsteint tartják példaképüknek.- Mert ő tudta az ifjúsághoz legközelebb hozni a zenét — a szuggesztív egyéniségévéi. Mindenesetre példaképek nélkül igen nagy baj lenne. Döntően meghatározhatják — legalábbis nálunk, a muzsikában — a tanítvány teljesítőképességét. Egyáltalán nem biztos, hogy ennek tizenöt-tizenhat éves korig törvényszerűen ki kell alakulnia. Van egyfajta irány. De igazából az ember a húszas, harmincas éveiben értékeli, ki is volt az a személyiség, aki az ő érdeklődési körét, pályaválasztását óhatatlanul befolyásolta. Nagygyőr Árpád (Táncsics- iskola igazgatója) : — Rendkívül fontos a példaképnevelés. S a. nevelésen van a hangsúly. Tehát nem egy személyt akarunk példaképül állítani. Hanem a tanulók igényét olyan szintre emelni, hogy bárkit választarwk — szülőt, pedagógust vagy ismert személyiséget —, az elfogadható legyen. Voltaképpen e választást kívánjuk irányítani. Ez törvénye szabja meg, hogy ki áll hozzá közelebb. Ha konkrét személyt kellene mondanom, Pilinszky. Az ő gondolat- és érzésvilága érintett meg a legjobban. Mindez még nem teljesedett ki bennem, de szeretném, hogy jó irányba fejlődnék. Lakatos Krisztina: — Ha valaki előtt nincs példa, az baj. Hogy nem egy személyt választ ideálként, az nem gond. Polyhos Csaba: — Mindenképpen kellenek minták, amelyekkel építkezni lehet. Valójában igen kevés a nevelőmunka. Sajnos, sokan vagyunk, nem lehet személyenként foglalkozni. Mivel rengeteg tananyag zúdul ránk. Ezért az ember oda orientálódik, ahol van egy tanáregyéniség, aki hitelesnek tűnik, felkelti benne az érdeklődést. És persze sugározza a tantárgy szeretetét, a gondolkodást. F. F. — Hogyan alakult ezután a pályája? — Az egyetemi szakdolgozatot is megírtam közben, maijd 1974-ben hívtak jelenlegi munkahelyemre. Félévig még kijártam Csemőre, végig vittem az osztályomat. Abban az évben, decemberben megnősültem, a feleségem is itt tanít a gimnáziumban. Házasságunkból két lányunk született. Szakmai téren 1981-ben jött egy fordulat: ekkor készítették a „Cegléd története” című monográfiát. Tóth József, az MTA Földrajztudományi Intézetének egyik vezetője kért tőlem segítséget. Ennek során említettem meg Csemőt, mint különleges tanyás falutípust. Ö arra biztatott, hogy dolgozzam fel. Segítségével egyéves ösztöndíjat kaptam, ami havi 500 forintot jelentett akkor. Végigdolgoztam egy évet, szociográfiai felmérést készítettem. „Népesség és településföldrajzi változások Csemő területén” címmel adtam be a dolgozatot. 1983. júniusában sikeresen megvédtem a doktori disszertációt. Azóta sokan hivatkoznak az abban szereplő adatokra. felhasználják kutatásaik során. Ez így van rendjén. Magam részt vettem, előadást tartottam tavaly a kecskeméti országos tanyakonferencián. Az ott elhangzott anyag megjelent egy gyűjteményben. Írtam egy módszertani füzetet középiskolai földrajztanárok részére a földrajzi övezetek tanításához. De legbüszkébb mégis az országos középiskolai tanulmányi versenyen elért eredményeinkre vagyok. Tizennégy év alatt 40 tanítványom írt dolgozatot, közülük fele a legjobb 25 közé jutott országos sziten. — Ki volt legnagyobb hatással életének, tevékenységének alakulására? — Apám a közgazdasági szakközépiskolából ment nyugdíjba. Ö volt az utolsó polgári iskola igazgatója Cegléden, most írta meg az erről szóló helytörténeti kiadványt. Itt a városiban sokan ismerik helyi sporttörténeti munkáit. Rendkívüli türelemmel tudj bogozgatni az események szálait — talán e tulajdonságából örököltem én is. Egyébként sok ember különböző erényei voltak rám hatással. Például Úcsai tanár úr — már 83 éves — szakma iránti ügybuzgalma, vagy dr. Megyeri Já nos főiskolai tanárom pon tos, kristálytiszta logikája. Ná- nási Miklós — szintén a főiskolán — azt tartotta (én is úgy vélem), hogy pedagógusnak lenni egy életforma. Állandó nyitottság, a tudás átadásának örökös izgalma nélkül ' nehezen megy. Mindig mélyebbre és mélyebbre szeretnék hatolni, ezért tartok ki Csemő mellett. Tóth Ferenc Cserélik a szegélykövet A mozgáskorlátozottak és a gyermekkocsit toló kismamák közlekedését segíti a Széchenyi és Rákóczi út kereszteződésében a járda szegélyköveinek kicserélése. A munkát a közúti igazgatóság ceglédi üzemmérnökségének dolgozói végzik el (Apáti-Tóth Sándor felvétele) Részvénytársasággá a lakú Itak önállóság, piaci szabályok A fővárosi központú Fantázia Kereskedelmi Vállalat az idén január elsején részvény- társasággá alakult át. Emellett betéti társaságot, kft.-t is létrehoztak, és egy megfogyatkozott központ is megmaradt. Korábban jövedelemérdekeltségi formában működtek, de eljárt felette az idő. Ugyanis a jól menő boltok nyereségéből támogatták a gyér forgalmat lebonyolítókat. A korábbi Fantázia vállalathoz Cegléden hat üzlet tartóAnnyi, mint bízni a jövőben Gyümölcsfát ültetni annyi, mint bízni a jövőben. S noha az ára borsos, itt az ideje az őszi telepi tésnek (Apáti-Tóth Sándor felvétele) zott. Ebből csak három — a legjobban működő — bolt került át a részvénytársaságba: a városháza épületében működő 2101-es ruházati bolt, a Szabadság téri divatárubolt és november elsejétől a Kossuth téri ajándékárubolt. Az egyik legismertebb üzlet a városházi, melyben öten dolgoznak. Vezetőjük az a Keszthelyi Sándor, aki 41 éve itt kezdett tanulóként, és soha másutt nem volt kereskedő, s szinte az egész város ismeri. Szívesen belementek a részvénytársasággá alakulásba, mert úgy vélik, hogy anyagilag jobban megtalálják a számításukat. Az üzletvezető például 240 ezer forint értékű részvényt jegyzett, melyből 60 ezret kellett befizetnie, a többit az eltöltött évtizedek alapján az rt. megelőlegezte számára. Aki még nem dolgozik a cégnél egy éve, az nem szállhat be az üzletbe. Teljes önállóságot kaptak az árubeszerzésre, az árakat is önmaguk alakítják a kereslet-kínálat piaci törvénye alapján. Érdekeltek a gyors, pontos, udvarias kiszolgálásban, mert ezáltal növelhetik a szőnyeg, a paplan, a ruha, a terítő és sok más cikk forgási sebességét. Az rt. az idén 58 napos forgási sebességet kért az üzlettől. Negyedévenként az alábbiak szerint alakult: 37—60—46 nap A sebesség növelésével a bolt eddig 64 ezer forintot nyert vissza a banktól. Az árukészletet sem növelik a végtelenségig és kétmillió forintnál megállnak. Az üzlet idei terve 18,5 millió forint elérése. Mindezt 33-50 százalékos árrésszinttel kell produkálniok. Ha minden az elképzelések szerint alakul, akikor az év végén két és fél millió forint nyereséget könyvelhet el a Kossuth Ferenc utcai népszerű bolt. (r. i.)
