Pest Megyei Hírlap, 1990. november (34. évfolyam, 256-281. szám)
1990-11-09 / 263. szám
2 1990. NOVEMBER 9., PËNTEK KüifëBdS esentséi«f®ls egy meiHSatbai» Ro Te Vu dél-koreai elnök tegnap Szöulban fogadta a hivatalos látogatáson ott tartózkodó Boriszav Jovics jugoszláv államfőt. A Washington két újabb teljes harckocsizó hadosztályt és katonák újábtr tízezreit küldi az öböl térségébe — jelentették az amerikai tévéhálózatok. A Az SZDSZ véleménye szerint a magyar kormányt jelentősen át kell alakítani, a jelenlegi koalíciós formulát azonban alapul véve — jelentette ki Bonnban Kiss János, az SZDSZ elnöke, aki küldöttség élén a Németországi Szociáldemokrata Párt meghívására tartózkodik a német kormányzat székhelyén. A Az ENSZ Biztonsági Tanácsa felújította ) a vitát a megszállt területeken élő palesztinok helyzetéről. A Egy izraeli tisztet megölt csütörtök hajnalban egy, a jordániai—izraeli tűzszüneti vonalon behatolni igyekvő kommandó a Jordánon túli Jerikó közelében. Kohl—Mazowiecki találkozó Az Odera-Neisse határ végleges Tegnap délelőtt az Odera menti Frankfurtban került sor a német és a lengyel kormányfő egynapos hivatalos találkozójára. A tárgyalások középpontjában a két ország közös határát végleg szentesítő határszerződés, továbbá a kétoldalú együttműködést, a turistautazásokat, a német és a lengyel fiatalok kapcsolatait rögzítő megállapodás állt. A legfontosabb kérdésben kompromisszumot hozott a német és a lengyel kormányfő találkozója: az Odera—Neisse határ végleges és sérthetetlen jellegét rögzítő határszerződést még novemberben aláírja a két ország külügyminisztere, ám annak parlamenti jóváhagyására és ratifikálására csak jövő év februárjában kerül sor. Mint Helmut Kohl és Tadeusz Mazowieczki csütörtök délutáni közös sajtóértekezletén elhangzott, a felek egyenlő horderejűnek tekintik a határ- szerződést és a jószomszédi viszonyról, valamint a kétől-, dalú együttműködésről kimunkált szerződést. A választások miatti törvényhozáfSi cgAÚlk következtében azonban végleges formába öntésük csak január végén történik majd meg. Ezután kerül a két dokumentum a lengyel parlament, ' illetve a szövetségi gyűlés és a szövetségi tanács elé. Mint Kohl mondotta, igen erősen reméli — és erre fogja kérni a német törvényhozást —, hogy február végére a parlament is jóváhagyja a fontos szerződéseket. A bonni kormány hálája jut alkalmasint kifejezésre abban az ígéretben, hogy az emberi kapcsolatok és az utazások megkönnyítése érdekében még novemberben megszüntetik a vízumkényszert a Németországba látogató lengyel állampolgárok számára. . Ezenkívül a határ menti körzetekből német üzemekbe dolgozni járó lengyel vendégmunkások is további könnyítésekre számíthatnak. Az Odera folyón átívelő híd elviselhetetlen zsúfoltságát enyhítendő, a német fél úgy határozott, hogy a Berlint Varsóval összekötő majdani autópálya építését már jövőre elkezdik. A lengyel miniszterelnök állást foglalt amellett, hogy a német—lengyel határ ne legyen újabb mezsgyevonal a földrész gazdag és szegényebb országai között. Üdvözölte a kancellárnak azt a kezdeményezését, hogy ugyanolyan ifjúsági szerződést kössenek Lengyelország és Németország között, mint amilyen harminc évvel ezelőtt jött létre Fran- . ciaorsgág és az NSZK között. Ss vardnadie—Baker Csak négyszemközt Négyszemközti megbeszéléssel csütörtökön Moszkvában megkezdődtek a szovjet —amerikai külügyminiszteri tárgyalások. James Baker szerdán érkezett rövid munkalátogatásra a szovjet fővárosba. s Eduard Sevardnadzé- val folytatott tárgyalásait követően, csütörtök este fogadta őt Mihail Gorbacsov szovjet államfő. Baker ma Londonba repül tovább, majd a Közel- Keleten tesz körutat. Szovjet sajtóértékelések szerint Baker megpróbálja tisztázni azt is, hogy Moszkva támogatná-e a Biztonsági Tanácsnak egy olyan határozatát Irakkal szemben, amely az ENSZ-alapokmány 42. cikkére épít. (Ez lehetővé teszi erőszak alkalmazását is az ag- resszor ellen, amennyiben más intézkedések nem vezettek eredményre.) Sevardnadze valószínűleg december elején utazik Washingtonba, hogy a hadászati támadó fegyverzet csökkentéséről tárgyaljonNem voksokat vettek a segéllyel Táplószelén A vesztes bosszúja THATCHER, A BOSZORKÁNY Thatcher brit miniszterelnök parlamenti beszédére válaszolva igen különös hangot ütött meg szerda este az iraki tájékoztatási miniszter. Latif Na- szif Dzsaszem megvetését és sajnálatát nyilvánította a „vén boszorkány’* iránt, aki — mint mondotta — megszállottsága, testi és lelki kiegyensúlyozatlansága és őrült hisztériája következtében képtelen a felelősségteljes politikai tevékenységre. „Az ördög kényelmes szállást talált ebben a nőben, aki a harci dobok szüntelen püfö- lésével bizonyítja beszámíthatatlan voltát” — mondta a miniszter. Bagdad „bírálatát” Thatcher asszony azzal vonta magára, hogy kijelentette: Szaddam Husszein „vagy kivonul Ku- vaitból, vagy szövetségeseinkkel érövei eltávolítjuk”. ! Gorbacsov Németországban Kelet ügyvédjeként rr //' Ma, pénteken, pontosan eg\ évvel a berlini fal megnyitása után Németországba látogat Mihail Gorbacsov szovjet elnök. A látogatás középpontjában a jószomszédságról a partneri viszonyról és az együttműködésről szóló német —szovjet alapszerződés aláírása áll, de hosszú távú gazdaA Dél-Pest Megyei ÁFÉSZ (Cegléd) pályázatot hirdet a Jászkarajenö, Néphadsereg út 85. sz, alatt levő, 338 m- alapterületű, újonnan létesített ABC Áruház üzletvezetői munkakörének betöltésére A munkakör betöltésének feltételei:- szakirányú középfokú végzettség vagy legalább boltvezetői képesítés- nyolcévi kereskedelmi és legalább ötévi vezetői gyakorlat- erkölcsi alkalmasság. Az elvárt áruforgalmi követelmény: legalább havi 2 millió forint. Az egység tervezett létszáma, vezetővel együtt: 8. Tervezett nyitva tartási rend: nyújtott műszak, vasárnapi nyitva tartással. A pályázathoz mellékelje a pályázó- részletes önéletrajzát- a megnyitandó új egység működésével kapcsolatos üzletpolitikai elképzeléseinek leírását. A pályázatokat november 20-áig lehet benyújtani a munkavállalási osztály vezetőjének. A borítékra írják rá: Pályázat, saját kezű felbontásra. A pályázattal kapcsolatban további felvilágosítást ad Illés Tiborné, a munkavállalási osztály vezetője. A benyújtott pályázatokat bírálóbizottság bírálja el, november 25-éig. A döntésről a pályázók levélben kapnak értesítést. A pályázatokat bizalmasan kezelik. A munkakör várhatóan december 5-étől tölthető be. sági megállapodás aláírása is várható. Konkrét pénzügyi segítségről, hitelekről ezúttal nem esik szó, hisz Bonnban joggal mutatnak rá, hogy az idén már megszavaztak Moszkvának két, összesen nyolcmilliárd márkás hitelt. Ezenkívül Bonn tisztán 12 milliárd márkával járul hozzá a Kelet-Németországban állomásozó szovjet csapatok fenntartási, kivonási, valamint a tiszti családok és a sorkatonák hazai beilleszkedési költségeihez, szakmai átképzéséhez. Bonnban zokszó nélkül nyúlnak a zsebükbe, honorálva a Szovjetuniónak azl; a gesztusát, hogy háttérbe szorítva a háborús traumát, hozzájárult Németország újraegyesítéséhez és ahhoz is, hogy az egyesült ország a NATO tagja legyen. Mint a német kormányzat székhelyén mondják, a nem jelentéktelen összegekkel saját jövőjükbe ruháznak be, Németországnak is érdeke, hogy Kelet-Eurppa és a Szovjetunió belső helyzete stabilizálódjon, az összeomlás Németországra nézve is beláthatatlan következményekkel járna. Mint kormányzati körökből hírlik, Helmut Kohl kancellár a megbeszéléseken nyomatékosítani kívánja, hogy Németország „a Kelet ügyvédjeként a konkrét segítségnyújtáson kívül a térség érdekében hallatni kívánja szavát a nem' zetközi gazdasági-pénzügyi szervezetekben. Megkülönböz tetett figyelmet szentelnek majd az öbölválságnak, de áttekintenek egyéb témákat is. A kétoldalú kapcsolatokban a Gorbacsov-látogatás, a szerződések aláírása új korszak beköszöntét jelzi, hangsúlyozzák Bonnban. Szóba kerülhet ezenkívül a Szovjetunióban élő, s autonóm területtel nem rendelkező németek sorsa és szovjet zsidók németországi befogadásának a kérdése. Gorbacsov találkozik Richard von Weizsäcker szövetségi elnökkel és a legfontosabb pártok vezetőivel is. Tápiószelén. mint ahogy az ország falvainak igen jelentős részében, a rendszerváltás nem személyekhez kötötten ment végbe. Hogy valamennyi tanácselnökből polgármesterré lett régi vezető alkalmas-e az önkormányzati rendszerben egy-egy település irányítására, majd az idő dönti el, megválaszt ásuk törvényességét, legitimitásukat megkérdőjelezni azonban nem lehet. — Mégis van, aki megpróbálja — mondja Molnár János, a tanácselnökből lett polgár- mester. — Az előzményekről annyit, hogy négy jelölt indult a polgármesteri helyért. Egyik vetélytársam, Majoros Tibor több helyi párt támogatását élvezte, és kettőnk között valóban szoros volt a verseny. A harmadik egy függetlenként induló pedagógus, Földi László lett. aki jelöltünk a megyei közgyűlésbe. Ügy tűnik, hogy az utolsó helyen végzett Faragó Sándor azonban képtelen beletörődni a vereségbe, és a legvadabb rágalmakat terjeszti rólam. — Nevezetesen, hogy ön a szeptember 20-ai választás után magas, négy-ötezer forintos rendkívüli segélyeket utalt ki cigányoknak, honorálva ezzel az önre leadott szavazatokat. Mi az igazság? — Például az, hogy négy-ötezer forintos segélyeket soha sem fizettünk. Az viszont tény. hogy a rendszeres szociális segélyben részesülő személyek általában a hónap első napjaiban veszik fel a pénzt. így volt ez a szeptember 30-ai választást követően is, így van évek óta, mert ez volt a rend a tanácson. Tehát nem a rám adott voksokat háláltam meg. Annál- inkább sem. mert a gefolytaim -toete-nés-razcrfr ar-irws emberek; akik október elsején- máwtdikán fèltMéftfek a íhaxil máfisan kétezer-ötszáz forintnyi pénzecskéjüket, évek óta minden hónapban így tesznek hónap elején. — No. és a cigányokkal mi a helyzet? — A segélyben részesülök mintegy negyven százaléka cigány — válaszol Molnár János. — Ám a pénzt nem nemzetiségük, hanem szociális helyzetük, rászorultságuk miatt kapják. Ez utóbbit pedig nagyon alapos szakigazgatási vizsgálatnak kell bizonyítania. — Faragó Sándor szerint a rendkívüli segélyekkel is az önre adott voksokat akarta meghálálni egyeseknek. — Már említettem, hogy nem vettem részt az elosztásban. Arra azonban nagyon vigyáztam, még a gyanú árnyéka se eshessen rám. Ezárt már a választási kampány kezdete előtt felfüggesztettük a rendkívüli segélyek kiutalását. Nehogy valaki azzal vádolhasson. hogy a tanács pénzén vásárolok szavazatokat. Nem tudhattam, mit hoz a választás eredménye, s amikor arról döntöttem, hogy indulok, még nem tudtam, hányán szállunk ringbe a polgármesteri helyért. De jelöltettem magam a képviselő-testületbe is. Ugyanis nem csak a sokak szerint hatalomnak tartott — általam viszont szolgálatnak tekintett — polgármesterség vonzott. Hanem szívesen dolgoztam volna ezért a településért, mint egyszerű önkormányzati képviselő. — Hogyan érintette a ve- télytársa rágalma? — Mit mondjak, nagyon rosszul. Nem vagyok teljesen egészséges, és megviselt a dolog. Elösorban azért, mert alattomosan és kivédhetetlenül ért. Amilyen öröm volt. hogy a szeletek nagy többsége bizalmat szavazott nekem, s ezzel tulajdonképpen visszamenőleg elismerte, értékelte a faluért végzett munkámat, annyira bántott ez a támadás. Az emberek ugyan azt mondják, tegyem túl magam a dolgon és úgy könyveljem el, ahogyan ók: vagyis, hogy vetélytársam nem tud veszíteni. Ennek ellenére sajnálom, hiszen a másik két polgármesterjelölttel tudok és szeretnék is együtt dolgozni, mert úgy érzem, az olyan embereknek, akik több száz szavazatot kaptak a választáson, igenis helyük kell, hogy legyen Tápió- szele vezetésében. Ügy tűnik azonban, hogy Faragó Sándor kevesebbel, mint a polgármesteri poszt, nem érte be. Móza Katalin Vicsotka azt hitte... (Folytatás az 1. oldalról.) A megdöbbentő nyilatkozatot először kínos csend, majd egészen a becsületsértés határát súroló veszekedés követte, de végül is a tulajdonosok többsége titkos szavazással áldását adta az üzletre. Természetesen azonnal megindult a találgatás, honnan van egy egyszerű „mezei” újságírónak ilyen hatalmas vagyona, s ha neki esetleg nincs, honnan szerezte a pénzt a éSOÜiáJStetleg valamelyik mánypart (leginkább a kisgazdákat emlegetik) számára vásárolt volna lapot, bár kétségtelenül szokatlan, hogy valaki egyszerű megbántottság okán költené arra, hogy megregu- lázza volt főnökeit. Természetesen az ügyben megkérdeztük volt kollégánkat, Vicsbtka Mihályt is, aki meglepetésünkre ingerülten utasította vissza az informálást, sőt — újságírótól szokatlan módon — sajtóperrel fenyegette. meg munkatársunkat. Nem értettük az okót. Aki jó üzletet köt, azzal áltálában madarat lehet fogatni. Csak később derült ki, hogy volt kollégánk, pályatársunk, Vicsotka nem repdeshet, mint a madár — mert palimadár. .Csütörtök késő este lakásán sikerült elérnünk Nagy Imrét, a Vállalkozásszervező Kft. egyik tulajdonosát. Mint ismeretes, ez a kft. kapott megbízást arra, hogy egyes korábban a Szocialista Párt tulajdonában levő lapok privatizálását szervezze. Így jelenleg ez a kft. a tulajdonosa a Vasárnapi Híreknek is. Nagy Imre lapunk számára elmondta, hogy a vasárnapi hetilap alapítói, illetve tulajdonjogából ! eddig még egy százaléknyit sem engedtek át, illetve adte^k . el senkinek sem. A Vasárnap. Kft., amelynek 60 százaléknyi üzletrészét Vicsotka Mihály 12 millió forintért most megvásárolta korábbi tulajdonosától, az Unió Kft.-től, csak a láp kiadását végzi a lapalapitók megbízása alapján. Erre vonatkozóan azonban a laptulajdonos és a kiadó között semmiféle hosszabb távra érvényes szerződés nem létezik. Ügy tűnik. Vicsotka Mihály — bár lapot akart vásárolni — végül is csak egy kiadót vett meg 50 százalékos felárral. Ez pedig manapság, amikor kiadóból sok, jól működő, eladható lapból viszont igen kevés van, talán nem is olyan jó üzlet. (B. Cs. J.) A polgármester és az önkormányzat legitim Még egyszer a piliscsabai választásokról A piliscsabai választási bizottság tagjai helyreigazítási kérelemmel fordultak lapunkhoz. Megfogalmazásuk szerint a Pest Megyei Hírlapban október 9-én megjelent cikkben közöltekkel szemben a való tények: Pilisosabán az önkormányzati választás alkalmával leadott szavazatok számlálása a választási bizottság részéről hiba nélkül történt meg. Ezzel kapcsolatban kifogás nem érkezett a választási bizottsághoz. A választási bizottság által tanúként meghallgatott Sasvári Bélát nem vádolta sem csalással, sem okirathamisítással, de magyarázatot kárt arra vonatkozóan, hogy a kampánycsend bejelentéséről szóló ívet aláíró 9 személy közül egyesek miért nyilatkoztak úgy, hogy nem tudták, mit írtak alá. Csiziné Varga Katalin, a választási bizottság elnöke nem tagadta meg az újságírói tájékoztatást, csupán idő előttinek találta az információ adását, figyelemmel arra, hogy az ügybén a vizsgálat még tartott. A választási bizottság a törvény rendelkezéseinek megfelelően járt el a kifogás megvizsgálása során, s a rendelkezésre álló adatok értékelésével hozta meg döntését. A választási bizottság nem vonta kétségbe az általa meghallgatott egyes személyek beszámítbatóságát, sem szavahihetőségét. •k Szerkerztőségünk a választási bizottság igényét csak részben tartja jogosnak. Álláspontunk a követtkező: A hivatalos végeredményt valóban senki nem kifogásolta. Itt a cikk megfogalmazása esetleg félreérthető. Tény ugyanakkor, hogy a számlálás során „kiszivárgó” eredmények alapján volt, aki már gratulált Sallai Sándornak. Ő azonban végül mégsem jutott be. Szó szerint nem esett szó csalásról és hamisításról, de a választási bizottság október 5-i határozata így fogalmaz: ..az aláírásokat gyűjtő személy részben tévesen, részben hiányosan informálta az aláírókat, illetve visz- szaélt azok bizalmival és állapotával”. A választási bizottság elnöke október 6-án minősítette „idő előttinek az információ adását, figyelemmel arra, hogy a vizsgálat még tartott”. Ezzel szemben a választási bizottság határozatának kelte október 5. A választási bizottság döntésének törvényességét a Pest Megyei Hírlap újságírója nem kívánta minősíteni. A határozat — mivel az előírt határidőn belül senki nem támadta meg — törvényes. Ennek ellenére fenntartjuk azon véleményünket, hogy az eljárás lehetett volna körültekintőbb. A választási bizottság ugyanis a 31 aláíró’ közül csak 10 főt hallgatott meg, és nem is próbálkozott az állítólagos „terjesztők” kikérdezésével. Lapunk egyébként nagyra becsüli a választásokon közreműködő társadalmi bizottságok tagjainak értékes tevékenységét. Vonatkozik ez a piliscsabai i>álasztási bizottságra is. Kritikai megjegyzésünket (a jelzett korrekciókkal) azonban ezzel együtt is fönntartjuk. Szó sincs ugyanakkor arról, — és ezt egyébként cikkünkben sehol nem is állítottuk, még csak nem is utaltunk rá —, hogy a piliscsabai választás törvényességét kétségbe vonnánk. A leginkább a jövőre nézve tanulságos vita ellenére Piliscsabának jogilag legitim önkormányzati testületé és polgármestere van.
