Pest Megyei Hírlap, 1990. november (34. évfolyam, 256-281. szám)

1990-11-09 / 263. szám

PEST MEG VEI POLITIKAI NAPILAP XXXIV. ÉVFOLYAM, 233. SZÁM Ara: 5,80 forint 1990. NOVEMBER 9., PÉNTEK Dömpingáron jön az alkatrész Tápegységek a kis tigristől A hazai iparvállalatokhoz és. szövetkezetekhez képest gazdasági és piaci pozíciót tekintve kedvezőnek ítélte meg jövőbeni vegyes válla­lat alapításának lehetőségét a budaörsi Textil és Elekt­ronika Ipari Szövetkezet műszaki vezetője, Regös Pál. Különösen nagy fantá­ziát látnak a cégnél a biz­tonságtechnikai és környe­zetvédelmi berendezések készítésében német partne­reikkel. Hazánkban is fo­gódzkodót találnak az ipari elektronikával foglalkozó kft.-k és a különböző ' ve­gyes vállalatok. A budaör­sieknek egyes neves angol céggel is előszerződésük van már, ipari elektronikai be­rendezések gyártására. Ha a vállalkozás kezdéséhez már minden szükséges esz­köz, és hivatalos okirat ren­ZACEEA KERÜLTEK AZ ÉKSZEREK A tó nem rejtett aranyat Arany ékszer a halak között címmel tudósított laptársunk, a Mai Nap arról: betörők a pilisvörösvári 5-ös számú tó mélyére rejtették a szent­endrei Equs Kft. ékszerüzleté­ből 198Ő. november 21-én zsákmányolt hétkilónyi arany ékszert, amit könnyűbúvárok november 6-án a felszínre hoztak. Mint Bujáki András őrnagy a Pest Megyei Rendőrkapi­tányság munkatársa lapunkat tájékoztatta, a tó egyetlen gramm aranyat sem rejtett. Valóban kiemelték a páncél­szekrényt. amiben eredetileg az Equs őrizte az ékszereket, s amely annak idején ugyan­csak nyomtalanul eltűnt. A fővárosi III. kerületi Rendőr­kapitányság nyomozói egy sorozatbetörés elkövetőit: Schiller Zoltánt és Sarkadi Attilát elfogták, akik beval­lották, hogy ők fosztották ki annak idején a szentendrei ékszerboltot. De a tóba csak az üres páncélszekrényt dob­ták. A zsákmány egy részét eladták, másik részét elzálogo­sították. ga. j. AZ ÁR ELUN ÚSZVA MÜÜZMT Vihar dúl a faluban. A lakosság körében is, a három orvos és a képviselő-testület között is, A testület ugyanis úgy döntött, hogy a nyugállo­mányba vonuló doktor helyét nem töltik be. Az indok: a fogyatkozó lakosságszám nem indokolja. Elég két orvos is. Valaki azzal hozakodott elő, hogy annak idején — 1945 előtt — egy orvos sem volt a településen, hanem körorvos járt ki, mégis ele­gendőnek bizonyult. No persze, elegendőnek. Az akkor ott élőknek ugyanis még a tíz százaléka sem volt biztosított. Most meg mindenki az. Ma a megyében háromszor annyi orvos dolgozik — ha tízezer lakosra vetítjük számukat —, mint amennyien tették a dolgukat 1930-ban. Mégsem elég. Illetve, ha ezt az említett új történetet néz­zük, akkor lehet, hogy itt-ott soknak találják a kör­zeti orvosoknak a létszámát?. Megtörténhet. Áz egy-egy körzetre elosztott lakossági lélekszámban a megyén belül tetemesek a különbségek, amint a megyék között is hasonló a helyzet. Pest megye ilyen tekintetben sem élvezett előnyöket... Elkel­ne tehát még jő néhány doktor, ám ha valahol a képviselő-testület úgy dönt, hogy nekik kevesebb is elég, akkor azt a döntést tiszteletben kell tar­tani. De. kinek? A lakosságnak? Az orvosoknak? Az önkormányzati apparátusnak? Erre ma még nincsen válasz. S mert nincsen, dúl a bevezetőben említett háború. A háromból megmaradó két orvos sokallja a munkát, az érin­tett körzet lakossága — akiket majd szétosztanak a fennmaradó két körzetbé — méltatlankodik ... Négyszáz felett van ma a megyében az orvosi kör­zetek száma, s bármennyire meglepő is, évi négy­milliónál több vizsgálat jut egészségünknek e frontvonalbeli pontjaira. Lehet persze a négyszáz és a négymillió arányán így-úgy változtatni, lefe­lé,- felfelé módosítani, csak éppen kérdéses, a keve­sebb orvos = több beteg, több munka logikai ös­szefüggése milyen eredményre . vezet. Eredmény lesz-e, avagy inkább csak következmény...?! (M) delkezésükre áll, akkor ha­zai és harmadik piacra is egyaránt termelhetnek. Mi­vel a KGST-piac lazulása miatt számos ismert, ipari elektronikával foglalkozó magyar nagyvállalat is erőfeszítéseket tesz a már eddig kialakított piaci po­zíciónak megtartására, ezért minden bizonnyal nagy gyártói versengés várható ezen a területen. A Texelektro ipari elekt­ronikai részlege dömping­áron képes hozzájutni a Tá­vol-Keletről származó al­katrészekhez, köztük szá­mítógépekhez használatos tápegységekhez, modulok­hoz. A kis tigris országai­nak kereskedői mind na­gyobb fantáziát látnak a volt KGST-országokban a piacot tekintve. A kilincse­lő nyugati vállalkozók vi­szont kevés tőkével a tarso­lyukban gyorsan szeretné­nek Magyarországon nagy haszonhoz jutni. Lényege­sen más színezetűek azok a tárgyalások, amikor a tő­kés partner messze idegen­be szakadt hazánkfia. Ne dk lényegesen nagyobbak hazai ismereteik, s így igen csak meggondolják, hogy milyen üzletbe mennek be­le. A Texelektro külpiaci hír­nevét évekkel ezelőtt meg­alapozta a bőröndgyártó üzemrész. Napjainkban már kimondottan bérmunkára koncentrálódik ez a tevé­kenységük. Kifizetődő a budaörsiek számára a cse­csemő-, a bébiholmik ké­szítései Ez utóbbiak is jel­zik, hogy a Texelektrónál színes a paletta, s azon még akad hely a leendő kft.-k, vegyes vállalatok számára is. (gyócsi) Nem repdeshet, misst a madár, mert lehet, hegy pssHmadár Yicsotka azt hitte, hogy megvette Az eset mostanáig — leg­alábbis Magyarországon — példátlan. Az egyik legna­gyobb példányszámú heti­lap kirúgott munkatársa olyannyira sérelmesnek ta­lálta az eljárást, hogy elha­tározta: bosszúból, szőrös- től-bőröstől, főnököstő] megveszi volt munkahelyét A pénzt — tizenkétmillk forintot és egy kis ráadást másnap ki is fizette. De ne vágjunk a történ­tek elébe. Az újságíró mil­liomost Vicsotka Mihálynak hívják. Neve jól ismert a Pest Megyei Hírlap olvasói körében, hiszen majd egy évtizedig volt munkatár­sunk, tudósítónk, tőlünk ke­rült neves laptársunkhoz. A Vasárnapi Hírek szer­kesztőségében azonban né­hány hónappal ezelőtt ala­posan megromlótt a hírlap­író és a szerkesztőség veze­tőinek viszonya. Állítólag azért, mert a szenzáció iránt érzékeny riporter informá­ciói rendre hamisnak bizo­nyultak, egymást követték a sajtóperek, helyreigazítások. Piáadásul — ezt állítják — Vicsotka íráskészsége nem ütötte meg a kívánt mérté­ket. Mások szerint az el­lentétekhez az is hozzájá­rult, hogy a politikai meg­győződése a rendszerváltás után egyre messzebb ke­rült a baloldalinak mondott újság elképzeléseitől. Valami lehetett ez utóbbi dologban is, hiszen elbocsá­tása után Vicsotka azonnal főmunkatársa lett a kor­mánnyal jó viszonyban lé­vő Pesti Hírlapnak, ahol szinte első .ténykedéseként egy írásban alaposan rá is húzta a vizes lepedőt volt A kormány csütörtöki ülésén rendeletileg felemel­te a lakossági betétek ka­matának felső határát. Esze­rint november 20-tól 4 szá­zalékponttal emelkedik az egy éven belüli lejáratú, de előre meghatározott időre lekötött betétek, valamint az egy éven túli, de három éven belüli lejáratú beté­tek kamata (22 százalékról 26 százalékra, illetve 26-ról íO százalékra). A látra szó­ló betétek kamata 14-ről 17 százalékra emelkedik. A kormány a gazdálkodó- szervezetek egymás közti viszonyában a késedelmi kamat mértékét'a minden­kori jegybanki alapkamat kétszeresére emelte. A kormány megtárgyalta az illetékekről szóló tör­vényjavaslat módosítását. Elfogadta Bossányi Katalin képviselő (MSZP) javaslatát az öröklési illeték mértéké­nek megállapításáról. Az il­letékmentes ajándékozás felső határát 150 ezer fo­rintra emelte, és 5000-ről 2000 forintra csökkentette az adó-, a vám- és az ille­tékkötelezettséget megálla­pító határozat elleni kere­set illetékét. A leggyorsabban beolvadó nemzetiség kongresszusa Ä magyar szlovákok változásra várnak Pilissze.ntlászló majdnem színtiszta szlovák falu. A kocsmában, sőt a polgármester, italboltjában (Jánosikova Krcma) is szlovákul folyik a terefere. Népszámláláskor mégis többen inkább magyarnak vallották magukat, s nemcsak ebben a faluban. — Lehel-e tudni egyálta­lán, hány szlovák él ha­zánkban? — kérdeztük Alt Gyulától, a hétvégi kong­resszusára készülő Ma­gyarországi Szlovákok De­mokratikus Szövetségének titkárától. —: A legutóbbi népszám­lálás eredményét még nem ismerjük, 1980-ban 9 ezren vallották magukat hivata­losan is szlováknak. — S valójában hányán vannak? . — Közel százezren. Ez is nagyon kevés. Európában a hazánkban élő szlovákság a leggyorsabban asszimilá­lódó nemzetiség. — Mi az oka ennek a gyors beolvadásnak? — Hiányoznak azok a közösségi formák, az iskolai oktatás, az egyházi tevé­kenység, amelyek összetar­tanák a szlovákokat, és se­gítenék megőrizni nemzeti­ségi tudatukat. Nagyon sok gondunk van, s rengeteg dolog akadályozza az azo­nosságtudat fönntartását, kialakítását. — Még most is? — Igen, a rendszerválto­zás ebben nem hozott lé­nyegi változást. — A magyarországi né­metek jelentős segítséget kapnak Németországtól. Önöknek milyen a kapcso­latuk az anyaországgal? — Szerényebb támogatást élvezünk, inkább szakmai, kulturális segítséget ka­punk. Reméljük, hogy ezen a téren is lesznek változá­sok a szlovákiai választá­sok után. —ja Vissza az MDF-szerelemhez? Szocialista kiszorítósdi vagy nép-nemzeti tárca Pozsgay Imre kilép a Ma­gyar Szocialista Pártból — adták hírül a csütörtöki na­pilapok. Döntésének okait a hétvégi MSZP-kongresz- szushoz írandó levelében indokolja, lapunk azonban korábban tájékozódott a meglepő döntés motívumai­ról. Szabó Lajos Mátyás, a szocialisták elnökségének tagja kérdésünkre elmond­ta, hogy feltételezése sze­rint a neves politikus az MDF-fel együttműködve, a kormányzati munka külső segítőjeként látta volna szí­vesen a Szocialista Pártot, a parlamenti frakciót legfel­jebb a lojális kritikus sze­repkörében képzelte, el. Az tény, hogy a taxisblokád idején külföldön tartózkodó Pozsgay Imre üzenetében nem a taxisok, hanem a kormány támogatására szó­lította, fel a pártok vezető­ségét;: nem fogadta nagy egyetértéssel a pártelnökség markánsabb parlamenti el­lenzéki munkára ösztökélé­sét sem, amely objektiven távolodást jelent a MDF-től és közeledést az SZDSZ-hez. Egy másik, Pozsgayhoz közel álló politikus vélemé­nye szerint viszont a távo­zó szocialista: vezető egyál­talán nem ért egyet a De­mokrata Fórum jelenlegi politikájával, és nem ítéli meg olyan pozitívan a kor­mány eddigi tevékenységét sem. Informátorunk szerint nem igaz, hogy Pozsgay ki­lépése összefüggene vala­mely kórmányfünkcióba kerülésével,. Távozása in­kább a jelenlegi pártveze­tőségben uralkodó kiszorí­tó, kizárólagosságra törő légkörrel magyarázható. Az mindenesetre még tisztázatlan, hogy .mi lesz Pozsgay Imre képviselői megbízatásával. Arra ugyan­is a pártelnökséghez cím­zett levélben nem utalt, hogy parlamenti helyéről is lemondana. Márpedig, ha mandátumát megtartva egyszerűen átül a függetle­nekhez — ami jogilag lehet­séges —, minden bizonnyal cserbenhagyással, árulással vádolják majd volt elvba­rátai. A honatyai széket Pozsgay ugyanis nem egyé­ni választókerületben, ha­nem a szocialista pártlistá­ról nyerte el, mert választó- kerületében fideszes ellen­fele legyőzte. Bárhogyan alakulnak a dolgok, nagy veszteség len­ne, ha a. demokratikus át­alakulás egyik vezéralakja kiszorulna a közéletből. Fel­tehetően tudják ezt a.szo­cialisták vezetőségében is. Legalábbis erre utal Szabó Lajos Mátyás egy megjegy­zése: az MSZP — miközben Pozsgay Imre kilépett a pártból — tudomásul veszi, változatlanul elismeri és magasra értékeli az eddig baloldali politikus munkás­ságát. (bárd) munkahelyére és főszerkesz­tőjére. A Vicsotka kontra Vasár­napi Hírek háború mindent eldöntőnek látszó csatájára kedden került sor, amikoi is a Vasárnap Kft. közgyű­lésén Vicsotka is megjelent s bejelentette, megveszi í tulajdon 60 százalékát. (Folytatás a 2. oldalon.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents