Pest Megyei Hírlap, 1990. november (34. évfolyam, 256-281. szám)
1990-11-03 / 258. szám
1900. NOVEMBER 3., SZOMBAT 9 Mi vigyük el az ördögöt, és ne az bennünket ^ Németh Miklós, volt miniszterelnök a tavaszi parla- ^ menti választások óta független képviselő. A helyható- >! sági választások után borsodi választókerületében is- ^ merkedésre, véleménycserére hívta meg a körzetben ^ újonnan választott polgármestereket. Ebből az alkalom- ^ bői kérdeztük meg, hogyan értékeli az önkormány- ^ zati választások után kialakult új helyzetet. Hányadik lesz az az új nemzedék? túllépve Önnön korlátáinkon A váci Vox Humana tegnap este mutatkozott be a Zene- akadémián. Mégpedig bérletsorozat keretében. A MÁV Szimfonikus Zenekarral nyolc alkalommal adnak ugyanis kcncer- ,et ebben az évadban. Ez még kiegyensúlyozottabb viszonyok közt is figyelemre méltó hír lenne, nemhogy napjainkban. Alikor, amikor az oktatás- és művelődés munkásainak folyamatos ellehetetlenülése leginkább csak őket foglalkoztatja. Az elképesztő mennyiségű sajtóorgánumban róluk esik szó legkevesebbszer. Se szeri. Se száma a súlyos gazdaságitársadalmi problémáknak. S ahol egy megoldódni látszik. tíz másuk bukkan föl azonnal; és nem tudjuk, hogy ez az örvény mit dob még föl, és mit húz le. Rengeteg a gond a gyárakban, a földekkel, a szolgáltatással. Megjelenik sokféle új kezdeményezés, ám akadnak olyanok, amelyek el is halnak. Az egész haza a mindennapok megélhetéséért aggódik. Válság ez a javából, amelyben azonban mégis akadnak kapaszkodók. Annyit már tudunk. hogy ez a folyamat visszafordíthatatlan. S szeretnénk hinni, hogy ez a válság már nem kétesélyes, hogy egyre több útját-módját találjuk meg a fölemelkedésnek. Mindezekhez képest a kultúra forrongása csendesebbnek .látszik. Másodlagosnak tehát. Hiszen a beidegzett filozófiai hagyományaink szerint a felépítménybe tartozik, s nem az alapba. Félek, hogy ez — tévedés. Úgy vélem, a művelődés az alapba tartozna. Legalábbis abba az alapba, amelyre az ember magatartása, gondolat- világa, tudása, szellemisége — s nem utolsósorban — tűrő- és megértőképessége épül. Nevezhetjük ezeknek ösz- szességét — sokszor hangoztatott — európaiságnak. De hát hol vagyunk még ennek a határtalanságot sejtető fogalomnak az elérésétől! Remélem, magától értetődő, hogy ennek semmi köze a földrajzhoz. csakis és kizárólag az ember természetrajzáról van szó. Ebbe az is beletartozik, amit a szebb, a jobb, a valódi értékek igénye jelent. Az igény azonban aligha keletkezik magától. Hol a véletlen csillant meg valamit, s az kelti fel, hol pedig a tudatos nevelés alakítja ki. Nem járok álomvilágban, csupán Pest megyében. A kettő természetesen és sajnos nem ugyanaz. De azt jól látom. hogy ez a terület igen gazdag művészeti hagyományokban — más szempontból viszont szegényebb, elhanya- golíabb. Most azonban csupán a kultúráról beszélek, amelyet a sokszínű folklór, a főváros közelsége, az országos művészeti központok, a nemzetiségek szellemi öröksége, változatos hegy-vízrajzi adottsága formál. Csak a legerőteljesebb tényezőket említettem, de még sok mindent fölsorolhatnék az egyediség igazolására. A legfontosabbakról azonban feltétlenül beszélni kell. Elég elmennünk például Szentendrére. Nem akarok hosz- szan időzni annál a témánál, hogy a város és környéke nemcsak a múltban, hanem a jelenben is a képző- és iparművészet egyik centruma. Abból a kétszázötven alkotóból. aki a megyében él, közel százan választották otthonul e várost. Ugorjunk át gondolatban a Duna másik partjára, s máris Vácott vagyunk. Itt nem annyira a képzőművészet a meghatározó, mint inkább a muzsika. Nemcsak nevet szerzett színvonalas együttesei — Musica Humana, szimfonikusok — mutatják ezt, hanem nívós zeneiskolája és. zene- művészeti szakközépiskolája. Hiányos lenne a képvázlat az építészet és a műemlékvédelem nélkül! Abban a városban. amelyben már 1949-ben megkezdték a régi építészeti értékek megóvását — Dómba y Sándor főmérnök jóvoltából. Hogy akadtak követői, azt bizonyítja a nemzetközi Du- na-part-szimpózium, amely a folyó pártján megvalósítandó tájépítészettel és szobrászati tervek elkészítésével foglalkozik. Gödöllőt egyetemi városként szokták emlegetni, holott a város a Galga igen gazdag népművészeti örökségének központja — hozzátéve a gödöllői művésztelep — teremtette képzőművészeti hagyományúkat ___________________. D él-Pest megyében a Nagy István* > képzőművészcsoport gyűjti egybe az alkotókat. De ha azt mondom, Érd, Budakeszi, Zsámbék, Ráckeve — biztos, hogy mindenkinek eszébe jutnak kulturális értékek. Ha valaki azt kérdi, miért szónokolok minderről éppen most, amikor múzeumok, kul- túrházak, könyvtárak zárnak be; az alkotók csak elvétve kapnak megrendelést; hajléktalanok szállják meg a pályaudvarokat. nincs lakás, s milliókért sírunk műemlékvédelemre?! Azt felelem — pontosan ezek miatt. Körvonalazódni látszanak ugyanis életképes kezdeményezések. Óvatos oktatási együttműködés bontakozik ki például Visegrád iskolája és egy erdélyi kis falu közt. A Galga menti napok keretében kihirdettetett a Dudás Juli- alapítvány létrejötte. Gödöllőn. a kastély védelmében úgyszintén alapítványt tettek. Új — nem prödukciócentri- kus fordulatot vesz a gyermek- és diákszínjátszás. Azt. hogy ezeket az utakat meddig járhatjuk, még nem tudjuk. Leginkább attól függ. hogy mennyire építjük ki őket. Mindebben legnagyobb a felelőssége a helyi közösségeknek, azok képviselőinek — az új önkormányzatoknak. Hogy mennyire lesznek mecénásai, menedzserei a kultúrának; biztosítják-e alkotók és művészek bemutatkozását, keresik-e ennek lehetőségét, akár még külföldön is. Az újonnan megválasztott, s frissiben lemondott polgár- mesterek szaporodó száma nem ebbe az irányba mutat. Hanem egy helyben topo- gásra. A kisszerű, mindennapos politikai csatározások arra mutatnak, hogy nem — v,agy csak elvétve — vagyunk képesek túltenni magunkat önnön korlátáinkon. Akkor vajon hányadik lesz majd az az emberibb emberekből felnövő új nemzedék?! Vennes Aranka — Az októberi választások után hármas politikai tagozódás jött létre — kezdte. — A konzervatív többségű parlament mellett független falusi önkormányzatokat és liberális — szociálliberális — többségű városi önkormányzatokat választottak a polgárok. Itt jegyzem meg, még sok probléma lehet abból, hogy a városokban tulajdonképpen a távolmaradók (a választásra jogosultak mintegy 75 százaléka) „győztek”. B Mit hoz majd a gyakorlatban a kialakult hármas politikai tagozódás? — Erre a kérdésre csak a jövő adhatja meg a választ. Lehet, hogy a hatalmi sokszínűség kiegyensúlyozó, stabilizáló hatású lesz a politikai vitákban, és végre megnyílik az út a kollektív felelősségvállalás felé. De bekövetkezhet ennek az ellenkezője is. Üj rivalizálás! felületek alakulhatnak ki, a központi hatalom és az önkormányzati hatalom megkísérelheti egymás helyzetének nehezítését, a másik erő lejáratását. B Melyik változatot tartja valószínűbbnek? — Erre most nem tudok válaszolni. Két dolgot azonban nagy biztonsággal állíthatok. Kedvező változás csak a pártok önvizsgálata után, a tanulságok levonása alapján képzelhető el. De az biztos, hogy a független polgármesterek és képviselők ilyen nagy aránya mindenképpen stabilizáló hatású lesz. Persze csak akkor, ha a függetlenek távol tartják magukat a pártharcoktól, a kisstílű pártoskodástól. B Mi a véleménye: hogyan alakulhat a függetlenek és a pártok viszonya? — Eddig a legkülönbözőbb politikai orientációt képviselő pártok jelentették be, hogy támogatják a függetleneket. F.z mindenképpen örvendetes. A függetlenek munkáját csak A Zsámbéki szombatok egyik helyszíne, a romtemplom és környéke, most felújítás alatt áll (Erdösi Ágnes felvétele) A szószólók nem szavazhatnak Utcára kerülhet a párbeszéd Csobánka polgármesteri hivatalában nem sajnálkoznak. nem örvendeznek, csak száraz tényeket közölnek. A község legnagyobb, másfél száz tagot számláló pártjaként indult Magyar- országi Cigányok Szociáldemokrata Pártja egyetlen Izépviselöt sem küldhetett a helyi testületbe. Az utolsó pillanatban szétszórták az erejüket. A párt mellett koalíció is alakult, három jelölt indult, egy sem kapott elég szavazatot. Horváth László, nyugdíjas kocsmáros, aki a legesélyesebb volt, most már csak szószólóként lehet jelen az üléseken, de szavazati jog nélkül. Vesztes többség Magyarország legnagyobb lélekszámú kisebbségének helyet kellene adni minden közéleti fórumon. A demokrácia szabályai szerint a cigányok esélye még kevés. Történelmi előzmények miatt nincs közéleti gyakorlatuk, önkifejező készségük, vékonyka értelmiségi rétegükkel szemben el- lentényező az előítélet. Tegyük még hozzá: nem kevésbé kibontakozásuk gátja a sokszálú, egymás közti, belső ellentét. Csobánkához hasonlóan izgalmas település néprajzi szempontból a több nemzetiségű, de alapjában véve szerb múltú Pomáz. A helybeli szerbak képviselőjeként bejutott a képviselő-testületbe Holub Atanász, de kimaradt a több mint félezernyi cigány kisebbség jelöltje. Kulin Imre polgármester, aki eddig csak magánemberként érzékelte a népcsoport gondjait, szívesen venné, ha partnerekre találna közöttük. Közvetítők kellenének mindkét oldalról. Gödöllőn a működési szabályzatba foglalták, hogy szószólóként minden kisebbség képviselője ott lehet az üléseken. — Laknak-e nemzetiségiek Gödöllőn — kérdeztem Náná- si Évától, aki szerint a cigányokon kívül nincs más kisebbség, csupán az eshetőségre készültek fel a szabályzat megalkotásával. A választásokon Balogh Gyula volt a Magyarországi Cigányok Demokratikus Szövetségének jelöltje — továbbiakban MCDSZ — de elegendő szavazat hiányában ő is csak szószóló lehet. Beszélő viszonyban A társadalom minden kis és nagy csoportjával szükséges a beszélő viszony. Különben, mint nemrég tapasztalhattuk, utcára kerülhet a párbeszéd. Ezt mondanám Luttenberger Gusztáv, dunaharaszti polgár- mesternek, aki az úttorlaszok mellett találkozott a Harasztiban lakó Pusuma Józseffel, az MCDSZ elnökhelyettesével. Vitába is keveredtek, amikor elhangzott az országos felhívás, hogy ki kell nyitni a községházak kapujait. Ideges disputájuk tartalma az volt, hogy itt most a kisebbség sorsát is erősen érinti a kérdés. A pol- gármeter azt válaszolta: — csak úgy, mint minden magyar állampolgárét. — Folytatják-e a párbeszédet testületi keretek között? — Pusuma József és Jakab István volt a helybeli cigányok jelöltje, de nem kapták meg a voksokat. Részvételük a munkában attól függ, milyen kérdésekkel állnak elő. Érdemiekkel, vagy csak akadékoskodnak? Itt mondanám az említett mondatot, de előhjp megkérdezem: elő lehet-e írni, ki miről beszéljen? A válasz után kezdem érzékelni, mire gondol tulajdonképpen Luttenberger úr. — Az első ülésünket délután öt órakor kezdtük — mondja. — Fél tízkor fejeztük be, s még mindig volt, aki utána elém állt valamivel. Megmondtam: Itt koncepcionális kérdésekkel foglalkozunk. Dolgozó emberek ne rabolják egymás idejét. Akinek egyéni gondja van, apró ügyeket akar rendezni, szóljon külön, másnap elintézem. segíti, ha a pártok támogatják őket. Egyet azonban nem felejthetünk el: a függetlenek a legfontosabb dologban nem függetlenek: közvetlenül közösségi, lakossági elkötelezettséget vállaltak. És csak addig hitelesek és működőképesek, amíg ezt az elkötelezettséget mindennapi munkájukban is bizonyítani tudják. Ebből az alapállásból a függetleneknek a feladatok vállalása érdekében mindenkivel, még az ördöggel is szövetséget kell kötni, csak az a fontos, hogy mi vigyük el az ördögöt, és ne az ördög minket. B Mivel magyarázza, hogy sok régi tanácselnököt is újraválasztottak? — Ezt teljesen természetesnek tartom. Ez is mutatja a nép bölcsességét, azt, hogy nem' a szavaknak, hanem a tetteknek hisz. Sok tanácselnöknek alkalma volt bizonyítani, hogy szakszerűen, jól el tudja végezni a feladatát. Ostobaság lett volna ezeket az .embereket nem újraválasztani. B Az új, független polgármesterek között vannak volt MSZMP-tagok, tisztségviselők is, mit gondol erről? — Ezek olyan erőt képviselnek, amely a múlt évi MSZMP-kongresszus után „elveszett”, eltűnt a politikai közéletből. Csalódottak voltak, nem elégítette ki várakozásaikat az akkori fordulat. Ezért nem csatlakoztak az új MSZP-hez, és természetesen nem maradtak benn az MSZMP-ben sem. Pártonltívü- liek lettek, mert nemzeti érzéseiknek és nemzeti jellegű reformcéljaiknak, átalakítási szándékaiknak egyik párt sem felelt meg. A nép felelős szolgálatát azonban folytatni kívánták, és erre — most úgy gondolják — leghitelesebben a független státus vállalásával nyílott lehetőség. Nagy József A polgármester tehát közéleti kultúránkkal elégedetlen. Nincs egyedül. Ám a cigányok bajaihoz több türelem kell. Durva szálakat gubancolt össze az idő. ' Nem mondanám, hogy a Vácott lakó Nádai Gyula, az MCDSZ országos elnöke, a sorstársaival való beszélő viszony hiánya miatt maradt volna ki a helyi képviselő-testületből. Tény viszont, hogy a hivatalban ma sem tudják megmondani, hogy mint cigány kisebbségi jelölt, önmagát minősítette annak, vagy mások bízták meg az indulással. Cigány társadalmi szervezet nem működik a városban. Szétszórt erőltliel Néhány választási sikertől eltekintve, nagyobb részt kudarcról beszélhetnek a Pest megyei cigányok. Az okot abban kereshetjük, hogy nélkülözhetetlen közéleti szerepüknek még nem értek be a történelmi feltételei, önmaguk képviselete nem valósulhat meg népszavazás útján. Boncolgathatnánk ezt a kérdést magával az elnökkel, ha nem tartanánk tiltakozó telefonoktól. Miért nem a Phrali- pe-t, az MCDSZP-t, az MCKSZ-t kérdeztük meg? Várady Géza, a Művelődési Minisztérium nemzetiségi önálló osztályának főmunkatársa mondja: — Eddig tizenkilenc cigányszervezet alakult az országban. Külön-külön, mindegyikük kizárólagos képviselőként tartja magát számon, ha a cigányság érdekeiről van szó. Kovács T. István
