Pest Megyei Hírlap, 1990. november (34. évfolyam, 256-281. szám)
1990-11-03 / 258. szám
10 1990. NOVEMBER 3., SZOMBAT Kulcsot kapott, nem sepr üt NAPPAL POLGÁRMESTER Szentmártonkátán a Vállalkozók Pártjáftak néhány hét alatt sikerült az, amiért más pártok és, szervezetek hónapokig dolgoztak — hiába. Nevezetesen ők juttatták polgár- mesteri székbe egyik jelöltjüket, Kara Istvánt, aki az ország egyetlen „vállalkozók párti” polgármestere. A füst a második fordulóban szállt fel, az első menetben még a kisgazdapárti ellenjelölt látszott esélyesnek. Lényegében tizennégy ember mozgatta meg a négy és fél ezer lakosú falut, bár a párt taglétszáma a megalakulás óta gyarapodott, s vélhetően szimpatizánsainak köre igen széles. A rosszmájúak mondják — bár igen nehéz lenne bizonyítani —, hogy a sikerben a feleség is közreműködött, lévén, hogy elsőként nyitott palackozott italok boltját a településen. Mindenesetre a család most nemcsak az életét, hanem az udvarát is átrendezi. — Az üzletet áttelepítjük az utcafrontra, a műhelyemet pedig a hátsó traktusba költöztetem, ne lássanak annyira az életünkbe — mondja Kara István. — Az iparom egy részét leépítem, de a lakossági szolgáltatást nem akarom elhagyni. Nincs abban semmi különös, hogy ha bezár a polgármesteri hivatal, én megyek, és megjavítom Mari néni porszívóját. Engem itt így ismernek az emberek. Szentmártonkáta első polgára 41 éves, három gyermek édesapja. A község szülötte, aki 1988 óta háztartásigép-szerelő kisiparosként dolgozott. Minden gyakorlat nélkül ugrott fejest a mély vízbe, ráadásul úgy, hogy első munkanapján egy jelképes kulcsot kapott, semmi egyebet. Vagyis átadásátvétel nem volt, az ügyintézés zökkenőmentes folytatására elsősorban a vb-titkár személye a garancia, aki megpályázza majd a jegyzői állást. — Nem akarok nagytakarítást rendezni az apparátusban, hiszen a feladatukat értő szakemberekre most igazán szükség van. Nem szégyellem, hogy melléjük ülök tanulni. A pénzügyeket kell a legalaposabban átnéznem, a többi talán köny- nyebben megy majd. Nagy Bandó András és társai Csak együtt érhetnek célba Tizenöt Baranya megyei falusi polgármester, köztük az Immár orfüi Nagy Bandó András, felhívást bocsátott ki. Ebben az országos községi önkormányzati szövetség alakuló ülésére invitálnak minden érdekeltet. Többek között ezt írják a felhívásban: miközben munkához láttunk, felvetődött bennünk, miként védjük a jövőben településeink érdekeit, hogyan tudnánk egymással szövetkezve olyan érdekérvényesítési rendszert kialakítani, amelyben hallathatnánk hangunkat, bele tudnánk szólni az Országgyűlés és a kormány településeinkéi érintő döntéseibe. A felhívást aláíró egyik falu, Mecseknádasd volt tanácselnökével, Wekler Ferenccel — aki egyébként a Baranyai Jfaluszövetsgg, az Agrárszövetség és az SZÖSZ támogatásával parlamenti képviselő lett, jelenleg pedig az Ország- gyűlés önkormányzati bizottságának elnöke — beszélgettünk a tervezett országos ön- kormányzati érdekvédelmi szövetség céljairól, értelméről, szükségességéről. — Kívánatos lenne, hogy az önkormányzatok önálló hatalmi ágként funkcionáljanak. Ennek szükségességét indokolja az a tény is, hogy különösen a városokban az ellenzék szerzett többséget a képviselő-testületekben. Rendkívül fontos, hogy az önkormányzati érdekek megjelenjenek minden olyan szinten, ahol az őket érintő ügyekben valamilyen döntés történik. Ez lehet a törvényelőkészítés időszaka, a költségvetés kidolgozása, vagy akár a céltámogatások odaítélésének eldöntése. Nyilvánvaló, hogy a magyarországi 3000 önkormányzat egyenként képtelen az érdekeit érvényesíteni, ezért szükséges, hogy koordináltan jelenjenek meg tárgyalási partnerként, így ezt a hatalmi ágat tényleg valódi hatalommá fejlesszék. Érdekeiket közös nevezőre kell hozni, és lehetőleg egységesen kell fellépniük az önkormányzati érdekek érvényesítésében. • Hogyan képzelik a szervezet működését? — Nyugat-Európa összes országában létrejöttek önkormányzati rendszerek, de jelentős különbségek vannak köztük. Fontos, hogy az önkormányzatok érdekvédelmi szervezetei ne kötődjenek egyetlenegy politikai erőhöz sem. Ugyanis ha egy kormányváltozás történik az országban, az önkormányzatok azért a helyükön maradnak, és érdekeiket más színezetű kormánynyal szemben kell képviselniük. Ezért sem célszerű párt- politikai alapon megszerveződni. Ugyanakkor fontos, hogy a szövetségekben az ösz- szes jelentős politikai erő képviseltesse magát megfigyelői státusszal, vagy az adott politikai erő színeiben megválasztott képviselői által. Az önkormányzati törvénybe nem került be az, hogy a települési érdekeket a megyéik képviselik,, ami régebben bevett gyakorlat volt. Van tehát egy légüres tér, hiszen nem létezik, az a ,.megye», ajflfly „hivatalból” fellép a települések érdekeiért a központi szervekkel szemben. Ugyanakkor jelentkezik egy veszély: minisztériumi szinteken elindult egy tendencia. Azonnal be akarnak nyomulni a megyék helyére, létre akarják hozni a decentralizált szerveiket, és el akarják vonni azoknak a hatáskörűiknek a jelentős részét az önkormányzatoktól, amelyekkel most még rendelkeznek. Az ágazati minisztériumok ilyen törekvéseivel szemben csak az érdekvédelmi tömörülések lesznek képesek hatékonyan fellépni. • Milyen szervezeti formákban és szinteken érdemes egységre lépniük az önkormányzatoknak? — A szövetségek kiépülhetnek regionális szinten, de elképzelhető hierarchikus megoldás is, ezt rá kell bízni az érintettekre. A megyét én korábban is azért nem tartottam megfelelőnek,' mert szétszabdalta a helyi, regionális érdekeket. Egy településcsoportnak például Tolna és Baranya határán ugyanaz volt az érdeke, de ezt egy megyehatár kettévágta. Ha megint külön szerveződnek, akkor most sem jutnaik közös nevezőre. • Milyen haszna, feladata lehet még a szövetkezésnek? — Az érdekérvényesítés mellett információs és szakmai segítési funkciója is van az ilyen szerveződéseknek. Ugyanis egyelőre ez sincs intézményesen megoldva, bár éppen most fekszik egy törvényjavaslat az Országgyűlés előtt, mely szerint minden államigazgatási szerv köteles segítséget nyújtani az önkormányzatoknak. Ennél az általánosságnál azonban lényegesen többre lenne szükség. Vannak gazdasági elképzeléseink is, a külföldi tőke már érdeklődik. Egy országos szövetséggel partneri viszonyban létre lehetne hozni egy kommunális holdingot, amelyben a kommunális banktól kezdődően a szakemberképzésig sokfajta tevékenység szerepelhetne. A szövetség önálló jogi személyként kíván szerepelni, így a minisztériumoktól függetlenül köthetne szerződéseket, üzleteket. L. László János — Gondolom, itt az átlagosnál is jobban felkarolják a vállalkozókat... — Valóban, a szolgáltatási szférában szerencsét próbálni akarókat segíteni fogjuk, mert ez ideig bizony sok mindenért Nagykátára kellett utazni. A vállalkozók adója forgatható vissza a településfejlesztésbe, s ők azok, akik munkahelyeket is teremthetnek. Erre égető szükség van, hiszen jó néhány emberről tudunk, aki elvesztette az állását, vagy hamarosan munkanélkülivé válik. Első dolgunk lesz, hogy velük kapcsolatot teremtsünk — lakjanak bár Kátán vagy a környéken —, s munkahelyet kínáljunk nekik, például a tornatermünk befejezésénél, amire megvan az önkormányzat pénze. A későbbiekben az új polgármesteri hivatal építésére keresünk kivitelezőket. Nem az a megoldás tehát, hogy másokat ebrudaljunk ki a helyükről, ahogyan erre korábban törekvés mutatkozott. Természetesen számítunk a társadalmi munkásokra is. Hiszen Szent- mártonkátának éppen a helyi kisiparosok léte, közreműködőkészsége ad sanszot a fejlődésre. Úgy tűnik, a vállalkozószellem máris ébredezik a település lakóiban. A falu határában, a Tölgyes csárda mellett épül a benzinkút, a kft. november végére ígéri az átadását. (Remélhetőleg lesz mit mérni a kutakból...) Az önkormányzat fontosnak tartja, hogy a lakosság széles körű információk birtokába jusson. Ezért az utcában hirdetőtáblákat helyeznek el, amelyekre kifüggesztik a közhasznú tudnivalókat, s szeretnének rendszeresen községi újságot megjelentetni. A tervek szerint a település különböző pontjain panaszládák is lesznek, amelyekbe mindenki — akár névtelenül — írásban adhat hangot véleményének, javaslatának. Friss hír, hogy néhány napja nyitották meg a községtörténeti kiállítást, a református egyház új gvülekezeti házának avatására, valamint a 2. világháború áldozatai emléktáblájának leleplezésére pedig november 4-én kerül sor. F. E. Széthúzás és acsarkodás nélkül AZ 0 SZEMÉLYE A GARANCIA Azt mondják, háromféle ember van Nagykátán: akit tanított, akit éppen tanít, illetve akit tanítani fog Bodrogi Györgyné. S ez a mondás még ma is igaz, amikor a matematika—fizika szakos középiskolai tanárnő már Nagykáta polgár- mestere. □ Természetes, hogy nem vágom el teljesen a szálakat — mondja. — S nemcsak azért, mert a negyedikes osztályomat szeretném végigvinni. Ügy érzem, a tisztes visszavonulás lehetőségét őrzöm meg azzal, hogy óraadóként a gimnáziumban tanítok. Bodrogi Györgyné tehát nem tekinti nyugdíjas állásnak a polgármesterséget, amelybe óriási lelkesedéssel és tenni vágyással vetette bele magát az elmúlt hetekben. Tulajdonképpen ritkaság a megyében az a csöndes kampány, amely Nagykátán előzte pieg a választásokat. Nem mintha itt a pártok és társadalmi szervezetek nem dobtak volna be mindent a siker érdekében, ám az eredmény megszületése után a testület már csak egyre koncentrált: a város érdekeire. Mindez olyan szép, hogy nem is lehet igaz, mondhatná erre az olvasó, különösen, ha ismeri a testület összetételét. A tizenkilenc tagú önkormányzatba nyolcán az SZDSZ, ketten a Fidesz támogatásával jutottak be. Négy keresztény- demokrata, egy kisgazda-, egy kormánypárti támogatású független képviselő van még a testületben, és a helyi sportkör két támogatottja is helyet kapott, de ilyen támogatással került a városatyák közé Akantisz Marcell, a volt tanácselnök. □ Nyomasztó liberális fölény, hangzott el az alakuláskor — mondja Bodrogi Györgyné. — Mi nem érezzük annak, de nem szeretnénk, ha pártharcok színtere lenne a testület. Éppen ezért arra törekszünk, hogy a megalakult, illetve a később életre hívandó bizottságokban külső tagok is dolgozzanak, tgy például a jogi, szervezési és igazgatási bizottságba MDF-es kültagot kértünk fel. Bodrogi Györgyné nem mondja, szerte a városban azonban beszélik, hogy a viharoktól mentes testületalakulásnak, a botrányok, sértődések nélküli légkörnek a kulcsfigurája a polgármester. Akit pártállásra, korra, nemre, fe- lekezetre való tekintet nélkül szinte mindenki elfogad. Így eshetett meg. hogy a pdlgár- mesterjelöltségért is meglehetősen széles koalíció támogatásával a háta mögött szállhatott ringbe. Az SZDSZ-en kívül a Fidesz és a Kereszténydemokrata Néppárt is támogatta a jelölését. A titkos szavazáson Minden polgármesternek van egy álma. Csömör első emberének, Bátovszki Györgynek is. — Tízéves kissrác vol- ^ tam az ötvenes évek vé^ gén. Láttam, hogyan ^ művelnek csodát 56 után $ a földművesek, . láttam, ^ a semmiből hogyan te$ remtenek édenkertet. ^ Innen vagonszámra ment ^ az NSZK-ba a szalma^ szőkén szedett paradi^ csőm, s még nekünk is $ maradt belőle. Ez tehát a polgármester álma: láthassa még egyszer, amit gyerekkorában látott. Hogy felvirágzik a község. ^ — Abból indulok ki, ^ hogy Magyarország területének hetven száza- § léka termőföld, s ennek $ öt százalékán állítják ^ elő a zöldség- és húster^ mêlés negyven százalé^ kát a háztáji és magángazdaságokban, kisker- $ tekben. Kertmagyaror$ szágot kell teremteni, s . ^ akkor mi lehetünk EuróS pa édenkertje. A kisgazdaságok felvirágoztatása, a csömöri gazdák szabad szövetkezésének segítése, a földviszonyok korrekt rendezése: ez volt Bátovszki György választási programjának hangsúlyos része. Ami azért is érdekes, hiszen Csömör határos Budapesttel, a település lakóinak jó része a főváros gyáraiban, vállalatainál dolgozik. S mégis: Csömörön első a föld. ^ — Ez az önkormány^ zat igazi vagyona. Fel- ^ mérést végeztünk, öt- $ hatszáz holdra azonnal $ volna vállalkozó, s úgy ^ gondolom, a földigény- ^ lök száma a jövőben § emelkedni fog. A leg- S többen még várnak. Várják a földtörvényt. A polgármester szerint az volna a korrekt eljárás, ha — művelés céljára — a régi gazdák kapnák vissza a földet, s szabad szövetkezet alakulna itt. Milyen segítséget nyújt ehhez a községháza? Az első lépés már folyamatban van: földhivatalt alakítanak helyben, hogy a telekpapírokért ne kelljen Gödöllőre, Budapestre utazgatni. Már találtak is hozzáértő hivatalnokot. S a következő, amit a már most is földet művelő, a Bosnyák téri maffiával, az állami kereskedelem korrupciójával magányosan harcoló csömöriek is érezni fognak, vajon mi lesz? Nos, Bátovszki György kissé rezignáltan az iskolát említi. A gyerekek kapjanak új felfogást, szemléletet, majd ők... Addigra talán vásárolhat a községháza számítógépeket. talán lesz majd egy terminálhálózat a terménytőzsdére, lesz a gazdákat kiszolgáló korszerű hűtő- és csomagolóipar, külkereskedelem. A Kisgazdapárt által támogatott polgármester feladata jól menő vendéglőjét, a Zöldfát, teljes idejét új hivatásának szenteli. S — Bejártam a fél vi§ lágot. Láttam, hogy i Svájc, Ausztria gazdag 4 falvainak lakói semmi^ vei sem jobb képességű ^ emberek, mint a csömö^ riek. Jólétük titkának ^ azt tartom, hogy ők kap^ tak lehetőséget a valódi ^ gazdálkodásra, van pers^ pektívájuk, Ezt a hazai ^ földművelőknek is meg $ kell adni. Az újrakezdéshez viszonylag szerencsés helyzetben van Csömör. A határait művelő Szilasmenti Termelőszövetkezet fejlett iparágakkal rendelkezik, ennek a tsz-nek nem olyan fontos a föld tulajdonlása. A kérdés az, vajon kialakul-e az országban olyan vállalkozásbarát politika, olyan ipari, kereskedelmi környezet. amely eloszlatja a gazdálkodni vágyók bizonytalanságát, s bele mernek vágni az ekével a földbe. Sokan még inkább a termelőszövetkezeti tízezer forintos fizetésükben bíznak, mint esetleges vállalkozásuk sikerében. Pedig vannak közöttük földhöz értő, jó képességű emberek. Csömörön, az önkormányzat segítségével, talán eljön az ő idejük is. Tóth Béla Endre pedig a 18 érvényes voksból tizenötül szerzett meg. l_j Ma meg nem látjuk tiszian, muyen hivatalt agarunk — fejtegeti, amikor a hivatali es testületi munka jovojerol kerdezem. — Anyagi rnár biztos, hogy nagyobb létszámú tanácsadó y„raut szeretnénk oevonni a muakaoa, olyan emoere- ket, akik vatanuiyen területen szakértőnek számítanak,. A polgármesternek szerencséje van. juanya lóidrajz szakos egyetemi hallgató, es egyik szaKdoigozatat ivagynáta Demográfiai Helyzetéről íria. lf” .bodrogi Gyórgyne kezdően egy rendkívül jól hasznalnató szociológiái felmerés van. Igaz, ennek elkészítéséhez nagyon sok segítséget kaptak a Nagykátán Koraoban lezajlott vizsgalatokból. Így peidaul abbolj amelyet annak idején az MSZMP Nagykátai Bizottsága kesznect a oejaroarol. Lj Egyeoaent ez az a réteg, amely sajnos hamarosan nagyon sok munkát ad majd. vei kell készülnünk arra, hogy rövid időn belül munkanélküliek kopogtatnak., akik. elsősorban az Önkormányzattól varjuk majd sorsuk joöora fordulását. Most azonban meg a napi gondok megoldása a legfontosabb feladat, az ismerkedés az apparátussal es persze a ha- laszchaiahan teendőkkel. Bodrogi Györgyné megértette a voit tanácsi dolgozott bizony- taiansagát, s az első napon igyekezett megnyugtatni őket. Nincsenek könnyű helyzetben, hiszen az exlex állapotban is meg keil oldani az egető feladatokat, az építési engedélyért, segélyért, tanácsért betérő állampolgár a tanácsrendszerből az önkormányzatba való átmenet miatt nem szenvedhet hátrányt. A városházi rendszerváltás az ott dolgozók magánügye. De bizony munkájukat nem könnyíti meg, hogy fontos törvények, jogszabályok hiányoznák. A műszaki osztály meglehetős hosszú listát áhított össze a polgármesternek a halaszthatatlan döntést követelő ügyekről. De hogyan lehet bölcsen, vagy akárcsak jól dönteni, plane törvényesen, amikor hiányoznak a paragrafusok? Jó lenne tudni, hogy mi lesz a szakorvosi rendelőintézet jogállása a jövőben? Hogy ki üzemelteti a szociális otthont? Ki finanszírozza a tűzoltóságot? S vajon mi lesz azokkal az igazgatási társulásokkal, amelyeket Nagykáta és a környező települések hoztak létre, valamennyiük megelégedésére? Minden gond és kérdőjel ellenére Nagykátán bizakodóak. Lehetnek is, hiszen ritka hely az manapság, ahol a széthúzás, a viszály, az acsarkodás nem gyengíti a testületeket, és nem teszi még bizonytalanabbá a lelkesedéssel inkább, rutinnal és szakértelemmel még kevésbé felvértezett önkormányzatok első lépéseit. Móza Katalin Több ezer nagykátai és környékbeli bejáró utazási feltételein nagyon sokat könnyített a városban tavaly átadott gyalogos-aluljáró, amelyhez több millió forinttal járult hozzá a városi költségvetés (Erdősi Ágnes felvétele) 4 A földművesek csodát művellek Szabad a gazda Csömörön
