Pest Megyei Hírlap, 1990. november (34. évfolyam, 256-281. szám)

1990-11-29 / 280. szám

1990. NOVEMBER 29., CSÜTÖRTÖK VEZETOKEPZES SZOLNOKON Önkéntes nlnpon A Belügyminisztérium és az Államigazgatási Vezetőképző Intézet egyhetes bentlakásos tanfolyamot szervezett az újonnan választott polgármes­tereknek, hiszen igen fontos, hogy a települések első em­berei magas szinten ismerjék és alkalmazzák az önkormány­zati törvényt. Az oktatást megyénkben a Pest Megyei Tanács Oktatási és Továbbképző Intézete, il­letve annak igazgatója, Hor- váthné dr. Udvaros Mária szervezte, a résztvevők ellátá­sának költségeit pedig túlnyo­mórészt egy német cég, a Hanns Seidel Alapítvány vi­seli. A hallgatóknak míndösz- sze az utazás költségeit kellett magukra vállalniuk. A hely­szín ugyanis a Jász-Nagykun- Szolnok megye Továbbképző Intézete tulajdonában lévő szolnok-tiszaligeti honvédségi pihenő volt, mivel Pest me­gyében bentlakásos tanfolyam szervezésére alkalmas helyek mar nincsenek. Saját oktatókkal A* eredeti tervek szerint az előadásokat a Belügyminisz­térium szakemberei - tartották volna, végül Pest megyében másképpen döntöttek, és sa­ját szakapparátusuk dolgozói­val oldották meg az oktatást. Az előadók tehát dr. Kiss György, a Pest megyei önkor­mányzat igazgatási osztályá­rak vezetője, dr. Schmidt Gé­za, a. közgazdasági osztály ve­zetője valamint dr. Erdélyi László és dr. Pálfy Ilona, a szervezési és jogi osztály ve­zetője, és helyettese. Elmon­dásuk szerint azért döntöttek így, hogy nem a miniszté­rium szakembereit veszik igénybe, mert nagyon várták már, hogy megismerkedhesse­nek az új polgármesterekkel. Eddigi telefonbeszélgetések, személyes találkozások alap­ján ugyanis már igen sok kér­dés, probléma merült fel az önkormányzati törvénnyel és alkalmazásával kapcsolatban. E kérdéseket érdemesnek tűnt mielőbb közkinccsé tenni és megtárgyalni, hiszen munká­juk során nagy segítséget je­lent majd ez a polgármeste­reknek. Mindebből következik, hogy a megyei önkormányzat dolgozói célravezetőbben tud­ták a konzultációkat vezet­ni, hiszen a helyi sajátosságo­kat is jobban ismerik, mint a belügyminisztériumi szakem­berek, akik az apparátus ta­pasztalatai szerint bizonyos kérdéskörökre eddig már több­ször nem tudtak kielégítő vá­laszokat adni. Variációk a megoldásra Dr. Erdélyi László elmondta, hogy az előadásokra úgy ké­szültek fel, hogy a törvény is­mertetése során figyelembe vették és példaként alkalmaz­ták a megyében eddig össze­gyűlt konkrét eseteket és azok megoldási variációit. A tanfo­lyam ideje alatt úgy érezték, hogy ez a módszer jól bevált, a „tanulók” rendkívül fogé­konynak és együttműködőnek mutatkoztak, így szinte végig konzultációs jelleggel tudták átvenni és megvitatni az egész törvényt. Ezeken a megbeszéléseken derült ki, hogy az önkormány­zati törvény hiányosságai már eddig is komoly problémá­kat okoztak a testületeknek, sokszor indokolatlan vitákba kergették őket. Ilyen hiányos­ságok például a szavazás rend­jére vonatkozó szabályok el­lentmondásossága, a polgár- mesterek képviselő-testületi tagságával kapcsolatos homá­lyos utalások, vagy az önkor­mányzati tulajdonnal kapcso­latos bizonytalanságok. Egységesen kialakultnak lát­szik ezért az az álláspont — és ezt a jelen lévő polgármes­terek is megerősítették —, hogy a felesleges viták elkerü­lése érdekében a törvény szö­vegét jó lenne egynéhány he­lyen pontosítani. Főleg, ha az új rendszerben el akarják ke­rülni a korábbi évek gyakor­latát, amikor a legkülönbö­zőbb értelmezési trükkökkel próbálták a jogszabályokat a való élethez hozzáigazítani. Az előadók ugyancsak ta­nultak ezekből a beszélgetések­ből, hiszen megtárgyalva a vitás kérdéseket, alapvető jo­gi és értelmezési ismereteket adhatták át a hallgatóknak. Ügy érezték, hogy a résztve­vőkkel kivétel nélkül szót le­hetett érteni, jó hangulatúak voltak a megjegyzések, hozzá­szólások is. Ugyanakkor felhívták a pol­gármesterek figyelmét az ap­parátusokat leginkább érintő kérdésekre, például a felmon­dási szabályokkal, a szervezet­kialakítással, a vb-titkárok munkaviszonyával és a jegy­zők alkalmazásával kapcsola­tos tudnivalókra. A tananyag­ban helyet kaptak bizonyos vezetéselméleti ismeretek, gya­korolhatták az apparátusok irányításának és az ülések ve­zetésének technikáit. Leckekönyvet kaptak Bár a tanfolyamokon való részvétel önkéntes alapon tör­tént, megyénknek szinte kivé­tel nélkül minden polgármes­tere részt vett a továbbkép­zésen, vagy még a jövő héten részt fog venni. A jelentkező­ket ugyanis — amint azt Hor- váthné dr. Udvaros Mária tá­vollétében Csernyikné Hajdú Piroskától, a megyei tovább­képző intézet szervezési főelő­adójától megtudtuk — három turnusba osztották be. Az el­ső egyhetes tanfolyam október 19-én kezdődött, a másodikat ezen a héten —, a harmadikat pedig a jövő héten tartják meg. Az elsőn és az utolsón mindkét indított tanulócso­port Pest megyeiekből áll, a mostani pedig félig a miénk, félig a Jász-Nagykun-Szolnok megyeieké. Az előadások befejeztével az Államigazgatási Vezetőképző Intézet megbízásából egy rész­vételt igazoló leckekönyvet ál­lítanak ki a hallgatóknak. Aki a tanfolyamon megismert jo­gi problémák iránt a továb­biakban is érdeklődik, az mun­kája mellett a későbbiek so­rán is képezheti magát, hiszen a Belügyminisztérium már tervezi néhány, az önkormány­zati tevékenységet segítő mód­szertani kiadvány megjelente­tését. Érdemes volt Nagy örömmel értesültünk róla, hogy az Országgyűlés mégis napirendjére tűzte a közszolgálati tisztviselők jog­állásáról szóló törvényjavaslat tárgyalását. Azért írom, hogy mégis, mert a Parlament szer­vezési és Uilormatikai főosz­tályának legutóbbi tájékoztatá­sa szerint idén, úgy tűnt, erre már nem került volna sor. Nem került volna sor rá an­nak ellenére sem, hogy ezt a tervezetei, az apparátusok vé­delme és az államigazgatási doLgozók igen rossz hangulatá­nak enyhítése érdekében a Belügyminisztérium a három legfontosabb törvényjavaslat közé sorolta. Információink szerint a Par­lament a közvélemény nyomá­sára határozott úgy, hogy a tervezetet mégis megtárgyalja. Ebben meggyőződésünk sze­rint komoly részük lehetett a Pest megyei önkormányzatok dolgozóinak, hiszen amint ar­ról október 25-i számunkban már hirt adtunk, a megyénkben működő vb-titkárok nyílt le­velet fogalmaztak a Parlament elnökének, dr. Szabad György­nek, a törvény megszületését sürgetve. Az aláírók nem csu­pán saját helyzetük stabilizálá­sa érdekében követelték a jog­szabályok létrejöttét, hanem a? egész rendszerváltás elenged­hetetlen feltételeként, az új ön- kormányzatok működőképes­sége érdekében sürgették napi­rendre kerülését. SZAKMAI, ANYAGI SEGÍTSÉG Az egykori polgármester az Európa Tanács tagja A franciaországi United Town Organisation (UTÓ), az Egyesült Városok Szövetsége, az önkormányzatok jelenleg legnagyobb világszervezete, először idén júniusban járt Magyarországon. Látogatásuk akkor még a testvérvárosi kapcsolatok közvetítésére kor­látozódott, azóta azonban, az önkormányzatok magyarorszá­gi megalakulása után, már to­vábbi feladatokat vállaltak magukra. Ezek megvalósítása érdekében a közeljövőben egy magyarországi irodát nyitná­nak, éspedig Pest megyében, Gödöllőn, amelynek költségeit az UTÓ és az Európa Tanács vállalná. Múlt heti látogatásuk során Ulrich Mentz, az UTÓ és az Európa Tanács környezetvé­delmi bizottságának elnöksé­gi tagja felkereste dr. Gémest Györgyöt, aki júniusi itt-tar- tózkodásuk során még mint a gödöllői MDF elnökségi tagja fogadta őket, jelenleg azonban már mint a város polgármes­tere. Kollégák találkozásának is mondhatjuk az eseményt, hi­szen Ulrich Mentz maga is polgármesterként tevékenyke­dett 16 esztendőn keresztül a németországi Kehl am Rhein városban. Most sokéves ta­pasztalatairól és az önkor­mányzatok legáltalánosabb problémáiról tartott előadást a képviselő-testület tagjai szá­mára. Beszámolójáról jegyzet készült, hiszen anyagát akár továbbképzések során is fel­használhatják majd. Mivel az UTÓ igen komoly szakértő gárdával rendelkezik, felajánlották, hogy Magyaror­szágra ingyen küldenének szakembereket, ha az önkor­mányzatok igénylik segítségü­ket. Többnyire közlekedési, egészségügyi, környezetvédel­mi kérdésekben tudnának ta­nácsadóként közreműködni. Ulrich Mentz február végén, március elején jönne egy hosz- szabb, 1-1,5 hónapos gödöllői itt-tartózkodásra, hogy szak­értelmével a megyei testületek segítségére legyen. Mostani látogatásuk során 200 darab kérdőívet osztottak ki az önkormányzatok között. Ezek összesítéséből az UTÓ statisztikát készít, amelyből kiderül, hogy az egyes testüle­teknek milyen technikai fel­szerelésre, eszközökre lenne szükségük. Ezek ismeretében fénymásolókat, írógépeket, te­lefaxokat adnának át a tag­városoknak. Az UTO-ba belépett telepü­lések tagdíjaikat forintban is kiegyenlíthetik, egy Gödöllő- höz hasonló nagyságú helység évi 30 ezer forint körüli ösz- szeget fizet tagságának har­madik évétől. Az első évben ugyanis tagdíjmentességet él­veznek a belépők, a második étben pedig az összeg felét kell csak kiegyenlíteni. PÉNZÜGYI KONFLIKTUSOK (U-) Nehézségek a vagyon megosztása körül A költségvetés megosztásán túl a másik vitatott téma az állami tulajdon „öröklésének” kérdése. A helyi önkormány­zati törvény szerint: „Az ál­lam tulajdonából az önkor­mányzatok tulajdonába kerülő vagyontárgyak köre a követ­kező: Az önkormányzat köz- igazgatási területén lévő in­gatlanok törvényben meghatá­rozott köre. A tanácsok által alapított és a tanácsok fel­ügyelete alatt álló, közüzemi célra alapított állami gazdái­ig * ­— Itt születtem 1953-ban — meséli Kummer János sóskú­ti polgármester, amikor élet- útjáról érdeklődöm. — Igaz, hogy a kórház, ahol a napvilá­got megláttam, Budapest XXII. kerületében volt, ám innen azonnal az ősi szülőház­ba hoztak haza, ahol családom 1770 óta élt. Itt töltöttem gye­rekkoromat és itt folytattam tanulmányaimat is. majd ké­sőbb középiskoláimat Székes- fehérváron végeztem. H Ezek szerint régi szálak kötik a településhez. Beszélne a családjáról? — Valamikor egy szerb kö­zösség élt ezen a területen. Mária Terézia idején azonban máshová telepítették őket, és helyükre a Felvidékről szlová­kokat, Ausztriából pedig né­tizáltam. Amikor a Kisgazda- párt 1988-ban a Pilvaxban új­jáalakult, nem léptem be, ha­bár rokonszenveztem a kez­deményezéssel. Egy jó év el­teltével, amikor az emberek kezdtek rájönni, hogy ez a párt nem azt az utat járja, amit az egykori történelmi előd, igen erős feszültségek keletkeztek a sóskúti szerveze­ten belül. Az elnök lemondott, engem pedig — talán csalá­dom múltja miatt — felkértek szervezzem újjá helyben a pár­tot, Kovács Béla széliemében. Csak ekkor, idén, augusztus­ban iratkoztam tehát be. Üj vezetőséget választottunk, amelynek titkára lettem. A választásokra koalícióba lép- . tünk a KDNP-vel és az MDF- fel Sóskúti Keresztény Vá­lasztási Szövetség néven. Je löltként állítottunk kilenc-em- bert képviselőnek — közülük hetet meg is választottak — és engem polgármesternek. U Közelebbi tervei? — Olvan hivatalt szeretnél kialakítani, amely képes les; az európai és nemzeti hagyo­mányokon nyugvó korszert jogállam kívánalmainak, meg felelő közigazgatást folytatni. kodó szervezetek, továbbá a költségvetési üzemek vagyona és az e szervezetekből átala­kuló gazdasági társaságokban az államot megillető vagyon­rész. A lakossági szükséglete­ket kielégítő közművek épít­ményei, létesítményei, beren­dezései a település belterületi határán belül. A tanácsok ke­zelésében, illetőleg tulajdono­si irányítása alatt álló oktatá­si, kulturális, egészségügyi, szociális, sport- és egyéb in­tézmények vagyona. A tanácsi, illetve a tanácsi ingatlanke­zelő szervek kezelésében lévő állami bérlakások. A középü­letek és a hozzájuk tartozó földek ...” A közműépítmények és a középületek közül kivételt ké­peznek „az állam kizárólagos tulajdonába tartozó létesít­mények”, illetve „a központi állami feladatokat szolgáló épületek”. Ugyanakkor a tör­vény következő bekezdése sze­rint: „A tanács és szervei, va­lamint intézményei kezelésé­ben lévő állami ingatlanok, er­dők, vizek — kivéve a védett természetvédelmi területeket és a műemlékileg védett épü­leteket, építményeket, terüle­teket —. pénz és értékpapí­rok. a törvény hatályba lépé­sének napján e törvény erejé­nél fogva a helyi önkormány­zatok tulajdonába kerülnek". A társközségek költségveté­sének megosztásával Uapcso- latban már szóltunk a pénz- maradvány ..igazságos” elosz­tásának nehézséneiröl. Mivel a törvénv ereiénél fosva az önkormányzatok tulajdonába került ..a tanács valamennyi pénzvagyona. értéknapúia és más vagvoni joga”, ígv a nénzmaradvánv elosztásának ■nrnhlémáia ebben a tágabb ’tőrben is felmerül. A vagyon azonban nemcsak jogokkal, hanem kötelességek­kel is jár. Ha a volt közös ta­nácsok társközségeiben a volt tanácsi kezelésű, illetve taná­csi irányítású, felügyelet ií szerv által kezelt állami tu­lajdon egyenlő „örököse” va­lamennyi társközségi önkor­mányzat, akkor a kötelezett­ségek is egyenlő mértékben terhelik őket. lia a voll társ­községek nem kívánnak közös képviselő-testületet alkotni, akkor célszerűbb a közös va­gyon természetben történő megosztása. A vagyonmegosztás során kétféle nézet összecsapása várható. Egyik a történeti jo­gok, másik a jelenlegi helyzet alapján kíván „igazságot ten­ni". A történeti szempont ad­dig mindenki által elfogadha­tó, hogy a közös tanács meg­alakulásáig az addig önálló község kezelésében lévő tu­lajdon az adott községet illeti meg. Problémát a közösen épített létesítmények — pl. a körzeti általános iskolák — tu­lajdonjoga, valamint a társ­községben esetleg a közös ta­nács által felszámolt — el­adott. átadott, lebontott — lé­tesítmények pótlása jelent. Miről van itt szó? A koráb­ban önálló községekben tag­iskolák. községháza, szolgálati lakás(ok) is voltak, melyek időközben megszűntek. Ezek esetenként térítésmentesen vagy igen csekély térítés elle­nében cseréltek gazdát. ígv az nem vizsgálható, hogv az ellen- érték — esetleg mai árszínvo­nalon — kerüljön az óira önál­lóvá váló községek számára ki­fizetésre. Az ö ..részüket” ter­mészetben kell „kiadni". (Folytatjuk.) Agg Zoltán közgazdász Az oldal a Pesí Megyei Tanács támogatásával készült írta: Szegő Krisztina Fotó: Viniola Károly 1 MENJ, ÉS TEDD A KÖTELESSÉGED! Édesapja méltó utódja méteket irányítottak ide. E betelepülési hullámmal érke­zett három fivér. A községben élő — meglehetősen nagy szá­mú — Kummerek, így magam is, e három testvér leszárma­zottai vagyunk. — 1970-ben családunk 200 éves sóskúti letelepítését ün­nepeltük csendesen Székesfe­hérváron, a család akkor még élő, legidősebb tagjánál, déd- nagyanyámnál, aki igen bölcs asszony volt; Egykor, amikor fia, az esztergomi gimnázium kisdiákja, a fegyelmezett tanu­lást megunva hazajött, a déd­nagymama szavára egy pofon kíséretében azonnal vissza is fordult. Ez a nevezetes mon­dat pedig, amelyet azóta is szájból szájra adunk: „Menj, és tedd a kötelességedet!” És ebből a kisdiákból, apai nagy­bátyámból Fejér megye tan­ügyi főigazgatója lett. Q S az édesapja? — Imádta a földet, a parasz­ti életet, ragaszkodott szülő­falujához, a régi házhoz, gaz­dasághoz. ö alapította meg Sóskúton, saját otthonában a Független Kisgazdapárt he­lyi szervezetét, amelynek tit­kára, és ifjúsági szervezetének, a Független Ifjúságnak az el­nöke lett. Az 1956 utáni évek leszámolása őt is elérte. Meg­bilincselve hurcolták 1957-ben a Népköztársaság út 60-ba. A kínzások hatására tüdőbajt kapott, kórházba szállították. Felépülése után, 1959-ben ér­tesült a, mezőgazdaság erősza­kos nagyüzemesítésének ter­véről. Feledve a mögötte álló két esztendőt, meghurcoltatá­sait, újra fellépett a terv el­len buzdította a falugyűlése­ken a népet, és hihetetlen bá­torsággal — 1959-et írunk — kifejtette nézeteit a földrablá­sok ellen. E nyilatkozata egyébként az akkori Pest Me­gyei Hírlapban jelent meg. — Nem véletlen, hogy meg­választásom után az első gra­tulációk így szóltak; „Legyél édesapád méltó utódja”. ■ Hogyan szánta rá magát a polgármester-jelöltségre? Ha jól tudom, ön mostanáig geodétaként jarta a világot és az országot, az Üt- Vasút Ter­vező Vállalat munkatársaként. Mi indította arra, hogy izgal­mas munkájának hátat fordít­va, vállaira vegye egy ötezer lelkes község gondjál-baját? — Való igaz, sohasem poli-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents