Pest Megyei Hírlap, 1990. november (34. évfolyam, 256-281. szám)
1990-11-29 / 280. szám
mo. NOVEMBER 20., CSÜTÖRTÖK 5 rrsr JIM » Mi Népművészet a fellegvárnál. Miközben maga az őstermészet érintetlenül marad s teljes védettséget élvez, aközben változik Visegrád arculata. Pontosabban, a fellegvárhoz vezető parkolóé. Évekkel ezelőtt a sze- dett-vedett bódék látványa, s az általuk kialakított sikátoroké zavarta meg az ide látogatókat, a turistákat. Mára viszont változott a helyzet, az összkép. Az újonnan kialakított apró boltocskák negyede kellemes látványt nyújt. De nemcsak a külcsín — az épületek megjelenési formája — érdemel figyelmet, hanem a belbecs is. Mert hiszen az itt kínált áruk döntő többsége népművészeti termék. (Erdősi Ágnes felvétele) Mozi Dunakeszi, Rákóczi: Nov. 29— 30-án háromnegyed 6 és 8: Mint a villám (szín. mb. am), dec. l— 2- án háromnegyed fi és 8: Harlemi éjszakák (szín. mb. am. bűnügyi vígjáték), 3-án háromnegyed 6 és 8: Magányos erő (szín. mb. am.), 4—5-én háromnegyed 6 és 8: Megint 48 óra (szín. mb. am. krimi). Dabas, Kossuth: Nov. 30-an 6: Robotzsaru 2. (szín. mb. am. sci- íi), dec. 1—2-án 6: ölve vagy halva (sz;ín. mb. am. akció), 3-án 6: Vaklárma (szín. mb. am. vígjáték) Erd, muv. &á7,LwNQ>v, p-gn Jét. 6: Az'ifjü Éiniétem (szín. zenés ausztrál bohózat), dec. 2-án fél 6: Papa, én nő vagyok (szín.’ mb. am. vígjáték), 3-án fél 6: Tremors (szín. am. sci-fi), 4-én fél 6: Por- Bhe-tolvajok (szín. mb. am. krimi). Gyál, Dózsa: Nov. 30-án fél 6. Hóbortos hétvége (szín. mb. am. bűnügyi vígjáték), dec. 1-jén fél 6 : Az ördög jobb és bal keze (szín. olasz—NSZK western parodia), 2-án fél 6: Zsaroló zsaruk 2. (szín. francia vígjáték), 3-án fél 6: Szoba kiáltással (szín. magyar). Nagykáta, Rákóczi: Nov. 29— 30-án 6: A kalapácsfejű (szín. olas2 kaland), dec. l—2-án 6: A. császár pékje (szín. mb. csehszlovák mese), dec. l-jén 8: Szex, hazugság, video (szín. mb. am.), 2-án 8. Gyilkos lövés (szín. am. krimi), 3- án 6 és 8: Szaooantolvajok (szín. mb. olasz vígjáték). Öcsa, műv. ház: Nov. 30-án fél 6: Bűnvadászok (szín. mb. olasz vígjáték), dec. l-jén fél 6: Országúti diszkó (színes, zenés am.), 3-án fel 6: Családi ügy (szín. mb. am. krimi). Pomáz. Szabadság: Nov. 30-án 6: A philadelphiai zsaru (szín. mb. am. krimi!. dec. l-jén 6: Csupasz pisztoly (szín. mb. am. Vígjáték). 2- án 6: A postás mindig kétszer csenget (szín. mb. am. krimi), 3-án 6: Metamorfózis (szín. olasz horror). Szentendre, Dunakorzó: Nov. 29- én 5 és 7: Hóbortos hétvége (szín. mb. am. vígjáték). 30-án é« dec. 2-án 5 és 7: Hajszál híján (szín. mb. am. krimi), 3—4-én 5 és 7: Zsaroló zsaruk 2. (szín. francia vígjáték). 5-én 5 és 7: Shaolini harcművészet (színes kínai—hongkongi kaland). Szigetszentmiklós, Kossuth: Nov. 30- án 6 és 8: Cry-baby (szín. zenés am. vígjátéki, dec. 1-jén 6 és 8: 2-án 6: Tenőrbőrben (szín. mb. am.), 3-án 6: A fekete kastély (szín. mb. csehszlovák mese). 3- án 8: 4-én 6: Hóbortos hétvége (szín. mb. am. vígjáték). Százhalombatta, műv. közo.: Dec. 1—?-án fi.: Ford Fairüne kalandjai (szín. zenés am. akció'. 3—4-én fi: Az if tű Einstein (szín. zenés ausztrál bohózat). MŰMÁRVÁNY FÜRDŐSZOBA ES TARSAI A Müfa mint hídfőállás A fóti Műanyag és Faipari Szövetkezet tmk-brigádjában Jamrich László azt állítja: amióta az emberek tudják, hogy az együtt töltött évek után konkrétan mennyi pénzt tudhatnak abból a sajátjuknak, sokkal inkább magukénak 'érzik a szövetkezetei. Meg is mondja, mennyi az a pénz, ami biztosan az övé itt. Ezt gyarapítja a részjegye. Ezt vihetné magával, ha megszűnne a cég, amire szerencsére még gondolni sem kell. A fótiak specialitása egyebek között a műmárvány fürdőszoba és konyhai berendezés. Készítenek bárpultokat, burkolóelemeket. Igényes vevőknek való termékek ezek. — Kürtössy Ottót nemrég választottuk meg újra, mert mióta ö az elnökünk, folyamatosan jók az eredmények — folytatja Jamrich László. A megdicsért elnök szerint azonban, az eredményes gazdálkodás ellenére is teljes szerkezet- és piacváltásra kerül sor. Ennek az előzményeihez tartózik, ami talán már köztudott, hogy a Müfa a Medicor Elektronika Rt.-nek évente 4-5 ezer inkubátor burát és tartozékot szállít. Csakhogy az idén elmaradtak a brazil és a szovjet megrendelések. Még az alkatrészekre, tartozékokra sem adtak fel megrendelést. Hasonló, helyzetbe került a gombüzem, így hát kiutat kellett keresni. A teljes átállás nyugati irányba történt meg. Továbbra is profil marad az egészségügy számára készült berendezések több fajtája és a fürdőszobaberendezés, olyan üvegszálas poliészter anyagokból. Az ilyen kádak többségét Németországból továbbexportálják. A megegyezés szerint a német partner adja a formatérveket. a gépeket, az egész technológiát. Ez alapján készülnek Foton a nálunk még szokatlanul igényes termékek. Külföldi partnerünk arra számít, hogy hamarosan Kelet-Európábán is kiterjeszti az üzletkört, s akkor Főt lesz a hídfőállás. K. T. I. Télen is van kapás A horgászsport kedvelőinek keserűséget okoz, hogy amikor a fákról hullani kezdenek a levelek, a tavasz beköszöntéséig sarokba kell állítaniuk a pecabotot. Bizonyára örvendetes hir részükre, hogy a Szi- getszentmiklósi Halgazdaság, a Halinnó Csepel-szigeti meleg vizű taván ez idén a téli hónapokban is szívesen fogadják a horgászokat. A jó lehetőséggel bizonyára sokan élnek majd, hiszen a nyolc és fél hektárnyi területen elterülő tó bőséges zsákmánnyal kecsegtet. A Halinnó az elmúlt években jelentős mennyiségű halat telepített a tóba, ezért a legelterjedtebb fajták mellett szép számban található itt csuka, harcsa meg pisztráng is. A tó szomszédságában nyílt elárusító helyen egyébként minden vevőt kiszolgálnak a halászati részleg változatos árukészletéből. K. Z. Kis rutin, nagy rutin... Meddig tér ki a mutató? A körzeti orvos megvizsgálja, meghallgatja a beteget. Azután a nyomtatványért nyúl, s rákanyarítja: ,.T. labor!” Vizsgálatot kér. A T. labor pedig eleget tesz a kérésnek. Mint a da- basi is, melynek vezetője, dr. Bodó Ágnes — aki egyébként a szakorvosi rendelőintézet igazgatója s az országos laboratóriumi szakmai kollégium tagja —. néhány hete egy kongresz- szuson a laboratóriumi diagnosztika jelenéről, jövőjéről tartott előadást. Ezekről is kérdeztük őt. □ Tényleg, mi betegek sokat járunk laborba? — Minden relatív. Hadd mondjam a saját tapasztalatomat. Itt száz lakosra évente háromszáz laboratóriumi vizsgálat jut. Ez az átlag. Van, aki évszám nem fordul meg nálunk, s van, akitől hetente ötször kell vért venni, tíz különféle vizsgálathoz. Azért, ha mindent összeszámolunk, hatalmas szám kerekedik ki. A rendelőintézethez hatvanezer ember tartozik, s naponta 720 vizsgálatot végzünk. □ Hány emberre jut ez a munka? — Laboratóriumi szakorvos csak magam vagyok, s a segítségem hat asszisztens. Nem is győznénk, ha a vizsgálatok zöme nem lenne automatizált, s ha nem tartanánk nyilván az eredményeket számítógépen. Ha már itt tartunk: ebben is látom a labor jövőjét. Ugyanis az imént leírt módszer — a T. labor! kezdetű kérésekre gondolok — azt feltételezi, hogy a laboratórium csak afféle technikai szolgáltató szerepet tölt be az orvos mellett. Nekem meg az a vesszőparipám: a labor legyen konzultánsa a klinikai orvosnak, a körzetinek. Hiszen nem tesz mást, mint élő emberen vizsgálja azt, amit a már nem élőn a patológus. Sőt többet, hiszen senki annyira nem lát bele az emberbe, mint a laboros; az élettani és kóros folyamatokat érheti tetten, nemcsak afféle merev állóképet kap. □ Mennyire objektív ez a kép? — Meggyőződésem, hogy eléggé. Ha a laboros jól kérdez, jó választ kap, értékelhetőt. A műszer mutatója addig tér ki, ameddig indokolt. S hogy ezt •másutt mennyire becsülik, arra csak egy példát: sok nyugati országban a kórházi viziteken részt vesz a labororvos. Egyébiránt félszázféle vizsgálatunk van, a legegyszerűbb néhány perces vérsüllyedéstől, sejtszámlálástól az egyhetes ellenanyag-vizsgálatig, s az összesnek kétharmadát teljesen automatizáltuk. Ez persze nem volt olcsó dolog, a klinikai automata másfél millióba került, a sejtszámláló egymillióba, ezek a gépek pedig még csak nem is a drágábbak közül valók... □ Divat mostanában számolgatni: mi mennyibe kerül az egészségügyben, önöknél minden jól kiszámítható ... — Ez így van. És ami engem illet, híve is vagyok az efféle számításoknak. Lehetséges, hogy az egészségügyben elsőként a laboratóriumi költségeket fogják „nevesíteni”. S ettől szerintem nőne a mi munkánk becse. Arról van szó, hogy a gyógyászatban a legnagyobb pazarlás a rossz, felületes vizsgálat. Ha például az orvos az általa tapasztalt tünetek alapján nem célvizsgálatot kér a laboratóriumtól, hanem „kis rutint" vagy „nagy rutint”. Tudja, többnyire ezek állnak a T, labor megszólítás után. MindIgénytelen földet hasznosítanak Golfpálya a Kék Dunában Szigetmonostoron, a Kék Duna Mezőgazdasági Szakszövetkezetnél már hónapokkal ezelőtt híre ment annak, hogy akik akarják, visszaigényelhetik a szövetkezetbe vitt földjüket. Losonczi Zoltántól, a szövetkezet elnökhelyettesétől kapott értesülések szerint eddig mindössze 20—25 tag döntött úgy, hogy a jövőben a saját birtokán gazdálkodik. A visszaigényelt szántóföldek összterülete alig közelíti meg a 30 hektárt, mintegy jelezve azt. hogy jobbára kertészkedésre. takarmánytermelésre kívánják a földeket hasznosítani. A négy településre kiterjedő Kék Duna 3400 hektáron gazdálkodik, s tagjainak száma megközelíti a nyolcszázat. A szövetkezet alaptevékenységében a gabonatermelés áld az első helyen, de mind jelentősebbek ipari vállalkozásaik is. Az ismertebbek közé sorolta az el- nökhelyetes a Maxi Fruit Kft.-t, amely tulajdonképpen zöldségre és különböző gyümölcsféleségekre alapozott hűtőházi vállalkozás. Szigetmonostor határában, svéd vállalkozásban készül egy golípályacentrum. A felépítéséhez szükséges 150 hektáros területet a Kék Duna Mezőgazdasági Szakszövetkezet adta át az említett célra. Lényegében silány, homokos, mezőgazdasági művelésre alkalmatlan földről van szó. A golfpályacentrumot a jövő évi idegenforgalmi szezon kezdetére minden bizonnyal már birtokba is vehetik a vastag pénztárcával Szigetmonostorra látogató külföldiek. Gy. kettő a diagnózis bizonytalanságát tükrözi, vagy azt, hogy az orvos nem volt elég alapos. És ez a két kérés adja a munkánknak legalább egyharma- dát. Csökkenthető lenne az arány, nem úgy, mint a vizsgálatok ára. Hiszen az anyagok, a gépek annyiba kerülnek, amennyibe. Ezen nem lehet spórolni. Az el nem végzett vizsgálat pedig — bűn a beteg ellen. Marad megoldásnak a szakértelem növelése. □ Említette a laboros szakma becsét. Hogyan is áll ez? — Már mondtam: nem minden országban „háttérszakma” a laborosé. Van olyan nyugati ország, ahol az összes orvos közül a láb oratóriuminak a legmagasabb a fizetése. Azután Finnországban például hét év kell ahhoz, hogy valaki lete- hesse a labororvosi szakvizsgát. Ezt az időt nálunk most emelték fel három évről ötre. Mégis igaz, sem a Ikollégák, som a betegek nemigen becsülik a medicinának ezt az ágát. Az utóbbiak szemléletére az a jellemző: „Tessék mondani, mikor kapom meg a papírt?” A papír persze több, mint teieírt fehér lap. Sokszor a páciens sorsa van ráírva. Ám az érintett csak any- nyit tud: az őt küldő, vizsgáló orvos kérte a „papírt”. Nem is hálás. Én hálapénzt? Ugyan már, soha életemben. Jó vicc,.. Talán az asszisztens néha valami apróságot, virágot, csokit... Van persze, aki rájön, hogy fontos a „papír”. A krónikus beteg. Aki képzetté válik, gyakran jár hozzánk, s rájön, hogy állapotát írja le az adat. Izgatottan nézi a számokat, kell-e életmódot váltania, vagy még van egy kis haladék ... □ Apropó, haladék: nem félnek a laborban az AlDS-töl? — Tény, hogy vérrel dolgozunk, de több okból sem Jelek. Egyrészt, mert az összes lehetséges óvintézkedést megteszem, s megtartatom a szabályokat a kollégáimmal is. Meg azért sem, mert a félelembe az ember egy idő után belefásulna. Formátlan félelem lenne ez, hiszen fogalmunk sincs, ki fertőzött, ki nem, nálunk nincs AIDS-vizsgálat. Különben is hihetetlen, de az AIDS gyenge legény mondjuk a hepatitis B-virushoz képest. Attól félek. Még kórházi orvos koromban egy asszisztens kollégám emiatt vesztette az életét. S eddig nem volt ellene védelem, csak az elmúlt napokban ajánlotta fel a Köjál e vírus ellen az oltást, az aktív immunizálást. Persze, hogy valamennyien kértük. Mert bár veszélyes munka a miénk, azért ott még nem hagynánk ... V. G. P. Dúcolják a vállalkozást AZ ELSŐ OSZTÁLY ELŐTT Barótkozás a sulival Minden család életében nagy esemény, amikor előszói megy iskolába a gyerek. Már hónapokkal előbb megkezdődnek az előkészületek. Megvásárolják a táskát, az iskolaköpenyt és a leendő első osztályost igyekeznek megbarát- koztatni az iskolai élettel. Általában kevés szó ,esik' azonban arról, hogy a szülőnek miként kell felkészülnie arra, hogy a gyermek iskolás lesz. E hiányt pótlandó találkozót rendeztek a minap Tahiban azoknak a szülőknek, aki rínék gyermekei a jövő tanévben az úgynevezett Kisfaludy-iskolában kezdik meg tanulóéletüket. A magánkezdeménvezésre idén szeptember óta működő iskoláról azt kell tudni, hogy itt az állami tanterv szerint, de a Waldorf-módszerrel folyik az oktatás. A kis létszámú osztályokban fokozott figyelmet fordíthatnak a tanulók egyéniségére, s igyekeznek a család, az iskola és a gyermek kapcsolatát a szokásosnál jobban elmélyíteni. A találkozóra azokat a szülőket és gyermekeket hívták meg. akik a következő tanévben első osztályosak lesznek. A vendégek nemcsak Tahiból érkeztek, hanem D vnabogdányból, Szentendréről, de Leányfaluról is jöttek az összeszoktató beszélgetésre. Üj szint jelentett, hogy miközben a szülők egymással ismerkedtek. s arról beszélgettek, miként segíthetnek az iskola gondjainak enyhítésében, azalatt a gyermekek szórakozva, együtt játszva egymással isismerkedtek. Pedagógus közreműködésével vettek részt a közös éneklésben, verstanulásban meg a kerámiakorongozásban. A jó hangulatú találkozón fontos döntések születtek, a jövő tanév közös feladatairól. A szülők különböző vállalásokat tettek az iskola elhelyezési gondjainak megoldására. A gyerekek is, a szülök is már jó barátságban búcsúztak egymástól a találkozó végén a legközelebbi viszontlátásig. Ennek időpontját a téli szünetet követő első szombat délutánjára tűzték ki. Az ilyen előkészítő munka után bizonyos, hogy a szeptemberi tanévkezdéskor nem az iskolai élet bizonytalanságaitól szorongva kezdik mer majd tanulóéletüket az iskola küszöbét először átlépő kisdiákok. Kasznár Zoltán ’farom üzlet és egy mini-ABC építését kezdték meg vállalkozó kedvű emberek a sülysápi vasútállomás elhagyatott területén. Képünkön a műszaki üzlet mennyezetét szerelik a kivitelező kisiparosok. Reméljük és kívánjuk, hogy ne dőljön össze a vállalkozás (Vimola Károly felvétele)
