Pest Megyei Hírlap, 1990. november (34. évfolyam, 256-281. szám)
1990-11-29 / 280. szám
1990. NOVEMBER 29., CSÜTÖRTÖK 3 Ő MONDTA Nem hiszi A Kádár-korszak ellenzéki mozgalmainak markáns alakja volt Szalai Pál. A Mozgó Világ (90:11.) vele készített interjúja tehát hiteles embert szólaltat meg múltról és jelenről. A megkapása őszinte beszélgetésben természetesen sorra kerülnek a mai helyzet jellemzői is, a pártok éppúgy, mint a politikai küzdelmek. Sz. P. szerint ezekben a küzdelmekben „nem érvek állnak szemben érvekkel* hanem Jolyik a kölcsönös mocsltolódás, pocs- ko ndiázás.” Aligha véletlen ennek ismeretében, ha Sz. P.-röl kiderül, hogy — tapintatosan fogalmazva — .„elköszönt’' a szabaddemokratáktól, nem érez késztetést az MDF-fel való azonosulásra sem ... Na persze, végül is lelepleződik Sz. P. ódzkodásának az oka. Az érintett ugyanis például ilyen töredelmes, beismerő vallomást tesz: „Én tudom, hogy a piacgazdaság a hatékony társadalmi megoldás, de nem hiszem, hogy ezt kizárólag úgy lehet megvalósítani, hogy közben emberek milliói elszegényednek, visszasüllyednek a . cselédsorba.” Ha valaki ilyeneket mond, csodálkozhatunk-e azon, ha nehezen találja a helyét a volt harcostársak sokfelé oszlott törzsi háborúinak a frontjain?! S még inkább, csodálkozhatunk-e azon, ha Sz. P.-t és a hozzá hasonlóan gondolkozókat a ma ilyen-olyan-amolyan párti (volt) társak érteni sem akarják-tudják?! Hiszen legtöbbjüknek fogalma sincsen például arról, a valóságban mivel volt egyenlő az a bizonyos „cselédsors"! Amint az elszegényedésről is, mint elkerülhetetlen sorscsapásról, i sokfele kenetteljés szöveg hangzik el, csak éppen az a baj. hogy a nem elszeg ényedők. (hanem éppen a felfelé kapaszkodók) harsogják az ájtatos szövegeket azokról a szz-, gúny-szegényekről... Nehezen (vagy nagyon is könnyen?) érthető módon ismét furcsa munlcameg- osztás van kialakulóban a politikai életben. A mi eldöntjük, hogy a ti sorsotok mi lesz, visszatetsző, sőt visszataszító okoskodással létrehozott helyzete ez. Gyanítjuk: Sz. P.-nek alapos oka van a „nem hi- szem”-re, a kétkedésre. KLIENS dolgozó, a nyugdíjasokról nem is beszélve. Aki még nem járt börtönben — egy mai magyar börtönben — az hajlamos rá, hogy a bv-s tiszteket a Dumas és Jókai regények mord, tagbaszakadt porkolábjaival asszociálja. A szegedi fegyintézet tisztikara — egy személy kivételével — felsőfokú képesítéssel rendelkezik, a rendőrakadémián kívül valamelyik tanárképző főiskolán is szerzett diplomát. — Hogy egészen pontos legyen a kép, már van hittudományi diplomásunk is, akit akkor iskoláztattunk be, amikor még merőben más szelek fújtak Magyarországon. Az idő minket igazolt. Egyre több az olyan elítélt, aki a villásban keres megnyugvást. Ez persze nem zárja ki az agresszivitást, a börtön falain belül is létező zsivány-össze- fonódást, az elítélt-oligarchiát. Az egymáson gyakorolt hatalmat nem a börtönszemélyzet szabja meg, maguk közt intézik el. Más a becsülete és tekintélye egy olyan gyilkosnak, aki kést állított az őt felszarvazó hátába, majd agyoncsapta az asszonyt. És megint más azé, aki abberált hajlamai kiélésére megfojtott egy kisfiút. — A gyermekgyilkosoknak RENDELET MAR VAN Alap az eqzisztenciához Tegnap délután Képviselő-választás Dabason Szerdán délután Dabason tartották meg a képviselő-választást, ám pont a választás házigazdájának, a három nagyközséget egyesitő Dabasnak nem került be a jelöltje a megyei önkormányzati testületbe. Nem hivatalosan a választás egyik résztvevője igy kommentált: a jelöltek nem a lakosság számarányának megfelelően jutottak be. A választás eredményeképpen Dabas várost és a térséghez tartozó 14 település érdekeit nyolcán képviselik majd a megyei testületben. Ezek a következők : Bodsár Pál (Táborfalva, független), Gazdik Lajosné (Tatár- szentgyörgy, független), dr. Kreinkő József (Ináres, független), Kulcsár István (Örkény, független), dr. Major László (Gyál, SZDSZ), Pink György (Felsöpakony, független). Serfel János (Üjhartyán, független), Zsadányi Lászlóné (Her- nád, független). 4 FÖLDRŐL KÉT (?) MENETBEN „Hatalmat oszt, ki földet oszt" — A kisgazdák azon szándékát, hogy a földet eredeti tulajdonosának adják vissza, sokan azért támadják, mert szerintük ez a kárpótlási kérelmek lavináját, anarchiát indítana el. ® Mi erről a véleménye? — kérdeztük dr. Zsíros Gézától, a Független Kisgazdapárt politikai bizottságának tagjától. — A választ erre. megadja az a tény, hogy aki ezt leginkább hír eszteli, az MDF-es líogárdi Zoltán, már nem lehetett ott a kiskunmajsai ötpárti egyezmény aláírásakor. © Az említett illető lapunknak azt nyilatkozta, hogy nem kívánt elmenni... — Nem kívánt?! Öt leváltották! Egyszerűen leváltották az MDF elnökségében betöltött tisztségéről, s azért nem volt ott. Ez egyébként jelzésértékű. A Kiskunmajáin megjelent pártok egyébkén; nem saját politikájukat kápvise'- ték, hanem egyetértettek abban, hogy a mezőgazdaságot, a régi és az új tulajdonosokat nem szabad ilyen bizonytalanságban hagyni. 9 Abban, hogy bizonytalan a föld embereinek helyzete, valóban könnyű megegyezni. Nehezebb kérdés azonban, hogy a kialakult állipotért ki a felelős. A Parlament végzi lassan törvény-őlökészítö munkáját? — Az Országgyűléstől függetlenül a kormány már régen nincs megállása, az ilyeneket kiközösítik, nem tűrik meg maguk közt. És ez még egy enyhébb fajtája a megtorlásnak. Volt már rá precedens, amikor az újonnan érkezőt el kellett különítsük, félő volt, hogy kinyírják. Az intézethez bútorgyár tartozik, az elítéltek ott dolgoznak. Ahol szerszám van, ott lehetőség is adódik. Sajnos erre is volt már esetünk, R eichter Richárd elítélt hét társunkat sebesítette meg egy műhelyben eszkábált késsel, hárman meghaltak, egyet le kellett százalékúim. (Reichter kötélen végezte, ma életfogytiglant kapna ...) Magyarországon évente átlag 200 emberölést követnek el, a felderített esetek elítéltjeit kivétel nélkül Szegedre hozzák. A személyzet — parancsnoktól a fegyőrig — nap mit nap, évtizedekig együtt él ezekkel a polgárjogukat vesztett, társadalomból kitaszított emberekkel. Köztük van jó néhány, aki nem először vétett a törvény ellen, sőt nem először ölt, és semmi biztosíték nincs arra, hogy ha kikerül, nem emel-e kezet megint emberre. Lehet, elfogult vagyok a törvénytisztelők javára. De vajon kötelessége a társadalomnak eltartani, goniját viselni egy megrögzött gonosztevőnek? Matula Gy. Oszkár (Folytatjuk.) hiteles kisgazda vezetőket, s kevésbé azzal, hogy ezek az emberek a választópolgárok előtt legyenek hitelesek. De mentségünkre legyen mondva, hogy mi, kisgazdák csak most tanuljuk a politikát, mert el voltunk ettől tiltva eddig. Ellentétben más pártok vezetőivel, akik nem egy esetben az elmúlt negyven évben is proli politikusok lehettek ... © Decemberben tartandó nagyválasztmányi ülésük napirendre tűzi a földművelőkön kívül az egyéb vállalkozók képviseletének szorgalmazását is? — Természetesen! A föld csak az alap, mert minden erre épül, a csúcs pedig a kereskedelem. © Melyet az előprivatizációs törvény már kiragadott, ráadásul csapdába is csalták vele önöket... — Engem nem, én a törvény ellen szavaztam. © Felelősségre voriják azokat, akik megszavazták az előprivatizációs törvényif — Elképzelhető. De a reprivatizációból, az eredeti tulaj donosnak való visszaszOígáka- tásból nem engedünk, ezen nem lesz vita. Vissza kell adni az állampolgárnak, amit elraboltak tőle, mert nem igaz, hogy ami megvolt negyven évvel ezelőtt, az az érték nincs meg ma. Az államnak is úgy volna a legjobb, ha a régi javakat adná vissza, mert ezt pénzben nem tudná fizetni, a kártalanítási kötvényeknek pedig aligha tudna fedezetet teremteni. A taxisblokád során megmutatkozott, hogy a fuvarosok már ráébredtek az érdekképviselet fontosságára. Hamarosan ráeszmélnek erre a társadalom más területén dolgozó vállalkozók is. Bizalmat az új hatalommal szemben csakis a reprivatizáció teremthet, mert hatalmat oszt az, aki földet és tulajdont oszt. Tóth Béla Endre Mi is lenne a beteg érdeke? Magánvállalkozók orvosolnának Lesz-e jövőre Magyarországon pluralista egészségügy, vagy nem? Bizony ez minden hazánkfiát, leányát érintő kérdés, és válaszolni rá ugyancsak nem egyszerű. A Vállalkozók Országos Szövetségének egészségügyi tagozata pedig ennek tisztázására tett kísérletet tegnap a VOSZ székházában, ahová meghívták dr. Pulai Gyula népjóléti minisztériumi helyettes államtitkárt és Perényi Lászlót, a Társadalombiztosítási Főigazgatóság főosztályvezetőjét. Ám korántsem protokolláris" céllal. Palotás János, a VOSZ elnöke ugyanis azzal kezdte: — Az, hogy működésképtelen a társadalom és benne a vállalkozás, összefügg azzal is, hogy változatlan a nyugdíj- rendszer, a társadalombiztosítás és az egészségügy, mely utóbbiban a vállalkozóknak csak néhány hóbortos magyar, s valutás külföldi jut, a többieket az állami hálózat várja „szolgáltatásaival”. Az pedig nyugati tapasztalat, hogy ahol működik a piac, a teljes forgalom több mint egyharma- dát éppen a fizetőképes nyugdíjasok fogyasztása tartja fenn. Nélkülük nincs vendéglátás, idegenforgalom sem. Dr. Csermely Gyula, a tagozat vezetője azzal folytatta, egybeesnek az érdekek: az egészségügy jó színvonalú ellátást akar. a társadalombiztosítás olcsót, a vállalkozók pedig tisztes haszonért ezt tudnák nyújtani. Csak épp tudniuk kellene, jövőre hogyan vállalkozhatnak, hogyan juthatnak finanszírozáshoz. A kérdés indulatos vitát szült. Hiszen a valóságban korántsem esnek egybe az érdekek. Jó példa erre, hogy a minisztériumi államtitkár és a társadalombiztosítás szakembere szerint más-más típusú tarifarendszer bevezetése indokolt, s ennek idejéről is különböznek az elképzelések, a társadalombiztosítás inkább sürgetné, s ebben partnerséget vállal az egészségügyi vállalkozókkal, mert az önkormányzatok sokféle kis rendelést szeretnének a településekre vinni, ehhez pedig társadalom- biztosítási fedezet kell. A feltételrendszer ugyancsak hiányos. Az első lényegi lépés a szabad orvos- és intézményválasztás meghirdetése lehetne, a ma érvényes sávrendszer helyett. A térítési díjaknak — függetlenül attól, hogy állami, önkormányzati, vagy vállalkozói egészségügyi ellátást kap a beteg — azonosaknak kell lenniük, s ma még azon folyik a vita, egy-egy beavatkozás, vagy egy-egy betegségtípus után számítsák-e. Kísérleteznek az országban többfelé. Ahogyan az államtitkár mondta: a jövő évben nincs reménye a vállalkozóknak, csak a kis lépésekre: az ön- kormányzatok magánvállalkozásokat is megbízhatnak egészségügyi ellátással, s az új szolgáltatásokra kiírt pályázatokon is eséllyel indulhatnak a vállalkozók. Akiknek egészségügyi tagozata — talán mondanunk sem kell — elégedetlenek ennyivel... V. G. P. A gyömrői gyilkosságok Erősen túlié iáit? az adott időszakban készült halotti, anyakönyvi kivonatokat és ezek alapján 20-30 között lehet az áldozatok száma. □ Milyen módszerrel dolgoznak? — Munkatársammal, dr. Fekete Istvánnal kutatunk a levéltárakban dokumentumok után, és házról-házra járunk Gyomron, hogy megkeressük és meghallgassuk a tanúkat. Nincs könnyű dolgunk, hiszen, akik ezekre az eseményekre emlékezhetnek, már idős emberek, és nagyon hosszú idő telt el azóta. Dr. Török Gábor gyömrői körzeti orvos, MDF- képviselő akkor szervezett egy helyi beszélgetést, amikor az áldozatok emléktábláját felavatták. Az ott elhangzottakat nagyon részletesen és alaposan megvizsgáljuk. Várjuk, hogy az újságokban 1990. november 28-án megjelent közleményre milyen reagálások érkeznek. Természetesen nemcsak Gyömrőről, hanem a fővárosból és egyéb településekről is remélünk hasznosítható értesüléseket. Ga. J. Megjelent a napilapokban a Legfőbb Ügyészség közleménye arról, hogy tényfeltáró vizsgálatot folytatnak az 1945 tavaszán elkövetett, úgynevezett gyömrői gyilkosságok ügyében. A történtek teljes körű és alapos felderítése érdekében az ügyészség kéri mindazokat, akik az eseményekkel kapcsolatban információval szolgálhatnak, hogy jelentkezzenek. □ Milyen előzmények után indult a vizsgálat? — kérdeztem dr. Balassi Tibort, a Legfőbb Ügyészség csoportvezető ügyészét. — Azoknak az áldozatoknak a hozzátartozói kerestek meg minket s kérték a tények feltárását, akiket 1945-ben a rendőrség kivégzett. □ Mit sikerült eddig megállapítani? — Korabeli írásbeli dokumentum egyelőre nem került elő. Az eddigi információk alapján jelenleg úgy látszik, hogy erősen túlzott volt az adat, amelyik korábban egyik napilapban megjelent, és 133 áldozatot említ. Megkerestük Ha esetleg a kormányfő hivatalában sakkozik, közben a helyi kormányzatok is lépegetnek. A gödöllőiből például kilépegetnek a választott1 képviselők, akik hajdan még az MDF-ben kezdték, aztán átléptek az SZDSZ-be, most meg kiléptek a képviselő-testületből. Aggódik is a gödöllői illetőségű Körösfői László. Azt mondja, messzire vagyunk még a demokráciától. Mert másképp hogyan eshetett volna meg, hogy a helyi képviselő-testület kigolyózza az országos képviselőket maguk közül, ha azok nem kormány- pártiak. Történt ugyanis, hogy tanácskozási jogot kértek az önkormányzatban ők hárman, gödöllői képviselők. Roszik Gábor az MDF színeiben megkapta ezt a jogot, Glattfelder Béla fideszes és Körösfői László szocialista pedig nem. Leszavazni az együttműködési Csak legyen elég szusz a pályázat útján bocsánatot nyer a szakapparátus, mondja a frakcióvezető, mindössze arról van szó, hogy most már meg kellett mutatni a tanácstagok mellett nagy mellényt növesztett gárdának, hogy megváltozott a világ. Most már a képviselők a dudások a csárdában, a laki telkiben, a gödöllőiben ... Csak legyen elég szusz a dudát fújni. Gazdaságunk újabb injekciókkal elvegetál még egy darabig, állítólag februárig kaptunk újabb haladékot, talán addigra összejön a költségvetési törvény is, talán abból kiderül, hogy tulajdonképpen hogy vagyunk. Mert mi most csak azt látjuk, hogy rohamosan nő a munkanélküliek száma, ugyanilyen fempósan az infláció, végkiárusi- táson, kilencvenszázalékos leértékelésen kelnek el kevéske értékeink, a miniszterek kapaszkodnak az általuk elriasztott piacok visszaszerzéséért, a parlamenti pártok hatalmi pozíciók őrzésén, szerzésén fáradoznak, a kormányfő pedig cinikus válaszokat enged meg magának aggódó kérdésekre az ország nyílt színe előtt. Teheti, hiszen ő az erősek pozíciójában ül. A nyugodt erő pozíciójában, amely minden kudarc, minden elszalasztott lehetőség, minden felelősség terhe alatt is ráér azzal foglalkozni, hogy ijesztgessen. Az MDF erős, az MDF megoldja majd a gondokat, az MDF köszöni, jól van, mondta igazi optimista módjára Kónya Imre. Vele örülhetünk, mégiscsak vannak, akik még jól érzik magúkat ebben az országban. — jakubovits — megtehette volna azokat í lépéseket, amelyek oldanak a mezőgazdaság gondjain. © A kormányban a földművelést kisgazda miniszter képviseli, apparátusa MDF-es — kisgazdagyűléseken elhangzottak szerint MSZMP-s — emberekből tevődik össze. Miniszter, és államtitkár szembenállása okozza a mezőgazdaság problémáinak halogatását? Ki a hibás? — Hogy ki a hibás, arra bárki rájöhet, aki elolvassa a miniszterelnöki titkárság által kiadott agrárpolitikai koncepciót, melyet Matolcsy György úr írt alá. © Ez a koncepció íudvalé- völeg a földtulajdon privatizálása mellett foglal állást. Nincs valami áthidaló javaslata a föld magántulajdonba való átadása, illetve, régi tulajdonosának való visszaadása közötti — talán nem is olyan nagy — különbség áthidalására? — Biztos vagyok benne — mondja Zsíros Géza —, hogy a Parlamentben e kérdés körül csak szemléletek csapnak ösz- sze. A valóban érdekeltek, a kistulajdonosi, kisgazda, magánorvos, kiskereskedő tömegek nem tudtak még olyan erővé szerveződni, hogy jelen lehessenek az Országgyűlésben, hogy ők is vitatkozhassanak saját sorsuk feieft. A hat parlamenti párt közül csal: az FKgP vállalja fel ezen rétegek képviseletét, ebben egységes a párt tagjainak álláspontja. © Félek, az ön által említett Vétegek — például a magánorvosok — erről mit sem tudnak, mert a Kisgazdapárt vezetőitől kizárólag a föld tulajdonlási kérdéseiről hallhattak. — Valóban, politikai hibát követtünk el, hogy programunkat nem tettük hitelessebbé a társadalom vállalkozó rétegei előtt. Sajnos, azzal voltunk elfoglalva, hogy saját magunk számára keressünk szándékot, nem sokkal azután, hogy a kormányfő drámai hangon kérte az ellenzék segítségét, még a békepipát is fölajánlotta a kis októberi polgári forradalom után, nem butaság ez? — kérdezi a honatya. Nem volt butaság, sőt, a lehető leghelyesebb volt az is — mondja az MDF frakcióvezetője, Kónya Imre —, ami Lakitelken történt. Hiszen szó nincs őszi nagytakarításról, az MDF polgármestere nem akarja elkergetni a szakembereket. Nem gondolhatja senki komolyan, hogy a csöppnyi Lakitelken hemzsegnének a jegyzői állásra alkalmas emberek, vagy sorban állnának a pénzügyi szakemberek a községháza ajtaja előtt. Természetesen A kormány rendeletet alkotót az Egzisztencia Alapról; a jogszabály a Magyar Közlöny november 27-i számában jelent meg. Mint ismeretes, a kormány az állami tulajdonban levő vagyon privatizálásának, vállalkozásba adásának elősegítésére, az új magánvállalkozások létrejöttének támogatására hozta létre az alapot. Az Egzisztencia Alap révén jutnak hitelhez azok, akik ái- lami tulajdonban álló vagyont, illetve vagyonrészt kívánnak vásárolni. Az alap terhére vehetnek fel hitelt azok a magánszemélyek, akiket a pénzintézetek hitelképesnek nyilvánítanak, és rendelkeznek egyéni vállalkozói igazolvánnyal, valamint vállalják, hogy a hitelből megvásárolt vagyonrész működtetésére gazdasági társaságot, illetőleg szövetkezetei alapítanak, esetleg a megvásárolt vagyonrészt működő gazdasági társaságba nem pénzbeli betétként viszik be. Mód van arra is, hogy az alapból termőföld vagy gazdasági társaság üzletrészének megvásárlásához igényeljenek hitelt. A hitel több alkalommal is igényelhető, együttes összege azonban az 50 millió forintot nem haladhatja meg. Amennyiben a pénzintézet a hitel folyósítása elől elzárkózik, az igénylő az alapot kezelő Országos Kisvállalkozás-fejlesztési irodához fordulhat. A hitel iránti kérelem benyújtásakor igazolni kell, hogy a jogszabályban meghatározott összeg erejéig saját pénzforrással rendelkezik az igénylő. 5 millió forint hitel igényléséig például csak 2 százaléknyi saját forrással kell rendelkeznie a vállalkozónak.
