Pest Megyei Hírlap, 1990. november (34. évfolyam, 256-281. szám)

1990-11-29 / 280. szám

ymnH.nuiíMuiiiitiHMtiHWíUiviíjíinriuümuíiititítiHMaiííiiiíüjkiWuttüiiwÍWiViutítí'títittWrtVtíömWINlvlWrtiiííííluíili^^fltíimríinuíMtrtham^ I S. 0. S. a fűthető ( fáskamrából \ {CIKKÜNK A 2. OLDALON) ( A hóhér nem ad inieriót (ÍRÁSUNK A 2-3. OLDALON) PEST MEG VEI uta XXXIV. ÉVFOLYAM, 280. SZÁM Ára: <3.80 forint 1990. NOVEMBER 29., CSÜTÖRTÖK Élelmiszerüzletek és vendéglők magánkézben Létszámfogyókűra Több mint két hónap telt .el azóta, hogy az Országgyű­lés elfogadta az előprivatizá­cióról szóló törvényt. Az érintett üzleteket, vendéglá­tóhelyeket üzemeltető válla­latoknak az Állami Vagyon­ügynökségnek október végé­re kellett elküldeniük azt a felmérést, mely tartalmazza, hány egységüket érinti a privatizáció. A Nyugat-Pest Megyei Élelmiszer Kereske­delmi és a Pest Megyei Ven­déglátó Vállalat is egy hó­napos haladékot kért a fel­mérés elkészítésére. A 30;. napos határidő lejár­ta után most ismét megke­restük az érintett cégeket. A Nyugat-Pest Megyei Élelmi­szer Kereskedelmi Vállalat­nál Bor.zovai Gábor kereske­delmi igazgatóhelyettes el­mondta, hogy a hozzájuk tartozó százhatvan üzletből körülbelül 100 kerülhet majd magánkézbe. Hogy az érintett boltokért mikor in­dulhat meg a licitálás, még nem tudni, de az biztos, hogy előtte a részletes va­gyonértékelést is el kell ké­szíteni. Más területen is sok még a bizonytalanság. A vállalkozók zöme még azt sem tudja, milyen feltételek mellett, hány forint hitelhez juthat. A központba jelzések érkeztek, hogy vannak, akik olyan üzlet iránt érdeklőd­nek, ahol jelenleg is dolgoz­nak. Akadnak komolytalan jelentkezők is, akik úgy vé­lik, pár százezer forintért hozzájuthatnak egy több milliót érő üzlethez. Az igazgatóhelyettes véleménye szerint a kisebb húsboltok kelnek el majd a leghama­rabb. Borzovai Gábortól azt is megtudtuk, hogy bár csak hatvan bolt marad, a kezelé­sükben, a vállalati appará­tust megtartják, mivel úgy látszik, hogy nyereségesen gazdálkodhatnak. Az azon­ban várható, hogy a létszá­muk csökken. Persze nem­csak a központban dolgozó adminisztrátorok érezhetik most bizonytalanságban ma­gukat, hanem azok is, akik a privatizálandó üzletekben dolgoznak. Nem tudni, az új tulajdonos kiket és hány em­bert tart majd meg a régi gárdából. A Pest Megyei Vendéglá­tóipari Vállalat központjá­ban Kántor Sándor igazgató Göncz Árpád köztársasági elnök szerdán fogadta_ Israel Sing ért, a Zsidó Világkongresszus főtitkárát és Raya Jaglom asszonyt, a Nemzetközi Cionista Nőszervezet elnö­két. ® Önkormányzati forródrótot üzemeltet a Telepü­lési Önkormányzatok Országos Szövetsége, az ingyenes szolgáltatást a 155-0122-es telefonszámon vagy a 175-1886- os telefaxon lehet igénybe venni. • A magyar kormány képviselői és a Nemzetközi- Valutaalap szakértői Buda­pesten folytatnak tanácskozást, a vendégek többek kö­zött a kormány jövő évi költségvetési tervezetével ismer­kednek. © Major István, a Nemzetközi Gazdasági Kap­csolatok Minisztériumának helyettes államtitkára meg­erősítette; Magyarország teljes jogú közös -piaci, tagsága legkorábban 1997—98-ban lehetséges. © Ipar a környe­zetért címmel az Ipari és Kereskedelmi'Minisztérium kéz-* deményezésére alapítvány létesült. © A Szovjetunióból hazatért Bőd Péter Ákos ipari és kereskedelmi miniszter újságíróknak elmondta; a villamosèhergia-importban a szovjet fél várhatóan tai'tja magát az ezredfordulóig érvé- nyes megállapodásokhoz, a földgázszállítást; kilátásai job­bak, az olajjal kapcsolatban pedig szóba kçrüît a közös vállalkozásban történő kőolaj-kitermelés lehetősége. ,; & Szerdán reggeltől ismét a teljes útvonalat járja a Buda­pesttől Berlinig közlekedő Metropol „és Hungária- expressz. ® A Központi Statisztikai Hivatal jelentése szerint 1956. október 23. és december 31. között 19 226, harcok köze­pette megsérült személyt részesítettek kezelésben, 61 szá­zalékukat kórházban, ezek 8 százaléka meghalt. 9 Az idei tanév első felében a kisebb településeken a vártnak meg­felelően alakult a hittanra jelentkezők száma, ám a na­gyobb településeken kevesebb gyermek jár hittanra, mint amennyire eredetileg számítottak. © Az Anta-ll-kormány- nak nincs kidolgozott agrárpolitikája, az országban a me­zőgazdaság szétzülleszt-ése, tönkretétele folyik — ilyen- és hasonló gondolatokat fogalmaztak meg a hajdú-bihari mezőgazdasági szövetkezeti részközgyűléseken, melyek sora szerdán fejeződött be Debrecenben. friss hírekkel szolgált. Teg­nap fogadták ugyanis az Állami Vagyonügynökség biztosát, aki felügyeli és végrehajtja a privatizációt. Várhatóan 240 üzlet kerül majd magánkézbé. A Va­gyonügynökség képviselője úgy tájékoztatta a vállalat vezetőjét, a privatizációt fel­gyorsítják, s két év sem kell hozzá, hogy befejezzék az átalakítást. A tempót befo­lyásolhatja, hogy az egyes szerződéses üzletek bérlete mikor jár le. Az igazgató szerint egyelőre gyér az ér­deklődés az. egységeik: iránt, szerinte azért, mert a vál­lalkozók csak használati és nem tulajdonjogot szerezhet­nek. Az Állami Vagyonügy­nökség biztosa azt is el­mondta az igazgatónak, amíg az Országgyűlés nem hoz végleges döntést az egzisztencialapról, addig mm indítják meg a privati­zációt, mivel az esélyegyen­lőség nem lenne biztosított. A kétszáznegyven üzlet magánkézbe adása azt is je­lenti, hogy két éven belül megszűnik a Pest Megyei Vendéglátóipari Vállalat. A létszámfogyókűra már egy ideje tart, úgyhogy a köz­pontban már alig százan dol­goznak. A lassú fogyás ja­nuárban is tovább tart, az igazgatóságok megszűnnek, helyettük kirendeltségek dolgoznak majd. A Vagyonügynökség bizto­sa decemberben üzletvezetői értekezleteket tart, amelyen a dolgozók is tájékoztatást kapnak a privatizáció me­netéről. Hargitai Éva Marad a dotáció Nem alszik meg a tej Nem vonják • el jövőre a lej fogyasztóiár-kiegészítését — ez a bejelentés kedvező visszhangra talált azon a ta­nácskozáson, amelyet az Agrárkamara hívott össze szerdára a tejtermelők, -fel­dolgozók képviselői részére. A Pénzügyminisztérium je­len lévő megbízottja szólt arról, hogy ez az összességé­ben 4,6 milliárd forintos összeg segíthet a tejgazdaság gondjainak orvoslásánál. A tanácskozáson a termelők részéről többen hangsúlyoz­ták: hajlandóak önkoriátozó intézkedésekre is, amennyi­ben a kormányzat részéről megértésre találnak javas­lataik, egyebek között arra, hogy a fogyasztóiár-kiegészí- tés egy részéből fedezzék azokat a bevételkieséseket, amelyek a hazai tej értékesí­tés visszaesése és az export beszűkülése miatt adódtak. A tanácskozáson elhang­zott a Pénzügyminisztérium megbízottja részéről, hogy pénzügyi következmény nél­kül szabadulhatnak meg — a magántermelők és a nagy­üzemek egyaránt — a tehén­állománynak attól a részétől, amely gazdaságtalanul, rossz jövedelemmel „termel”. Ezt eddig nem tehették meg, ilyenkor minden esetben vissza kellett fizetniük a ko­rábbi állami támogatási juttatást, így hát többnyire nem volt lehetőség arra, hogy mérsékeljék a kínála- 1.-t. A termelők minden bi­zonnyal élnek majd ezzel lehetőséggel, és más helyi megoldásokat is tesznek a sokak szerint átmeneti jelle­gű tejértékesítési problémák áthidalására. Egyebek között a gazdaságok igyekeznek ex­portpartnerekre találni, és sokan keresik például a határ menti értékesítés lehe­tőségét, amint az a tanács­kozásokon is kiderült. Döntésem végleges, le­mondásomat semmiképpen sem fogom visszavonni — mondotta Rabár Ferenc pénzügyminiszter. Tegnap került nyilvános­ságra a hír, miszerint Rabár Ferenc pénzügyminiszter Matolcsy Györggyel, a Mi­niszterelnöki Hivatal állam­titkárával folytatott vitát úgy kívánja lezárni, hogy távozik hivatalából. Matolcsy György újság­íróknak úgy nyilatkozott, hogy nem személyes ellentét­ről van szó köztük, a vita szakmai jellegű. Az ő véle­ménye szerint olyan prog­ramra van' szükség, amely a piacgazdaság gyorsabb be­vezetését irányozza elő. Eh­hez szükség lenne az adó­rendszer összes elemének megváltoztatására is. Rabár Ferenc az elhang­zottakkal kapcsolatban úgy vélekedett : az adórendszer átalakításához lényegesen több idő szükséges. A pénz­ügyi kormányzat is tervezi az adórendszer reformját, de ez nem mehet végbe kiter­jedt szociálpolitikai vizsgála­tok nélkül. Arról sem Matolcsy György, sem Rabár Ferenc nem közölt információt: ki lehet a megüresedő pénzügy- miniszteri bársonyszék váro­mányosa. Csak legyen elég szusz (3. OLDAL) BERUHÁZÁS A DHV-NAL Ütemes szerelés Az ütemtervnek megfele­lően halad Százhalombattán, •a Dunai Hőerőmű Vállalat­nál az a beruházás, amelyet még tavaly kezdtek el. A DHV-ban a hőszolgáltató rendszeri kellett volna mo­dernebbre cserélni. ; A re­konstrukciót úgy oldották meg. hogy egy új gázturbi­nát és gőzkazánblokkot épí­tenek. Az itt termelődő vil­lamos energia az . országos hálózatba kerül, a hőenergia pedig a Dunai Kőolajipari Vállalat fűtési igényének ki­elégítésére szolgál majd. A gázturbina és kazán Né­metországból érkezett, s a szerelési munkálatokat is külföldi szakemberek Irá­nyítják, de több magyar ki­vitelező is dolgozik a hely­színen. Egyelőre úgy tűnik, jövőre befejezik a szerelést, s munkába állhat a turbina és a. kazán. A kezelésükhöz szükséges szakemberek kép­zéséről már most gondosko­dik a DHV, többen külföldi tanulmányutakon is részt vesznek. A DHV-nál elmondták, hogy a nagyberuházást a Magyar Villamos Tröszt fi­nanszírozza, de a kompenzá­ciós üzletek miatt valutát nem kellett fizetniük. H. É. AZ AR ELLEN ÚSZVA PICÚff Vaskövetkezetességgel picönek mondja a cipőt a hároméves Sarolta, holott az ő korában már ille­nék ... Amint illenék nem sírnia az ifjú asszony­nak (eladónak) a főnöke (az áruházigazgató) előtt. Miként kerülnek ők ketten össze? Ügy, hogy Sarol­tának a szülei ritkították a cipővásárlást. Az ifjú asszony meg azt kéri a nagyfőnöktől, helyezze át más osztályra, rengeteg az adósságuk, ő itt — ju­talékos rendszerben dolgoznak — a cipőosztályon most már a korábbi jövedelmének a hatvan százalé­kát sem képes elérni. Az áruházigazgató azt közli a hírlapíróval,, hogy a tíz hónapi forgalom alapján 48 százalékos a visszaesés a cipőosztályon. Azon belül a gyermekcipők eladása „csak” egyharmadávaT csökkent... Ezekben az apró cipőkben, egy vékony réteget le­számítva, ott botladozik az egész társadalom. Ké­rem, figyeljék a számokat! Három éve, 1987-ben"'' 11,7 millió pár ún. utcai gyermekcipő talált vevőre" a kereskedelemben. Csupán két esztendő elég volt ahhoz, hogy ez a mennyiség 4,5 millió párra csök­kenjen ... ! Ez a tavalyi eladott árutömeg az idén tovább zsugorodik, azaz 1989-hez képest is egyne­gyednyi volt a visszalépés idén. az év első felében. Az azóta eltelt hónapokban semmit sem változott ez az irányzat, azaz tartós visszaesésről kell szólnunk. (Amit az is igazol, hogy a felnőttek cipővásárlása szintén rákmenetet jár. a férfiak lábbelijénél pél­dául a községekben esett vissza nagymértékben az eladás.) Rámondhatnánk, takarékoskodunk. Van ebben igazság. Az ésszerűbb, célszerűbb vásárlás nem szé­gyen, nem okvetlenül a szegénységnek a jele. Csak­hogy! Szemben a felnőttekkel, ahol a nem egészen divatos csizma, cipő hordható még egy .szezonban, a gyermekeknél ennek van egy objektív akadálya. Az, hogy a kicsi kinövi a cipőt... A csere tehát el­kerülhetetlen. S ha mégsincs csere, akkor tudható; azért nincsen, mert nem jutott rá pénz. Furcsa, szo­katlan Sarolta-féle picökbe.n kezdünk járni... Nem mindannyian, de nagyon sokan. A szűk cipőkben pe­dig vajon mit kínlódnak a — lábak?! (M)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents