Pest Megyei Hírlap, 1990. november (34. évfolyam, 256-281. szám)
1990-11-28 / 279. szám
2 ssflfifggçp 1990. NOVEMBER 28., SZERDA John Major a következő brit kormányfő Szavaztak a konzervatívok John Major lesz Nagy-Bri- tannia új miniszterelnöke, miután a konzervatív képviselők csütörtöki szavazásán a 372 lehetséges szavazat közül 18 5 szavazatot kapott. Ez ugyan nem a szükséges abszolút többség, de ellenfelei visz- szaléptek a további küzdelemtől, és támogatásukról biztosították a Thatcher-kormány pénzügyminiszterét. A konzervatív parlamenti képviselők kedd dél óta szavaztak a parlamentben, hogy eldöntsék, ki legyen a múlt csütörtökön leköszönt Margaret Thatcher utódja. A konzervatív vezérválasztás második fordulójában John Major a szükségesnél kettővel keveri ríjédi hitel Szaúd-Arábia kész nagyobb összegű pénzügyi támogatást is nyújtani a Szovjetuniónak, amellyel alig több mint két hónapja állította helyre a diplomáciai kapcsolatokat. A készülőben levő szaúdi—szovjet gazdasági megállapodás tervezete 4 milliárd dolláros rijádi hitelt helyez kilátásba az ínséges időket élő Szovjetunió megsegítésére. Az öbölbeli válság legfrissebb fejleményeivel kapcsolatos álláspontok egyeztetése mellett egyebek között erről is szó volt Mihail Gorbacsov szovjet államfő és Szaúd El-Feiszal szaúd-arábiai külügyminiszter keddi találkozóján. sebb voksot kapott, s egy ideig úgy tűnt, csütörtökön újabb fordulót kell rendezni a Jolin Major és a 131 szavazatot kapott Michael Heseltine részvételével. Azonban röviddel később kiderült, hogy Heseltine visszalépett a jelöltségtől, s rögtön utána Húrd is ugyanezt közölte. így a Konzervatív Párt hivatalosan is bejelenthette, hogy harmadik forduló nem lesz, s a jelenlegi pénzügyminisztert II. Erzsébet királynő szerdán fogja felkérni az új kormány megalakítására. Fény az abgútban ? A vasutassztrájk folytatódik Kedden este enyhülés körvonalazódott a keleti tartományok vasutassztrájk kapcsán szembenálló felei között. Mint a német vasutas dolgozók sztrájkbizottságának vezetősége az ADN hírügynökséggel közölte, a munkabeszüntetés 18.00 órától kezdve nem érinti a távolsági személyszállító vonatokat. A vezetőség ideiglenesen oldotta fel a személyvonatokat megbénító munkabeszüntetést — a tehervonatokat továbbra sem indítják és fogadják a vasutasok. Kvlfëidi események - egy mendesfbcsn ......... ..... .....mmmmmmmmmmrniHimtmmmmmmmmmÊmmmmmmmmmmmmtmmaimmmÊmmmm N adzsibullah afgán elnök szeretné leállítani a szovjet hadi- szállításokat, sőt az ország területén meg akarja semmisíteni az összes- fegyverraktárakat. A Bőd Péter Ákos. ipari és kereskedelmi miniszter vezetésével küldöttség tárgyal hétfő óta a Szovjetunióban s a miniszter az együttműködés új formáira példaként hozta fel, hogy az Ikarus részvényeinek egy részét a szovjet partnerek vásárolják fel. A Ázsiai és csendes-óceáni kőrútjának első állomásán tartózkodó Jeszenszky Géza külügyminiszter személyében először látogatott Üj-Zélamdra kelet-európai politikus a térségben bekövetkezett választások óta. A A Szovjetuniót terhelő alkotmányos problémák tegnap virradóra újabbal bővültek: az észak-kaukázusi Groznij városában kikiáltották a szuverén Csecsen-Ingus Köztársaságot. A A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (IAEA) Irakban nem talált bizonyítékot arra, hogy Bagdad atomfegyver előállításán munkálkodnék. A A moldovai parlament — ahogy várható volt — tegnapi határozatában hivatalosan is törvénytelennek nyilvánította az úgynevezett Dnyeszter menti köztársaságban vasárnap megtartott törvényhozási választásokat, A Megkezdődött kedden Moszkvában a Szovjetunió Cionista Szövetségének alapító kongresszusa. 'Jegyzet GAZDÁTLAN BÁRSONYSZÉKEK TADEUSZ MAZOWIECKI lengyel kormányfő kabinetjének lemondása nem keltett meglepetést a vasárnapi elnökválasztás eredményei után. A miniszterelnök akinek neve ott szerepelt a szavazólapokon —, a voksok alig 18 százalékát szerezte meg. Nemcsak Walesa, a Szolidaritás elnöke győzte le fölényesen több mint kétszerannyi (39,98 százalékos) szavazattal, hanem még Tyminski, az ismeretlenségből előbukkant, lengyel— perui—kanadai üzletember is maga mögé utasította a 23,1 százalékos voksával. Ez annyit jelentett, hogy a december 9-én, az elnökség megszerzéséért következő második fordulóból Mazowiecki kiesett, mivel az akkori szavazólapokon már csupán az első választási fordulóban legtöbb voksot összegyűjtött két jelölt neve szerepelhet. A lengyel miniszterelnök számára mindebből logikus lehetett a következtetés. Ha mindazt, amit kabinetjével 15 hónapon át tett, még a választópolgárok urnáknál megjelent ötödrésze sem támogatja, le kell lépnie a politikai színtérről. Pedig, amikor a Walesa elleni kihívást annak idején megtette, a siker reményében dobott kesztyűt a Szolidaritás elnökének, akinek egykor legközelebbi tanácsadója volt, s aki 1989 augusztusában, mint bizalmi emberét, maga javasolta a kormányfői tisztségre. A két politikus között azonban mind kiélezettebbé vált a viszony e 15 hónap alatt. Ez nem valami személyes indítékú fejlemény volt elsősorban, hanem tükrözte a Szolidaritáson belül bekövetkezett változásokat. Ez az alulról, szak- szervezetként indult ellenzéki mozgalom fénykorában, 1981- ben elmondhatta, hogy majd tízmilliós taglétszáma van, s ma viszont ez a szám, miután legálisan, kormányzó erőként működik, 2—3 millióra csökkent. Mazowiecki kabinetje köré liberális közgazdászok seregét gyűjtötte, s hozzálátott, hogy magántulajdonon alapuló piacgazdaságot teremtsen Lengyelországban. A G3 éves miniszterelnök, aki csaknem üres államkasszát és szinte az ég felé törő inflációt örökölt, lépésről lépésre megtett liberalizáló gazdaságpolitikai inföldön, s ott vállalkozói karriert ért el, a politikailag iskolázatlan emberek körében azzal ért el sikert, hogy arról beszélt, amit saját meggazdagodására eredménnyel alkalmazott, kamatoztathatja Lengyelország számára is, ha megválasztják államelnöknek. Ügyesen meglovagolta a Szolidaritás ellen kialakult elégedetlenséget, s így érhette el anélkül, hogy programját kifejtette volna, csupán demagógiával, hogy maga mögé állítsa a voksolók majd negyedrészét. amíg az Cj miniszterelnököt ki nem nevezik, Mazowiecki természetesen, ügyvezető kormánya élén áll. Ez valószínűleg az elnökvá lasztásig így marad. Az elkövetkező államfő jelöli majd ki az új miniszterelnök-jelöltet. Ami a december 9-i második fordulót illeti, Walesának van a legnagyobb esélye, hiszen reá szavaznak bizonyára mindazok is, akik az első fordulóban még Mazowieckit támogatták. Árkus István tézkedéseivel megszüntette a jegyrendszert Lengyelországban, s rossz emlékké változtatta az üres polcokat az üzletekben. Az infláció havi ütemét sikerült a januári 80 százalékról novemberre 4 százalékra fékezni, s Lengyelország' külkereskedelmében több mint hárommilliárd dolláros többletre szert tenni. De — mint maga a lengyel miniszterelnök is elismerte a 24 legfejlettebb ország legutóbbi egynapos értekezletén —, mindezért a lakosságnak nagy árat kell fizetnie. A reálbérek egyharmaddal csökkentek. A munkanélküliek száma elérte az egymillió főt. Ami pedig az ország ipari termelését illeti, ez nem kevesebb, mint 23 százalékkal esett visz- sza. Mazowiecki a 24-ekkel azt is közölte, hogy országa képtelen tovább törleszteni a külföldi adósságot, amely 42 milliárd dollár, s amely után évi 4 milliárd dollárt kellene fizetni. A lengyel miniszterelnök, ekkor a választási kampány finisében, rendkívüli segélyeket kért a Nyugattól az elkövetkező két esztendőre. Walesa — aki immár közjo- gilag is szentesíteni kívánja meghatározó szerepét a lengyel politika alakításában —, az államelnöki tisztséget legfőbb hatalmi szervvé szeretné változtatni, ezért küzdött a választások minél gyorsabb megtartásáért és indult rohamra e tisztség megszerzésére. A pártállam módosított alkotmánya már most is nagy szerepkört biztosít a köztársasági elnöknek, de Walesa nem titkolta, hogy példaképe az amerikai elnöki intézményhez hasonló rendszer bevezetése Lengyelországban is. Az elmérgesedett kampányban a Szolidaritás miniszterelnökét indokolatlan lassúsággal vádolta a szükséges változtatások végrehajtásában, s önmagát a „gyorsítás emberének”, igazi néptribunnak, a dinamizmus hívének tüntette fel. Kampányában a nacionalizmus és az antiszemitizmus is helyt kapott. ' A Szolidaritás mérsékeltebb és türelmetlenebb szárnyának versengésébe azonban egy harmadik, külső személy is döntően beavatkozott. Tyminski, aki 20 éve élt külKi lesz a Mii jegyzője? Mendére, a szépséges kis falura most lucskos köd borul. Tócsák csillognak az utakon, eső csordogál a domboldalakról — Dolányi Andrásék- nál meg épp azon igyekeznek, hogy vizet fakasszanak valahogy lentről is. De nem sikerül. Pedig Dolányi András nagy pénzeket költött már a kútra, hol húsz-, hol huszonötezreket fizet ki, aztán mégiscsak a mérget nyeli. Ott a nagy háza, de a mosogatót se tudják benne használni, műanyag kannában áll az ivóvíz a konyha sarkában. A porta előtt meg lajtkocsi. onnan hordja a környék is a vizet. Ezért aztán Dolányi András úgy is mint állampolgár, s úgy is, mint az önkormányzat egyik választott képviselője, indulatosan kifakad: — Hát hogy szavaztam volna arra, hogy Szuhányi Ferenc legyen a falu jegyzője, amikor épp az ő vébétitkársá- ga alatt 37 millió forint kóválygott át innen Úriba, amiből megcsinálhattuk volna már 1968. és 70. között a közművet?! lákat, mert nem bízhatunk egymásban? Eldőlt — gondoltuk — és hazamentünk. Engem a Fáskerti Feri vitt haza kocsival, de már a kapuban elkezdődött, hogy akkor most te hazudtál, nem hazudtam. ki hazudott. Megtanács- koztuk. hogy három képviselő mindenképpen Tótné Óváry Mariannra adta a szavazatát. Hogy lett akkor abból kettő?! „Impotens társaság" Dolányi András elmondja azt is (de kért, ne írjam meg): szinte véletlenül, ám nem jogszerűtlenül hozzájutottak a papírkosárba dobott, összetépett sza.vazócédulá.khoz. Azok bizonyítják, kik kire adták a voksukat. Most a polgármesteri hivatal páncélszekrényében vannak. — Azt mondtuk: elfogadjuk a dolgot számszaki tévedésnek. Meglehet, Csernikné tévedett a strigulázásnál. És mivel a falunak minél előbb jegyző kell, kértük, ebbe most már szólhassanak bele a választópolgárok is. Falufórumokat hívtunk volna össze, ki . voltak már tűzve az időpontok is, amikor megjött a pártok fenyegető nyilatkozata, hogy ha 14-ig nem választunk, ez lesz meg az lesz — tör fel újra Dolányi Andrásból az indulat, bár igyekszik visszafogni. S eltűnődik, az MDF-nek 13, az SZDSZ-nek 20, az MSZP-nek 15, a Kisgazdapártnak harminchat tagja van a faluban. Hogyan gyakorolhat olyan nyomást ez a nyolcvan- négy ember a polgármester asszonyra — mert alighanem ez történt —, hogy a falufórumokat meg sem várva már tizenharmadikára összehívja a testületet, újabb szavazásra? A döntést.. — mint Dolányi úr meséli — erős kirohanások előzték meg. Az SZDSZ képviselője impotens társaságnak nevezte a testületet, s fenyegetőzött: minden követ megmozgat, hogyha nem tudnak határozni, itt senki ne maradjon a helyén. Még hülyézés is esett, vissza is kérdezett az egyik tanár képviselő: te minket itt most lehülyéztél, holnap tehát egy hülyéhez küldöd a gyerekedet az iskolába? Ne ragozzuk ezt tovább. Megint eredménytelen volt az összejövetel, ha csak azt nem tekintjük „eredménynek”, hogy a falu hangulata tovább romlott. Meg persze az önkormányzat presztízse is. És terjedni kezdett a szóbeszéd: dr. Csernikné szándékosan vitte így félre a dolgokat, lévén hogy egy korábbi esemény kapcsán ellentétbe került a falu vezetőivel. Néhányan hallani vélték Csernikné kijelentését is: a férjét ért sérelmekért bosszút áll, megkezdte a tisztogatást. Dr. Cserniknével az iskolában, a tízperces szünetben sikerült szót váltani. — Sem csalás, sem elszámolás nem történt! — mondja. — Hárman voltunk a szavazat- szedő bizottságban, csak tudunk nyolcig számolni?! Szeretném, ha bíróság elé kerülne az ügy, ott tisztázódna. Micsoda furcsa dolog az is, hogy éjszaka mentek vissza a helyszínre az összetépett szavazócédulákért? Miért nem kopogtak be hozzám, hogy valami tisztázásra szorul? Egymást marjuk ahelyett, hogy a faluval törődnénk! Tótné Óváry Mariann szomorkásán mondja: a folyamatban nem volt benne, csak jelzésekből értesült arról, mi történik körülötte. Hozzá is eljutott a Csernikné „tisztogatási akciójáról” szóló mendemonda. Az igazán furcsának azonban azt érzi, hogy Tréfák Istvánnéval, a polgármester asszonnyal, a korábbi tanácselnökkel, akivel igazán jól dolgoztak együtt, mindmáig nem sikerült nyíltan tisztáznia — mert nem kapott nyílt választ — hogyan lehetséges, hogy neki ötféle változatban is elmondta: mellette áll, szeretné, ha iránt jegyzővel is vele dolgozhatna, a testület előtt viszont Szuhányi Ferencet mondja szívesen látott leendő munkatársának. Ez, ha így van — mondom én —. valóban váratlan pálfordulás. Patthelyzet De nem így van — érvel Tréfák Istvánná, ö Tótnéval is jól együtt tud munkálkodni, viszont ha a testület Szuhányi Ferenc mellé áll — és úgy nézett ki az első fordu- . lóban — miért mondana ellent? A pártok pedig semmiféle nyomást nem gyakorolnak rá. A testületi ülést azért hívta össze korábbra a tervezettnél, mert maguk a képviselők kérték. Ez ám a patthelyzet!- Egy falu, szinte egybehangzóan, közszeretetnek és -tiszteletnek örvendő polgármestert választott, közakaratra állt ösz- sze a testület is, erre tessék: egymásnak ugrik és egymás ellen fordítódik szinte mindenki. S ha jóra fordul is utóbb, a tüske hegye bent marad. Jegyző pedig nincs. Üjabb pályázatot írtak ki, s várják a bírósági eljárást, a páncélszekrényben az ösz- szetépett szavazócédulákkal. A lajtkocsik meg csak állnak a köddel takart utcákban. Tán arra várva, hogy a demokrácia gyakorlása után' megkezdődik a munka, amely eltünteti őket. Is. Koblencz Zsuzsa Csalással vádolják Dolányi András tehát nem szavazott Szuhányi Ferencre. Mégis ő lett a jegyző. Egyetlen estére. Mert másnap reggel már ott volt a polgármester asszonynál a beadvány: Szuhányi Ferenc csalással lett jegyzővé. A falu pedig zúgolódik, leveleket. ír, állást foglal és tanácstalankod ik, A dolog úgy kezdődött, hogy annak rendje és módja szerint kiírták a pályázatot a falu jegyzői tisztségére. Ketten pályáztak: Tótné Óváry Mariann, a korábbi vébétitkár és Szuhányi Ferenc, aki annak idején ugyancsak volt., már vébétitkár Mendén. November 8-r,a hívatott, össze a testület, hogy döntsön, kettőjük között. A tizenegy képviselőből nyolcán voltak jelen. Első nekifutásra nem sikerült dönteni, mindkét pályázó mellett azonos arányú szavazat állt. Meg kellett ismételni tehát a szavazást. Dr. Csernik Zoltánné volt a szavazatszedő bizottság elnöke, Jámbor Ferenc és Dolányi János, a bizottsági tagok. Ók ketten olvasták fel Cserniknének a szavazócédulákon álló neveket sorban, Csernikné pedig strigulázott: Tótné egy strigula, Szuhányi egy strigula ... Végül bemondta az eredményt, 6-2 arányban a testület Szuhányi Ferenc mellett voksolt. — Nagyjából tudtuk egymásról, ki kire fog szavazni — meséli Dolányi András. — De hát ki gondolt volna arra, hogy ellenőrizni kell a szavazócéduEgy névjegy már elég a bizalomhoz ? Letartóztatásban a külföldi gyárvásárló Az utóbbi napokban országszerte sokat beszélnek arról a luxusék-tm.xlot folytató nyugati üzletemberről, aki éppen meg óhajtotta vásárolni a Szegedi Konzervgyárat, amikor a Pest megyei rendőrök őrizetbe vették. A Szegedi Körzeti TV adta hírül a különös eseményt, melynek kapcsán sok volt a találgatás. Kiszivárogtak innen, onnan — a lapokban is megjelentek — hírek, melyek szerint a dúsgazdagnak vélt üzletember még a szállodai számláját sem tudta kifizetni. Igaz-e vagy sem? Tegnap a Pest Megyei Rendőr-főkapitányságon dr. Németh Ferenc ezredes, főkapitány vezető munkatársainak, valamint Rácz Ernőnek, az országos Vagyonügynökség képviselőjének részvételével sajtótájékoztatót tartott erről a büntetőügyről, melyhez hasonló Magyarországon még nem fordult elő. Mint a főkapitány bevezetőben hangsúlyozta; a nyomozásnak még csak az elején tartanak, de ami a tájékoztatón elhangzik, az bizonyított, adatokkal alátámasztott tény. Luxusautó a cég kontójára Történetünk főszereplője Joseph Lapointe néven, mint kanadai állampolgár és egy svájci cég képviselője jelent meg a magyar üzleti életben. A jó fellépésű, magabiztos üzletember idén márciusban lépett kapcsolatba a Promontor- vin Borforgalmi Vállalattal, azzal a céllal, hogy a szentendrei Márka üzemet vegyes vállalattá, kft.-vé alakítsák. Szerződést kötöttek, melyben a svájci cég nevében kötelezettséget vállalt arra, hogy 80 ezer USA-dollárt fordítanak a vállalat átalakítására, fejlesztésére. A szerződést májusban írták alá. Megalakult az a jogi munkaközösség, amely kidolgozta a feltételeket. Minden adott volt tehát — kivéve a fizetési kötelezettség teljesítését. A nagyon várt dollárok ugyanis nem érkeztek meg. Az elegáns üzletember még a határidőn jóval túl is megpróbálta hitegetni üzletfeleit, banki tévedésre, bürokráciára hivatkozva. De a partnerek egy idő után megelégelték a dolgot, és hatálytalanították a szerződést. Időközijén azonban Joseph Lapointe már megkezdte ügyvezető igazgatói tevékenységét a tervezett kft. terhére, annak bélyegzőjét használva. Egyik első tevékenysége az volt, hogy rendelt magának egy egymillió német márkába kerülő luxusautót a cég kontójára. Beindította továbbá egy 25 millió német márkás kölcsön felvételét is. Megbízást adott egy magyar részvénytársaságnak, hogy 60 millió forint értékben reklámozzák az általa képviselt vegyes vállalatot. Lapointe alias Madol? Ám mindezeket a „sokat ígérő” ügyködéseket félbe kellett hagyni, hiszen nem jöttek a dollárok és egyébként is viharfelhők gyülekeztek. A fővárosi hotelben ugyanis kezdték türelmüket veszteni, amikor a nyugati üzletembernek már félmillió forintra rúgott a számlája és még mindig nem foglalkozott azzal, hogy kifizesse a tartozását. Az elegáns középkorú férfiú ezek után sem adta fel azt a tervét, hogy nagy üzletet csh nál kis hazánkban. Áttette a székhelyét a fővárostól 200 kilométerre fekvő Szegedre. Itt a Szegedi Konzervgyárban tett bemutatkozó látogatást, ahol a Márka Kft. ügyvezető igazgatójaként mutatkozott be. A gyárat korábban az Állami Vagyonügynökség államigazgatási hatáskörbe helyezte és
