Pest Megyei Hírlap, 1990. november (34. évfolyam, 256-281. szám)

1990-11-27 / 278. szám

*rs-r ,

Ml O » Kl]

1000. NOVEMBER 27.. KEDD

Alapítvány az ácsai templomért

Jöjjenek a milliók!

Az ország Ifz kiemelt műemléki temploma közül bárom a megyénkben van. A zsámbéki, a fóti és az ócsai. Ebben az évben az Országos Műemléki Felügyelőség a tíz templomra kapott 40 millió forint állami támogatásból 8 milliót az ócsai premontrei prépostság több mint hét és fél évszázados templomának helyreállítási munkálataira költött. Megtoldotta ezt az összeget a megyei költségvetés és a református egyház is két-két millióval. de az idei munkálatok becslések szerint 18 milliós kiadásaihoz még mindig hiáiij’zik 6 millió.

Hat éve kezdődtek el az ófaluban levő református templom rejtett értékeinek régészeti feltáró munkái, amelyek a munka aprólékos jellegéből fakadóan rendkívül időigényesek, így a felújítási munkákhoz csak az év elején kezdhettek hozzá a szakemberek.

A rekonstrukciót szakmailag irányító, összefogó OMF munkatársát, Kiss Györgyit — a helybeliek türelmetlenségét tolmácsolva — arról faggattam, mikor fejeződik be a templom felújítása, mikor adják át újra a híveknek, a turistáknak, a hangversenysze- retöknek. Hány millióra van még szükség a befejezéshez?

]g

eret mar van

— Az erre járó ócsaiak nem látják, nem is láthatják azt a sziszifuszi munkát a feltárástól a labormunkán keresztül a líonzerválásig. amit az OMF szakembereinek el kellett végezniük. Egy alapos felújítás nem kezdődhet és nem is fejeződhet be pusztán egy részleges állagjavítassal. A becslések szerint 74 milliós költségeknek csak töredéke, amit a régészeti kutatások elvittek. Az év elején kezdődhettek meg az épület kőfalának konzerválást munkálatai is. Verseny- tárgyalást írtunk ki ennek az elvégzésére, amelyet a szentendrei Honnia Műemlékvédelmi Kft. komoly versenytársak nélkül megnyert. Ügy tűnik, az idei tervezett költségekre sem elegendő az a pénz, amely a rendelkezésünkre áll. A jelenlegi helyzetben azt sem láthatjuk előre, hogy 1994-ig, amikor át szeretnénk adni az ocsai templomot, az állam milyen mértékű támogatást nyújt.

— Ez volt a fő motivációja annak, hogy megalakult az „öcsa református templom”- alapítvány?

— Egyértelműen az volt a fő célja, hogy a helyreállítást támogassa, de az alapító tagok fontos célként jelölték meg a későbbi karbantartást és a templom értékeinek bemutatásához szükséges anyagi támogatást is. Az idén májusban Vágó Balázs, az akkori megbízott tanácselnök-helyettes volt a kezdeményező, gondolva Úc.sa esélyeinek növelésére az esetleges világkiállításkor, de május óta a helyhatósági választások miatt nem volt olyan

tanácsülés, amelynek a határozata alapján az alapítók között képviselhette volna Vágó Balázs a helybelieket.

— Milyen intézmények az alapító tagok ebben az alapítványban?

— A református egyházközség, a dél-pesti református egyházmegye, a Felsőbabádi Állami Gazdaság, a Kiskunsági Nemzeti Park igazgatósága, a Honnia Műemlékvédelmi Kft. és az OMF. Az alapító vagyon közel egymillió.

— Ez az összeg a teljes költségvetéshez képest elenyészőnek tűnik.

— Egyelőre nem is lehet még több, mivel csak pár hete történt meg az alapítvány bejegyzése, a későbbiekben számítunk arra, hogy vagyonunk sokszorosára nő. Már kaptunk szóbeli ígéretet a különböző országos vállalatoktól is az alapítványhoz való csatlakozásra. A Hungaroton is és a Filharmónia érdekelt a támogatásban, vállalták az elektromos hálózat kivitelezésének költségeit, s talán az alapítványhoz is hozzájárulnak.

— Az alapítvány november 22-én tartott első ülésén jelezte csatlakozási szándékát a helyi önkormányzat is, amelyet dr. Búza Attila polgár- mester képviselt.

Nemes ügyért

— A testület első feladatai közijtt szerepelt az arról való döntés, hogy milyen mértékben támogatjuk a református templom felújítását. Három- százezer forint rendszeres évi támogatást szavaztak meg a tagok. Szeretnénk segíteni azzal is az alapítvány vagyonának gyarapítását, hogy azokban az intézményekben, ahol mi megfordulunk, s a kapcsolat- teremtés kezdő lépéseit megtesszük, propagandát fejtünk ki ezen nemes ügy érdekében. Pest megye a megyék között a hetedik helyen szerepel az expo terveiben, az ócsai református templom jelentős idegenforgalmi csomóponttá válhat.

Az alapítvány ezen első ülésén az OMF főigazgatója, Jé- kely Zsolt, az OMF jogásza, dr. Boldog Krisztina, az alapító okirat megszövegezője, a Honnia Kft. ügyvezető igazgatója, Vincze Márta, Szűcs Lajos, az Egressy Gábor Szabadidő Központ munkatársa és természetesen a kuratórium elnöke, az ócsai református egyházközség lelkésze, Papp László is jelen volt. Kiss Györgyi vitte a szót, akinek a kezében ösz- szefutnak a szerteágazó teendők szálai.

— Ezerkilencszázkilencvenkettő virágvasárnapjára tervezzük — mondta meggyőzően a létesítmény felelőse — a liturgikus tér átadását. Az év végére befejeződik a teljes tetőcsere. Az OMF felkért egy független szakértői vizsgáló- bizottságot, amelyet dr. Orcsik Éva, műemlékvédelmi vegyész szakértő szervezett meg, hogy a legkeményebb munkák előtt a kőfal restaurálásához szükséges eredményeket az OMF, illetve a Honnia Kft. rendelkezésére bocsássák. Meg kell nyugtatni a híveket és az aggódó érdeklődőket, ez a felülvizsgálat nem azért történik, mert valami baj van, hanem hogy segítse, még jobb minőségűvé tegye a következő évek munkáit.

Terv szerint

— Meddig kívánják az alapítványt fönntartani?

— Amíg a templom áll! — válaszolta Papp László lelkész.

A hívek természetesen türelmetlenek és szívesebben jár nának istentiszteletre, talán többen is jönnének, ha már elkészült volna a templom, de hát türelemmel be kell látni, hogy az alapos munkának megszabott ideje van.

A múlt században a szabadságharc előtt is országos gyűj tést szerveztek az ócsai temp lom restaurálására, amit csak 1896-ban kezdtek meg.. Akkor sem mentek gyorsan a dolgok, s akkor sem volt elég az álla mi támogatás. Ez természetesen nem megnyugtató. A jelenlegi felújítási munkálatok az ütemterv szerint haladnak, s nem is lenne aggodalomra ok, ha egy kicsit biztosabban körvonalazódnának az országos műemlékvédelmi problémákban a kormányzati állásfoglalások, s reménykedni lehetne abban, hogy hosszú távon — minden gazdasági nehézség ellenére — támogatást és védelmet élvezhetne a műemlék védelem is.

Űjj Írisz

A csatlakozó fellebbezés • Felmondási idő A munkaruha megváltása

Többéves perben mondott Ítéletet a bíróság és abban, S. J. monogram alsógödi olvasónkat a követelt összeg 15 százalékának megfizetésére kötelezte. Ezt a döntést elfogadná levélírónk, de mi lesz, ha ellenfele nem nyugszik bele az ítéletbe?

Az elsőfokú bírósági döntés meghozatalát követően a feleknek végig kell gondolniuk, hogy az általuk előadottak s a bizonyítékaik alapján az ítélet megváltoztatása várható-e. Végig kell gondolniuk azt is, hogy a per befejezésének időpontja mennyiben felel meg érdekeiknek. Mindezek alapján el kell dönteniük, hogy a peres ügyet tovább viszik-e vagy sem. Ha a felek az ítéletben megnyugodnak, akkor a jogerőre emelkedés után a bíróság rendelkezéseinek megfelelően kell eljárniuk.

Csak zárójelben jegyzem meg, hogy bár a valóságban az ítélet rendelkezéseit a felek döntő számban önként teljesítik, a problémák legélesebben attól kerülnek felszínre, ha az adós nem tud, vagy nem akar teljesíteni és a kényszerítő eszközök humánus volta miatt a jogosult igen soká vagy egyáltalán nem jut hozzá t a számára megítélt követeléshez.

Ha a felek mindegyike elégedetlen az első fokú ítélettel, a kézbesítéstől számított 15 napon belül a másodfokú bíróságtól kérheti annak megváltoztatását.

Az a fél, aki bizonytalan abban, hogy a többi eljárás számára szükségszerűen nem hozhat eredményt, a törvény nem hozza abba a pozícióba, hogy szükségszerűen fellebbezzen. Az eljárási szabályok lehetővé teszik ugyanis,hogy a pores . fél csak abban az esetben térje az ítélet megváltoztatását, ha ellenfele is fellebbezett. A tárgyalásra szóló idézésben ugyanis közük vele, hogy 8 napon belül csatlakozó fellebbezéssel élhet, amelyben kérheti az ítélet megváltoztatását. A csatlakozó fellebbezés sorsa azonban függ az ellenfél magatartásától. Abban az esetben ugyanis, ha az eredetileg fellebbező fél visszavonja a perorvoslatot, a csatlakozó fellebbezéssel már nem élhet a peres fél.

A. S. alberlirsai villanyszerein felmondást adott be munkahelyén és kérte, hogy a felmondási idd alól mentsék fel. Ezek után kézhez kapta a munkakönyvét, amelyben a munkaviszony megszűnésének napja azonos a kérelem benyújtásával Ezen kivtil sérelmezi olvasónk, hogy nem kapta meg a felmondási időre járó átlagkeresetét sem.

A határozatlan időre kötött munkaszerződést mind a dolgozó, mind a munkáltató felmondással megszüntetheti. A kettő között az az eltérés, hogy a dolgozó szóban is felmondhat, és az eljárást nem kell indokolnia. A felmondás azonban nem szünteti meg azonnal a munkaviszonyt, hanem az csak a felmondási idő lejártával következik be. A felmondási idő mértéke eltérő lehet, mert azt egyénenként a munkaviszonyban töltött időtartam és a munka- vállaló által betöltött munkakör határozza meg. A felmondási idő 15 naptól 6 hónapig terjedhet, pontos mértékét ezen időhatáron belül a munkahelyi kollektív szerződés állapítja meg. A felmondási idő egy része alól a munkáltatónak kötelezően fel kell menteni a dolgozót, ha a munka- viszony megszüntetését ő kezdeményezte. Ennek mértéke 15-30 nap között lehet, pontos szabályai szintén a kollektív szerződésben találhatóak.

Amennyiben a dolgozó mond fel, számára ez a kedvezmény nem biztosított. Neki a teljes felmondási időt végig kell dolgoznia. A jogszabályok azonban lehetővé teszik, hogy a munkáltató ezen dolgozói munkavégzéstől eltekintsen, tehát a felmondási idő egy része vagy annak teljes tartaT ma alól a dolgozót menfékítheti. Az a körülmény azonban, hogy a dolgozónak nem kell munkát végezni, nem jelenti azt, hogy a munkaviszony a felmentés napján szűnik meg, továbbá azt sem eredményezheti, hogy a dolgozót nem illeti meg az átlag- kereset. A sérelmes munkahelyi döntés ellen tehát a munkavállaló a munkaügyi vitát eldöntő szervhez fordulhat, és attól kérheti a munkakönyvi bejegyzés módosítását és a

felmondási időre járó átlagkereset kifizetésének elrendelését. Természetesen mindez ném alkalmazható abban az esetben, ha a felek a munkaviszony megszüntetésének időpontjában közösen állapodlak meg. hiszen közös megegyezéssel a felek a megállapodásukban ettől bármikor eltérhetnek.

K. 3. öunavarsányi rendész munkahelyétől évente.e?y öltözet formaruhát kap. Azt szeretné raegtmfhi. néni igényelhet-e pénzhenl megváltást, hiszen korábbi öltönyei is igen jó állapotban vannak.

1990. január 1-jét megelőzően a jogszabályok egyértelműen megtiltották a munkahelyeknek, hogy a dolgozót megillető munka- és formaruha helyett pénzbeni megváltást adjanak.

Ez a tilalom azonban már nem érvényes, és így a munkahely maga dönti el, hogy milyen módon biztosítja a dolgozót megillető ruhajuttatást. Fel kell azonban hívni a figyelmet arra, hogy ennek a döntésnek eltérő következményei vannak a dolgozók által fizetett jövedelemadó tekintetében.

Abban az esetben ugyanis, ha a dolgozó természetben kapja meg az ellátmányt, semmiféle fizetési kötelezettsége nem keletkezik, hiszen a ruházat a munkahely tulajdonát képezi, ezért annak leltárában szerepel. A dolgozó csupán használja a vállalati eszközöket azzal a kedvezménnyel, hogy az a kihordási idő lejártával a tulajdonába fog kerülni. Megőrzéséről azonban neki kell gondoskodni, ugyancsak ő fedezi a tisztántartás költségeit is.

Ugyanez vonatkozik akkor isrha utalványt kap, amellyel maga vásárolja meg ruházatát, hiszen a bizonylatokkal el kell számolnia a munkahely számára és ettől kezdve az eljárás azonos az előző bekezdésben ismertetettekkel.

Más a helyzet, ha a munka- vállaló elszámolási kötelezettség nélkül kap munkaruha- megváltást. Ebben az esetben ugyanis pénzbeni jövedelme keletkezik, amelyet a személyi jövedelemadó számításánál figyelembe kell venni.

dr. Sinka Imre

Kiállítóterme kb öli

Megyénk művészei a Műcsarnokban

Az újabb, több száz festményt, szobrot, grafikát, érmet, iparművészeti tárgyat fölvonultató országos bemutatón szép számmal szerepelnek megyénk művészei is. A szentendreiek skálája különösen széles. Aknay János, Balogh László, Kocsis Imre, Bartl József, Orosz János, Jávor Piroska, Doór Ferenc művei láthatóak a tárlaton.

Cs. Nagy András Vácott, Somos Miklós Budakeszin alkot. Mindketten filozófiai mélységeket tárnak fel, miközben őrzik a látvány friss hamvassá- gát. Hajdan Nagymaroson egész sereg képzőművész dolgozott, közülük sokan ma is, mint Batári László, Böhm Li- pót, Szentgyörgyi Kornél, Gu- lás Zsuzsa, örvendetes az is, hogy megyénk tájai is megjelennek a képeken, nemcsak Szentendre, Vác, a Dunakanyar, hanem Dunabogdány és Ócsa. Igazán elgondolkodtató

művel jelentkezik a ceglédi születésű Dohnál Tibor, aki Faludy György költői életművét „műfordítja” képpé. Ugyancsak érdekes Simon Ferenc Tóth István-érme, melynek oszlopos megoldása jól érzékelteti a világhírig jutott ceglédi fotóművész szinte kifogyhatatlan energiáit.

A pazar ötletek sokrétű fogalmazásban, más-más hullámhosszon jelennek meg, termő elágazások lehetőségeit kutatva. E fürge tettvágyban azonban nem mindig találkozik ez a hév a társadalmi problémák időszerű láttatásá- val. Ez mindenképpen hiány, hiszen a képzőművészet ösz- szetett föladata a formai útkeresés és az ember állapotának együttes vizsgálata. Havas Valéria tárlatrendezése nemcsak a fő tendenciákat mutatja meg tisztán, hanem a teendőket is.

Losonci Miklós

Betört ablakok Gyálon

Ki védi meg a rendőrt?

Linné, a nagy természettudós, a gerinctelenek számbavételekor kifelejtett egy alcsoportot, s a nagy Brehmben is hiába keressük. Pedig vannak. Ügy hívják őket: névtelen levélírók. Linné mentségére legyen mondva, az ö idejében még alig, vagy nagyon kevesen voltak, bár itt-olt már a középkor krónikájában is találunk utalást róluk. A Velencei Köztársaság, a Sercnissima. direkt buzdított a névtelen levélírásra, melynek ádozatai a hírhedt ólomkamrákban végezték. Nálunk — mint sok, megannyi erkölcsi „érték” —, ez a műfaj az utóbbi negyven évben teljesedett ki. Annyi névtelen levelet, feljelentést Árpádtól Ferenc Józsefig nem írtak eleink, mint a Rákosi-kor- szakban s a Kádár-érában.

Magam — elvből — nem reagálok a névtelen levélre, szemétkosárba dobom. Ott a helyük. Hogy ez egyszer kivételt teszek, annak oka, története van. összefüggést látok a levél és egy esemény közt: Gyálon, a gyáli rendőrállomás vezetőjének sorozatosan betörték az ablakait. A cselekmény indítéka primitív bosszú. És ugyanilyen primitív a ház gazdájáról „értekező” mestermű hangja, a helyesírásról már nem is beszélve.

— Kétlem, hogy a két vétség elkövetője egy ugyan az a személy (az írott vagy szóban elhangzott rágalmazás is vétség) — véli a sértett. — Az viszont nem kizárt, hogy a kőhajigá- lókat a levélíró biztatta fel. Amikor másodjára betörték az ablakaimat, elcsíptem a telest. Serfőző Balázsnak hívják, gyáli lakosú cigány. Belőle nem nézek ki egy ilyen levelet — int Fülöp alhadnagy a géppel írt förmedvényre.

— Ma az ablak, holnap a feje — jegyzem meg halkan. — A dabasi rendőrkapitánytól tudom, maga közel sem népszerű Gyálon, kivált a cigány lakosság nem kedveli. A levél viszont mást állít, a gyáli cigány maffia balhéit és a maffia terjeszkedését a maga számlájára Írja. Idézem az egyik passzust: Gyálon, a piacon a cigányok azt hangoztatják, mehet mindenki a ..., mert Fülöp rendőr a barátjuk. Konkrétan az itt a piros, hol a piros szerencsejátékot sérelmezi a levélíró, és azt, hogy analfabéta cigányok 120 kilométeres sebességgel száguldoznak a községben jogosítvány nélkül. Újra idézek: tehetik, mert Fülöp elnézi.

— Van egy állítás, mely nélkülözi az állító személyét. Nekem viszont írásos dokumentumaim vannak a tagadáshoz. 1988-ban csak 12 esetben indítványoztam szabálysértési eljárást tiltott szerencsejátékért, s ugyanennyi feljelentésemet iktatták 1989-ben is a dabasi kapitányságon. Pillantson csak bele ebbe a kimutatásba: csupán ebben az évben 20 kocsiról vettük le a rendszámtáblát, mert aki a kocsit vezette, nem rendelkezett jogosítványnyal. A tulajdonosok zöme cigány, bár nem valamennyi gyáli, van köztük tarnaörsi és jászberényi is. Ellentétben a gyáli lakosok nagy többségével, bennem nincsenek „rasz- szista” beütések, a szabálysértés, vétség, bűncselekmény súlyát nem aszerint mérlegelem, hogy az elkövető milyen nációhoz tartozik. Az viszont tény, hogy a legtöbb bajunk- problémánk a cigány lakossággal van, legyen az lopás, zsebmetszés, közlekedési kihágás, verekedés, üzérkedés, szerencsejáték — egyszóval minden, amire a Btk.-ban paragrafus van.

— Mindnyájan gyáli lakosok?

— Nem. Gyáli lakos csak elvétve akad köztük, ám annál több Veszprémből és Pécsről (az persze nem kizárt, hogy a gyáliakat meg ott tartják nyilván). A pécsiek közül Raffael Lászlót említeném, akit Monoron értek tetten.

— Próbálták már megvesztegetni?

— Többször is. Nemrég elkaptam egy ittasan vezetőt. Tudta, hogy ludas, benyúlt a

zsebébe és kivett egy köteg ezrest.

— Fülöp úr, hagyjon futni, ez a magáé — duruzsolta a fülembe. — Válaszként bekísértem vérvizsgára, s nemcsak ittas vezetésért, de megvesztegetés címén is feljelentettem. Más eset — bár itt a „megkísértő” nem cigány volt —: valaki az iránt tapogatózott, hogyan lehetne egy tilosban parkolási jegyzőkönyvet „elfelejteni”. Nos, én csupán egy dolgot mondok a vádaskodásra: álljon elém, akitől valaha is pénzt vagy ajándékot fogadtam el, s ennek fejében eltussoltam az ügyét!

— A levélben szó van arról is, hogy a gyáli rendőrök rendszeresen bejártak az ön feleségének volt munkahelyére, a gyáli szakközépiskola konyhájára „potyázni”.

— Ez az állítás — mi több, vád — a sajtóban is megjeleni, a gyáli diákok tollából. Szerintem sugallták, hogy kik, azt nem az én dolgom kivizsgálni. Mert ez már nemcsak Fülöp- ügy, magát a testületet kompromittálták. Úgy tudom, a dabasi rendőrkapitány, dr. Mohácsi őrnagy úr kéréssel fordult a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság sajtóosztályához az ügy kivizsgálása végett. Amíg ez le nem zárul, nincs miért róla beszélni, ha tagadom, úgy tűnhet, hogy mosom önmagamat és a többi gyáli rendőrt.

Védekezni egy — va ;v több — vádaskodás ellen, még nem mosakodás és nem mentegetőzés. A védekezés a legelemibb reflexiója az embernek, akár szóval, akár tettleg támadják Szóval, pocskondirozva egvre többen és egyre gyakrabban támadják a testület tagjait, s volt már rá nem egy példa, amikor ököllel, fegyverrel is nekimentek a rendőrnek Fülöp Sándornak még oak a/ ablakait törték be és sarat dobtak rá egy névtelen levélben fia engem, a polgárt, hasonló sérelem ér, a rendőrséghez fordulok panasszal. De ki védi meg a rendőrt, ha őt bántják? Sárba tiporva a jo hírnevét, s a háza ablakainak üvegszilánkját.

Matula Gy. Oszkár