Pest Megyei Hírlap, 1990. november (34. évfolyam, 256-281. szám)

1990-11-01 / 256. szám

1990. NOVEMBER 1., CSÜTÖRTÖK 3 &flúian SZAJTATVA Név és cím Tavaszi rét a magyar sajtó, olyan tarka. Persze igaz : a ta­vaszi réten cludvák is vannak. S gyorsabban nőnek, terjesz­kednek, mint a szemet gyö­nyörködtető vadvirágok. Gyak­ran a gyom hoz szép virágot, ám közben a töve. lombja fojt, azaz nem árt az óvatosság, miben gyönyörködik az em­ber, mire mondja, szép. így valahogy vagyok a tarka rét- tarka sajtó párossal is. így, mert szájtátva látom, olvasom, milyen viharos tem­póban terjed egy veszedelmes gyom: az olvasói (?) levél, a végén azzal, hogy „név és cím a szerkesztőségben”. A szakma tudja, ilyen „leveleket” napon­ta tucatjával lehet gyártani, mert ez. a „név és cím” sem­mire sem köteléz. S valóban nem kötelez semmire, mert ezeknek a leveleknek legtöbb­ször az a mondandója, hogy abban a piszkos ilyen-olyan rendszerben, s akkor jönnek a zöld bárók, a tanácsel­nökök, az iparbárók, az áyó- sok. a kommunisták , . . Ügy nagy általánosságban, hangu­latot keltve, győlöletet szítva. Van egy kisebb része ezek­nek a leveleknek, azokban pe­dig a szerzők (pardon : „levél­írók”) a demokrácia fontossá­gát méltatják úgy általában, amiből azonban az ő (meg nem nevezett!) városukban, községükben még semmi nin­csen, mert ott még mindig azok uralkodnak, akik ... Szájtátva nézem, látom, olvasom, hal­lom, milyen gyermetegen kez­detleges módszerekkel vélnek némelyek — és milyen ismerős módon ! — közhangulatot elő­állítani. A „nép” hangját vé­lik ezek a levelek megszólal­tatni, de valójában mit szólal­tatnák meg, mit képviselnek?! Kinek, minek az érdekében?! Gyanítom, ezeknek a leve­leknek meg a név- és cím­záradékoknak pusztán annyi a szerepe, hogy egy-egy er­re kapható orgánum igazolja, ö szabad meg független lap, bármit nyilvánosságra hoz, s ha éppen nincsen bánni, ak­kor serénykedjünk, gyárt­sunk ... A felelősség semmi* az olvasó viszont csettint, ezek igén...! Valóban csettint az olvasó? A rejtőzakre. a nevü­ket sem vállalókra, a cím nél­küliekre? Avagy gyanítja, kik­re gyanakodjon...?! MOTTÓ Készenlét van, pénz nincs Dermesztő hírek téli utakról Csak félig-meddig készült fel a télre a Budapesti Közúti Igazgatóság, amely Pest me­gye közutainak hóeltakarítá­sáról, síkosságmentesítéséről is hivatott gondoskodni. En­nek oka, hogy a november— decemberre tervezett 2,8 mil­lió forintos energiaköltség az év közbeni többszöri áreme­lések miatt jelenleg csaknem 6 millióra növekedett. A több mint kétszeres energiaköltsé­geket a vállalat mindenkép­pen ellensúlyozni kívánja, méghozzá oly módon, hogy se a hóeltakarítás, se a síkosság elleni szolgáltatásuk színvo­nala és mértéke semmiképpen ne csökkenjen. A bejelentés az igazgatóság tájékoztatóján hangzott el, amelyet azért hívtak össze, hogy egyeztessék a téli zavartalan közlekedés fönntartásával kapcsolatos terveket. A Budapest közutai­nak tisztán tartásáért felelős Fővárosi Közterület-fenntartó Vállalat és a BKV képviselői megígérték, hogy minden le­hető módon segítséget nyújta­nak a Pest megye közutaiért jótálló Budapesti Közúti Igaz- gatóságnák. Még nem tudjuk, milyen tél várható idén, de biztos, hogy há hó és jég lész, Pest megye számos pontján neuralgikus helyzet alakulhat ki. Ilyen le­het például a váci, dobogókői hegymenet. További gondok lehetnek a Budapestről kime­nő útszakaszok takarításával, nehéznek ígérkezik például a Gyál felé járó 94-es busz útvo­nala és a törökbálinti, a külső Váci úti és a szigetszentmik- lósi környék is. A közutak tisztán tartása mellett idén télen különösen nagy feladat hárul a helyi te­lepülések önkormányzataira, hiszen határaikon belül nekik kell gondoskodniuk a hóéltá- karításról és a jégmentcsítés- röl. Sajnos minderre olyankor kell felkészülniük, amikor a legtöbb helyen az önkormány­zati kassza is üres vagy meg­csappant. A megyei tanács út­felügyelője, Gór Gyula sem túl sok biztatót ígért, A ta­nács várhatóan csupán körle­velet küldhet a polgármeste­reknek, amelyben téli felada­taikra hívja fel a figyelmüket. A megye közutainak 42 szá­zalékán, azaz 964 kilométer útszakaszon téli, úgynevezett őrjáratos készenléti ügyeletet szerveznek. Ez az országos átlagnál jóval kedvezőbb arány. Változatlan a megyé­ben bevethető gépek száma is, 65 hóeke és 12 sószóró járja majd az utakat a nehéz napo­kon. Nem változott a tavalyi­hoz képest a bérelt és a sa­ját gépeik száma sem, és saj­nos változatlanul elavult és korszerűtlen a géppark is. Ami viszont biztató, legalább a műszaki felkészítés szaka­szán már túl vannak. Továbbra is sózzák az uta­kat megyeszerte, bár a kör­nyezetkímélés szempontjait is figyelembe veszik. Eszerint mind a fővárosban, mind Pest megyében a só egyszeri kiszórható maximuma négy­zetméterenként tíz gramm le­het. A megyei hóügyelet tele­fonszáma 115-0217 és 175-8485, viszont a közúti igazgatóságé várhatóan az utolsó negyedév­ben megváltozik: 2Ö2-0811 lesz. K. K. Zebegény polgármester nélkül A néhány hete megválasztott polgármester, Kemenczik István lemondását kedd este ellenszavazat nélkül fogadta el a zebegé- nyl képviselő-testület. Nem voltak kiváncsiak a visszalépés va­lódi okára, megelégedtek a lemondólevél tartalmával : ........úgy é rzem, nem vagyok alkalmas e tisztség betöltésére .. . egész­ségügyi okok miatt lemondok.” Ezzel tulajdonképpen találga­tásokra késztetik a falu lakóit, akik a helyhatósági választá­son fölényes többséggel voksoltak polgármesterükre. A tegnapi testületi ülésen, erreget nappal korábban pla- kátolták ki a meghívókat, mely — bár az elmúlt hét csü­törtöké óta ismert Kemenczik István szándéka —, mégsem tartalmazta napirendként a polgármester lemondásának elfogadását, alpolgármestert választottak Krebsz Ferenc személyében. Így — anélkül, hogy kétség­be vonnánk az új alpolgár­mester alkalmasságát és tisz­tességét — meg kell állapíta­nunk: az időközi választások kiírásáig (feltehetően januá­rig) úgy irányítja a testületet, hogy a lakosság egy szűk ré­tegének bizalmát bírja csak, szemben, a volt polgármester­rel, akit a.falu választópolgá­rainak zöme helyezett a poszt­jára. A zebegényiek számítá­sai szerint — hallhattuk a keddi képviselő-testületi ülé­sen — az időközi választás mintegy 35-40 ezer forinttal terheli meg a település kasz- száját. Krebsz Ferenc a testületi ülésen öt szavazattal lett al­polgármester. Megkérdeztük: mi a véleménye a polgármes­ter lemondásáról? — Biztos, hogy nem mérte fel kellőképpen Kemenczik Ist­ván azokat a feladatokat, ame­lyekre mindenképpen számí­tani lehetett — hallhattuk Krebsz Ferenctől. — Ez alatt a néhány nap alatt bizonyára jobban belemélyedt a hivatali munkába, és úgy érezte, nem tudja ellátni ezt a feladatot. A szavazási eredmény a falu lakosságának véleményét tük­rözi. A tanácsi alkalmazottak is bíztak benne. Egyébként nagyon sajnáljuk, hogy így tör­tént, hiszen a szűkös anya­giakkal rendelkező hivatal kasszáját eléggé megterheli a számunkra is váratlan időközi választás. Ha a képviselő-testület nem is, de lapunk kíváncsi volt Ke­menczik István lemondásának valódi okára. Ezért otthoná­ban kerestük fel. Állítása sze­rint nem hívták meg a teg­napelőtti testületi ülésre. — Úgy gondolom, rendkí­vül fontos, hogy valamennyien élni tudjunk a lakosság bizal­mával — válaszolta érdeklő­désünkre. — Képviselőtársaim közül azonban néhányan talán megfeledkeztek erről, akkor, amikor olyan helyzetet te remtettek, hogy 'nem maradt más választásom. Azt még csak elfogadtam valahogy, hogy nem főállású, hanem tiszteletdíjas polgármester­ként akartak alkalmazni, ám számomra érthetetlen, hogy a személyemet érintő kérdések­ben a velem való konzultáció nélkül. — , ha úgy tetszik, egy más között — döntöttek. H. E. Postáspetíció az erősebb jogán Utókat: 24 órás sztrájk (Folytatás az 1. oldalról.) Bár a postások előbb foglal­koztak a sztrájk gondolatával, mint ahogyan a taxisok cse­lekvésre szánták volna el ma­gukat, az eseményeket mégsem lehet figyelmen kívül hagjmi. Különösen, hogy a kormány első reakciója a közlekedésbé­nító mozgalommal szemben az volt. hogy bevetik a rendfenn­tartó erőket. Vajon a postások nem félnek? — A pakliban minden ben­ne van. Időt adunk a tárgyalá­sos megegyezésre, a követelé­seink jogosak. Ha nem tudnak asztalnál megegyezni, sztrájk lesz. Mégpedig törvényes — mondta négy megye, köztük a Pest megyei szakszervezeti dolgozók titkára. Vajon milyen az országos helyzetkép, kérdeztük a postai dolgozók szakszervezetének országos titkárától, Mundruczó Kornéltól. — Eddig 75—90 százalékos a csatlakozni szándékozók ará­nya. Ez azt jelenti, hogy min­den postahivatal csatlakozik, esetleg egy-két ember kivéte­lével. Ettől még országos lesz a sztrájk, hiszen az aprólékos munkamegosztás miatt egy postás nem tud postát működ­tetni. Ha nincs, aki behozza a leveleket, akkor hiába lenne, aki kivinné a címzetthez. ■ Elrendeződtek már a tár­gyalások? — Pénteken tíz órakor ül le a három oldal a tárgyalóasz­talhoz. Egyik oldalon az alapí­tó képviseletében a miniszté­rium, a másikon a posta vezér- igazgatósága mint munkáltató, a harmadikon pedig a munka- vállalók, a szakszervezet. A 16 százalékos bérkövetelés tulaj­donképpen csak egy része az igazi követelésünknek, annak, hogy a kormány garanciát ad­jon a posta hosszú távú műkö­dőképességére, a megszerzett jogok megőrzésére, a bér- és tarifapolitikában pedig az inf­láció beszámítását. n A működőképesség garan­tálása azt jelenti, hogy a pos­ta továbbra is monopolhelyzet­ben akar maradni? — Nem. Egyetértünk a piac- gazdasággal, egyetértünk az­zal, hogy legyen verseny. De akkor maradhatunk mi is ver­senyben, működésben, ha az állam garantálja az állagmeg­óváshoz, a minimális beruhá­zásokhoz szükséges pénzt. Ezt követeljük 46 ezer postás ne­vében. B Leszerelheti-e önöket a kormány úgy, hogy behívja katonának a postásokat, s pa­rancsba adja a munkát? — Nehéz lenne. A postások 70 százaléka nő, a férfiak kö­zül többen obsitosak már. S mint mondtam, egy-két postás nem tud postát csinálni. B Tehát önök vannak az erősebb pozíciójában. Már csak azért is, mert a monopólium még létezik, a piaci verseny csak álom, s a kormánytagok is szeretnek telefonálni. — Az automata telefonköz­pontokhoz mi nem tudunk hozzáférni, ha akarnánk, sem tudnánk megbénítani a teljes telefonforgalmat. Azokat a Távközlési Intézet kezeli, s ők — bár kifejezték szimpátiáju­kat —, nem csatlakoznak a sztrájkhoz. Ebben az esetben mindössze kézikapcsolású, mondjuk, a lenti vagy a berne- cebaráti telefonoskisasszony munkabeszüntetéséről lesz szó. Tehát azt gondolom, enged­ményekre nekünk is hajlahunk kell. A tárgyalásos, kompro­misszumos megoldásra törek­szünk mi is. ■ Ha sem a tárgyalás, sem a sztrájk nem vezetne ered­ményre, hiszen „csak” 24 órás figyelmeztetésről, erőmegmu- tatásról van szó —, akkor mi lesz? — Nagyon sok módszer van még. Csak egyet mondanék: ha minden postás ragaszkodni kezd a szabályokhoz, például csak a hibátlanul kitöltött le­veleket kézbesíti — ez húsz százalékkal lassítaná le a for­galmat. És senki nem mond­hatná, hogy lassító sztrájkot folytatunk. B A posta nem valami nép­szerű cég. Számíthatnak-e la­kosság szimpátiájára, pláne, hogy tarifaemelést is követel­nek? — Nem lennénk népszerűek a sztrájk alkalmával, ezért is igyekszünk fölkészülni rá. Amit november 16. helyett le­het már előbb is kézbesíteni, Első alkalommal hívták meg a sajtó képviselőit a szovjet déli hadseregcsoport mátyás­földi főparancsokságának tisz­ti házába. Legközelebb vélhe­tően akkor lépünk be, amikor már innen is elmennek, azért, hogy őket is elbúcsúztassuk. Tegnap a szovjetek arról be­széltek, amire felkészültek, igaz, Keleti Györgynek, a HM szóvivőjének időnként ponto­sítania, kiegészítenie kellett az információkat. Az újságírók kérdéseikre többnyire nem kaptak választ, mondván, Ana- tolij Kirilov ezredes, törzsfő- nökhelyettes és a többi meg­jelent ezredes sem illetékes felvilágosítást adni. Az em­bernek már-már az volt az ér­zése, hogy a sajtótájékoztatót nem is annyira a távozó ala­kulatok ürügyén, sokkal in­kább a II. világháborúban ná­lunk elesett szovjet katonák sírjainak meggyalázása miatt Isten veled, Magyarország! • • Üzemanyagot csak tartállyal hívták össze, erről hallhat­tunk ugyanis a legbővebben. Ettől persze a szovjet ala­kulatok még folyamatosan tá voznak hazánkból, a kormány­közi megállapodás szerint a jövő év június 30-ig mindé- harci egység anyagi eszközös tői, katonástól elhagyja hatá rainkat. A csapatkivonások ütemterv szerint haladnak, a tegnapi nappal összesen egy páncéloshadosztály, három re­pülő- és két helikopterezred, három dandár vonult ki Ma­gyarországról, s az anyagi esz­közök mintegy negyven száza­lékát már elvitték. Az idén a még Magyarországon levő har­ci egységek 70 százaléka ha­zautazik, március vége után pe dig már csak azok maradnak, akik a különféle anyagi esz­közök elszállításában vesznek részt. 260 vagonnyi anyagot viszont nem akarnak magukkal vinni a szovjetek, többek kö­zött a mintegy százezer tonna üzemanyagot sem, amelyre ugyan lenne vevő, de a felkí­nált tartályok szinte senkinek sem kellenek. Árukapcsolás ez a javából, ám a szovjet fél ar­ra hivatkozik, hogy a magya­rok segítséget ígértek — igaz, szerződésen kívül — az érté­kesítésben. Más kérdés, hogy ezt csak fix árukör és fix árak alapján van módunkban elő­segíteni. A pénzügyi-gazdasági elszámolás vitatott kérdései azonban nem képeznek aka­dályt a kivonulásban — je­lentette ki Kirilov ezredes, majd hozzáfűzte: nem igaz az a híresztelés, hogy pártnak, vagy tömegszervezetnek hát­rahagyott ingatlant ajándé­koztak, s cáfolta azokat a hí­reket is, miszerint szovjet ka­tonák fegyvereket adnak el a magyar lakosságnak. F. E. például a nyugdíjakat, azokat előbb kivisszük. Ezenkívül csak reméljük, hogy a lakos­ság megértőén fogadja törek­véseinket. Információink szerint ma tart ülést a Postaigazgatói Ta­nács, amely mint a vezérigaz­gatóság legfőbb tanácsadó tes­tületé kompetens arra, hogy a szakmai vezetés, vagyis a munkaadók álláspontját ki­alakítsa a háromoldalú egyez­tető tárgyalások előtt. A Bu­dapest Vidéki Postaigazgató­ság igazgatóját, Szatmári Gé­zát arról kérdeztük, hogy há­zon belül megoldható-e a bérkövetelés teljesítése. — A postások követelése jogos, egyetértünk vele, de a bérfejlesztést csak az egész postánál összehangolva lehet megoldani. A posta idei mű­ködése alapján lehetőség len­ne a bérfejlesztésre, bár ez nem érné el a 10 százalékot. Ezt akkor tudjuk végrehajta­ni, ha ezt a benzináremelést, hasonlóan a múltkorihoz, nem a vállalatnak kell lenyelnie. ■ Tehát kompenzáció ese­tén. — Erre, amikor még a 62 forintos benzinről volt is szó, ígéretet kaptunk Siklós mi­niszter úrtól, A kompenzáció azonban nem került szóba a taxisokkal való megegyezés óta. Márpedig, ha nem ka­punk állami támogatást, ak­kor házon belül nem tudunk bért emelni. — jakubovits — A sejíó fel van jelentve Jurta ■ Nem A Hírlapkiadó Vállalat Bla- ha Lujza téri székháza előtt a sajtó, de elsősorban a Népsza­badság ellen tüntetett tegnap délután a Magyar Nemzeti Szövetség és a Keresztény Nemzeti Unió megjelent ma­roknyi csoportja és tucatnyi szimpatizánsuk. Körülbelül ugyanennyi újságíró és fotó- riporter figyelte az eseménye­ket, miközben a rendőrök vi­gyázta csoportosulást a mun­kából hazaigyekvők kerülget­ték, a pocsolyákon át. Több újságíró és szerkesztő azonnali elbocsátását, vala­mint helyreigazítást követel­tek azért, mert az újság ok­tóber 24-i számában egy la­pon említette őket a bőrfejű- ekkel, mint akiknek közük van a rádiónál elhelyezett tábla le­veréséhez. Bejelentették, hogy néhányuk, valamint Rózsa Mi­hály, a Magyar Radikális Párt elnöke ellen feljelentést is tettek. A tüntetés résztvevői az elő- kiabálókat követve kórusban kántálták: Elszámoltatást! Rágcsálók! Kommunista gyil­kosok! Cionista zsoldosok! Követelték Trianon felül­vizsgálatát, és Antall helyett Csurkát kormányfőnek. Elha­tárolták magukat a polgári li­beralizmustól Solt Ottilia és Bossányi Katalin országgyűlé­si képviselőktől, az „útonálló” taxisakciótól. Tulajdonképpen magukon kí­vül mindenkitől. Hiszen, amint egyik transzparensük is hirdette, szerintük: „Jurta = Nemzet”. F. V. Éjszakánként bezárnak a pályaudvarok Fedél lesz a fejük fölött Immár szomorú valósággá vált a beharangozott hír a hajléktalan fővárosiak számá­ra: ma nulla órától a MÁV le­zárta a vasúti pályaudvarokat takarítás, fertőtlenítés, kisebb javítások és karbantartási munkák elvégzésére. Az orszá­gos szintű rendelkezés minden állomásra kiterjedt. Kedvezőt­lenül érintette viszont azokat a budapesti hajléktalanokat, akik eddig lyukas pokrócokon, koszos kartondobozokon, lete­rített újságpapírokon álmod­tak szebb holnapot maguknak. A MÁV a rendőrség és a sa­ját rendészet biztosításával végezte a várótermek kiüríté­sét. Szerencsére ezt az intéz­kedést megelőzte egy nemes gesztus: a vasút felajánlott a hajléktalanoknak egy 120 fé­rőhelyes munkásszállót, amelynek üzemeltetése a Vö­röskereszt feladata. Az ágyak­kal, takarókkal ellátott mene­dékhelyre a Keleti pályaudva­ron működő missziónál je­lentkezhetnek a rászorulók, akik igazolványt is kapnak, ezzel léphetnek be az egykori munkásszálló kapuján. örvendetes tény, hogy vég­re előremozdulás tapasztalha­tó a társadalom részéről haj­léktalanügyben, mert a MÁV segítségkérésének eddig sem­mi foganatja nem volt. Pedig éppolyan lehetetlen helyzet volt ez. mintha a rendőrségtől azt várta volna a közvéle­mény, hogy a bűnözést kiváltó szociális problémákat a rend szürke egyenruhás őrei oldják meg. Nem ez a dolguk. Persze megválaszolatlan kérdés így is marad: Kik jut­hatnak a hajléktalanok közül majd be az ideiglenes szállás­ra? Mi lesz, ha a jelenleg négyhónapos terhes Csábrági Józsefnének oda születik a gyereke? Bejelentkezhetnek-e ideiglenesen a menedékhely címére a lakók? Ma még nem tudni. A lényeg, hogy elindult valami biztató, valami újsze­rű. Jól járnak azok a szeren­csétlenek is. akiknek jelenleg nincs fedél a fejük fölött... Jól járnak az utasok és a vas­úti dolgozók is, mert minden­ki biztonságosan végezheti a dolgát, mindenki célba ér.,. V. M.

Next

/
Thumbnails
Contents