Pest Megyei Hírlap, 1990. november (34. évfolyam, 256-281. szám)
1990-11-01 / 256. szám
4 1990. NOVEMBER 1., CSÜTÖRTÖK ÁNYZATOK FÓRUMA TÁJÉKOZTATÓ PEST MEGYÉRŐL •• Összekészítik a hozományt Szokatlan csend ül a megyei önkormányzat épületében. Akik azelőtt gyakori látogatói, ügyfelei voltak az akkor még megyei tanácsnak nevezett nagy székháznak, most az egykori sürgés-forgás helyett visszhangzó üres folyosókat, töprengő arcú, megfogyatkozott létszámú ügyintézőket, félig kiürült szobákat találnak itt. Kihalt a maeskaköves udvar, senki sem jár a romantikus 'körfolyosókon, a telefonok csak elvétve csörrennek a vastagon párnázott ajtók mögött. Visszatekintés öt évre Egy szakasz lezárására, van, aki búcsúra, mások meg egy új korszakra készülődnek. E készülődés gyakorlati tennivalóiról, a szakapparátus osztályainak átalakulásáról, az új testület számára készülő leltárról és az ügyek átadásáról érdeklődtünk Volkai Györgytől, a Pest Megyei Tanács elnökhelyettesétől, aki elmondta, hogy az átadásra való készülődés kétirányú. Egy Pest megyét bemutató tájékoztató anyag és egy leltár készül. A bemutatásra azért lesz szükség, mert az új testület tagjai nem biztos, hogv kivétel nélkül járatosak lesznek mindenben, ami a megyét érinti, ezért indokolt lesz, ha ezt a „dolgozatot” az alakuló ülésen — vagy szerencsés esetben az arra szóló meghívó mellékleteként — az új testületi tagoknak át lehet majd nyújtani. Az anyag a megye társadalmi és gazdasági változásait öleli fel 1985-től 1990- ig. Szó lesz benne a terület gazdasági helyzetéről, a lakosság infrastrukturális ellátottságáról, az eddig bevezetett szociálpolitikai intézkedésekről, a pénzügyi, a gazdálkodási rendszerben már végbement reformfolyamatokról. Tájékoztatják az új képviselőket a megyeközponthoz tartozó intézmények helyzetéről, a folyamatban levő fejlesztésekről és az elmúlt öt évben megteremtett számítógépes és információs rendszerekről. A foglalkoztatásban bekövetkezett változásokat és az ezzel kapcsolatosan várható tendenciákat, valamint ezek kezelését egyébként a számítógépes rendszerek is tartalmazzák. Külön foglalkozik az anyag a megye kapcsolatainak rendszerével, úgy a kormányzati szervekkel, a szakminisztériumokkal, a fővárossal és szomszédos megyékkel fenntartott kapcsolatokkal, mint a külföldi összeköttetésekkel. Ezek többnyire testvérmegyei, vagy olyan gazdasági nexusok, amelyek a külföldi tőke Pest megyei beruházására irányulnak. Feleletre vétó kérdések A tájékoztatóban külön részletezik majd az eddigi testület munkáját, illetve bizottságainak összetételét, tevékenységét és szakmai felosztását. Itt ajánlják majd figyelmébe az új önkormányzatnak mindazokat a testületi határozatokat, amelyek még érvényben vannak. Ezek közlése egyébként hosszú munka végeredménye, hiszen ebben az évben valamennyi tanácsi rendeletet és határozatot felülvizsgáltak. Ami indokolatlannak, idejétmúltnak bizonyult, azt hadályon kívül helyezték. Az új önkormányzatoknak azonban természetesen jogában áll a még az érvényben levőket is felülbírálni, és ameny- nyiben ezek valamelyike elveiknek nem felel meg, azt módosíthatják, elvethetik. Akadtak feleletre váró kérdések is. A régi megyei tanács például nem kívánt már dönteni a megye névváltoztatása, a címer- és zászlóválasztás kérdésében. Ugyanakkor azonban tájékoztatást nyújtanak az eddig szóba került változatokról, az új megyegyűlésnek így már csupán az állásfoglalás marad a dolga. ^ Mindent összevetve, olyan kézikönyv készül most, amely az átmeneti időszakban mindenki számára hasznos. Mét azoknak is, akik a régi apparátusban is dolgoztak, hiszer ilyen átfogó képet egyetlen kiadványban még sehol nem jelentettek meg. Irat- vagy levéltárba E bemutató jellegű anyag gal párhuzamosan készül a szakosztályok leltára. Jellegében és stílusában ez megegyezik bármely más, szervezés vagy egyéb változás miatt átadásra kerülő munkakör lajstromba vételével. Felülvizsgálják tehát az osztályokon nyilvántartott ügyeket,, megállapítják, melyeket lehet irattárba és melyeket a levéltárba tenni. A még folyamatban levőkről részletes tájékoztatás készül, feltüntetve az eddig tett intézkedéseket és a javasolt további lépéseket. Ha az új vezetés igényli, akkor így nemcsak az egyes szakosztályok, hanem az egész apparátus tud részletkérdésekben is tájékozódni. Ezekből a leltárakból pár példányt a könyv- és folyóirattárban is elhelyeznek, így a leendő képviselő-testületi és bizottsági tagoknak alkalmuk nyílik bármely ügy előzményeit itt visszakeresni. mm, Kuthy Ákost, Páty 42 esztendős polgármesterét mindenki ismeri a faluban, hiszen nagyapja csaknem fél évszázadon keresztül — 1920-tól 1969- ig— körzeti orvosként itt dolgozott. Egykori házában — az új polgármester nagy büszkeségére — ma az egészségház működik. Kuthy Ákos azonban csak 1986 óta él Pátyon. Mint elmondta, Pesterzsébeten, egy szép kertes házban töltötte gyermekkorát, majd 1971-ben, amikor megnősült, hasonló épületben találtak albérletet. Később egy központi fűtéses modern panelházban kaptak lakást. Először igen örültek neki, de csakhamar kiderült, hogy a „betonkoporsót” nem tudják megszokni. Családi házat kerestek hát az agglomerációban, mivel Pesten igen drága lett volna. Nem ragaszkodtak Pátyhoz, ám amikor a véletlen ide sodorta őket, mégis nagyon megörültek, hiszen sok szép gyermekkori emlék fűzte őket a községhez. E négy év alatt többször megfordultak a tanácsházán ügyfélként. • Gondolta volna akkor, hogy egy napon mint polgár- mester tér vissza e falak közé? — kérdeztem Kuthy Ákost. — Egyáltalán nem! Mostanáig ugyanis az Április 4. Gépipari Művek Rock Energetikai Leányvállalatánál dolgoztam vállalkozási főmérnökként. Jó pozícióm és méltányos jövedelmem volt, így hát kora tavasszal, amikor először kerestek fel, induljak polgármesterjelöltként, még igencsak haÉrtesítés, meghívó helyett A Magyar Közigazgatási Kamara Pest megyében működő tagjai 1990. november 12-én, hétfőn, 15 óra 30 perckor Budapesten, az V., Városház utca 7. sz. alatt, a Pest Megyei Tanács tanácstermében megbeszélést tartanak. A közeljövőben összeülő közgyűlés előkészítése szerepe! napirenden, melynek során megalakítják a Kamara megyei csoportját. Külön értesítés helyett így hívunk meg minden érdeklődőt. boztam. Aztán egyre többen kértek és biztattak, emlékeztettek nagyapámra, aki igen sokat tett a községért, annak fejlesztéséért. Végül meggyőztek róla, hogy e családi hagyományt folytatnom kelL Azt azonban elhatároztam, hogy megválasztásomat — ha már így döntöttem — nem bízom a vakszerencsére. Elkészítettem hát programomat, majd házról házra járva — 1200 család él itt — személyesen, ott helyben aláírva adtam át minden választónak. Ezt követően választási gyűlésre hívtam össze a lakosságot, ahol a szétosztott programmal kapcsolatban az emberek kérdéseket tettek fel. Ezeket megválaszoltam, megvitattuk. A választásra az állampolgárok 52 százaléka jött el, 40 százalékuk rám szavazott. A második hely körülbelül 35 szavazattal a volt tanácselnöké, Szabó Zoltánnéé lett, őt jelenleg szaktanácsadóként alkalmazzuk még az átmeneti időszakban. A választások óta sokan keresnek ügyes-bajos dolgaikkal. Mindenkivel leülünk, mindenkit meghallgatunk, mindent megbeszélünk. Megpróbáljuk kibékíteni a békétlenkedőket, bírságolás helyett meggyőzni szeretnénk. Ügy érzem, nyugalommal. megértéssel mindent el lehet intézni. Az emberekkel való személyes törődésre igyekszem helyezni a hangsúlyt. — Testületi üléseink is nemcsak nyilvánosak, hanem egyenesen meghirdetjük őket. A közönség mindent hallhat, ami ott történik, sőt, kivételes esetekben még szót is kaphat a hallgatóság. • Ügy tűnik, ön gyorsan megtalálja az emberekkel a közös nyelvet. Mi kell ehhez? — Olyan családból származom, ahol mindenki másokért élt. Nagyapám ajtaja mindig, minden időpontban tárva-nyitva állt a hozzá fordulók előtt. Apám, aki ugyancsak orvos volt, 1967 telén például Jemenben dolgozott egy kórház átadásán. Amikor kitört ott a háború, ő volt az első, aki megtagadta a hazatérést, mondván, hogy orvosokra most ott van igazán szükség. 0 Családja hogyan értékelte életükben ezt a változást? — Nagyon büszkék rám. Feleségem, a budapesti Akkumulátor- és Szárazelemgyár munkaügyi csoportvezetője, bár örül a sikernek, azért aggódik is értem. Két lányom, a budapesti közgazdasági szak- középiskola 3. és 1. osztályos tanulói elmondták, hogy nagy szenzáció ez az osztályban, hiszen osztálytársaik többsége még nem is látott élőben polgármestert. Édesanyám Pesten él, öcsém pedig Los Angelesben. ő üdvözlő távirattal köszöntött megválasztásom alkalmával. 0 Melyik párt színeiben indult? — Függetlenként. Nem vagyok egyik pártnak sem a tagja, elvem, hogy a polgármester legfőbb feladata a helyi pártok érdekei között egyensúlyt, helyes utat találni. Ha bármelyiknek tagja lennék, hiába nem köt már manapság a pártfegyelem, nem lehet elfogulatlannak tekinteni... Az oldat a Pest Megyei Tanács támogatásával készült Irta: Szegő Krisztina Fotó: Vimola Károly AZ ÖNKORMÁNYZAT ELSŐ NAPJAI Nem lesz boszorkányüldözés! Arról, hogy a választások után hogyan telnek egy önkormányzat első napjai, leginkább a tízezresnél kiseoo települések tudnak mesélni, hiszen többségükben már szeptember 30-án megtörtént a rendszerváltás, elöljáróik tehát már „nagy múltra” tekinthetnek vissza. Ilyen kistelepülés például Solymár, ahol a választások első fordulója eredményt hozott. A választásra jogosultak 55 százaléka szavazott, s 42 százalékuk. tehát nagy többségük Derzsényi Péterre, a helyi SZDSZ polgármesterjelöltjére. aki négy induló közül került ki győztesen a versengésből. Az eredményt vasárhap késő éjszaka hirdették ki. Solymár első számú polgára így hát szinte ki sem alhat- ta még magát, és máris a munka sűrűjébe került, hiszen hétfő délelőtt egy fontos tanácskozáson kellett már részt vennie: a községi gázprogram egyeztető tárgyalásán. Tehát azonnal olyan kérdésekkel találta szembe magát, amelyekkel azelőtt nemigen volt alkalma foglalkozni. Nehezítette helyzetüket, hogy a falu vb-titkára két hónappal korábban felmondott és távozott, a tanácselnök pedig kilépése előtt szabadságát töltötte. Az ügyek átadása azonban rendben megtörtént. Megállapították, hogy a nagyközségi tanács éves költségvetését időarányosan teljesítette, a pénzügyeket az utódok korrektnek találták. A képviselő-testületbe a lakosság 38 indulóból 13 tagot választott Többségük, kilencen függetlenként, hárman az SZDSZ, egy jelölt pedig a Fidesz színeiben indult. Most testületük szervezeti és működési szabályzatát dolgozzák ki. Probléma, hogy nincs még a falunak jegyzője, de a pályázatot már meghirdették, remélik, december elsejéig ezt a posztot is betöltik. A szakapparátus a választások előtti bizonytalan hangulat miatt vegyes érzelmekkel várta az új polgármestert. Derzsényi Péter azonban legfontosabb feladatának tartotta a dolgozók megnyugtatását. s annak tisztázását, hogy programjának megfelelően semmiféle boszorkányüldözést, elvi vagy érzelmi alapon történő intézkedést senki ellen nem kezdeményeznek, a szakemberek a helyükön maradhatnak. Érdekes volt a lakosság reagálása is az első napokban: a rendszerváltás és az új vezetés reményteli várakozásokat keltett. Még mindig tömegesen keresik fel a polgármesteri hivatalt a legkülönfélébb ügyekben, reménykedve ezek gyors elintézésében. Egymásnak adják a kilincset, sokszor még a tájékozódásra is alig marad idő, hiszen az utolsó hónapokban, a választások ideje alatt ösz- szetorlódtak az elintézésre váró esetek. Az ügyfelek közül — habár sokan jönnek kézzelfogható és gyorsan hasznosítható ötletekkel — nem lehet mindenben azonnal dönteni, hiszen a nagyobb horderejű kérdésekhez a testület állásfoglalását kell kérni. Sokan érdeklődnek a földek visszaadásáról, a lakosság egy részét ugyanis a kisgazdák törvényjavaslatai erősen felbolygatták. Az egykor mező- gazdasággal foglalkozó lakosság körében sok hát a félreértés, nehezen igazodnak el a hatályos törvények és a közszájon forgó ígérgetések között. Mindezeket figyelembe véve a legsürgősebb tennivaló itt a hivatali munka korszerűsítése, így például az ügyvitel gépesítése. Persze Solymáron is. amint az ország minden önkormányzatában a legnagyobb probléma, hogy a parlamenti szintű törvénykezés igen hiányos. Az egy ön- kormányzati törvényen kívül semmiféle más mankó nem áll még a helyhatóságok rendelkezésére, enélkül pedig itt is, mint mindenhol, máshol cset- lik-botlik még az új rendszerű ügyintézés. A jelenlegi gazdasági helyzet ismeretében feltételezhető, hogy a megyei közgyűlés igyekszik majd pusztán a kötelező jellegű feladatokra koncentrálni. Félő, hogy számos szolgáltatás jellegű tevékenységtől megpróbál majd szabadulni. Ilyen körülmények között kétségessé válhat a Pest Megyei Tanács V. B. jogtanácsosi irodájának működése is. Alacsoay díjszabás E szervezetről emlékeztetőül annyit érdemes elmondani, hogy a megyei tanács testületé hívta életre, és az iroda nagyrészt a saját bevételeiből tartotta fenn magát. A működéshez szükséges helyiséget azonban a tanács épületében biztosították, az irodavezető fizetését pedig a szervezési és jogi osztály bérkeretéből folyósították. Az itt alkalmazott 8-10 mellékfoglalkozású jogi előadó főállásban a megyei tanács apparátusában dolgozik. Az iroda tanácsait és jogi képviseletét 60 átalánydíjas megbízó vette igénybe. De ezenkívül gyakran kapott eseti megbízásokat is a helyi tanácsoktól, helyi vagy megyei intézményektől. Mindkét formában igen alacsony honoráriumot kellett fizetni. különösen, ha az ügyvédi díjszabással hasonlítjuk össze. A városok például évi 12 ezer forint, a nagyközségek 8-10 ezret, a kisközségek 7200 forint átalányt fizettek. Az iroda által képviselt A POLGÁRMESTERSÉGHEZ VEZETŐ ÚT Békésen, ny KÁR LENNE A SZOLGÁLTATÁSOKÉRT Még jutányos áron esetek nagy része polgári peres ügy volt, de készített szerződéseket, okiratokat, szabályzatokat is. Dr. Somogyi Pál vezető jogtanácsos és helyettese, dr. Harangozó István elmondták, hogy ez a fajta jogi képviselet tulajdonképpen „megtűrt” dolog volt. A jogtanácsosi tevékenységről szóló 1983. évi 3. törvényerejű rendelet által ugyanis ezt a formát nem szabályozták. Más megyék — például Szolnok — gyakorlata szerint azonban már több mint 20 éve működik ilyen iroda. Egy, a közeljövőben az Országgyűlés elé kerülő törvénytervezet igyekszik majd leegyszerűsíteni a meglévő jogi képviseleti formákat. Valószínűleg ekkor az irodák működésének jogi alapja is meg- kérdőjelezhetővé válik. Az új közgyűlés ezért esetleg kénytelen lesz megszüntetni ezt az egyébként jogi személyként működő irodát is. Támogatást kértek Ennek az újonnan alakult, helyi képviselő-testületek is igen nagy kárát látnák, hiszen komoly gondot jelent majd számukra, ha egy ilyen jogszabályi változás miatt új jogi képviselőt kellene keresniük. Főként azoknak, akiknek ügyeik folyamatban vannak, és talán még nem is tudnak róla, hogy a jogelődjük képviseletét itt látták el. Több megyei jogtanácsosi iroda képviselője 1990 májusában Szolnokon értekezletet tartott — amelyen természetesen Pest megye is részt vett —, s megfogalmaztak egy, dr. Horváth Balázs belügyminiszter úrhoz címzett levelet. Ebben a Jász-Nagykun-Szolnok megyei és a Bács-Kiskun megyei tanácsok jogtanácsosi irodájának vezetői az értekezlet résztvevői nevében támogatást kértek ahhoz, hogy az önkormányzatoknak s az intézmény létesítésére jogosult szerveknek is lehetőségük legyen ilyen iroda életrehívására. A Belügyminisztérium válaszáról azonban a kollégák eddig még nem adtak hírt. Más elnevezéssel Az új önkormányzatoknak előreláthatóan nem lesz több pénzük, mint elődeiknek, viszont jogi tanácsra vagy képviseletre talán az eddiginél is jobban rászorulnak majd. Egyfajta kiutat jelenthet, hogy az önkormányzati törvény lehetőséget ad a települési önkormányzatoknak arra, hogy feladataik hatékonyabb, célszerűbb megoldására szabadon társulhassanak. Ennek a törvény szerint kétféle nevesített formája lehet, hatósági igazgatási társulás vagy intézményirányító társulás. Eszerint elvileg egy jogtanácsosi iroda létrehozható intézményirányító társulásként, hiszen e helyzet hasonlít ahhoz, hogy amikor több cég részfoglalkozású jogtanácsost alkalmaz munkaviszonyban.
