Pest Megyei Hírlap, 1990. november (34. évfolyam, 256-281. szám)

1990-11-24 / 276. szám

1990. NOVEMBER 24., SZOMBAT 3 Pangás után fellendülés Olcsón adja a meleget Pang a kazánpiac. A hazai gyártók az esztendő nagy részében komoly értékesítési gondokkal küszködtek. Ennek egyik alapvető oka az, hogy az idén jelentősen visszaesett a magánerős lakásépítés. Az energiahordozók árában bekö­vetkezett változások is arra késztették a vásárlókat, hogy alaposan meggondolják, mi­lyen típusú kazánokat telepít­senek. Mostanság úgy tűnik, hogy a szilárd tüzelőanyagok­kal íűthető berendezések szá­míthatnak a nagyobb érdeklő­désre. A dunavarsányl Petőfi Ter­melőszövetkezet Dunaharasz- tin működő fémipari üzemé­ben a több mint ötvenszáza­lékos létszámleépítés ellenére is képesek annyi vegyes tüzelé­sű kazánt készíteni, amennyi­re igényt tartott s tart a mai napig a belkereskedelem. Fá­bián Sándor üzemvezető még­is bizakodó. Elmondta, hogy amíg az év első felében már- már attól féltek, hogy nyaku­kon marad közel kétezer ka­zán, november közepén pedig most ott tartanak, hogy egyet­len berendezés sincs raktáron. A hazai gyártók közül a du- navarsányiak azok, akik még mindig elfogadható áron for­galmazzák az olaj, gáz és szi­lárd tüzelőanyagok égetésére egyaránt alkalmas kazánjai­kat. Ebben az üzemben termé­szetesen nemcsak a kazánké­szítésre alapozták a fémipari üzemág jövőjét. Rövidesen színesedik, változik a cég pro­filja. Előreláthatóan január elejétől hozzálátnak a saját tervezésű konténerházak gyár­tásához. Már a szövetkezet birtokában van a gyártási en­gedélyterv, és minden olyan eszköz, szerszám, amellyel za­vartalanul készíthetik a tsz meg a belkereskedelem számá­ra a konténerházakat. Ezzel kápesolatban már most, ezen a 'novemberi napon határozot­tan megjegyezte az üzemveze­tő, hogy praktikusabbak és olcsóbbak lesznek, mint a je- lehlég hazánkban piacon lévő típusok. A konténerházakkal párhu­zamosan természetesen folyik a kazángyártás is. Amíg egy biztos célegyenesbe kerül Nem leszámolás a felszámolás Budapesten, a Vadász utcá­ban, egy komor, régi épület­ben székel a Szanáló Szerve­zet. Sokan talán nem tudják, hogy egy évvel ezelőtt a fel­számolások lebonyolítására is jogosítványt kaptak, sőt ja­nuár elsejétől az állami szaná­lás meg is szűnik. Egy év alatt negyven fel­számolást bonyolítottak le. Ezek nagy része kisszövetke­zet, gt. volt, egyharmada pe­dig állami nagyvállalat, mint például a Péti Nitrogénmüvek, a Ganz Járműgyár, a Pannó­nia, a Dorogi Szénbányák, vagy éppen a Pest Vidéki Gépgyár. Az ott dolgozók úgy vélik, a jövőben sem maradnak mun­ka nélkül, várható, hogy a csődbe kerülő cégek száma to­vább fog növekedni. — Magát az aktust, a felszá­molást, s az azt végrehajtó biztost némi misztikum övezi, a közvélemény jórésze nem tudja valójában, hogyan zaj­lik le egy ilyen eljárás. — Hogy kit kell felszámol­ni, az a Fővárosi Bíróság, má­justól pedig az illetékes' fővá­rosi vagy megyei bíróság vég­zése alapján derül ki — mond­ja Kovács Ferenc felszámolási biztos, aki többek között a Pest Vidéki Gépgyárban is betölti e tisztet október óta. — Ezt a végzést megkapja a gazdálkodó szervezet, a pénz­intézetek, az adóhivatal és a társadalombiztosítás. Amikor ez a végzés a Magyar Köz­lönyben is megjelenik, a fel­számolás kezdetét veszi. A ki­jelölt biztos kézhez kapja a megbízólevelét, s sor kerülhet a nyitó tárgyalásra a gazdálko­dó képviselőivel. A legfonto­sabb a vagyon feletti rendel­kezési jog átvétele. Van, ahol a termelés továbbfolytatásáról is gondoskodni kell. Ebben az esetben szerződéskötésekről, munkavállalásról is dönteni kell. — Ezek szerint a jó felszá­molónak ugyanúgy kell ismer­nie a céget, mint annak, aki már hosszabb időt eltöltött ott. — Mindannyiunknak van gazdasági gyakorlata, s mielőtt egy céghez elmegyünk, előtte feltérképezzük, információkat szerzünk arról, hogyan jutot­tak oda, ahol tartanak. A mun­kánk csak akkor eredményes, ha az ottani szakemberek is se­gítenek. — Gondolom, ez nem mindig megy zökkenő nélkül, elkép­zelhető, hogy önöket nem min­denhol várják tárt karokkal... — Lehet, hogy szerencsések vagyunk, de elmondhatom, hogy kenyértörésre eddig még nem került sor. Konfliktusok természetesen adódnak, de eze­ket rendezni lehet. Lehet egy felszámolóbiztos, úgynevezett parancsnok típusú, aki mel­lett a régi vezetők nem rúg­hatnak labdába. Számomra szimpatikusabb az a magatar­tás, ha a biztos partnerként kezeli a régi vezetőket, hiszen nem biztos, hogy ők felelnek a csődbe jutásért. Természete­sen azt sem tehet mondani, hogy teljesen vétlenek lenné­nek. Az a tapasztalatom, mi­re a biztos megérkezik, már ők is belátták, miben hibáztak, s képesek a hatékony együtt­működésre. Ha végképp nem tudunk együtt dolgozni, akkor békés úton megválunk egy­mástól, az érvényes munkajo­gi szabályok betartásával. — Ha egy fizetésképtelenné váló cégnél meghallják azt a szót, hogy felszámolás, az ott dolgozók nyomban arra gon­dolnak, mindenki az utcára kerül. — Szeretnék egy alapvető tévhitet eloszlatni. A felszá­molás nem azt jelenti, hogy a területet felszántjuk, s sóval behintjük, vagyis nem a tevé­kenység megszüntetése az el­sődleges célunk. Az embercent- rikússág egyik fő alapelvünk. Az eddigi felszámolások során — s itt most elsősorban a na­gyobb egységekre gondolok — az új tulajdonos a létszám nagy részét átvette. Ha egy felszámolást megkezdünk, az az első dolgunk, hogy a helyi munkaerőközvetítű irodával felvesszük a kapcsolatot, s azoknak, akik feleslegessé vál­nak, megpróbálunk állást ke­resni. A felszámolás nem je­lenti azt, hogy mindenki utcá­ra kerül. — A hírek szerint a Pest Vi­déki Gépgyár története is hap­py enddel zárul, hiszen a kor­mány garanciákat vállalt a tö­köli repülögépjavító-bázis lé­tesítésére. — Több ízben tárgyaltunk a potenciális vevővel, a Line up-pal. Egy előzetes adásvételi szerződést is megfogalmaz­tunk. Ez tartalmazza azt, hogy az angolok a Pest Vidéki Gép­gyárat megvásárolják, a meg­állapodásban rögzített áron, s fizetési ütemben. Átveszik a gyár dolgozóit, természetesen átcsoportosítások, s átképzések elképzelhetők. Az angolok biz­tosítják azokat a szociális fel­tételeket, amelyek ma a PVG- ben megvannak. Miután a kor­mány szavatolta a megfelelő garanciákat, bízom abban, hogy a szerződést decemberben vég­legesíteni tudjuk, s január el­sején az új tulajdonos már át­veheti a gyárat. Nemrégiben tájékoztattam ezekről a tényekről a helyi ér­dekvédelmi szervek képvise­lőit is. Szükség volt erre, hi­szen különböző kósza hírek keltek szárnyra arról, hogy a tulajdonos csak bizonyos korig vesz át embereket, vagy hogy egyes épületeket lebont. Ez azt mutatta, hogy az emberek meg­lepően kevés információval rendelkeztek, vagy az is lehet, hogy már nem hitték el, amit hallottak. Azt is elmondtam, milyen fontos, hogy az új tu­lajdonos megérkezéséig is mindenki rendben, fegyelme­zetten dolgozzon, ez az egyé­ni sorsokat is befolyásolhatja. Egyébként egy felszámolás akkor ét véget, ha a peres ügyeket lefolytatják, a hitele­zők igényeit kielégítik, a zá­rómérleg elkészül, s azt vissza­igazolják. Csak akkor kerülhet sor arra, hogy a gazdasági egy­séget a cégbíróság névsorából töröljék. Ez még a PVG-nél is eltarthat egy jó darabig. Kö­zel 500 hitelezői igénybejelen­tés érkezett, ezeknek a feldol­gozása, visszaigazolása folya­matban van. Hargitai Éva mm A HÉT HÍREHBHB ' ................ ' 1 ..........—■!■■■— ■ ■ _U ..... R ÁT ÁB AN PISIT Veszprémben kerekasztal-beszélgetést rendeztek a liberalizmusról. • Jászberény volt a helyszíne a Kisvárosi önkormányzatok Országos Érdekvédelmi Szövetsége alakuló ülésének. © Lezajlott a Magyar Színházművészeti Szövetség VIII. közgyűlése. © Ke­kemét adott otthont a belföldi társasutazási ügyinté­zők háromnapos országos tanácskozásának. © Debre­cenben kétnapos vitafórum témáját adta a minőség és a piac kapcsolata. • A hét híre az is, hogy kétnapos nemzetközi konferenciára került sor Pécsett Infláció és alkalmazkodás címmel. Napok alatt szállóigévé lett a legnagyobb élő magyar köz­gazdász röpiratának egyik mondata. E szerint infláció azért van, mert a pénzügymi­niszter úgy döntött, hogy le­gyen. A szarkasztikus megál­lapítás persze annyira túlzó, amennyire igazságot is kife­jez: a valóság bonyolultságá­nak érzékeltetése volt a cél­ja. Valóban függvénye az inf­láció bizonyos mértékig kor­mányzati döntéseknek is — mert például a sokat emlege­tett sokkterápiás kezelés mel­letti-elleni döntés elsősorban a kormány ügye, felelőssége —, ám olyaft folyamatoknak is, amelyek a gazdaság adott ál­lapotából törvényszerűen kö­vetkeznek. A világgazdaság egészének jellemzője a lassú infláció, ennek gyors változa­ta viszont azokat az országo­kat sodorja kritikus helyzet­be, amelyek a szerkezetváltás, a világgazdasági folyamatok­hoz való igazodás lépéseit té­továzva, ismétlődő követke­zetlenséggel, teszik meg. A ha­zai infláció növekvő mértéke is ennek a halasztgató; kiváró, következetlenül cselekvő irá­nyítási magatartásnak a te­remtménye. , A magyar társadalom és gazdaság szenved az infláció­bak a szavaknál. Hirtelen hát­ranyúl, a kisasztal fiókjából egy háromtagú viplahidat (fogpótlást) ránt elő. Csak tuúják: még ékek — Dugtam én ezt minden­hová, még a fenekembe is, hogy ki tudjam hozni. Egyet­len rúgásával repítette ki a számból Karácsonyi Tibor bv-s törzsőrmester, a gyűjtő­ben. Csizma volt a lábán ... Heten jöttek rám, úgy hely- benhágytak még a vizsgálati szakaszban, hogy nyombélsza- kadással azonnal meg kellett volna műtsenek. Az orvos egy elítélt, Kösti Tibor volt, akit a Korányiból ismertem. Nem engedték meg neki, hogy meg­operáljon, csak azt, hogy el­lássa vérző sebeimet. Azon­nal észrevették a bv-sek, hogy ismerjük egymást, másnap már el is vitték a főorvos urat Pálhalmára. Iszonyú kí­nokat álltam ki. Fogja csak meg itt, a májamat — nyúl a kezem után, s tapogatni se kell a jókora csomókat. Vácott kezdte meg a bün­tetése letöltését, ahol sok társával együtt éhségsztrájkot szerveztek. Nem maradt el a büntetés: a szigorított börtön szigorítottjába vitték Sátor­aljaújhelyre. — Két műszakban dolgoztam a varrodában, enni annyit ad­tak, amennyi épp az éhhalál­tól megmenti az embert. Et­tem én penészes, száraz ke­nyeret vízzel leöntve kará­csony szentestéjén. A földről kaptam föl séta közben, úgy loptam be a cellába a kabá­tom alatt, mert mindig éhes voltam. Papírokat hoz, bizonyságául annak, hogy milyen munka­erő volt Üj hely en, majd a gyűjtőben 12 évig, ahol az asz­Barabási Ferenc kezében a Parlament elnökének levelével (Erdősi Ágnes felvétele) talosüzemben dolgozott, het­venkét ember csoportvezetője és meósaként. Küldte haza a szegényes bért minden hónap­ban a feleségének és a fiának. Csak azért, hogy tudják: még él. Asszonya, Vilma néni nagy nehezen kapott állást a kocs­mában. Megszánta valaki. A fiút kidobták az iskolából, s katonának is csak ideje után vitték el. Valami nem stimmel — Ártatlanul csuktak le, mert Sziklai öngyilkos lett, miután megölte az apósát. Koholt vád alapján akasztot­ták fel Takács Kálmánt és Bokor Jánost. Szegény Kál­mán az ítélet kihirdetése után szinte megtébolyodott. Egy fényképet akart átadni nekem, hogy vigyem haza a feleségé­nek. En, akire életfogytot húz­tak ... Újabb borítékot vesz elő, hátoldalán Magyar Ország- gyűlés feliratú kék záróbélyeg­gel. A levelet Szabad György, az Országgyűlés elnöke írta, s benne az áll, hogy az önkor­mányzati választások után ke­resse fel a település polgár- mesterét. — Elvették a Fő utcai há­zamat, több család is lakik benne, akik megvették az ál­lamtól. Ezért szeretném meg­kapni a mellette lévőt, az egy­kori pártházat, ami üres. Er­kölcsileg rehabilitáltak, s úgy hiszem, az anyagi jóvátétel is megillet, ötezer forint a nyug­díjam, mert a börtönévek alatti munkát nem ismerték el. Barabási Ferencet százhá- romszor vezették kéz- és láb­bilincsben kihallgatásokra, tárgyalásokra. Az ügyvédek védekezésére, rabtársai kéte­lyeire pontosan emlékezik: — Az első tárgyaláson elő­hozták a preparált koponyá­kat. Mi azonnal láttuk, valami nem stimmel. Tudják, Sziklai Sándor hatalmas termetű fér­fi volt. A múzeumban a tiszti sapkáját mindenki láthatta. Kiss bácsi pedig alacsony, tö­rékeny ember volt. De amikor az orvosszakértő mutatta a gránátgyűrű okozta lyukat a koponyán, akkor egy aprócska fejet emelt a magasba... Az a fej pedig, amellyel az ön- gyilkosságot bizonygatták, ha­talmas volt. No, érti már? ösz- szecserélték a két koponyát. Ezzel máris a koncepciónak megfelelővé állt össze a kép. Az orvosszakértők igaz lel­kiismerettel állíthatták a ke­zükbe adott preparátumról, hogy milyen sérülés látható rajta. (Folytatjuk) NEM FOGADTÁK EL A GAZDASÁGI PROGRAMOT Egyeztethetetlen érdekek? Amennyiben a munkaadók és munkavállalók 1991-re 40 százalékos nominálbér-növelés mellett foglalnak állást, ez 60 százalékos inflációt jelent. A kormány 20 százalékos nomi­nálbér-növelést javasol, s ez mintegy 30 százalékos inflá­cióval számolva 10 százalé­kos reálbércsökkenés — mon­dotta az Érdekegyeztető Ta­nács pénteki, a Munkaügyi Minisztériumban megtartott ülésén Kovács Almos, a Pénzügyminisztérium helyet­tes államtitkára. A mintegy 30 százalékos infláció jelentős ré­szét, körülbelül 10 százalékot az energiaárak világpiaci szintre igazítása teszi ki. Kö­rülbelül 5 százalékot jelent az, hogy rubel helyett dollárban kell majd fizetni az energiáért. Az érdekegyeztető fórum napirendjén eredetileg a kor­mány hároméves gazdasági programja szerepelt. Az ülé­sen elnöklő Ficza Sándor, a Vállalkozók Országos Szövet­ségének elnökségi tagja a munkaadói oldal részéről pél­dául kifejtette: az előterjesz­tést koncepcionálisan tartja hibásnak, hiszen az a korábbi kormányprogramok folytatása, lényegében a gazdaság vissza­fogását jelenti. Csak a célok kinyilvánításában vállalkozás- barát a program, a gyakorlati intézkedéseket tekintve vi­szont megnehezíti a magán­vállalkozók tevékenységét — mondotta. A munkaadók az adók csökkentését, a gazdaság dinamizálásának szándékát hiányolták. A munkavállalói oldal részé­ről Dávid János, a liga kép­viselője ugyancsak utalt a vál­lalkozásélénkítés fontosságára. Rámutatott: az ország gazda­sági helyzetét tekintve örülhe­tünk, ha jövőre csak 10 száza­lékos lesz a reálbércsökkenés, Nagy Sándor, az MSZOSZ elnöke szintén a munkavál­lalói oldalról kifogásolta: a kormány nem vizsgálta meg eléggé alaposan, hogy a gaz' daság mely területein lehetne élénkíteni a teljesítőképessé get. Nagy Sándor követelmény ként nevezte meg a jövő évi bérliberalizációt, valamint azt, hogy az alacsony és középjö­vedelmű rétegeknél valorizál ják az adótáblát. A hosszas vita során nem sikerült egységes álláspontot kialakítani. A munkaadók és a munkavállalók azt is kifo­gásolták, hogy az Érdekegyez­tető Tanács ülését a Munka­ügyi Minisztériumban, és nem rangjának megfelelően, a Par­lamentben rendezik meg. A napirenden szereplő témában végül a munkaadók és a mun­kavállalók — főként az 1991-es évet vizsgálva, s a szóbeli ki­egészítéseket is figyelembe véve — nem fogadták el a kormány gazdasági programját. Két minisztérium osztozik rajta Az önkormányzat fizeti Két minisztérium — a bel- ügy és a környezetvédelmi — osztozik a szemét- és . hulla­dékszállítás és -tárolás szabá­lyozásán, ellenőrzésén, irányí­tásán, de a fenntartás, a szer­vezés. a finanszírozás a helyi önkormányzatok dolga lesz — hangzott el a száznál több kommunális, köztisztasági, vá­rosgazdálkodási vállalatot,, in­tézményt tömörítő, fél éve alakult Köztisztasági Egyesü­lés Agárdon megtartott igaz­gatótanács-ülésén. A tömörülés annak idején a szemét- és hulladékszállítás­sal kapcsolatos gép- és alkat­részbeszerzések, járműpark- fejlesztések, technológiai kor­szerűsítések összehangolása, a tagvállalatok kölcsönös segíté­se érdekében jött létre. tói, ugyanakkor sem a társa­dalom, sem a gazdaság nem kívánja viselni egy radikális inflációellenes társadalom- és gazdaságpolitika súlyos terhe­it. Bűvös körnek látszik a helyzet, hiszen ha egy kor­mány (bármilyen kormánj !) vállalja a vaskövetkezetességű inflációellenes harcot, akkor abba, ha nem vállalja, akkor abba bukik bele...! Közben pedig a társadalom egésze — de nagyon is eltérő mérték­ben! — már hosszú ideje rá­tában, azaz részletekben fize­ti a félig megtett, a meg nem tett lépéseknek az egyre sú­lyosabb árát. összehasonlító árakon szá­molva, a megyében az év el­ső felében tíz százalékkal csökkent az élelmiszer-eladá­sok mennyisége, ugyanakkor az árak 31 százalékkal voltak magasabbak a bolti élelmisze­rek és élvezeti cikkek köré­ben, mint a tavalyi hasonló időszakban. A vegyes iparcik­kek esetében 24 százalék az árnövekedés mértéke, ugyan­akkor a forgalom visszaeséséé 12 százalék... A sor tetszés szerint' folytatható á közüzemi díjakkal, a közlekedési költ­ségekkel ... A baj ott van, hogy maga a sorolás hibást Azt teszi első helyre, ami a második. A fogyasztást-fel- használást taglalja, holott alapvetően az növeli-tartja fenn az inflációt, hogy a nem­zeti össztermékben (az ipartól a szolgáltatásokig) nem vol­tunk képesek létrehozni azt a többletet, amely ellensúlyozta volna forintjaink (keresetünk) elértéktelenedését. A megye ipara például az első hat hó­napban 9,6 százalékkal ki­sebb termékmennyiséget bo­csátott ki, mint 1989 első felé­ben. Ez a meredek csökkenés érzékelteti azokat az alkal­mazkodási zavarokat, amelyek az ipar egészére, a bel- és külföldi értékesítésre egy­aránt hatnak. _ Tévedés balsors sújtotta ál­dozatoknak hinni magunkat, holott sorozatosan észlelhető ez a vélekedés és magatartás. A világ valamennyi országa (népe) átesett-átesik a gazda­sági korszakváltáson, azaz al­kalmazkodik a megváltozott- megváltozó feltételekhez. Ahol ez az alkalmazkodás fő je­gyeiben már megtörtént, ahol ma már alacsony az inflációs ráta, ott ennek ára is (például a rendkívül magas munkanél­küliség) szemügyre vehető volt. A fejlett országok több­ségében három-öt esztendő alatt megtették azokat a ke­serves-kényszerű lépéseket, amelyekre mi már másfél év­tizede készülgetünk. Ennek a készülgetésnek az volt az egyik magyarázata, hogy ha az em­berek, a családok rátában fi­zetik a keserves vámot, ak­kor könnyebben tudják meg­tenni ezt... Ez a feltételezés és magyarázat azonban téves­nek bizonyult. A ráta ma már akkora, hogy a háztartások­nak egyre nagyobb köre érzi elviselhetetlennek a terheket. K6V6S jóval kecsegtet a hol­nap. Vagy összeomlik a gaz­daság, vagy meg kell tenni mindazt a lépést, amely a tár­sadalom döntő többsége szá­mára először rosszat hoz, hogy azután jobb lehessen. A poli­tika (és benne a gazdaságpo­litika) művészete ma abban van, miként sikerül felismer­tetni a társadalom legszéle­sebb köreivel hosszabb távú érdekeltségeit a keserves vál­tozásokban, változtatásokban. A mit és miért magyarázata kötheti össze a sanyarú jelent azzal a holnaputánnal, amely ma már nemcsak követel, ha­nem valamit ad is. Mészáros Ottó

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents