Pest Megyei Hírlap, 1990. november (34. évfolyam, 256-281. szám)
1990-11-17 / 270. szám
A Károlyi Mihály Kereskedelmi Szakközépiskola, Kereskedelmi cs Vendéglátóipari Szakmunkásképző Iskola homlokzatára régi-új disz került. Az udvari szökőkút, az épület előtti felirat és portré után e munkát is Varga Gábor készítette (Apáti-Tóth Sándor felvétele) Angyal száll a homlokzatra Színházi előzetes Stukkeitereső szép játék ^ A csaknem százéves ceg- ^ lédl Kossuth-gimnázium- ^ ban már a háború előtt gyö- ^ keret vert az „alapítványo- ^ zó" hagyomány. fippen ^ ezért féltve őrzött kincse ^ az iskolának az „Alapítvá- ^ nyolc könyve”, amelyben ;! megtaláltatnak mindazok J az egykori tanítványok és S tanárok nevei, akik gyako- ^ rolták a nemes gesztust. A ^ háború után elsorvadt ez is — mint sok minden más, ÿ ami emberi kötődést jelent ^ —, de 1985-ben feltámadt ' újra. — Egy 1930-ban érettségizett, NSZK-ban élő növendék, dr. Traub István írt levelet ekkor. Felajánlása nyomán született a „Dr. Traub József- emlékdíj” — édesapjára emlékezve, aki közjegyző volt a városban. Svédországból dr. Vörös Márton egykori tanárunk saját könyvtárát ajánlotta fel az intézménynek, amit „Vörös Márton-gyűjte- mény” néven használunk. Dr. Bütösi János, Amerikában élő nyugalmazott református püspök alapítványával arra kívánja felhívni a figyelmet, hogy az egykor „Amerikába kitántorgott” magyarok nemcsak veszteséget okoztak az országnak — mondta Tóth Mihály, a Kos- suth-gimnázium igazgatója. — Kaptunk számítógépet, 50 ezer forintot a nyelvoktatás, számítástechnika és természettudomány oktatásának fejlesztésére. Valamennyi alapítványt magánszemélyek kezdeményezték az iskola iránt érzett hála jeléül. A gimnáziumhoz kötődő alapítványok egyike a „Cegöde 68”. Vagyis 1968-ban érettségizett tanítványok hozták létre 1988-ban, húszéves találkozójukon. „Attól a céltól vezérelve, hogy a Gimnázium diáksága fokozottan ösztönözve legyen jelentősebb teljesítmény kifejtésével minél jobb eredmények elérésére, tovább öregbítve az Intézet hírnevét... alapítványt tesz.” Az egykori negyedik „C” osztály alapítványának okirata tartalmazza azt is, hogy Görgey Gábor Komúmasz- szony, hol a stukker? című darabja 1966-ban íródott — két hét alatt. A bemutatásra azonban csak két esztendeig tartó huzavona után kerülhetett sor, a Tliália Színházban. A csehszlovákiai megszállást követően a telt házzal játszott produkciót levették, levetették a műsorról. Az elmúlt időszakban több vidéki színház is bemutatta a darabot, amely 20 év óta mindig aktuálissá vált és válik ma is a színpadón. Ez nem véletlen. Hiszen a szerző egy öröknek látszó témát dolgozott fel: a saját vagy mások ösztöneinek kiszolgáltatott ember miként képes viselkedni a történelmi vihar okozta változások, hatalomváltások idején. Szól az indulatokról, a hatalmi vágyról, a félelemről, a megalkuvásról és az emberi gyanakvásról. A Madách Színház öt jeles művésze nagyszerű játéklehetőséget kapott. A magyar világ eltúlzottan és groteszkül ábrázolt öt ősfigurájának is tekinthető alakot kelthetik’ életre — az alvilágit, az arisztokratát, az értelmiségit, a kispolgárt és a parasztot — a haMácsay-est Zárójelentés November 18-án, vasárnap este 7 órakor, a Kossuth Művelődési Központ kamaratermében Zárójelentés címmel — az Ifjúsági Pódium bérleti előadásaként — Mácsay Pál színművész szerzői estjét rendezik meg. Előadások Biblia, életmód A Biblia tanítása az egészséges életmód alapszabályairól címmel tart előadást november 19-én (hétfőn) délután 17 órától a Ceglédi Családsegítő Központban Deák Judit, a bibliaiskolák közösségének képviselője. Ugyanebben az intézményben, a természetgyógyász körben kerül sor dr. Zsámberger György, a városi kórház főorvosának előadására. November 20-án (kedden) délután 17 órától az akupunktúra gyógyászatban betöltött szerepéről beszél a hallgatóságnak. talom birtoklásáért, a pisztolyért folytatott küzdelemben. A mindig más kézbe vándorló „stukker” garantálja a mű izgalmasan fordulatos .cselekményét. November 21-én, szerdán este 7 órakor a Kossuth Művelődési Központban a publikum biztosan nem fog unatkozni. Farkasházi István Jobb adni, mint kapni Aranygyűrű nyugdíjasoknak Koránt sincs irigylésre méltó helyzetben az albertirsai Szabadság Termelőszövetkezet. Tavaly közel 180 millió forint árbevételt értek el, az idén várhatólag ettől elmaradnak, mégpedig a súlyos aszálykárok miatt. Az idén jelentkező veszteség 20 millió forint, a jövő évre áthúzódó kár pedig 13 millió forint. A közös gazdaság mindezek ellenére nem csak termelő-gazdálkodó tevékenységet folytat, hanem jelentős szociálpolitikai, me- cénási munkára is futja erejükből. Erről beszélgettünk dr. Nagy Gábor szövetkezeti elnökkel másfél hónappal az év vége előtt. H Mily általános meggondolások vezérlik a vezetőséget az emberbaráti tevékenységben? — A jobb- adni, mint kapni elv. Tudjuk, hogy nálunk elesettebb emberek is élnek környezetünkben, észre kell venni őket. Megosztani a falatot a szegényekkel és nem kinézni a szájukból. A me- cénási tevékenységet erőnkhöz mérten a jövőben is folytatni kívánjuk. Óriási baj származna abból, ha csak a szándék maradna meg ehhez, de nem lenne miből segíteni. A szövetkezetnek mintegy 200 nyugdíjas tagja van. Miként törődnek a munkában megfáradt öregekkel? — Támogatásukra az idén 250 ezer forintot költünk. Íme a legfrissebb példa: pénteken tartottuk a hagyományos nyugdíjas-találkozót. A vezetőség tájékoztatta az idős embereket a szövetkezet helyzetéről, eredményekről, gondokról és tervekről. Ok is elmondták kéréseiket, panaszukat vagy javaslatukat. Utána ebéden láttuk vendégül őket. Mindenki kapott egy ajándékcsomagot. Benne mikulási, karácsonyi ajándékokkal. Mellé 500 forintot. Van, aki az unokáira költi, aki megszorultabb, az élel- miszerre_ vagy éppen tüzelőre. Az alapszabályban benne van, hogy az a női dolgozó, aki 30 évig nálunk kereste a kenyerét, és innen ment nyugdíjba, az aranygyűrűt is kap. A 35 évet ledolgozott férfiakra ugyanez vonatkozik. Ezúttal három ilyen tagunk volt: Muzsik Gyuláné, Kulcsár Gé- záné és Kovács Károlyné. Aki nyugdíjba megy, az ünnepélyes búcsúztatás keretében kap egy zsebrádiót is a sokéves hagyománynak megfelelően. Szóval eddig ér napjainkban a takaró. H Már ami az öregeket illeti. Ügy tudjuk, különböző szakmai, kulturális, társadalmi egyesületeket is segítenek. — Igen. Az idén közel egymillió forint értékben. Támogatjuk a Magyar Agrártudományi Egyesületet, a Mező- gazdasági Múzeumot, a mozgáskorlátozottakat, a szellemi fogyatékosokat, a Vöröskeresztet, a művelődési házat, a zeneiskolát, az iskolát és az óvodákat. A sportkörnek és a könyvtárnak alkalmanként nyújtunk támogatást, miként a megyei csecsemőotthonnak is. A ceglédi egészségügyi alapítványnak 100 ezer forintot juttatunk. Az alberti evangélikus szeretetotthonnak természetbeni juttatásként időnként« húst és burgonyát adunk. A községi táj- házat nyolc éve mi tartjuk fenn, gondoskodunk a karbantartástól kezdve a gond nők fizetéséig mindenről. A mondás szerint kétszer ad, ki gyorsan ad. Az albertirsai közös gazdaság a gyorsaság mellett a rendszerességet sem veszi félvállról.., (r. I.) Alapítványok az alma materért A jót az ember gondolja ki minden évben egyszer lehet jutalmazni vagy folyamatosan ösztöndíjban részesíteni a kiemelkedő tanulmányi vagy sporteredményt elérő diákokat. — Az alapítványt kezelő ötfős kuratórium minden évben a tanári kar javaslata alapján hozza meg döntését — mondta dr. Klément Éva ügyvéd, aki a testület elnöke. Arra kértük, hogy mesélje el az alapítvány rövid történetét. — A mi osztályunk gyakran összejött az elmúlt években, már hagyományos programja van ezeknek a találkozóknak. Az egész napos buli keretében délelőtt a fiúk fociznak, a lányok — természetesen valamennyien régen családanyák — pletykálnak. Részt vesznek a házastársak, a gyerekek is. Délután csak az osztály van ott az „osztályfőnökin”, este megint kiegészülünk a családtagokkal. Ilyen alkalommal merült fel többször is: hogyan támogathatnánk az iskolát? Először arra gondoltunk, hogy az összeadott pénzből könyvet vásárolunk. Plakettkészítésről, fénymásolóról beszéltünk, aztán jött az alapítvány ötlete a húszéves találkozón. A vacsora közben gyűjtöttük össze a 24 ezer forintot, nem írtuk fel, hogy ki mennyit adott. Tűri Béla tanár úr egészítette ki 25 ezer forintra az összeget. Az alapítvány nyitott, bankszámlánkat az OTP ceglédi fiókja vezeti (761-2085). Azóta többen is növelték az eredeti összeget, közöttük például Gór Nagy Mária színművész, aki szintén itt végzett. — Tavalyelőtt, az évzárón adtuk át az első jutalmat, két és fél ezer forintot Koczka Noémi érettségiző diáknak. Tavaly két főnek adtunk ugyanennyit, de már a ballagás alkalmával, hiszen akkor többen tudnak róla. Nem csak az anyagi értéket tartjuk fontosnak. A legfiatalabb alapítvány nemrégen született a tudományos munkát végző tanárok támogatására. A „Cegléd 65”-öt 1965-ben végzettek alapították, akkor végzett diákok. Ennek bevezető sorait jegyeztük le mottóul: „A jót az ember gondolja ki, de magától az sohasem valósul meg.’’ (tóth) Kelendőek Olcsóságok Termelői áron kínálták a minap a Ceglédi Családsegítő Központban a martfűi cipőgyár termékeit. Az akció iránt élénk érdeklődés nyilvánult meg, mert átlagosan 30 százalékkal olcsóbbak voltak a lábbelik, mint a boltokban. Különösen kelendőek voltak a különböző csizmák, férficipők és a sportcipők, összesen mintegy 70Ô ezer forint értékű termék talált gazdára. A cipővásárt november 23—24-én megismétlik. Ugyancsak a CSSK is a Vöröskereszt rendezett a Füszérttel karöltve a napokban kedvezményes élelmiszer- és mosószervásárt. A kereslet reggeltől estig rendkívüli volt. Pótszállításra is sor került, a cukor, liszt, rizs, étolaj eladásában a honvédség is segített. A mozgássérülteket soron kívül szolgálták ki. A jótékonysági akcióban mintegy 600 ezer forint értékben adtak el élelmiszert és mosószert nagykereskedelmi áron. Tetszik a törvénytervezet A Cegléd környéki termelő- szövetkezetek vezetői a napokban az abonyi József Attila Termelőszövetkezetben találkoztak a Pest Megyei Te- szöv irányítóival. ★ A regionális tanácskozáson 14 szövetkezeti vezető tájékoztatta a területi szövetség vezetőit, hogy miként képzelik el a szövetkezetek jövőjét, elsősorban nem a termelés, hanem a működési formák oldaláról. A szövetkezeti törvénytervezetet biztatónak ítélték meg, amelyet törvényerőre emelés esetén jól lehet hasznosítani, és akkor továbbra is lesz hús, kenyér a lakosság asztalán. ★ A változások egyébként a Teszöv mumkájában is kedvezően éreztetik hatásukat, mert a tanácsok osztogatása helyett inkább az érdemi érdekvédelemre és képviseletre helyezik a hangsúlyt. CEGLÉDI Pusztabokrok II. Új könyvek a láthatáron Várhatólag az év végén új könyv jelenik meg Hídvégi Lajos, a neves ceglédi hely- történész tollából „Pusztabokrok II.” címmel. A „Pusztabokrok I.” című kötet 1984- ben látott napvilágot, amely adatokat közölt Cegléd és környéke településtörténetéről a régészeti, történeti források és földrajzi nevek alapján. A mostani kötet Alberti, Irsa, Dánospuszta és Mikebuda történetét dolgozza fel a század- fordulóig. A könyvet dr. No- vák László, a nagykőrösi Arany János Múzeum igazgatója lektorálta, aki egyébként Albert- irsán született. A megjelenéshez az erkölcsi és anyagi hátteret az Albertirsai Baráti Kör, a Szabadság, a Micsurin Termelőszövetkezét és a M1RSA Hűtőház biztosította. Két újabb helytörténeti kötet is készül Albertirsán. Szántó József nyugalmazott nevelő a nagyközség történetét kíséri figyelemmel napjainkig. Kovács Károlyné szövetkezet- politikai vezető pedig a ^íelyi hiedelmeket, hagyományokat és népszokásokat dolgozza fel. Kiállításnyitó Mikulás? Az NSZK-ból tavaly hazatelepült neves mélytengeri kutató, Hollósy János kilenc kamionnal hozatta haza több évtizedes kutatásának eredményeit: tengeri cápákat, medúzákat, korallokat és egyéb mélytengeri, preparált lényeket. Albertirsán, egy elnéptelenedett istállóban helyezte el a kollekciót. A Fővárosi Növény- és Állatkert vezetőivel eredményesen tárgyalt, és a nagyközönség hamarosan láthatja a páratlan gyűjteményi Hollósy úr már szereli a kié' lítást Budapesten, ahol a gyűjtemény egyharmada fér el. A szakmai zsűrizés után várhatólag Mikulásra megnyílik a kiállítás. Az elképzelések sze rint fél évig lesz látható, utána az ország vidéki nagyvárosaiban vándorkiállításon mutatják be 92- mélytengeri expedíció zsákmányát.Hölgyismerőseinknek virágot adn! öröm. Gyengülő anyag! tehetségünk e téren Is mérték tartóbbá tesz, nagy csokrok helyett egy-egy szálat veszünk kedveseinknek. A Parképí Vállalat gerjei kertészetében a szépséges Erzsébeteknek és Katalinoknak gyönyörű cik’ meneket nevelnek (Apáti-Tóth Sándor felvétele) Gyönyörűségek a szépségeinek
