Pest Megyei Hírlap, 1990. november (34. évfolyam, 256-281. szám)
1990-11-17 / 270. szám
2 1990. NOVEMBER 11., SZOMBAT Hét vég/ VILÁGPOLITIKÁI kitekintés] A párizsi csúcs előtt A szerződések aláírása szentesíti az új európai viszonyokat Nyugat latolgatja, hogyan vészelheti át a telet a Szovjetunió? Mubarak három hónapos várakozási javaslata az öbölválságban Általános PILLANATKÉP ' Aki másfél éve azt mondta volna, hogy az Európában lévő hagyományos fegyverzet drasztikus csökkentését előíró egyezmény megkötése nem számít majd világszenzációnak, bizonyára megmosolyogták volna. A két katonai szövetség, az Észak-atlanti Szerződés Szervezete és a varsói paktum tárgyalóküldöttségei bécsi megbeszéléseiken ekkor még késhegyig menő harcot folytattak minden nehézfegyverfajta ügyében. A bizalmatlanság rendkívüli volt, s ezért nem csoda, hogy mindkét oldalon a másiktól várták az átfogó csökkentést, s maguk minél nagyobb hadi arzenált kívántak megtartani. A Szovjetunióban és a kelet-európai országokban bekövetkezett változások azóta gyökeresen megváltoztatták a helyzetet, s a delegációk a növekvő kölcsönös bizalom alapján áttörést áttörés után értek el a vitás kérdésekben, s létrejött az a 170 oldalas szöveg, amely az öt nagy fegyverzet viszonylatában meghatározza, hogy a két szövetségnek mekkora nagyságú eszközei lehetnek kontinensünk területén. Ezek a két nagy államcsoport számára így alakulnak: 20 ezer páncélos, 20 ezer tüzérségi eszköz, 20 ezer páncélozott szállítójármű, 6800 harci repülőgép és 2 ezer harci helikopter. A londoni rádió diplomáciai tudósítója megjegyezte, hogy ilyen radikális csökkentés mellett lehetetlen lesz földrészünkön támadó hadműveleteket indítani. Annál kevésbé, mivel a Varsói Szerződés három állama — köztük hazánk — bejelentette, hogy csupán a szerződés létrejöttének biztosí- sítására tekinti magát a katonai szövetség részének elfogadva azokat a számszerű kvótákat, amelyeket az egyezmény végrehajtása nyomán tömbje egyeztető tárgyalásain magára nézve kötelezőnek ismert el. Ez annyit jelent, hogy bár a Varsói Szerződés katonai szervezete lényegében már csak papíron működik, s az egyes tagállamok szuverén katonapolitika megvalósításába kezdtek, a hagyományos haderő csökkentését a maguk részéről meg fogják tartani. Hazánk például — az értesülések szerint — 835 harckocsival, 1700 páncélozott jármüvei, 840 tüzérségi eszközzel, 180 harci repülőgéppel és 180 harci helikopterrel rendelkezhet. Ez annyit jelent, hogy a szerződés aláírása után a harckocsik számát mintegy negyven százalékkal kell csökkente- nünk. A tüzérségi eszközök és páncélozott járművek esetében valamivel alacsonyabb mértékben kell redukálni ebbeli arzenálunkat, amíg a harci repülőgépék és helikopterek a jelenlegi szinten maradnak. Máris nagy, kedvező visszhangot keltett az a magyar kezdeményezés, hogy egyoldalúan megsemmisítjük „föld—föld” rakétáinkat. A hagyományos fegyverzet csökkentéséről szóló szerződés aláírása lesz az egyik kimagasló eseménye a Helsinki—2 értekezletnek is nevezett párizsi csúcstalálkozónak. Ezen az 1975-ös európai biztonsági dokumentumot aláírt államok vesznek részt jövő hétfőtől kezdve két és fél napon át a francia fővárosban. A 34 állam- és kormányfő által aláírt okmány szentesíti majd az új európai viszonyokat, s alkalmat ad kölcsönös két- és többoldalú megbeszélésekre is. Ez a csúcs még nem dolgozhatja ki az új összeurópai biztonsági rendszert. Erre még időre van szükség, de nyilvánvaló, hogy a katonai szembenállás eltűnte kontinensünkön, felveti távlatilag a két katonai rendszer létjogosultságának kérdését. AZ IDŐ SZORÍTÁSÁBAN Bár ritka alkalom, hogy a világ ily sok állam- és kormányfője folytathat egymással egy időben közvetlen tárgyalást, mégis sokan közülük valósággal tűkön ülnek majd a párizsi tárgyalóasztalnál, s alig várják, hogy minél gyorsabban elhagyják a francia fővárost. Ennek fő oka, hogy az európai nehézfegyverek csökkentésénél — amely tulajdonképpen már nagyrészt meg is valósult a gyakorlatban — más égetőbb problémák foglalkoztatják őket. Kezdjük talán a sort Nggy- Britanniával. Thatcher angol miniszterelnök asszony például kedden, miközben a párizsi- csúcs tanácskozótermében európai biztonsági ügyekről szóló vitában vesz részt, vigyázó szemét inkább Londonra veti, ahol éppen ekkor zajlik majd szavazás arról, hogy ki legyen a konzervatív párt (a toryk) vezetője az elkövetkező időkben. Az 1979 óta a szigetország politikáját meghatározó miniszterelnök asszony ellen pártjában ugyanis tekintélyes erők bontottak zászlót. Az ügy két hete vált látványossá, amikor Howe miniszterelnök-helyettes lemondott tárcájáról, hogy így fejezze ki tiltakozását „Maggie” (Margaret Thatcher) vonalvezetése ellen, amely szerinte akadályozza az Európai Közösség 1992-re tervezett integrációs lépéseinek megvalósulását, s végső soron elszigeteli Angliát és kiszorítja a közös intézményekben való vezető szerepekből. A miniszterelnök asszony elleni fő® kihívó azonban nem ő, hanem Michael Heseltine, volt hadügyminiszter, aki azt reméli, hogy a konzervatív pár vezéri tisztéhez megszerzi majd a 372 tagú parlamenti frakció támogatását. Ha ez bekövetkezne, Thatcher asszony kénytelen lenne búcsút venni kormányfői tisztségétől is. S hogy nem babra megy a játék, azt tükrözi a The Times pénteki számában közzétett közvélemény-kutatási eredmény. Eszerint, ha Heseltine volna a toryk vezére, a konzervatívokat ez népszerűbb párttá tenné, s 1992-ben nagyobb esély- lyel vehetnék fel a versenyt a Munkáspárttal, mint ha Thatcher maradna a párt élén. A befolyásos lap szerint az infláció és a munkanélküliség növekedése ugyanis alaposan kikezdte a miniszterelnök asz- szony tekintélyét. ÉHÍNSÉG ÉS JÁRVÁNYOK... Mihail Gorbacsov szintén inkább Moszkvára lesz kénytelen figyelni a francia főváros tanácskozóterméből. Éppen elutazása előtt citálták a szovjet parlament ülése elé, hogy beszámoltassák a Szovjetunió helyzetéről és arról, hogy milyen kiutat javasol a rendkí- ■ vül súlyos politikai és gazdasági válságból. A szovjet államfőt a törvényhozók lázadása idézte a szónoki emelvényre. Választói körzeteikből visz- szatérve ugyanis magukkal hozták az ottani puskaporos hangulatot. A szovjet tagköztársaságokban ugyanis nem érvényesülnek az elnöki rendeletek, és a központi parlament döntéseit úgyszólván senki sem hajtja végre. Ezért — mint mondották — semmi értelme sincs annak, hogy a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa újabb törvényeket alkosson, amikor nincs biztosíték arra, hogy bárhol a szovjetországban érvényt lehessen szerezni ezeknek. A szovjet elnök hatalma elleni kihívást látványosan érzékeltette az, hogy legutóbbi dekrétumát, amelyet a luxuscikkeknek nyilvánított áruk ügyében hozott, a legnagyobb tagköztársaság, az Oroszországi Föderáció területén egyszerűen semmisnek jelentették ki, s ehhez a döntéshez csatlakozott Kazahsztán és Moldávia is. Gorbacsov most olyan új szövetségi államra terjeszt elő javaslatot, amely széles körű önállóságot biztosít az egyes tagállamoknak, s csupán a külpolitikában, a vámügyekben és a bankrendszerben tartja fenn az össz-szövetségi hatásköröket, és az új államszövetségnek inkább koordináló szerepkört szán gazdasági és köz- igazgatási problémákban. Mindez azonban csak tervezet, s egyes vélemények szerint Gorbacsov mögött már nincs megfelelő erő, hogy végrehajtsa ennek gyakorlatba való átültetését. A szovjet állam széthullása és az anarchia felé váló sodródás reális veszély, és súlyosbítja a helyzetet a gazdaság kataszrofális állapota. Nyugati fővárosokban az idei telet kritikusnak tartják, s attól tartanak, hogy éhínség és járványok sújtják majd a Szovjetuniót. Ezért Kohl kancellár csütörtökön a német szövetségi gyűlésben élelmiszersegélyt hirdetett meg, s hasonló programra szólította fel a fejlett ipari nemzeteket. Anglia és az Egyesült /Államok máris pozitív választ adott. KATONAI AKCIÖ FEBRUÁRBAN? Múlt heti döntése miatt — amellyel megkétszerezi az öbölben levő amerikai csapatokat — tűz alá került Bush elnök is. Egyesek azzal vádolták hazájában, hogy „egy vietnamihoz hasonló háborúba akarja sodorni az Egyesült Államokat”. Rendes körülmények között az időközi választások utáni kongresszus csak következő év januárjában ül össze. Törvényhozók egy csoportja azt követelte, hogy már most rendkívüli ülésszakra hívják össze a kongresszust, s az öbölbeli katonai akció ügye kerüljön a honatyák elé. Bushnak sikerült ezt elhárítania azzal, hogy jelenleg nincs napirenden még a háború Irak ellen, s alapvető az eltérés az Egyesült Államok egykori vietnami háborúja és o mostani öbölbeli események között. Akkor — mint az elnök mondotta — Washington elszigetelten, egyedül vett részt egy hadműveletben, most viszont Bagdad maradt magára, és húsz résztvevője van a Kuvait megszállása ellen felsorakozott soknemzetiségű erőnek. Más kérdés viszont, hogy Bush jelezte: hónapok múlva, január felé terveznek majd katonai akciót, ha más út nem lehetséges. Egyes hírek szerint viszont a Fehér Ház szeretné, ha még novemberben az ENSZ Biztonsági Tanácsa felhatalmazást adna katonai műveletre. E hónapban ugyanis az amerikai küldött a tanács elnöke, s decemberben' e tisztség Jemenre száll át, s Washington szerint akkor nehezebb lenne ilyen döntést elérni. Mindenesetre a párizsi csúcs után Bush a Közép-Keletre utazik. Szaúd-Arábiában megszemléli az amerikai egységeket, s tárgyal Kairóban Mubarakkal. Mint híre ment. az egyiptomi elnök a katonai akció három hónapos elhalasztását kérte Bushtól, hogy a blokádintézkedések megtegyék hatásukat. Ez februárra helyezné át egy esetleges támadás dátumát. Nem -tudni, hogy a Fehér Ház ad-e ekkora megfontolási időt Szaddam Husszeinnek. Árkus István Magyar—dél-koreai üzleti kapcsolatok Vámcsökkentési kedvezmények A mer kai előrejelzések Olcsóbb lesz az olaj Az olajárak — amennyiben nem tör ki háború a Közel- Keleten — a politikai bizonytalanság, az elhúzódó válság közepette is csökkenni fognak — tűnik ki a Világbank és amerikai szakértők előrejelzéseiből. A korábbi világbanki becslés, hogy tartós válság esetén a hordónkénti olajár idén 31-32 dollár körül alakul, bevált; a Világbank szerint az átlagár — amennyiben a helyzet változatlan marad — jövőre 29, 1992-ben 25-26 dollár lesz. A válság tartós elhúzódása esetén ötéves átlagban 29 dollárral számolnak. Ameny- nyiben háború robbanna ki és elpusztulnának Irak, Kuvait és Szaúd-Arábia olajmezői, az ár 65 dollárra emelkedne, de a háború befejeztével 30-40 dollár között alakulna a következő öt év folyamán. A szovjet állam válságjelenségeiről, az elnök beszámolójáról, s az államszövetség jövőjéről tárgyalt pénteken a moszkvai parlament. Gorbacsov beszédét követően kaptak szót a szövetséges köztársaságok vezetői, illetve képviselői. Borisz Jelcin, az orosz- országi legfelsőbb tanács elnöke megismételte a szövetségi kormány lemondását célzó követelését. Anatolij Szob- csak, Leningrád polgármestere, a demokratikus ellenzék egyik prominens képviselője, szerint Gorbacsov beszámolójából hiányzott a válság- helyzet pontos elemzése, pedig a Szovjetunió népe ezt várta volna az élnöktöl. A vita során négy köztársaság, Észtország, Lettország, Litvánia, illetve Grúzia képviselője jelezte, hogy nem akarnak a szovjet szövetségi rendszer kötelékében maradni, és nem óhajtják aláírni az új szövetségi szerződést. Mint Anatolij Gorbunovs, a lett legfelsőbb tanács elnöke mondta, Moszkvával bármilyen szerződést csak abban az esetben írnának alá, ha abban Lettországot független államként ismernék el. A kilépési szándék említése nélkül, fenntartásait hangoztatta a szerződést illetően Mircea Snegur moldovai elnök is. Borisz Jelcin orosz parlamenti elnök a moszkvai szövetségi kormányt a konzervatív erők fő bástyájának nevezte, s nem osztotta Gorbacsov- nak az ország élelmiszerhelyzetét illető optimizmusát. Kezdeményezte, hogy normák szerint szabályozzák az élelmiszerek elosztását, illetve fogyasztását, és a központ ne habozzon felszabadítani a stratégiai élelmiszertartalékokat a lakosKereskedelmi könnyítésekben sikerült megállapodni a Koreai Köztársasággal, emellett a dél-koreai bankárok készségüket fejezték ki Magyarország fejlesztésének finanszírozására — ennyiben foglalható össze a Göncz Árpád köztársasági elnök kíséretében levő gazdasági vezetők szöuli megbeszéléseinek eredménye. Államfői delegációhoz ezúttal először csatlakoztak a magyar üzletemberek képviseletében magánvállalkozók: ők szintén ígéretes megbeszéléseket folytattak dél-koreai partnereikkel. Nyolc-tízmillió dollárral — vagyis mintegy az egynegyedével — emelkedhet a Koreai Köztársaságba irányuló magyar árukivitel annak a kölsági ellátásban várható nehézségek enyhítésére. , A szovjet parlament vitája szombaton folytatódik. Magyarország, Lengyelország és Csehszlovákia csütörtökön közös nyilatkozatban jelentette be az Egyesült Államok külügyminisztériumának: a valamennyiüket sújtó, a gazdasági reformokat, a stabilitást fenyegető energiaválság közepette összehangolják törekvéseiket, erőfeszítéseiket. — A három ország üdvözöl és tá- ÍfiSgát' rtíinden lépést” amely kisegítő energiaalapok megteremtésére irânÿül — mutât rá a nyilatkozat, amelyet Zwack Péter magyar, Kazimierz Dze- wanowski lengyel és Rita KliA külföldi hírügynökségek visszatérnek Körmendi Istvánnak, a magyar Külügyminisztérium főosztályvezetőjének a Parlament külügyi bizottságában elhangzott szerdai felszólalására, amelyben először került nyilvánosságra: a jövő év július elsejével megszűnik katonai szövetségként létezni a Varsói Szerződés. Az AP amerikai és az APA osztrák hírügynökségnek adott csönös vámcsökkentési jegyzőkönyvnek a jóvoltából, amelyet ezekben a napokban öntöttek végleges formába. A dél-koreai partnerek több mint a felére csökkentik a szeszes italokat, és mintegy 3-4 százalékkal az acél- és alumíniumtermékeket sújtó vámtételeket. Cserébe Magyarországon egyes dél-koreai elektromos cikkek, háztartási gépek, sütő, hajszárító, ipari varrógépek, egyebek élvezhetnek kedvezőbb feltételeket. Tekintettel arra, hogy a Koreai Köztársaságba irányuló kivitelünk 30- 35 millió dollárt ér el az idén, a vámkönnyítések jelentős ugráshoz vezethetnek a kivitelben — értékelte az eredményt Csányi Sándor szöuli kereskedelmi tanácsos. Sajnos a magyar mezőgazdasági exportot — a hús, a húskonzerv, a szalámi, a méz kivitelét — illetően nem sikerült kedvezményeket elérni, a dél-koreai partnerek a GATT nemzetközi kereskedelmi megállapodás keretében szabályozzák általában a mezőgazdasági importot. mova csehszlovák nagykövet írt alá. A három ország egyedülálló kezdeményezésében rámutat, hogy lengyelek, csehek, szlovákok és magyarok sorsa megint találkozik: nemzeteink küzdelme a demokráciáért, a piacgazdaságért újra ráébresztett bennünket arra, hogy céljainkat csak közös diplomáciai erőfeszítésekkel érhetjük el. — A Közép-Kelet-Európá- ban végbemenő mélyreható átalakulás a térség országainak közös erőfeszítéseit igényli a stabilitás, a reform folyamatossága érdekében. nyilatkozatában Körmendi István elmondta: a VSZ katonai tevékenységének beszüntetésére vonatkozó formális döntést a politikai tanácskozó testület küszöbönálló budapesti ülésén hozza meg, miután a tagállamok megfelelő szinten már jelezték, hogy egyetértenek a VSZ többoldalú katonai struktúráinak jövő év közepén történő megszüntetésével. Körmendi István elmondta, hogy a katonai tevékenység megszüntetésével az együttműködés két közös szerveként az állam- és kormányfői szintű politikai tanácskozó testület és a leszerelési különbizottság marad meg. A magyar, külügyi illetékes közölte, ho^y Magyarország számára nem a VSZ megszüntetésének időpontja és módja fontos, hanem a katonai szövetség megszüntetése után a további kapcsolatok kiépítése a volt tagországokkal. Bagdad bizonyítani akar Felkérés vizsgálatra Irak nemzetközi ellenőröket hívott meg annak bizonyítására, hogy nem foglalkozik atomfegyver kifejlesztésével. Mint a bécsi központú Nemzetközi Atomenergia Ügynökség szóvivője pénteken tudtul adta, a szervezet szakértői Bagdad kérésének eleget téve meg fogják vizsgálni az ország két kutatóreaktorát. Az ellenőrzés időpontját hivatalosan nem közölték, de bécsi körök szerint a vizsgálatra várhatóan „hamarosan” sor kerül. Külföldi események - egy mondatban II. János Pál pápa vasárnap találkozik Mihail Gorbacsovval, jelentette be tegnap Vatikán városban Joaquin Navarro Valis szóvivő, s egyben elmondta: 1917 óta Gorbacsov lesz az első szovjet vezető, akit a pápa fogad, dk A bolgár parlament úgy döntött, hogy a Bulgáriában élő török kisebbség tagjainak engedélyezi teljes, eredeti török nevük használatát, dk Kritikussá vált a helyzet a lengyelországi Krakkóban, ahol ötödik napja tart a tömegközlekedési dolgozók sztrájkja, dl Pénteken délben tűz ütött ki a Landshuti Isar—2 atomerőmű egyik nukleáris részlegében, közölte a Deutshlandfunk rádióállomás. A A francia védelmi minisztérium pénteki bejelentése szerint a Csádban folyó harcok miatt átcsoportosítják az országban lévő francia katonai erőke},. A A Cape Canaveral-i kísérleti támaszpontról felbocsátották azt az Atlantis amerikai űrrepülőgépet, melynek ötfős személyzete föld körüli pályára állít egy műholdat, amely az iraki csapatmozgásokat követi nyomon. A Félmillió korona értékű csempészárut, 1105 karton Marlborót fedeztek fel a Varsó—Budapest útvonalon közlekedő nemzetközi expresszvonat egyik magyar kocsijában. A A francia hatóságok lelepleztek egy embercsempészbandát, amely magyarországi útvonalon keresztül kínai állampolgárokat igyekezett Franciaországba juttatni. A Az Ukrán Nemzeti Mozgalom, a RUH második kongresszusa után antikommunista, a fennálló rendszerrel szembenálló szervezetté vált — állapította meg az Ukrán KP Politikai Bizottsága. A A gorba- csovi korszak egyik legjelentősebb üzleteként értékelte pénteken az Izvesztyija című szovjet lap a német Daimler-Benz Csoport és a szovjet Avtrokon Konszern autóbuszgyártási megállapodásét. A A huszonhárom éve tartó vallási tilalom után mintegy ötezer albán katolikus vett részt azon az istentiszteleten, amelyet Shkodra városában, egy temető kápolnájában tartottak, jelentette a vatikáni rádió. Mondjon le a szövetségi kormány Az elnöknek adott fricskák Három nemzet közös nyilatkozata A Varsói Szerződés — holnap A katonai tevékenység megszűnik
