Pest Megyei Hírlap, 1990. október (34. évfolyam, 230-255. szám)

1990-10-24 / 249. szám

1990. OKTOBER 24., SZERDA Pályázóra váró Ingatlanok • • Illést tartott a kormány • A kormányszóvivői iroda közlése szerint a kormány hét­fői, rendkívüli ülésén néhány, már korábban előkészített té­ma is szerepelt. A kabinet el­fogadta a büntetőeljárási tör­vény módosító javaslatát. Amennyiben az Országgyűlés is így dönt, akkor — összhang­ban az Emberi Jogok Európai Egyezményének szellemével — 02 előzetes letartóztatás idő­tartama hazánkban sem halad­hatja meg a 72 órát. Ugyancsak a múlt hét csü­törtökön készítették elő a volt munkásőrség egyes ingatlanai­nak hasznosítására vonatkozó döntést. Ennek értelmében 18 ilyen ingatlant értékesítenek a közeljövőben nyílt pályázat, illetve versenytárgyalás útján. A Magyar Nemzeti Bank ja­vaslata alapján a kormány megbízta a pénzügyminisztert, hogy kezdjen tárgyalásokat a Szovjetunióból fedezet nélkül érkező forintátutalási megbí­zások pénzügyi fedezetének biztosítása érdekében. A kor­mány egyetértett azzal, hogy az MNB leállította ezeket a ki­fizetéseket. A kormány a Honvédelmi Minisztérium előterjesztése alapján megvitatta o magyar fegyveres erők esetleges rész­vételének feltételeit az iraki— kuvaiti konfliktus megoldásá­ban. Ügy foglalt állást, hogy egy katonai egészségügyi cso­port kiküldését javasolja az Országgyűlésnek a Perzsa-öböl térségében lévő nemzetközi erők támogatására. Mégis van társadalmi vita? Iéf@¥ci tervek f Két héten belül nyilvános­ságra hozzák és társadalmi vitára bocsátják a társada­lombiztosítás új koncepcióját — jelentette be Botos József államtitkár, az Országos Tár­sadalombiztosítási Főigazga­tóság vezetője a Nyíregyházán tartott társadalombiztosítási konferenciát követő sajtótájé­koztatón. Az államtitkár az újság­íróknak elmondta: a kétna­pos konferencián a társada­lombiztosítási igazgatóságok szakemberei a legapróbb részletekig kidolgozták, mi­ként és hogyan kellene kor­szerűsíteni a társadalombiz­tosítást. A tervezetük jó ki­indulási alap ahhoz, hogy Magyarországon .a^lKöyetke-, zendő hónapokban ' kialakul­hasson egy: pufópai szintű biz­tosítási rendszer. Botos József ismertette a koncepció néhány részletét. A magas, sokak által kifogásolt 53 százalékos társadalombiz­tosítási járulék csökkentésé­ről elmondta: van szándék a mérséklésére, keresik annak a lehetőségét, hogyan, milyen feltételekkel lehetne 40 szá­zalék körülire levinni a fize­tési kötelezettséget. Arra a kérdésre, hogy ter­vezik-e a nyugdíjkorhatár emelését, az államtitkár azt válaszolta: a férfiaknál nem, a nőknél viszont elképzelhe­tő. Javaslatuk az, hogy a nők is csak 60 éves korukban vo­nulhassanak nyugállományba. A változtatást azonban — ha elfogadják — fokozatosan ve­zetik be. A mostani 40 évesek 2005-ben még a jelenlegi szerint, 55 évesen mennének nyugdíjba. A többieknél utá­na viszont évente 1-1 évvel emelkedne a korhatár, mind­addig, amíg 2010-ben el nem érné a 60 esztendőt. Botos József beszélt arról is, hogy o gyermeknevelésért a koncepció szerint nyugdíj­korkedvezmény illetné meg a szülőket. Azok az édesanyák és édesapák, akik középfokú végzettségig taníttatják gyer­meküket, gyermekenként 1-1 évvel hamarabb mehetnének nyugdíjba. Felsőfokú végzett­ség esetén pedig gyermeken­ként 1,5-1,5 év nyugdíjkor­kedvezmény járna. A kedvez­ményről a férfiak lemondhat­nának a nők javára, mintegy átadva az éveket az anyák­nak, akik így hamarabb kap­hatnának nyugdíjat. A konferencián kidolgozott koncepció — mint azt az ál­lamtitkár befejezésül elmond­ta — tartalmazza a munka­nélküliségi biztosítás lehetősé­gét is. Két változatot fogal­maztak meg, az egyik sze­rint a biztosítottak és a mun­káltatók a jövedelem bizo­nyos százalékát, a másik mód alapján pedig meghatározott számú napibért fizetnének be a munkanélküli-alapba. Az alapból kaphatnának majd visszatámogatást és különbö­ző szolgáltatásokat vehetné­nek igénybe az arra rászoru­lók. Hogy kötelező lenme-e vagy csak önkéntes a módszer, arról javaslat nem született. Megemlékezések 1956 és a kiztársaság évfordulóján (Folytatás az 1. oldalról.) Az Országgyűlés ünnepi ülé­sét követően az 1956-os forra­dalom és szabadságharc már­tírjaira emlékezve koszorúzási ünnepséget tartottak a Rákos- keresztúri új köztemető 301-es parcellájában. Göncz Árpád, Antall József és Szabad György katonai tiszteletadás mellett helyezte el a kegyelet koszorúit a négy mártír, majd Nagy Imre néhai miniszterel­nök sírján. A magyar szabadságharcosok első hazai világtalálkozójának résztvevői kedden nagygyűlést tartottak a Budapest Sport- csarnokban. Nagy Erzsébet, a mártírha­lált halt Nagy Imre miniszter- elnök lánya megnyitó beszédé­ben hangsúlyozta: a jelenlegi rendszerváltozás azért mehe­tett végbe élesebb konfliktus és anarchia nélkül, mert az 1956-os szabadságharc már­tírjainak és elesett hőseinek vére váltotta meg nemzetünket az újabb megrázkódtatásoktól. Antall József miniszterelnök a magyar kormány nevében köszöntötte azokat, akik itthon börtönben, megaláztatásban, kemény munkában töltötték el ezeket az évtizedeket, s azo­kat. akik politikai emigrán­sokként a bitófa alól vagv elől menekültek külországba, de nem azért, hogy életüket meg­mentsék, hanem azért, hogy hírül vigyék a magyar szabad­ság eszméjét. Az egyetemes magyarságnak együtt kell vál­lalnia a haza sorsának jobbra fordítását, és ebben az utolsó és dicsőséges magyar szabad­ságharc katonái tehetnek a legtöbbet — hangsúlyozta a miniszterelnök. A külföldi vendégek között részt vett és felszólalt a nagy­gyűlésen Vytautas Landsber- gis, a litván parlament elnöke. Helga La Bouche, a Nemzet­közi Schiller Intézet elnöke méltatta, hogy Magyarország a határok megnyitásával elő­mozdította azt a folyamatot, amely Németországban vérte- len forradalomhoz vezetett. A nagygyűlésen felszólalt külföldön élő magyar szabád- ságharcosok elmondták: a vi­lág népei tisztelettel adóznak a magyar szabadságharc előtt, nagyra becsülik Magyarorszá­got. A főváros számos más he­lyén is tartottak megemléke­zést. A Budapesti Műszaki Egyetem kertjében arra a 34 évvel ezelőtti gyűlésre emlé­keztek, amely talán első ese­ménye volt a forradalom ki­robbantásának. A II. kerületi Orsó utca 43. számú ház falán emléktáblát avattak. Ebben a házban élt Nagy Imre miniszterelnök 1949 és 1956 között. Az esti órákban a Parlament előtt, a Kossuth téren került sor nagygyűlésre, ahol Csurka István, az MDF országgyűlési képviselője volt a fő szónok. koszorúzás zárta. A sok cso­kor közt volt egy idegen is, ha idegennek lehet nevezni az idegenbe szakadt hazánkfiai virágmegemlékezését. Ezt a koszorút Josef Buchwarth úr hozta el Kasselből, az NSZK-ban élő Volt Magyar Svábok Baráti Társasága ne­vében. Buchwarth úr Rácke­vén született, itt élt 1946-ig, majd követte szüleit a kény­szerű száműzetésbe. Arra a kérdésemre, hogy őriz-e hara­got a szívében Ráckeve iránt az egykori megaláztatáso­kért, Buchwarth úr a követ­kezőket válaszolta: — Ráckeve egy földrajzi pont és nem személy. Szá­momra a szülőföldet jelenti, ahol járni, beszélni tanultam. Még egy megszívlelendő eszmefuttatás a kasseli ven­dégtől: — A mi társaságunk nem politizál. A politizálás csak arra jó, hogy elvonja az időt és figyelmet az értékte­remtő munkától. Matula Gy. Oszkár Nem bosszút lihegve Ráckevére beérve, közvetle­nül a hídfőnél van a Hősök tere, nevét az első világhábo­rúban elesettek emlékére ál­lított hősök emlékműve szo­borcsoportról kapta. Itt tar­tották az 1956-óS forradalom­fa emlékező ünnepséget. A városi képviselő-testület által meghirdetett és megren­dezett október 23-ai ünnep­ség az egyetértés jegyében zajlott, valamennyi párt és szervezet képviseltette magát. A történelmi visszapillantások felidézték a két világháború helyi hőseit, sajnos 1914-es veterán már egy sem volt a megjelentek közt, ám annál több frontot és szovjet hadi­fogságot megjárt honvéd s néhány 1956-os meghurcolt. Ez utóbbiakról mondta dr. Vona Ferenc országgyűlési képviselő, az ünnepség szóno­ka: végre kinyilváníthatjuk azt a véleményünket, hogy Forgács János és társai, a munkástanács helyi vezetői, nem voltak banditák, sőt, ne­kik köszönhető, hogy Rácke­vén egyetlen kommunista sem esett áldozatul a bosszú­nak. Ebben a városban fegye­lem és rend volt mindvégig. Súlyos vádak is elhangzot­tak a múlt megítélése során: amit Hitler nem fejezett be, befejezte Sztálin. És Rákosi. A minősítés kiterjedt az ’56 utáni vezetésre is. Segít-e a bajok orvoslásá­ban az ilyen tetemrehívás? Dr. Vona Ferenc a spanyol példával érvelt. A Franco- korszak áldozatai nem azzal kezdték a rendszerváltást, hogy elégtételt szerezzenek a sérelmekért. Az egész spa­nyol nép összefogott, függet­lenül. hogy ki milyen világ­nézeti csapathoz tartozik. — Nemzeti érdekünk tőlünk is azt kívánja, hogy erőinket ne az egymást marcangolásra használjuk — intette hallga­tóit a szónak. Az ünnepi megemlékezést Külön ünnep a kopjafánál Százhalombatta temetőjében gyűltek össze megemlékezésre a városiak. Vezér Mihály polgármester tisztelgett a tavaly októ­ber 14-én felállított emlékmű, egy kopjafa előtt. Koszorút he­lyezett el a Politikai Foglyok Országos Szövetsége, a Fidesz, az SZDSZ helyi szervezetének képviselői, a művelődési otthon vezetősége. © Százhalombatta temetőjében gyűltek össze megemlékezésre a városiak. Nem, nem sorismétlésről, nyomdahibáról van szó : tegnap a helyi pártok egymásnak adták a kilincset a temető­ben, külön ünnepség keretében emlékeztek meg 1956-ról. E má­sodik megemlékezésen is részt vett a polgármester, az ünnepi beszédet azonban Nagypataki Gyula, az MDF helyi szervezeté­nek vezetője tartotta, s a koszorúkat a magyar demokraták he­lyezték el. © Először az SZDSZ-eseket kérdeztem: miért e kettős megemlé­kezés? — Már két hete hirdettük meg a tíz órai kezdést, az MDF ennek ismeretében döntött a tizenegy órai, tehát külön ünnep­lésről — mondja az egyik szabaddemokrata. — Az MDF most is sebeit nyalogatja — teszi hozzá társa cin­kos szemhunyorítássaí. — Gyengén szerepeltek az önkormány­zati választásokon, most meg vannak sértődve. o Az MDF-esek máshogyan látják. — E hónap tizennegyedikén, a kopjafa avatásának egyéves évfordulója alkalmából tartott ünnepségünkön hívtuk az SZDSZ-t, emlékezzünk együtt 56-ról. Bele is egyeztek, de más­nap a Liberal Trend nevű lapjukban — amit a volt városi KISZ-titkár készít — azt írták, hogy köztünk, az MDF-esek kö­zött sok a kommunista, ök zártak ki minket az ünneplésből. © Tart tehát a pártok közötti perpatvar, s sajnálattal állapítom meg, hogy a temető pedig üres: tavaly több százan szorongtak itt, idén a néhány tucat pártaktivistán kívül nem jöttek többen. Tóth Béla Endre A kegyelet virágai Cegléden kedden délután 3 órakor a szép napsütés ellené­re nem túl népes csapat gyűlt össze a református templom- kertben, ahol az 1956-os for­radalom 34., valamint a köz­társaság kikiáltásának első év­fordulóját ünnepelték. Andrá­si Ildikó szavalata után Mácz István emlékezett a dicső tör­ténelmi eseményre és hős már­tírjaira. Ezt követően Bácsi Katalin mondott verset. A Szó­zat után az emlékszobornál a megjelentek elhelyezték a megemlékezés koszorúit és vi­rágait. Majd a református nagytemplomban ökumenikus istentiszteletet tartottak. Gödöllőn tegnap három he­lyen volt megemlékezés. A Szabadság téri első világhábo­rús emlékműnél dr. Gémest Hegyekkel körülölelt kicsi falu a megye északi szélén Csővár. A település nevét vél­hetően váráról kapta. A le­genda szerint csőrendszer ve­zet két átellenes sarka között, s talán távolabb is, hiszen tel­jes alaprajzát még nem tárták fel. A rom nem tartozik a fel­kapott kirándulóhelyek közé, de miért ne lehetne azzá ten­ni? Mert a régi, életveszélyes iskoláról kiderült: egyik ré­szét még meg lehetne mente­ni, s így alkalmassá válhat mondjuk diákoknak olcsó szálláshelyül. Manapság, ami­kor a bakancsos turizmus már- már végóráját éli. nem elve­tendő ez a gondolat... A falu központjában, átel- lenben a polgármesteri hiva­tal épületével ott a sportpálya, ám a gyepet nem a focisták, hanem az építőmunkások vet­ték birtokukba. — Jöttek volna csak né­hány nappal korábban, ami­kor a falu apraja-nagyja a téglát rakta le a kocsiról — szól az egyik férfi. — Itt lesz majd az új óvoda és az isko­la. Koren Mihály. Csővár tár­sadalmi megbízatású polgár- mestere örömmel újságolja: ha elkészül a beruházás, vé­get ér a csővári anyukák vesszőfutása, mert az óvoda a falu egyik, míg az iskola a település másik végén van. Magam is emlékszem arra, amikor Komáromi Gyula, Ácsa Csővár Galgagyörk és Püspökhatvan közös tanácsú­Válás után együttélés nak vb-titkára, megyei ta­nácstag interpellált az egyik testületi ülésen a siralmas ál­lapotok miatt, és sikerült is kicsikarni a megyétől 5,3 mil­lió forintot az új iskola és óvoda megépítéséhez. — Még így is csak a szük­séges összeg fele áll rendel­kezésre. a hiányzó forintokat pályázatokon elnyerhető pén­zekből és a társadalmi mun­ka értékéből pótoljuk majd — mondja Komáromi Gyula. — A többes szám harmadik sze­mély használata azt jelenti, hogy az egykori közös tanács vb-titkára — annak ellenére, hogy Püspökhatvanban lakik — Csőváron pályázza meg a jegyzői állást. — Az U alakú épületegyüt­test a Kék Duna amerikai— magvar kft. tervezte, és a VÁÉV-Bramackal sikerült, egy olyan reklámszerződést kötnünk, amelynek keretében ingyen adják a tetőfedő anya­got. Cserébe reklámcélokra 10 esztendeig fotózhatják majd a létesítményt. Talán ebből is érzékelhető hogy itt nem akármilyen kiviteli tervekről van szó — véli Komáromi Gyula. — Azért választottuk építé­si területnek éppen a sport­pálya egy részét, mert így a gyerekek a szabadban is tor­názhatnak majd, mert — anyagi megfontolásokból — csak egy tornaszoba kialakí­tása szerepel a tervben — ve­szi át a szót Koren Mihály polgármester, aki ebben az ügyben akár kétszeresen is el­fogult lehet, elvégre főállás­ban a Váci Ipari Szakközép- iskola matematika—testneve­lés szakos tanára. — Csővárnak komoly hát­rányt kell ledolgoznia a kö­vetkező években. Milyen fej­lődési lehetőségeket lát a falu előtt? — Első dolgunk az. hogy feltérképezzük a települést, milyen alternatívák kínálkoz­nak például a vállalkozások élénkítésére, mert a térségbe” sajnos tényként kell számol­ni a munkanélküliséggel — állítja Koren Mihály. — Szí­vesen látnánk Csőváron a mezőgazdasági munkákhoz nélkülözhetetlen kisgépárusí­tó, javító, kölcsönző boltot, mert mindezért most Váera, vagy Aszódra kell utazni. Vá­cott csőváriak vásárolnak csőváriaktól, tehát piac is kel­lene, helyben. Alapvető fel­adatunk, hogy az intézmé­nyeket mihamarabb vissza­hozzuk Csővárra, mert csak így csalogathatjuk haza az ér­telmiséget. ezzel garantálhat­juk a település népességmeg­tartó erejét. — A csőváriak pontosan tudják, hogy a kényszerhá­zasságot követő válás ugyan megtörtént, de az összekötő szálakat nem lehet egyik napról a másikra elvágni — folytatja Komáromi Gyula. — Csővár lehet még néhány évig szegény, lehet hátrányos helyzetű, de piszkos semmi­képp. Ezért tartjuk fontos­nak hogy legyen saját sze­méttelepünk, ahová a ma­gunk erejéből szervezzük meg a szemétszállítást. Meg akarjuk tisztítani a patak­medret, s a környékét parko­sítani. Ugyanakkor az iskola elkészültéig nem tudjuk ha­zahozni Ácsáról a felső tago­zatot, s nem nélkülözhetjük a központi konyha szolgáltatá­sait sem. — önállóságunk csak bi­zonyos területeken érvényes, a képviselőtestület észérvek alapján kész lesz adott fel­adatok megoldására szabad akaratából társulni egykori társközségeivel — állítja Koren Mihály. — Ma még nem tudom, hogy az osztoz­kodás után mennyi pénze lesz Csővárnak, de feltétlenül indokoltnak tartom a föld­utak kövezését és egy olyan közösségi helyiség kialakítá- tás, ahol a fiatalok találkoz­hatnak, szórakozhatnak. Mindez természetesen pénz függvénye, amiben várhatóan nem fog dúskálni a település. De forintok nélkül is megva­lósítható számos olyan elkép­zelés. mely közösséget építő, formáló. Mert az emberek összetartozása a jövő alfája és ómegája. Csőváron ma 735 ember él. A lélekszám 10—15 éve lényegében nem válto­zott. pedig a hosszú társköz­ségi létből éppen ez a telepü- ’és húzta a legrövidebbet. A fiatal generáció ennek ellené­re otthon maradt, mert szülői segítséggel könnyebben bol­dogult. Ma akár azt is üzen­hetnék az elvándoroltaknak: Csővár hazavár. Fazekas Eszter * György, a város polgármestere mondott beszédet. Novák László, a városszépítő egyesü­let elnöke felelevenítette, mi­lyen erőfeszítések eredménye, hogy az emlékmű visszakerül­hetett a városközpontba a te­metőből. Az emlékezők sereglete ez­után a városi temetőbe zarán­dokolt. A 34 éve Gödöllőn mártírhalált halt Balázsovich András sírjánál Pesti Rudolf tartott megemlékezést. A fő­városban adta életét a szabad­ságért ifjabb Kiss Antal, az ő gödöllői síremlékét is megko­szorúzták. Tizenkét órakor kezdődött a református templomban az ökumenikus istentisztelet. Nagykőrösön a délutáni órák­ban toronyzene hívott az ün­nepre, ezt megelőzően a pár­tok és az önkormányzat kép­viselői koszorúztak a refor­mátus temetőben Bartha Mar­git és Farkas László, a forra­dalom áldozatainak sírjánál. Október 23-án városi ün­nepséget a fellobogózott Sza­badság téren tartottak Kos­suth Lajos szobránál, ahol dr. Abrahám Tibor országgyűlési képviselő emlékezett 1956 tör­ténelmi jelentőségéről. A váciak délelőtt szervezet­ten a fővárosban, a 301-es par­cellánál tisztelegtek. Délután dr. Brusznyai Árpád váci em­léktáblájának megkoszorúzá­sára került sor. A művelődési központban műsoros ünnepi estet tartottak. Az aulában he­lyet foglalók előtt levetítették a budapesti és a váci koszorú­zás videofelvételét, majd ezt követően Lehőcz János, a volt összüzemi munkástanács elnö­ke bemutatta a díszvendége­ket: Vass István országgyűlési képviselőt, a Franciaországban élő Lentulay Györgyöt, a váci események egyik elindítóját, majd dr. Kristóf Bélát, aki 1945-ben és 1956-ban a város polgármestere volt, és most Ausztráliából látogatott haza. Ezt követően üdvözölte a né­hány napja megválasztott váci polgármestert, Bartos Ferencet. A beszédek előtt Arnóczy Lajos saját versét, a Kivég­zettek emlékére címűt mondta el, melyet börtönfogsága ide­jén a gyűjtőfogházban írt.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents