Pest Megyei Hírlap, 1990. október (34. évfolyam, 230-255. szám)

1990-10-13 / 241. szám

1990. OKTÓBER 13., SZOMBAT &êMan 3 Vérszegény jelentés Tengizről Nyitott kérdések maradtak Cipőmustra után Suzuki kooperáció Nemcsak divat, de praktikus is a kényelmes, sportos lábbeli. A PEMÜ kínálatában szereplő szabadidőcipők mutatósak, s egyúttal az egészségi követelményeknek is megfelelnek. A kül­földről behozott, „hasonló kategóriába” tartozó surranókkal minden szempontból állják a versenyt. Kivéve azt, hogy ol­csóbbak. S ez viszont nem mindegy! (Erdősi Ágnes felvétele) fektetők adómentességet él­veznek hazánkban. A solymá­riaknak is alkalmuk volt tár­gyalóasztalhoz ülni a Suzuki képviselőivel. Ennek során szó esett ,az 1992-ben Eszter­gomban beinduló autógyártás­ban való részvételéről a Pemü- nek, pontosabban a leendő magyar beszállító műszaki technikai felkészüléséről. Elő reláthatóan a jövő év elején megkötendő együttműködési szerződést további tárgyalások előzik meg a tényleges ter mékkalkulációról és egyéb műszaki kérdésekről. Előrehaladott tárgyalásokat folytat a solymári Pemü egy NSZK-beli céggel, autóipari alkatrészek gyártására. Várha­tóan még ebben a hónapban felkerülhet a pont arra a bi­zonyos „i"-re, s ez azt jelen­tené. hogy a Pest Megyei Műanyagipari Vállaltat egy tőkeerős nyugati partnerrel vegyes vállalatot alapíthat. A közelmúltban hazánkban járt a japán Suzuki konszern népes vezérkara, s érthető elégedettséggel hallhatták a magyar kormányfő részéről azt a kijelentést, hogy a tőkés be­kát érintette, s sovány vigasz, hogy az idén kevesebben kap­ták el a bajt, mint a megelő­ző években. Annyi zárható ki, hogy a fertőzést víz vagy étel nem okozhatta. Az idén betegség miatt ösz- szesen 54-en utaztak haza, kö­zülük húszán véglegesen. Az okok: fertőzés, mozgásszervi, vagy koszorúér-betegség, de akadtak, akik baleset vagy az alkalmazkodó képesség hiánya miatt. A korábban hazakerül­tek közül 42 embert vizsgáltak meg; hármójuk többé nem al­kalmas munkára, nyolcuknál 67 százalékos munkaképesség csökkenés állapítható meg, ti­zenötüknél ugyanez az adat 20—40 százalék. De hogy mind­ez összefüggésbe hozható-e Tengizzel, arra nincs válasz. Ebben a kérdésben az Igazság­ügyi Orvosszakértő Intézet ál­lásfoglalása lesz mérvadó. Nos e jelentés megállapítá­saihoz képest jóval vaskosab- bak az újságíróké: amíg a bi­zottság kint járt, az egyik be­teg itthon hasnyálmirigyrák ban hunyt el, de számos Ten- gizben dolgozott embert ápol­nak súlyos betegségekkel a kór­házakban. Annak idején száz ember nevét tartalmazó listát adott át egy újságíró a Parla ment egészségügyi bizottságá­nak, mi a helyzet a hiányzók­kal? Az információk szerint újabban bizonytalan eredetű csomók jelentek meg a férfiak testén, amiket már a feleségek is elkaptak. És nem esett szó harminc tüdőbetegről sem .. A jelentésben az is szerepel hogy „radioaktív terhelésnöve­kedés a szovjet közegészség- ügyi hatóságok adatai alapján nem mérhető a körzetben. De vajon megbízhatóak-e ezek a mérési eredmények? Számos kérdést lehetne még megfogal mazni, amelyekre nincs a saji tót megnyugtató válasz. A ten gizi ügy tehát továbbra is fog lalkoztatja a közvéleményt. F. E. Az átmenet idején is működik a tanács vb Hosszúra nyúlik az átmenet Ámbár megyei tanácstestü­let már nem létezik, a hosszú­ra nyúló átmeneti időszakban sem állhat meg az élet. A jog- folytonossságot a Pest Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága viszi tovább. A bizottság dönt minden halaszthatatlan kér­désben mindaddig, míg — elő­reláthatólag december elején — átadhatják az ügyeket az új megyei közgyűlésnek. A végrehajtó bizottság teg­napi ülésén hozzájárult ahhoz hogy a megyei szakapparátus dolgozói megkezdhessék az albertirsai csecsemőotthon megszüntetésének előkészíté sét. A megye három csecsemő- otthona — a Budapesten lévő központi, a nagykőrösi és az albertirsai — egyrészt ki­használatlan, másrészt a de­mográfiai mutatók is azt jel zik, hogy a jövőben még ke­vesebb gyermek születik. A tervek szerint az épületben egy másik, ugyancsak szociá­lis jellegű intézmény kapna helyet, de ebben a kérdésben az új megyei önkormányzat dönt majd. A Népjóléti Minisztérium javaslatára a Belügyminiszté­rium 21 millió forint állami támogatást utalt át a megye javára, amely a rendszeres szociális járadék és a benzin­áremelés miatt a mozgássérül­teket érintő szociális ellátás növekvő kiadásait fedezi. A pénzt népességarányosan oszt ják szét a helyi tanácsok kö­zött. A végrehajtó bizottság költségvetési tartalékból meg­szavazott 1,5 millió forintot a Semmelweis Kórház szemé­szeti osztályán megvalósítan­dó számítógépes rendszerbőví­téshez, s állami támogatásból 5 millió forintot Vácnak, vala­mint 1,5 millió forintot Szent­endrének az állami lakóépüle tek elmaradt felújításához. (kecskés) HÉT HIRE KÁDERANYAG Budapest volt a helyszíne az Európai Ifjúsági In­formációs és Tanácsadó Egyesület konferenciájának. 0 Pécs fogadta a trombózisos és vérzéses betegsé­gekről rendezett nemzetközi tanácskozás résztve­vőit. O Győrött kiállítás nyílt erdélyi festő- és szob­rászművészek alkotásaiból. 0 Kétnapos konferenciát tartottak Debrecenben, Vállalkozói mezőgazdaság el­nevezéssel. 0 A hét híre az is, hogy országos személy­zeti-politikai fórumra került sor Miskolcon, Vállalati humán stratégia címmel. Sokan vannak, akik értet­lenkedve, meghökkenve veszik tudomásul: káderezik őket. Azt hitték, ez a pártállam- állampárt rossz szokása, a diktatúra bizalmatlanságról árulkodó módszertana, s ak­kor, tessék... Történetek. A néhány hónapja tőkés többsé­gi tulajdonba került cég ve­zérigazgatója mellé titkárnőt kerestek. A jelentkezőknek el­sőként egy 136 kérdésből álló tesztlapot kellett kitölteniük, angol nyelven. Majd egy kel­lemes modorú úr beszélgetett velük, egy-egy személlyel leg­kevesebb egy órát. Akik ezen a szűrőn is átjutottak, azok kérdőívet kaptak. Hatoldala­sat. Másik történet. A szintén megyei cégnél — két hazai és egy tőkés vállalat a tulajdo­nos — átvették a nyugati partner személyzeti módszer­tanát. A fizikai foglalkozá­súakat először három havi próbaidőre (a szellemi foglal­kozásúakat hat hónapra) al­kalmazták. A próbaidő letelté­vel — már addig is jó né­hány személytől megváltak! — közölték, ki marad és ki távozik. A maradókkal — hangsúlyozzuk: fizikaiakról van szó! — tudatták: végle­gesítésük első feltétele az er­kölcsi bizonyítvány... S a sok lehetségesből még egy történet. A kft. alapításának utolsó pillanatában a német partner azért lépett vissza, mert tudomására jutott az, amit részéről feltételezni is GAZDA KELL A FÖLDNEK, NYUGALOM A FALUNAK Farm helyett családi vállalkozás A Pest Megyei Mezőgazda- sági Termelők Szövetsége nemrég foglalkozott a tsz-ek jövőbeni átalakításának lehet­séges módozataival. A témáról dr. Németh Imre, a Teszöv megyei titkárhelyettese adott tájékoztatást. Nyereség nélkül Elmondta, hogy három va­riáns gyakorlati kivitelezései­ről folyik a vita. A számon tartott átalakulási alternatí­vák: farmergazdaságok,, nyu­gati típusú szövetkezetek. Hol­dingrendszerű gazdaság, teljes és korlátozott önállóságú rész­legekkel, valamint elkülönült, úgynevezett vegyes felépítésű szövetkezetei? és társaságok. A felsoroltak közül a far­mergazdaságokat, a testület tagjainak többsége, hazai vi­szonyok, tradicionális, gazdál­kodási körülmények közepette nem tartja eredményesen megvalósíthatónak. Maga az elnevezés is „sántít", s több agrárszakember szorgalmazta, hogy helyette egyéni, családi vállalkozások, mint gazdálko­dási formák kerüljenek be a köztudatba. A gazdálkodás tartalma továbbra is vitatha­tatlan. Vagyis a gazdák a tu­lajdonukban lévő vagy bérbe vett eszközökkel, illetve föl­dön, saját kockázatukra végzik a mezőgazdasági termelést. Ezek az egyéni-családi vállal­kozások, terményeik további feldolgozására, piaci értékesí­tésére, továbbá termelőtevé­kenységük kiszolgálására, úgy­mond nonprofit szövetkezeti társulásokat alapítanak. A tár­sult tevékenység nem halmoz fel nyereséget, ez alól kivételt képez a termelőalapok bőví­tése, hiszen azt terményforgal­mazás alapján a tagoknak visszaosztják. Ettől a szerve­zeti formától idegen az érték­papír, a vagyonrész, vagy ép­penséggel a vagyonjegy. Egy- egy családi vállalkozó egyide­jűleg, több szövetkezetnek is tagja lehet. Nem mutatnak különösebb érdeklődést a holding típusú gazdaságok iránt a szövetke­zetek. Pedig akadnak benne előnyös tartalmi jegyek. Jel­lemzője, hogy a szövetkezet ágazatai önálló, tevékenységi körüktől és adottságaiktól füg­gően jogi személyiségű vagy alacsonyabb fokozatú társa­ságként működnek. Szerveződő kft.-k Ezeket az egységeket, mint tulajdonos felügyeli a minimá­lis létszámú szövetkezeti köz­pont, amely az egyéni tulajdo­nosok társaságaként működik. Ez a tulajdonosi, vagyonkeze­lői szervezet alapvetően a tőke­hozamban érdekelt. Elnöksé­gük, a menedzsereket tömörítő igazgatóság javaslatai alapján hozza meg a tőke hasznosítá­sára irányuló döntéseket. A harmadik, a vegyes típusú szövetkezet lényegében már benne rejtőzött a klasszikus, de végül is sajátosan magyar mezőgazdasági nagyüzemben. Jellemzője, hogy: teljesen ön­álló, a tevékenység jellegétől függően szövetkezeti vagy egyéb típusú társaságok, mint például ipari szövetkezet, köz­kereseti társaság, vagy nem utolsósorban kft., szerveződ­nek. Torzsalkodások melegágya A megyei Teszöv elnök­ségének megítélése szerint a termelőtőke nagyobb hányada, kisajátítás révén, természetes személyek tulajdonát képezné, s ezt majd a szövetkezeti közös vagyon egészíti ki. A termelőszövetkezetek át­alakulásával kapcsolatos, már vázolt variánsokat a megyében tájkörzetekben vitatják meg. Erre a célra hat nagyüzemi gazdaságot jelöltek ki, köztük a csepeli Duna és a Budaörsi Sasad Tsz-eket. Az egyeztető kérdéseket s az azokon kiala­kult szakvéleményt legkésőbb november elejéig kívánják összegezni. Gátolja a zavarta­lan és célirányos munkát az elhúzódó földtörvényvita. Félő, hogy a várhatóan ez év decemberében az Országgyűlés elé kerülő, a földtulajdon kér­dését tárgyaló viták olyannyi­ra elhúzódnak, hogy az to­vábbi torzsalkodásokat idéz majd elő. (gyócsi) képtelenségnek látszott: a ma­gyar társelnöknek nincsen meg a szükséges szakdiplomá­ja. Két diplomája van, de szakdiplomája nincsen... Maroknyi csupán ez abból, amit az újmódi káderanyagok- káderkiválasztások köréből példaként kimertem. Ez a ma­roknyi eset is érzékelteti azonban, mennyi téves felfo­gással kell szembesülnie majd a magyar munkavállalóknak ahhoz, hogy a maga valóságá­ban érzékeljék a piacgazdaság humán követelményeit. Azt, hogy a korábbi, gyakorlatilag teljesen amatőr személyzetis­kedést — ami főként kétséges értékű papírok és formális mi­nősítések gyűjtögetésében me­rült ki — felváltja a szó szo­ros értelmében vett profizmus. A nyílt megméretés, a taka- ratlan vizsgáztatás, a beval­lott próbára bocsátás. Ebből a profizmusból sokat lehet profitálni... Lehetne, kellene. A megyében tízezer fő felett van azoknak az ún, első számú vezetőknek a tá­bora. akik — az iparban, a mezőgazdaságban, az egész­ségügyben, az oktatásban, az államigazgatásban stb. — pil­lérei a vállalatszerű gazdál­kodás humánpolitikai részé­nek. A fejlett országok gya­korlata szerint ugyanis az első számú vezető az, aki minden tekintetben felel az ott dol­gozókért. Azért is, hogy kik és hogyan dolgoznak ott, s azért szintén, akik ott dolgoznak, megkapják-e mindazt (erköl­csiekben és anyagiakban), amit a cég hosszú távú hu­mánstratégiája tartalmaz. En­nek a humánstratégiának egy szilárd, átlátható értékrend az alapja, s ennek az érték­rendnek az élén az együtt­működési készség és a munka minőségi jellemzőinek elsődle­gessége áll. Ami a számunkra — legyünk őszinték — meg­lehetősen szokatlanul hang­zik ... Ami meglátszik a gaz­dálkodási eredményeken. A szokatlan gazdálkodási feltételek mellé tehát szokat­lan humánstratégiai feladatok társulnak, aminek a jelentősé­gét akkor foghatjuk fel iga­zán, ha tudjuk: az önkor­mányzatoknak tekintélyes ér­tékek mennek át a tulajdoná­ba, s azokkal gazdálkodni kell. Nem akárhogyan! Az ön- kormányzat ugyanis teljes mértékben felel a gazdálkodás milyenségéért, azaz szó szerint csődbe mehet...! Igen, csőd­be, azaz még bért sem tud fizetni alkalmazottainak, nem hogy fenntartsa az iskolát, az orvosi rendelőt... Semmi riasztó nincsen az előbb leírtakban, mert hiszen logikusan következik az ön- kormányzás, illetve a gazda­ságban a privatizálás feltétel- rendszeréből. A káderanyagok tehát képet adhatnak egyre inkább arról, valójában mi­lyen is az a káder anyag, az­az a vezetésre szóba jöhetők képzettsége, képessége, alkal­massága stb., amelyre a hol­nap feladatai nehezednek. A rossz vezető — jó vezető ko­rábbi, leegyszerűsített foga­lompárja átalakulhat. Átala­kul hat, ma azonban — az új hatalom jó néhány szemé­lyi döntése ismeretében — sok még a kétség, a bizonytalan­ság, a múltból átvett módszer. Szakítani a rosszal nem könnyű. A célszerűt érvénye­síteni viszont ma még csak je­lentős tömegellenállást legyőz­ve lehet. Az átmenetnek tehát ára van. Ezt az árat még nem fizette meg a társadalom. Mészáros Ottó összenéztek az újságírók tagnap, amikor a Népjóléti Minisztérium sajtótájékoztató­ján kezükbe kapták azt a hőn óhajtott vizsgálati eredményt, amelyet a Tengizben járt bi­zottság készített. A hatvanegy- néhány oldalas jelentésnek csupán a szűkszavú összefog­lalását ismerhettük meg két és fél gépelt oldalon. Sokkal elé­gedettebbek a szóbeli tájékoz­tatás után sem lehettünk. Ma­gom a jelentés egyetlen mon­datát tudom feltétel nélkül el­fogadni; nevezetesen azt, hogy „hiányzik a dolgozók valós ér­dekvédelme”. Mert dr. Jákics József miniszteri biztos és más, kint járt szakember e kitétele — mely valójában a tengizi szakszervezet hiányára utalt —, igaz bizony most már a tár­cára is, amely a dolgozók egészsége érdeke védelmének intézményes felelőse. A sajtó tisztelt képviselői ez­úttal sem kerülték el a csípést, amiért sötétebb képet festettek Tengizről, mint ami a bizott­ság tapasztalata, az tudniillik, hogy az újságcikkekben olvas- sottaknál kedvezőbb általános benyomást keltett a lakhely, a munkahely, s a további élet­meghatározók, mint a klíma, étkeztetés, tisztálkodás körül­ményei sem keltik az elviselhe­tetlen, tűrhetetlen álla­potok érzését. Sőt még az egészségügyi szolgálat is túl biz­tosítottnak tűnik, igaz, kórházi szintű ellátásra nem alkalmas Ezért nagy gyakorlatú 6ebész- traumatológus és belgyógyász alkalmazása szükséges. Azl viszont sikerült kideríteni: a egészségügyi szolgálat ügyvite­li rendjében jó adag hiányos­ság van és megtudhattuk: sem az előzetes, sem az időszakos, sem pedig a záróvizsgálatok elvégzése nem kifogástalan Tengizbe például olyanok is ki­kerültek, akik súlyos szívbete­gek, mert meghamisították a papírjukat, vagy eltitkolták(!) a bajukat. Kézenfekvő, hogy a majdani jobb élet reményé­ben tették, csakhogy amíg kin­ti bérük az elmúlt három év alatt 50 százalékkal nőtt, a ha­zai telekárak 300—350 száza­lékkal lettek magasabbak, s a cél (az otthonteremtés) ellehe­tetlenülése miatt érzett elkese­redés régóta a Tengizben dol­gozók között negatív hatású. A nyáron előfordult hasme- néses betegségek megítélése sem volt éppen megnyugtató, elvégre a dolgozók 20 százaié-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents