Pest Megyei Hírlap, 1990. október (34. évfolyam, 230-255. szám)

1990-10-10 / 238. szám

2 1990. OKTÓBER 10., SZERDA Szovjet többpártrendszer A jogi clap már adott Vendégük Antall József Tory-nagyaktívar A brit konzervatív párt tör­ténetének legnagyobb létszá­mú országos nagyaktívája kezd­te meg kedden reggel négyna­pos tanácskozását tízezer rész­vevővel a dél-angliai Bourné- mouthban. A kormánypárt idei értekezletének különleges ese­ményeként közép- és kelet­európai vezetőket várnak a tengerparti üdülővárosba, köz­tük Antall József magyar mi­niszterelnököt, aki csütörtökön tiszteleti vendégként lesz jelen a konferencia külpolitikai vi­táján. Immár Na harmadik tárgya­lási fordulót kezdte meg ked­den Prágában a Varsói Szer­ződés tagállamainak leszerelé­si különbizottsága. A résztve­vők abban próbálnak meg­egyezésre jutni, hogy mekkora rpennyiséget tarthassanak meg a különböző hagyományos fegyver- és hadfelszerelés-faj­tákból a VSZ egyes tagorszá­gai azt követően, hogy aláír­ják az összeurópai fegyver­zetcsökkentési szerződést. A NATO és a VSZ között már létrejött az előzetes meg­állapodás a különböző- felső határokat illetően, de ezeket a keretszámokat most a Var­sói Szerződés tagországainak el kell osztaniuk egymás közt. Az első, pozsonyi megbeszélés teljes kudarcba fulladt. Most, a szerdáig tartó,, újabb prágai forduló során a legkeményebb diót — a harckocsikat — kell A szovjet parlament kedden elfogadta a szovjetunióbeli többpártrendszer jogi alapjául szolgáló törvényt. A társadal­mi egyesülésekről szóló tör­vény teljes egyenjogúságot biztosít valamennyi párt ré­szére. A történelmi jelentőségű do­kumentum végérvényesen le­zárta a kommunista párt egyeduralmának korszakát. Az SZKP politikai és hatalmi mo­nopóliumát legitimizáló 6. szá­mú alkotmánycikkelyt még tavasszal módosította a leg­felsőbb tanács. A most elfoga­dott törvény lényegében a re­„feltörni”. Egyelőre úgy áll a dolog, hogy 450 tank keresi a legnagyobb mértékű felszámo­lásra hajlandó tagországot. alitások törvényesítését jelen­ti, hiszen a Szovjetunióban, különösen a Baltikumban, de Oroszországban és a kaukázu­si köztársaságokban is, már huzamosabb ideje működnek különféle politikai pártok. Katonai akció az öbölben A francia álláspont Franciaország csak akkor vesz részt bármilyen Irak el­leni katonai akcióban, ha ar­ra ENSZ-döntés alapján ke­rül sor. Párizs fenntartja rész­vételét a blokádban és Szaúd- Arábiába küldött szárazföldi és légi alakulatait a helyszínen tartja az esetleges védelmi feladatokra, de nem kezdemé­nyez támadó hadműveletet akkor sem, ha más országok így járnának el — ENSZ-dön­tés nélkül. Ezt Roland Dumas francia külügyminiszter szö­gezte le egy keddi rádiónyilat­kozatában. Külföldi ©sesfsíaésafei* - e§§f meiadtaffeafis A szlovák statisztikái hivatal közvélemény-kutató intézeté­nek a vegyes lakosú Dél-Szlovákiában végzett felmérése sze­rint mind az ottani szlovákok, mind a magyar- lakosúk túl­nyomó többsége a föderatív állami berendezkedést tartja kí­vánatosnak Csehszlovákia számára. A Ismét kínai harcko­csikat kapott a kambodzsai ellenzék katonailag ' legerősebb, Vörös Khmerek nevű szárnya. A Újabb véres támadást haj­tottak végre Franciaországban felfegyverzett gengszterek egy pénzszállító autó ellen. A Október elején újabb, ezúttal a Szövetségi Hírszerző Szolgálatba (BND) beépült keletnémet ügynököket lepleztek le. A Hun Sen kambodzsai miniszterei-, nők sürgette az ENSZ Biztonsági Tanácsát: szólítsa fel a kambodzsai konfliktusban érintett feleket, hogy hirdessenek tűzszünetet. VSZ leszerelési különbizottság Ki ad le 450 tankot? — $<Kí *rí'5u3U'í*i.A HSH J E G Y Z E 7 ELÉG EGYETLEN KÉT ÍZBEN is eldördültek ágyúlövések- hétfőn a Perzsa- (Arab)-öbölben. Mindkét eset­ben brit hadihajók tüzeltek figyelmeztetésképpen iraki te- herha jókra, amelyek a felszó­lítás ellenére nem álltak meg, s megkísérelték áttörni ,a Biz­tonsági Tanács határozata alapján létrehozott. blokádot. Mint kitűnt a későbbi átkuta­tás során, az egyik hajón nem volt rakomány, s így azt továbbengedték. A másikat, amelyen viszont rizsszállít­mányt találtak, hadihajók kí­sérete mellett a híradásban közzé nem tett kikötőbe irá­nyították. Szaddam Husszein „olyan agressziónak” nevezte az in­cidenst, amelyet „kalózok” hajtottak végre, s ismét ki­jelentette, hogy csapatai nem hagyják el a megszállt Ku- vaitot, és az országában fogva tartott nyugati állampolgárok csak akkor távozhatnak, ha Washington biztosítékot ad ar­ra, hogy nem indít Irak ellen támadást. Az új .bagdadi felté­tel akkor hangzott el, amikor már harmadik hónapjába for­dult Kuvait iraki megszállása, s mind gyakrabban hangzik el, hogy a gazdasági blokád sikertelensége esetén nem marad más választás, mint katonai eszközzel érvényt szerezni az ENSZ . Bizton­sági Tanácsa határozatai­nak. Ehhez azonban a -világ- szervezet e nagy fontosságú testületének új döntése szük­séges, hacsak Washington egyedül nem vállalja, a Bag­dad elleni háború kockázatát. Az amerikai fővárosban van­nak is olyan vélemények, hogy ehhez a megoldáshoz keli folyamodni, hiszen Kuvait ira­ki kifosztása minden nappal teljesebbé válik. S a katonai akciót sürgetők azzal érvel­nek, hogy az iraki agresszió előtti helyzet helyreállítása és Szaddam Husszem kapituláció­ja vagy bukása után a Biz­tonsági Tanács utólag bizo­nyosan szentesítené a wa­shingtoni döntést. E kardcsör- tetők szerint október második fele lenne a legalkalmasabb az erőszakos cselekvésre. Ekkorra már befejeződik a katonai fel­vonulás az öböl térségében és az éghajlati viszonyok is ked­vezővé válnak a sivatagi had­viselésre. Befolyásos nyugati politikai körökben azonban még sokan visszariadnak egy ilyen háború következményei­től. Arra hivatkoznak, hogy a politikai kiút keresése még nem fejeződött be és egy há­ború nemcsak elhúzódhatna és rengeteg emberáldozattad jár­na. hanem az olajlelőhelyek­ben is rendkívüli pusztulást idézhetne elő. Ebben a kiélezett helyzet­ben, amikor már egy szikra is elég ahhoz, hogy olyan robba­nás következzen be a közel- keleti puskaporoshordóban, amely lángba boríthatja az egész térséget, hirtelen nem az öböl, hanem Jeruzsálem vált hangossá géppisztolysorozatok zajától. Két különböző verzió, van, hogyan is került sor a véres eseményekre. A palesz­tinok szerint zsidó fanatiku­sok törtek be az iszlám egyik szent helyére, az El Aksza és Omar-mecset platójára, ahon­nan a muzulmán tanítás sze­rint Mohamed próféta annak idején az égbe szállt. E vál­tozat szerint a szélsőségesek az izraeli katonaság támoga­tásával bántalmazták a moha­medán hívőket, majd amikor azok védekeztek, a katonák fegyvereiket használták. Az izraeli kormány jelentése sze­rint viszont előre kitervelt provokációról van szó, amely mögött Bagdad keresendő. A Szaddam Husszein-rendszer által felbújtott palesztin szél­sőségesek — hangzik e magya­rázat — kövekkel dobálták a közeid siratófalnál ájtatossá- gukat lerovó zsidó hívőket, majd megrohamozták és fel­gyújtották a közeli rendőrsé­gi épületet, s veszélyeztették a biztonsági erők tagjainak életét. A rendfenntartó erők tagjai eszerint önvédelemből voltak kénytelenek élessel lő­ni a rájuk támadókra, miután a könnygáz és a gumilövedé­kek bevetése előzőleg nem riasztotta el támadóikat. Mindenesetre több rnint húsz palesztin halottja és száznál több sebesültje volt a lövöl­dözésnek. A történtek nyomán a fe­szültség súlypontja áthelye­ződött Izraelre és a megszállt területekre. Jeruzsálem óvá­rosát. ahol a véres- esemé­nyekre sor került, lezárták, s a palesztin táborokban és Gá­zában kijárási tilalmat ren­deltek az izraeli hatóságok, Izrael arab lakossága általá­nos sztrájkba lépett. A pa­lesztin felszabadítási szerve­zetek szélsőséges szárnyai megtorló terrorcselekménye­ket helyeztek kilátásba izraeli katonák ellen. A Biztonsági Tanácsban, ahol éppen a pa­lesztin ügy van napirenden, Jemen vizsgálóbizottság kikül­dését kérte, a PFSZ pedig ar­ra szólította fel a világszerve­zetet, hogy szervezze meg a megszállt területek lakosainak védelmét. Egyiptom és Szíria, amely részt vesz a soknemze­tiségű, Irak elleni felvonulás­ban. éles nyilatkozatban ítélte el a véres incidenst, s a palesz­tin verziónak adott hitelt. Washington, amelynek eddig Izrael volt a fő szövetségese a Közel-Keleten, s az öbölbeli válságban tanúsított mérsék­lete miatt eddig dicsérte Tel- Avivot, most — bár utalt az incidens kirobbanásának tisz­tázatlanságára — elítélte a Samir-kormányt, amiért túl­zott cselekedettel vérfürdőt alkalmazott a „rend helyreál­lítására”. Izrael e tette — ál­lapította meg Baker külügyi miniszter — aláássa azt az új szövetségi rendszert, amely az iraki agresszió ellen létre­jött az öböl térségében, s ez Szaddam Husszein rendszeré­nek kedvez. Samir viszont ál­lítja, hogy az incidenst Bag­dad tervezte meg elterelő had­műveletként, hogy megbontsa az agressziója elleni egységet, és Kuvaitból való távozásának előfeltételéül az Izrael által megszállt területeken való rendezést tűzze napirendre. BÁRHOGYAN IS alakulja­nak a további események, nagy a veszély, hogy egy újabb szikra lángba borítja az egész Közel- és Közép-Keletet. A mérsékletnek vagy a forrófe- jűségnek tehát meghatározó szerepe lehet a jövőben. Árkus István A Csíksom/yói Madonna kalandja Útlevéllel—Budajenőre Budajenön két katolikus templom működik, de csak a na­gyobbik folyamatosan. A másik, a puritán egyszerűségű, XIV. századi kis kápolna, csupán évente kétszer nyit ki: egyszer a most is közelgő mindenszentek napján, egyszer pedig pünkösd szombatján. A második időpontnak története is van, néhány esztendeje ugyanis egy újkori hagyomány gyökerezett meg Budajenön. Ezen a kis településen meg­lehetősen sok székely ember él. Egy részük még 1947-ben, a kitelepített svábok helyére ke­rült ide, elsősorban Ditróról és Gyergyóremetéröl, a többiek pedig a decemberi román for­radalmat megelőző — illetve követő — időszak nagy mene­külthullámából sodródtak ide. A kicsi kápolnában most egy igen megbecsült szobrocska látható, a Csíksomlyói Madon­nának egy másolata, amelyet a székelyek kalandos körülmé­nyek között csempésztek a kö­zeli években Magyarországra. Ennek a kalandnak az emlé­kére tartanak minden pünkösd szombatján, tehát a csíksom­lyói búcsúval azonos napon Budajenön is búcsút. Csupán egy másolat A szobormásolat történeté­ről kérdeztem Blanckenstein György volt budajenői plébá­nost, aki jól emlékezett még az eseményre. — Csíksomlyó zarándokhely volt, az emberek messzi föld­ről eljöttek, hogy felkeressék az itt található kegyszobrot, a i'afaragásos Csíksomlyói Ma­donnát. Elődöm, Ógyalay Ti­bor úgy gondolta, mivel az itt élő székelyek fájdalmasan el­szakadtak szülőföldjüktől, ta­lán megvigasztalná ő'ket vala­mennyire, ha itt lenne egy bú­csújáróhely, ami otthonukra emlékeztetné őket. Mivel so­kan származnak Csíksomlyó környékérőf, ' Ógyalay plébá­nos rendelt egy másolatot a szoborról... Élt CsíksQmlyón akkoriban egy igen tehetséges fafaragó ember, akit Krisztusfaragó Pistának neveztek, mivel az igazi nevére. nem emlékezeti senki, tálán már ő maga sem. Pista 1975-ben elkészítette há­romezer forintért a szobor másolatát, amelyet azonnal el is akartak hozni, de nem en­gedték át a határon. Az ak­kor már Magyarországon élő székelyek és az otthonmara­dottak közösen járni kezdték a hivatalokat, intézkedtek, kér­vényeztek, de a kiviteli enge­délyt csak nem tudták meg­szerezni. A végén már fény­képes útlevelet is váltottak ki a szobor részére, és igazolást szereztek be róla. amely tanú­sította, hogy nem antik darab, 1975-ben készült. Nem tudott fizetni Már 11 esztendő telt el a ké­szítése óta, amikor egy Buda­pesten élő bátor asszony hatá­rozott lépésre szánta magát. Rokonaihoz látogatott Erdély­be, és hazafelé jövet egysze­rűen felszállt a vonatra a mintegy 80 centis szoborral és a fényképes útlevéllel együtt. A vámos persze hamar kiszúr­ta a különös csomagot, és aka­dékoskodni kezdett. Három­ezer forintért hajlandó lett volna szemet hunyni, máskü­lönben — fenyegetőzött — le­szállítja az asszonyt szobor­ral együtt. Akkoriban azon­ban az utazóknál mindössze 400 forint lehetett, így hát az asz- szony ha akart volna, sem tu­dott volna fizetni. A vámos közben hangosan intézkedett, több ízben leszállt, fölszállt, míg egyszer csak elindult a vo­nat. A szoborról többet nem kérdezett senki, így bántódás nélkül eljutott Budapestre. Mindez 1985—86 telén történt, közvetlenül ezután a fordula­tos utazás után valaki beállí­tott hozzám a szobormásolat­tal, amelyet elődöm 11 évvel korábban rendelt az akkor már régen halott népművésztől. A szobor felszentelésével azonban vártunk pünkösd szombatjáig, ekkor búcsút ren­deztünk, az otthonihoz hason­lót. Rengeteg erdélyi jött Bu­dapestről is, a megye más tá­jairól is. Az ünnepség rend­kívüli érzelmeket kavart ben­nük. Ez alkalomból még gyűj-. tést is rendeztünk az akkor menekülők számára — fejezi be visszaemlékezéseit Blan- ckenstein György. Fontosak a gyökerek A történetben talán az a leg­szebb, hogy az itt élő erdélyiek számára — akiknek igen fon­tosak gyökereik — talán most egy mindenkori búcsújáróhe­lyet sikerült létrehozni. A kö­zelgő mindenszentek ünnepén ismét nyitva lesz tehát a ká­polna, így bárki számára lát­hatóvá válik majd a legendás szobrocska. Sz. K. Válasz az OVB elmükének Csak értékelő megjegyzés A kormányszóvivő, László Balázs levelet írt dr. Németh Jánosnak, az Országos Válasz­tási Bizottság elnökének. A levél a következőket tartal­mazza: „Tisztelt Elnök Ür! Megkaptuk október 9-i leve­lüket, melyben tájékoztattak, hogy nem tartozik a Minisz­terelnöki Hivatal Sajtóirodá­jának kompetenciájába az ön- kormányzati választások vég­eredményeinek megállapítása. Ezzel természetesen egyetér­tünk — és nem is állt szán­dékunkban. A sajtóiroda mindössze arra vállalkozott, hogy — hasonlóan más szer­vezetekhez. pártokhoz és újsá­gokhoz, vitatkozva a Magyar Hírlap október 5-i számában megjelent elemzéssel — az Or­szágos Választási Bizottság ál­tal nyilvánosságra hozott ada­tokat összeadja, és más szem­pontból megközelítve értékel­je. Ezt az értékelést semmi­képpen sem szántuk hivatalos eredményközlésnek. Ennek megfelelően a közlemény szö­vegében szereplő „valódi ered­mény” kifejezést nem a hite­lesség jelzőjeként, hanem ér­tékelő megjegyzésként kíván­tuk használni. Visszaesett a cukorfok C sem őri A gazdáknak savanyú a szőlő Vegyes érzelmekkel készül­tek az idei szüretre a csemői szőlősgazdák. Egyfelől az idő­járás sem kényeztette el őket, másfelől a szőlő felvásárlási ára sem ígér túl biztató kilá­tásokat. A gazdák mindig az éget lesik, derül vagy borul —, mert a szőlőérés utolsó szaka­szában bizony igencsak sok napsütésre lenne szükségük. Még ennél is fontosabb, hogy enyhék, sőt kifejezetten lan­gyosak legyenek, az éjszakák meg à hajnalok, mert a szőlő cukorfoka javarészt ettől függ. Napsütés ugyan volt elég, de a hideg miatt kissé visszaesett a cukorfok, ezért (aztán a ter­melők napról napra csak tolo­gatják a szüret kezdetét, vár­va, hogy újból megédesedjen a tőkén a fürt. Orbán László és Koncsik János szőlősgazda Csemő-Zöldhalmon már ki­forrázta a kis hordót, Dé- t.ári János meg már be is töl­tötte a friss mustot. Kilencszáz négyszögöl körüli szőlejükben sok fajta terem. Különösen Koncsik gazda lehet büszke a birtokára. Ö magától Kocsis Páltól, a szőlőnemesítés világ­hírű tudósától kapott valaha medocvesszőt, persze azokat is ledugta a többi nemes fajta mellé. Errefelé Csemőn mostanában az a baj, hogy az igazi szőlős­gazdák már mind kiöreged­tek. A fiúk-lányuk kiröpült a fészekből, nincs, aki a régi szakértelemmel folytassa a szőlőtermesztést. A legtöbbjük hatvan feletti nyugdíjas. Mind nehezebben hajlik a de­rék, mozog a csukló, egyre több a sóhajtozással végigcsi­nált magányos szüret, amikor csak a két öreg szorgoskodik a tőkék között, s nincsen aki a prést tekerje. Ezért hát a legtöbbjük még lábon eladja a szőlőt, hiszen egyikük sem bír már veszkőd- ni a borkészítéssel. Pedig a Helyi állami gazdaság szolgál­tatásként nemrég borkészítést is vállalt bérmunkában. de ez mégsem hozott sikert. A gaz­dák ehelyett egyre inkább szerződést kötnek a szőlő el­adására, s mielőbb szabadulni akarnak a terméstől. A baj csupán az, hogy a fel- vásárlási árak idén nem emelkedtek a tavalyihoz ké­pest, sőt a cukorfok esése miatt néhány szőlőfajtánál még ke­vesebbet is fizetnek, mint a múlt évben. Igazából azok a gazdák jártak jól, akik még tavaly megkötötték a szerző­dést a szőlőre, tőlük átveszi idén is a helyi állami gazda­ság. A szerződés nélküliek viszont törhetik a fejük, kinek és főleg mennyiért adják el termésüket. A szemfülesebbek most távolabbi borfelvásárló cégekkel próbálkoztak, leg­többször sikerrel. Csak a Ceg­lédi Állami Gazdaság csemői telepe sem ül ölhetett kézzel, mialatt a gazdák ügyeskednek, szorgoskodnak. Nemrég a Kö­zép-Magyarországi Pincegaz­dasággal tartottak érdek- és áregyeztető megbeszélést, amelynek eredményeként az eltérő árakat többé-kevésbé egy szintre hozták. Így a gaz­dáknak nem érdemes már messzi helységekben eladni a termésüket. Az állami gazdaságban be­fejezték a bianca, a cserszegi fűszeres, az ezerjó szüretét, most indul a saszla, a rajnai rizling, a hárslevelű, a muscat otonell meg a leányka szürete. A gazdáknak az idén bizony savanyú a szőlő. Nemcsak azért, mert tőlük aligha vásá­rol az állami gazdaság, mivel előjogot élveznek a saját tag­jaik és a szerződésesek. Ha­nem amiatt is, mert annyira felment a szőlő gondozásához szükséges növényvédő szerek ára. hogy az már a további termelési kedvet kérdőjelezi meg. Kocsis Klára

Next

/
Thumbnails
Contents