Pest Megyei Hírlap, 1990. október (34. évfolyam, 230-255. szám)
1990-10-10 / 238. szám
1990. OKTÓBER 10., SZERDA %ÉÍ*dtm 3 EGYKILÓS FOGÁS FERIHEGYEN Habfürdő helyett heroin A jó! öltözött fiatal nő idegesen tördelte fényesre krémezett kezeit. Amióta csak kiszállt a török légitársaság 522-es járatából, türelmetlenül várta az ellenőrzéseket. Minden lépését előre eltervezték, tudta, hogy az útlevél- és vámvizsgálat után a várócsarnokban, vagy annak valamelyik kijáratánál várják. Utána majd nagyot ejtőzik, ha túl lesz a nehezén. A többi utasnak nem tűnt fel a tekintetét mindenen és mindenkin alaposan végigjártató nőszemély. A határőr illedelmesen köszönt neki, ő visszamosolygott, jelezvén, hogy örül, hogy Magyarországon van. Minden irat rendben, mire táskájába eltette azokat, már megindult a gép gyomrából kihámozott csomagokat katonás rendben hozó futószalag. — Most jön a neheze — gondolta magában, és a vámosokhoz lépett. Thullner Gyula és Jákfalvi János szokásos munkáját végezte. A vámosok azt vallják, nekik kötelességük elvégezni a szükséges vizsgálatot (kát). Sokan közülük úgy vélik, mindenkit gyanúsan kell kezelni. A Bécsben élő jugoszláv állampolgárságú hölgy kézitáskájában a megszokottól eltérő Ő MONDTA Rossz pessz Mintha rossz passzban lenne mostanában Beke Kata. A tanár-közíróból néhány hete köztisztviselő- köznyilatkozóvá lett hölgy már ejtett néhány szót arról, ne panaszkodjanak a pedagógusok, amint arról szintén (csinos botrány lett belőle), hogy takarításból is lehetséges megélni. A Művelődési és Közoktatási Minisztérium politikai államtitkára most éppen a Heti Világgazdaságnak (90/40.) nyilatkozott. A maga stílusában, a maga felfogásában, mert hiszen ' — ahogyan mondta — „én már nem jogok megváltozni”. Ennek a stílusnak, ennek a felfogásnak az ismeretében is megütötte a szemünket az ismét felelevenített óhaj, ami szerint „a sajtóból senki sem kért bocsánatot a múlt hazugságaiért”. A lap munkatársai meg nem állhatták, és megkérdezték: „ ... vajon az oktatás, a művelődés területéről is elvárna ilyesmit?” Amire B. K. köny- nyed eleganciával így válaszolt: „Légió azoknak a száma, akik bocsánatot kérhetnének.” Ha így haladunk, akkor lassan sorban állnak majd azok, akiket bocsánatkérésre ítélt... Ki is? Talán a minisztérium néhány főembere? Avagy tágabb kör. a kormány? Esetleg az MDF, mint a kormány fő ereje? Lehetséges, hogy a másik két koalíciós párt is ott sorakozik a bocsánatért esedezőket fogadók között? Kétség mardosna bennünket B. K. szavai olvastán, ám szerencsénkre az államtitkár hölgy megszabadított bennünket a tipródástól. Azt is mondotta ugyanis az interjúban, hogy ugye bár ,.légió”-nyi a bocsánatkérésre ítéltatettck csapata, „... ennek ellenére megbocsátottunk.” Ennek a fejedelmi többesnek kábító az ereje! Szóval „megbo- csátot tünk a ,,légió”-nak. A pedagógusoknak, a hírlapíróknak, a ... kiknek is? Es kik adták a bocsánatot? Kik kiknek, milyen alapon? Van (a tárcánál, a kormányban, a koalíciós pártokban?) egy szűk elit amely, ha akar, megbocsát, s van egy tömeg, amely bo csánatra szorul? Jaj de furcsa, jaj de ismerős! Rémlik valami, különös emberekről, s a különös emberek alaptípusáról. Ku- csera elvtársról. Miért éppen ez jut eszünkbe?! KLIENS dolgokra figyeltek fel a tisztek. A női táskák valóban sokszor tartalmaznak különleges dolgolcat, de hogy habfürdőt, kéztisztítós flakont és egyéb, a nappali tisztálkodáshoz és szépítkezéshez szükséges szereket, az nagyon ritka. Ez tűnt fel a két vámtisztviselőnek is, akik kinyitották a műanyag flakonokat és különleges, szürkés színű port találtak bennük. A táska gazdáját diszkréten „lekapcsolták”. Az álhabfürdőt és kéztisztító szert laboratóriumba küldték. — .Ez az eset nem az első ebben az esztendőben — kezdte az üggyel kapcsolatos tájékoztatóját Laczó László őrnagy, a Ferihegyi repülőtér vámparancsnoka, majd így folytatta: — Ha jól emlékszem, április végén, május elején is volt egy hasonló fogásunk. A laboratóriumi vizsgálatok akkor is és most is bebizonyították, hogy heroint találtak a tisztjeink, illetve beosztottjaink. Az elmúlt héten, szerdán pontosan egy kilogramm kábítószert foglaltunk le az Isztambulból Magyarországra érkezett jugoszláv állampolgártól, melynek értéke mintegy 300 ezer márka. azaz 12 millió forint. Laczó László elmondta, hogy ilyenkor a szokásos feljelentést megteszik, az anyagot a BRFK laboratóriumába küldik. A vizsgálatot nfár elvégezték, bebizonyosodott, hogy heroint találtak az utasnál. A rendőrség tovább vizsgálja, hová szánták a veszélyes élvezeti szert. Mivel az utas nem a tranzitváróban szándékozott az osztrák légitársaság gépére várakozni, hanem belépett „az országba”, ezért a nyomozók nem tartják elképzelhetetlennek, hogy a kábítószer eredeti végállomása hazánk volt. A nyomozás tehát tovább folyik, az ügyről a későbbiekben tájékoztatót tartanak a Budapesti Rendőrkapitányságon. A Ferihegyi repülőtér vám- parancsnokától arra a kérdésre is választ keresünk, hogy az utóbbi években mikor volt a legnagyobb kábítószerfogás a repülőtéren? — Nem egészen egy esztendővel ezelőtt egy j ordán állampolgárságú férfi a tranzitváróban óriási mennyiségű, 22 kilogramm kábítószert helyezett el kisebb csomagokban. A folyosón, a székek mellett, az illemhelyiségben, mindenütt egy-egy kis batyuban ott lapult a kábítószer. Egy szervezett akcióról volt szó, szerencsére akkor is sikerült nyakon csípni a csempészeket. Azt hiszem — fejezte be tájékoztatóját Laczó László őrnagy — ez a fogás az utóbbi években a legnagyobb. Azt csak zárójelben tenném hozzá, hogy azokat a vámosokat, akiknek sikerült kifogniuk a legnagyobb „halakat”, felderítési jutalékkal ösztönzik további jó munkára. Molnár Ildikó 2,4 milliard kell az igazsághoz Már-már romokban hever az ítélkezés A kormány csütörtöki ülésén tárgyalja a működési zavarokkal küszködő bíróságok és ügyészségek helyzetével, fejlesztésével foglalkozó előterjesztéseket. A feszítő gondok enyhítését célzó javaslatokat dr. Balsai István igazságügy-miniszter, dr. Solt Pál, a Legfelsőbb Bíróság elnöke és dr. Györgyi Kálmán legfőbb ügyész terjeszti elő. Dr. Balsai István mindenekelőtt utalt napjainkra. Magyarországon az igazságszolgáltatás feltételei olyan mértékben romlottak, hogy már- már lehetetlenné vált a törvényes ítélkezés. Az európai színvonalú igazságszolgáltatás létrehozásához mindenekelőtt az egyre növekvő munkaterhekkel arányos létszámfejlesztést kell végrehajtani, s megfelelő színvonalú munkafeltételeket kell teremteni. Ugyanakkor a bírók és ügyészek számára olyan bér- és előmeneteli rendszert kell kialakítani, amely méltón kifejezi a bíi'ói, ügyészi tekintélyt, és vonzóvá teszi az igazságügyi pályát. Mindezek megvalósítása érdekében javasolják a kormánynak: kezdeményezze, hogy az Országgyűlés döntsön az igazságügyi szervek — összesen mintegy 2,4 milliárd forint — költségvetési igényeinek teljesítéséről. Rágalmak, lejáratás szóban és Írásban Negatív kampánycsokor Az elmúlt héten a parlamenti pártok megegyeztek abban, hogy kerülik a negatív kampányt — vagyis az ellenfelek lejáratásával operálás módszerét —, s hogy az ilyen jelenségektől elhatárolják ma- mukat. Ez igen örvendetes, igaz, a megállapodás előbb is megszülethetett volna. Mondjuk, még az első választási forduló kampányának kezdetén. Nem hiszem, hogy a következőkben leírt esetek akkor nem történtek volna meg. De bizonyos, hogy megítélésük egyértelműbb lehetne. Behúzva a lapba Az első ügy nem tartozik szorosan a negatív kampány fogásai közé, szándékosság sem érhető benne tetten. Mégis, most — amikor már nem puszta szólam a sajtószabadság, hanem kivívott és védelmezésre szoruló jog, s amikor a lapok oly féltőn vigyáznak függetlenségükre —, nem lehet elmennj mellette szó nélkül. Történt ugyanis, hogy a szeptember 30-i héten a Pest Megyei Hírlap nagykőrösi előfizetői úgy találták postaládájukban lapunkat, hogy bele volt hajtva az MDF választási propagandakiadványa. Hasonló „pluszszolgáltatást” kaptak a Magyar Nemzetet és a Magyar Hírlapot járató nagykőrösiek is. A jelenségre több olvasói telefon, illetve levél hívta fel a figyelmet. Ezekben azt kérdezték az előfizetők, hogy óhajt-e közölni — eddig függetlennek tartott — lapunk ezután is kormánypárti választási reklámfüzeteket? Mert ha igen, kénytelenek lesznek lemondani a lapot. — Ügy gondolom, kár lenne a nagykőrösi eset mögött bármilyen politikai szándékot keresni — mondja Nemessúri Zoltán, az MDF-központ kampányszóvivője. — Nyilván annyi történt, hogy a propagandakiadvány kézbesítését végző postás, saját dolgát megkönnyítendő, belehajtotta a Pest Megyei Hírlapokba a kampányfüzeteket. — Ugyanígy tettek a Magyar Hírlap és a Magyar Nemzet példányaival — jegyzem meg. — Igen? Akkor természetesen elhatároljuk magunkat az ügytől. Valóban nem szerencsés megoldás politikai napilapokba pártkiadványt húzni — válaszol a kampányszóvivő, majd így folytatja: — Ezzel együtt sem szabad túl nagy jelentőséget tulajdonítani az esetnek. Mi, innen, az MDF- központból nem szólunk bele a helyi szervezetek kampányába, így abba sem, hogy melyik városban milyen segítséget vesznek igénybe a oropa- gandaanyaeok széthordásában. A következő ügy már kevésbé egyszerű és tiszta. Sokkal pontosabb meghatározás rá, hogy sötét és alattomos. — A választás utáni héten egy diákom odajött hozzám a szünetben, és zavartan megkérdezte: tanár úr, igaz, hogy magának nincs diplomája? — mondja Bak Ferenc, a Sziget- szentmiklósi 2. Számú Általános Iskola technikatanára, körzeti úttörőelnök. — Nem tudom a gyerek nevét, de nagyon tisztelem, hogy volt bátorsága megkérdezni. Már a választások előtt is több helyről hallottam, azt terjesztik rólam: a kampányplakátokon mi jogon nevezem magam tanárnak, amikor csak szakoktató vagyok, nincs diplomám. Nem izgatott különösebben a dolog, de amikor már a diákjaimat is ez foglalkoztatja ... Annak a gyereknek megmutattam a tanári diplomámat, de nem köthetem a nyakamba. Kiderült, hogy még abban a szavazókörben, ahol én választottam, is ez volt a téma a választási bizottság tagjai között. Közülük is beszéltem két személlyel. Igen — mondják —, dr. Koós Ferencné MDF-es szavazatszedő-bizottsági tag vitte a prímet. Férje ugyanabban a körzetben indult az önkormányzati képviselői helyért, ahol Bak Ferenc. Semmi összeférhetetlen nem volt tehát abban, hogy az asszony egy másik választókerületben a kormánypárt színeiben őrködött a választások tisztasága felett. Az azonban már erősen vitatható, hogy a fő téma a fiatalember tanári mivolta, diplomája volt. Dr. Koósné fennhangon állította: Bak Ferencnek nincs diplomád ja, bitorolja a tanári címet, — Mit tesz? — kérdezem Bak Ferencet. — Mit tehetnék? Fénymásolatokat készítettem a diplomámról. talán kiteszem az iskolai faliújságra is. Esetleg beperelem a Koós házaspárt. A dologban egyébként az bánt a legjobban, hogy mi tulajdonképpen ugyanazon az oldalon állunk. Dr. Koós Ferenc a helyi gimnázium igazgatója. Ö is a gyerekekre tette fel az életéf. akárcsak én. Vb-anyagokból szemezget A harmadik eset is a sötét kategóriába tartozik. Azzal súlyosbítva, hogy itt a hitelrontás, lejáratás írásban történt, ráadásul javában a kampánycsend idején. Rutkai Róbert Pomázon a Kisgazdapárt színeiben, az MDF-fel választási szövetségben indult a képviselő-testületi helyért. A fiatalember sokáig a helyi művelődési ház igazgatója volt. Szeptember 29-én. sőt a választás napján is kerültek a pomázi postaládákba abból a másológépen sokszorosított anyagból, amely a nyolcvanas években készült művelődési házi és családi irodai munkatervéből kiragadott idézetekkel próbálja lejáratni Rutkai Róbertét. Dr. Czink Józsefet, a pomázi vb-titkárt keresem az ügyben. De kiderül, ugyancsak „beletrafáltam”. Rutkai Róbert ugyanis az ő számlájára írná a lejárató propagandaanyagot. Azzal érvel, hogy azok a dokumentumok, amelyekből a röplap szemezget, a tanács-vb irattárában találhatóak. Dr. Czink szerint viszont másoknak is lehetnek a birtokukban régi művelődési házi munkatervek, hiszen ezek nem titkos anyagok. Összeültek, elutasították — Több mint furcsa, hogy az összes pomázi jelölt közül csupán ellenem szerkesztettek ilyen lejárató röpiratot — vélekedik a megtámadott képviselőjelölt. — Soha nem voltam az állampárt tagja, nem vittem semmilyen politikai szerepet. Van olyan független jelölt, aki pártbizottsági munkatárs vagy titkár volt korábban. mégis valakik úgy tartották fontosnak, hogy engem járassanak le. Talán, mert köztudott volt a faluban, hogy a Kisgazdapárt polgármester-jelöltként is indítani szeretne. Az sem véletlen, hogy a röpiratot közvetlenül a választások előtt szórták. Ha megnézi a szavazáson való részvételt, abban a körzetben, ahol én indultam, még a pomázi érvénytelen eredményhez képest is igen alacsonv. Gondolom, azok. akik az MDF—Kisgazdavárt közös jelöltjére szavaztak volna, látva ezt a rágalmazó röv-ratot, inkább tárol maradtak. — Mi lett a választási bizottsághoz beadott panasz sorsa? i — Múlt szerdán összeültek, és elutasították a panaszt, mivel bizonyítékokat nem tartalmaz, és bizonyítási indítványt sem tesz. De a célomat végül is elértem, hiszen a bizottság határozatába bekerült, hogy ezt a módszert, magát a negatív kampányt elítélik. — És hogyan látja a saját esélyeit? Hiszen ez a határozat még nem teszi semmissé, nem törli ki az emberek fejéből a mocskolódó röpiratot. — Abban bízom, hogy a választók képesek reálisan dönteni. Olyan programot készítettünk. amelv Pomázból, az alvó faluból ismét igazi, megtartó közösséget teremt. Komoly elképzeléseink vannak a közién vagyoni helyzetének stabilitására, a munkaerőhelyzet javítására, az infrastruktúra ieilesei.ésére, a helyi ipa- meaferemtésére. Kgvszóva1 hhom a pomáziak bölcsessé gében. Móza Katalin Ha hihetünk a meteorológiai előrejelzésnek, a héten hidegfront éri el hazánkat, s beköszönt az igazi ősz. Ezért a távfűtést — nem várva meg azt, hogy a hőmérő higany- szála három napon át 12 fok alá süllyedjen — a fővárosban és Pest megyében is megkezdték. Főleg a gyermekintézményekben figyelték aggódva már napok óta, melegszik-e a radiátor. Szigetszentmiklóson a Munkásőr lakótelep óvodájában és bölcsődéjében 150 gyerekre vigyáznak a gondozónők. Bőna Ferencné bölcsődevezető elmondta, hogy tegnapelőtt már kérték a Gameszt, indítsák meg a fűtést, mert a gyerekek fáznak. Az olajradiátorok és villany- melegítők nem tudták átmelegíteni a negyvenkét négyzetméteres termeket. A bölcsőde vezetője annak sem örül. hogy a lakótelep egyik épületével együtt kapják a meleget. Az ott lakók ugyanis aligha örülnének, ha a megemelt díjak mellett már szeptemberben megkezdenék a fűtést. Budaörsön a Fűtőműnél Begyújtották a kazánokat Hideg éjszakák, meleg fűtőtestek G éri Sándor tartott ügyeletet. Elmondta, hogy a lakótelepen kétezer lakás, valamint a tanácsháza, rendőrség és a gyermekintézmények fűtéséről gondoskodnak. A terveknek megfelelően elvégezték a nyári kéthetes karbantartást, majd szeptemberben a háromnapos próbafűtést. A múlt hónapban a hidegebb napokban egy-másfél napra már átmelegítették a radiátorokat. Kedd délelőtt harminc munkatársunk járta a terepet, hogy elvégezzék az úgynevezett utolsó, simításokat, a légtelenítést, a műszerek ellenőrzését, hogy estére már minden lakót kellemes meleg lakás fogadhasson. Dunakeszin a helyi távfűtőműveknél már hétfőtől, azaz 8-ától begyújtották a kazánokat, elkezdődött a fűtési szezon. Gyetvai István, a költségvetési üzem igazgatója szerint azért korábban a szokásos október 15-e előtt, mert egyre többszőr csengett náluk a telefop, a lakosok kérték a fűtés megkezdését. A noszogatásra nem volt szükség, hiszen mostanában az éjszakák valóban hidegek, ha a nappalok nem is. A fűtési hőt három, egyenként tizenkét tonnás óriási és négy kisebb gázkazán, valamint két széntüzelésű kazán állítja elő, a helyi lakótelep 2414 lakását, két iskolát, négy óvodát és egy bölcsődét látva el a szükséges hővel. A kazánokat és a hálózatot már a rendszeres nyári karbantartás idején, augúsztus elején egy hétig átvizsgálták, a hibákat kijavították, sőt a teljes vezetéket kicserélték. így a nagy téli hidegeknek bátran néznek elébe. A lakótelep Tallér utca 8-as számú panelházában lakó Antal Oszkárné nyugdíjas igazán nem panaszkodhat a távfűtésre. Harmincöt négyzetméteres, másfél szobás kis lakásában hétfő óta egyfolytában 25 fokot mutat a hőmérő. Igaz, Antalék lakása kedvező, déli fekvésű, a nap reggeltől estig melengetőén odasüt. — Ez a hőfok nekem bőven elég, mivel szeretem a meleget — mondja Antalné. — Nem úgy a férjem, akinek ez már túlzás, ezért ö gyakrabban szellőztetné ki az ablakon a fölösleget. A házban, ahol Antalék laknak, nyolc éve semmi panasz nem volt a távfűtésre, kivéve egyszer, tavaly, amikor egy földszinti lakónál eldugult egy vezetékszakasz, és néhány napig fagyoskodtak az ott lakók. A nyugdíjas házaspár nagyobbik szobájában tíz-, a kisebbikben hétbordás fűtőtest van, a mellékhelyiségeken átívelő csövek is melegítenek valamicskét. Antal Oszkárné ugyan egyedül volt otthon, ám a beszélgetés során kiderült, a férj is fűtő, húszévi kazánfűtői foglalkozás után ment nyugdíjba. Ami tehát a hőfokokat és egyéb fűtéssel kapcsolatos dolgokat illeti, a legmegfelelőbb, vagy inkább jó helyen érdeklődtünk a dunakeszi panellakásban. H. É. — K. K.
