Pest Megyei Hírlap, 1990. október (34. évfolyam, 230-255. szám)
1990-10-06 / 235. szám
Ruhakészííést tanulnak Tizenhét harmadéves női ruhakészítő tanulója van a Pevdi ceglédi konfekciógyárának. A lányok nagyobb része bejáró: Vccséstől Abonyig, Szentmártonkátától Törteiig számos környékbeli településről jöttek. Aki tanulmányai végeztével a Tevőinél szeretne maradni — lehetősége lesz rá (Apáti-Tóth Sándor felvétele) Ha nem csöpög az olaj csap Van, aki nem jön ^ Az Afor ceglédi telcpé- ^ nek vezetőjével, a 44 éves ^ Fehér Mihállyal a téli fel- készülés mellett minden- $ napi teendőikről beszélget- b tünk. — Legfontosabb feladatukat miként fogalmazná meg? — Tennivalónk lényege, hogy folyamatosan ásvány- olajtermékekkel lássuk el a körzetünkben lévő közülete- ket, itt élő magánembereket, nem utolsósorban az üzem- anyagtöltő-állomáscikat. Kiterjedt az ellátási körzetünk, hiszen a határait Jászberény, Pánd, Pilis, Dánszentmiklós, Nagykőrös és Abony jelzi. — Milyen a kereslet napjainkban? — Az energiahordozók fel- használása országosan sokkal nagyobb, mint azt a tervekben előre jelezték. Cegléden viszont pontosan fordított a helyzet. Az úgynevezett „fehéráru” — benzin, gázolaj — fogyasztás messze elmarad a korábbi évekétől. Például 1981-ben nálunk 159 ezer tonna benzint és gázolajat vásároltak, 1987-ben viszont már csak 77 ezer tonnát. A „feketeáruk” — pakura, bitumen — iránti kereslet is mérséklődött. — Mi lehet az oka? — A vállalatok és a magánemberek takarékoskodása és általános elszegényedése. Vagy más fűtőanyagot alkalmaznak. Az abonyi József Attila Termelőszövetkezet például Agroláng berendezésével maga állít elő fűtőolajat, ezért csak hajtóanyagot és gázolajat vesz tőlünk. — Milyen az ellátásuk? — Kissé akadozó, de a helyzet nem mondható vészesnek. Háztartási tüzelőolajból biztosítjuk a téli zavarmentes ellátást. Több helyen lehet vásárolni. A Nagykőrösi úti telepünkön korábban csak 200 liter feletti mennyiségben szolgáltunk ki. Manapság akár 20 litert is adunk. A Festi úti töltőállomáson is lehet venni. A 4-es főútvonal mellett pedig új üzemanyagtöltő állomás épül. Az áraktól viszont melegünk lesz a télen. Például a háztartási tüzelőolaj ára az utóbbi két évtizedben imigyen emelkedett: 2,70-3,60-6- 9,20 forint litereneként. Most 11 forint. Hogy mit hoz a jövő? Mi sem tudjuk. — Mi a helyzet a palackos gázellátással? — Tavalyhoz képest nem változik. Az elmúlt évben is voltak ellátási gondok, várhatólag az idén is lesznek. Három helyen lehet palackot cserélni: a telepünkön, a Pesti úton és a magánkézben lévő Török Ignác úti gázcseretelepen. Előfordulhat, hogy a három közül csak egy helyen lehet gázt kapni. Nem rajtunk múlik, számunkra is a Tigáz szállítja. — Van-e, lesz-e elegendő motorbenzin? — Most van. Hogy lesz-e? Nem tudom. Jelenleg az üzemanyagtöltő állomásokon normál, szuper, extfabenzint és a kétütemű gépkocsikhoz keveréket szolgálunk ki. Ólommentes benzin napjainkban a környéken csak Cegléden és Jászberényben kapható. Eléggé borsos az ára (37 forint litere), ettől csak a 98 oktános extrabenzin drágább 50 fillérrel. Áremelésről még semmiféle hivatalos értesítést nem kaptunk. — Végezetül egy személyes kérdés: ön hol tankol és mivel fűt a télen? — A Lada 1500-asba leginkább a Pesti úton szoktam tankolni. Oldal László állomásvezető nekem sem adja olcsóbban a benzint, mint másBiosó Alhertirsáról A gödöllőiek vizsgálták Bioső elnevezéssel a közelmúltban megkezdődött a négy- és másfél kilós csomagolású biohumusz elszállítása a boltokba az albertirsai Szabadság Termelőszövetkezet biohu- musz-termelő telepéről. Vállalkozásuk nem mindennapi, mivel az országban csak az ir- saiak renedelkeznek natúr gi- isztatrágya-értékesítési engedéllyel! Több év alatt sikerült teljesen fertőzésmentes, kereskedelmi forgalomba hozható gilisztatrágyát nagy tételben előállítaniok. A biosó árusításának megkezdése előtt egy gödöllői kutatóintézetet kerestek fel, amely kétszer is megvizsgálta a terméket, és kitűnő minőségűnek találta, amely meggyorsítja a növények fejlődését. Az országos integrált hálózatot figyelembe véve heti 10-20 tonna biosót tudnak kézzel rostálni, csomagolni és kiszállítani a boltokba. Az első szállítmányok tetszetős csomagolásban budapesti virág- és gazdaboltokba kerültek. Ha a kisgépesítést megoldják, akkor jóval több biosót tudnak átadni a kiskereskedelemnek. Azt tervezik, hogy hamarosan a vidéki nagyvárosok szakboltjaiba is szállítanak a biztató jövő előtt álló biosóból. Mit teszünk a tűzre? Ha a lakók megegyeznek... Október első napjaiban igazán nem panaszkodhattunk az időjárásra. A „vénasszonyok” kitettek magukért, napközben olykor nyarat megszégyenítően befűtöttek. De ki fűt be és miből a következő hónapokban? Lcsz-e elegendő tüzelőanyag télire? E kérdésekre kerestük a választ Cegléden. A vezetékes gáz mellett a hagyományos fa-, széntüzelés a legelterjedtebb a városban, főleg a peremkerületekben levő kertes családi házakban. Téli kilátásaikról Darázs Ká- rolynét, a Tüzép Vállalat vezetőjét kérdeztük. — Szénkeretünk a diszpozíció szerint havonta változik. Egy hónapra 22-26 ezer mázsa szenet kapunk általában. Ez az igényekhez, az évszakhoz igazodik. Például most — októberben — van 10 ezer mázsa német brikettünk, 1500 mázsa tatai és dorogi, 1200 gyöngy, 1000 várpalotai. — Szeptember elején még gyér volt a kereslet. Változott azóta? — Elmarad a várakozástól. Az augusztusi áremelés előtti hónapokban 15 ezer mázsával több szén fogyott el, mint máskor. A télre való felkészülést árdrágulás előbbre hozta. Igazolja ezt, hogy szeptemberben nem volt szállítás német brikettből, de az augusztusra leszállított mennyiség elég volt. Négy-öt évvel ez- előtthöz képest legalább 50 százalékkal esett vissza a szén iránti kereslet, a vezetékes gáz térhódítása miatt. Tüzelőfát- lehet-e kapzavarba nak. Sérelmezzük is, hogy az olajiparban csak mi nem kapunk semmiféle kedvezményt. Még a telepünkön tavaly megnyílt és jól forgalmazó autósboltunkban sem. A kérdés második részére: a Kenierföl- dön lakom és szénnel-fával fűtök. Egyrészt, mert nem volt 80 ezer forintom a gáz bevezetésére, másrészt így a gázcsap elzárása esetén sem jönnék zavarba. (r. i.) ni? — Vegyes tűzifát kapunk az erdőgazdaságtól, minden mennyiségben. Kíváncsiságból megkérdeztük Bácsi Lajost, a hordóüzem igazgatóját: fűrészport vásárolnak-e még fűtésre? — Kimondottan fűtésre már nem valószínű. Visznek tőlünk fűrészport, de inkább út- felszórásra használják. Dolgozóink szívesen vásárolják 20- 30 forintért a hulladék préselt anyagokat, kazánba való begyújtáshoz. Mindig kapható nálunk rönkvég, bár ezt még hasítani, vagy fűrészelni kell. A távfűtők téli felkészüléséről Lehotai Sándort, a Ceglédi Városgazdálkodási Vállalat főenergetikusát kérdeztük. — Két hőtermelő létesítmény és az ehhez csatlakozó alközpontok és távvezetékek tartoznak hozzánk. Szeptember közepére a szokásos karbantartást elvégeztük. A múlt hónap 15-e óta már felkészültek vagyunk arra, hogy szükség esetén fűteni tudjunk. — Mit jelent ez a szükség esetén? — Eddig rendelet írta elő: amennyiben három napon át a 12 Celsius fokot nem éri el a napi hőmérséklet, vagy egy napon át 10 fok alatt marad, akkor el kell indítani a fűtést. Ez megváltozik, még előbbre is jöhet. Nemrégiben a Fővárosi Távközlési Vállalat a Tv-híradóban jelentette be, ha a lakók kérik, ők elindítják a fűtést, igény szerinti időben. Nyilván a többletköltséget nekik is kell megfizetniük. A fűtés különböző időben való indításának a műszaki feltételeit 1992 januárjáig vagyunk kötelesek megteremteni. Ugyanis a differenciált fogyasztást kell majd mérni. Több hőmennyiségmérőt szerelünk fel, ami nyolcvanezer forintba kerül darabonként. Huszonöt műszerre van szükség, ami jelentős kiadás. — Ezenkívül milyen feltétele van még a távfűtés „szórt” idejű kezdésének? — A fogyasztói igények szervezeti, jogi képviselete. Mi nem minden fogyasztóval állunk jogviszonyban. A közös képviselőnek kell a lakók közötti egyezkedést megszerveznie, az egységenként márt fogyasztást szétosztani lakásonként, s összeszedni a pénzt. A vízdíjak mellett — ami szintén drágult — ez nem kis feladat. Sok a késedelmes fizetés. Tanácsi lakásoknál van 60 ezer forintos tartozás is, csak a fűtés miatt. — Mennyibe kerül ma a távfűtés? — Légköbmétere 61,20 forint. Egy kétszobás átlaglakás után körülbelül 9200 forint egy fűtési idényre. Tóth Ferenc Aszálykárok után Változatok egy témára A földtörvénnyel kapcsolatos zűrzavar ellenére, zavartalanul végzik az őszi munkálatokat az albertirsai Szabadság Termelőszövetkezetben. Dr. Nagy Gábor elnök elmondotta, hogy jelenleg a legnagyobb feladatot a több mint 400 hektár őszi búza vetése jelenti. A jó minőségű vetőmag egy részét drága pénzért vették, a többit maguk állították elő. A vetésforgó jegyében 200 hektáron olcsóbb, kevésbé munka- és pénzigényes káposztarepcét vetnek. A nyári aszály miatt viszont augusztusban a lucernát nem tudták eltelepíteni, erre már csak tavasszal kerítenek sort. Az aszály mintegy 20 millió forint kárt okozott a nagyüzemnek. Ebből a kukorica 13 millió forinttal részesedik, a többi veszteség a több mint 200 hektárnyi napraforgó rovására írható. Ugyanis talajtípustól és fajtától függően, hektáronként csak 15 mázsa termett, amit a szakemberek gyenge közepesnek minősítettek. Albertirsán már készülnek az átalakulásra. A privatizációra többféle változatot terjesztenek a vezetőség elé. A rész- és teljes privatizációt kívánják ötvözni, s a munkahelyeket megtartani, sőt bővíteni. Dupla vagy semmi „Elrepült” egy áruház Nagyüzem Nyársapáton Huszonötezer mázsa szőlő vásárlását tervezik ezen az őszön a Kecskeméti Borgazdasági Kombinát nyársapáti pincészetében. A feldolgozásra kerülő szőlőn kívül bértárolásra must is érkezik a pincébe (Apáti-Tóth Sándor felvétele) Senki nem ellensége saját zsebének a mai pénzszűke és inflációs világban. Ezért is sokan örültek annak Cegléden és környékén, hogy tavaly a Buzogány utcai galambpiac mögött raktáráruházai nyitott a kecskeméti illetékességű Tisza Füszért. Olyan discont áruházat, ahol kis tételben is a bolti árnál olcsóbban lehetett venni cukrot, sót, lisztet és sok minden mást. Az áruház tehát népszerű volt. A közelmúltban mégis becsukták. De hát miért? — kérdezheti az egyszerű halandó. A magyarázat egyszerű. Két cég nem tudott megegyezni. Ugyanis az épületet a Ceglédi Városgazdálkodási Vállalattól bérelte a Tisza Füszért. Írásbeli szerződésben rögzítették, hogy évente négyzet- méterenként 960 forintot fizet a nagykereskedelmi vállalat. Egy darabig fizetett. Sőt másért is fizetett. Az építmény ugyanis salétromos, vizes, elhanyagolt volt. A kereskedők ennek ellenére kibérelték és 7-800 ezer forintból áruk tárolására alkalmassá tették. Annak ellenére beruháztak, hogy eleve alacsony árrést terveztek, tehát gyors meggazdagodást nem is remélhettek. Az üzlet beindult és mende- gélt. Egy darabig. Ugyanis idén februárban a Ceglédi Városgazdálkodási Vállalat váratlanul duplájára emelte a bérleti díjat. Ezt az önkényes lépést a Tisza Füszért nem volt hajlandó elfogadni. A megduplázott díjat nem is volt hajlandó kifizetni. Pereskedni kezdtek, melynek még nincs vége. De a Tisza Füszért más lépést is tett. összepakolt és elment. Bezárta a boltot. Itt tartunk most. Hogy kinek jó ez? Senkinek! A városgazdálkodás nem kap egy fillért sem a kihasználatlan épületért, a Tisza Füszért nem tud Cegléden eladni, a vásárló pedig többet fizet egy kiló cukorért, mint korábban. így történt, hogy a galambpiacról „elrepült” egy áruház. (r.) Ahányban járt a Tomkins Dísztermi hangverseny A zenei világnap alkalmából a Tomkins énekegyüttes és több szólistája adott hangversenyt a napokban az abonyi községháza dísztermében. A műsorban angol, olasz reneszánsz táncdalok, Haydn- Schubert-, Brahms-, J. Strauss- Rossini-, Chopin-, Sin- ding-szerzemények, néger spirituálék, valamint Swingle amerikai dalai csendültek fel. Vezényelt Dobra János, zongorán közreműködött Prunyi Ilona. A rendezvény szervezője ezúttal is a Bihari János Zeneiskola volt, és mint megtud tűk, a zenei évad.- illetve a je lenlegi iskolai tanév ideje alatt az intézmény még számtalan zenei „csemegét” kínál a település érdeklődő hallgató ságának. Rövidesen a Kodály vonósnégyes és Kovács Béla klarinétművész, majd a Budapesti klarinétegyüttes több szólistával látogat Abonyba. Ezeket a koncerteket a jó akusztikájú községházi díszteremben rendezik. Nem sokkal később a zeneiskola termében eg} zongorahangversenyre kerül sor, --im3t''nek egy.k szereplője Varsányi László zor- goraművész lesz. Novemberben a Szolnoki szimfonikus zenekart hallhatják ismét. Szólistaként velük lép fel Ecseki Anikó, aki abonyi növendék volt, és most a Zeneakadémia másodéves hallgatója. Ugyanez a zenekar jön jövő májusban, amikor is a római egyetem oboaprofesszora lesz a szólista. Az iskola programjában szerepel még egy fúvószenekari koncert, valamint tanárok és növendékek hangversenye is. (gy)
