Pest Megyei Hírlap, 1990. október (34. évfolyam, 230-255. szám)

1990-10-31 / 255. szám

I Kl» : 12 PEST MEG YEÍ ma XXXIV. ÉVFOLYAM, 255. SZÄM Ára: 5,80 forint 1990. OKTÓBER 31., SZERDA A KORMÁNYFŐ K0Z0S ERŐFESZÍTÉSRE SZÓLÍT FEL Véget ért egy komiák a pártok viszonyában Az Országgyűlés keddi ülésén, napirend előtt folytatódott az előző napon lezárt vita a hét vége eseményeiről — ponto­sabban annak lehetséges jogkövetkezményeiről. Szabad György házelnök ugyanis hétfőn bejelentette, hogy elnöki jogköréből adódóan az Alkotmánybírósághoz kíván fordulni annak tisz­tázására: hol húzódnak a polgári engedetlenség alkotmányos határai. Erre a bejelentésre reflektálva Fodor István a független képviselők nevében arra hívta fel a figyelmet, hogy Szabad György az Alkotmánybírósághoz fordulhat állampolgárként, országgyűlési képviselőként, de házelnökként semmiképp. A formai kérdésen túl arra is rámutatott, hogy az érdekegyez­tető tárgyalások befejeztével a kormány magától értetődőnek tartotta, s ilyen értelmű nyilatkozatot is tett: nem kíván sem­miféle eljárást kezdeményezni a megmozdulás résztvevőivel szemben. Éppen ezért megfontolásra ajánlotta, hogy a kor­mány szándékával és nyilatkozatával ellentétes magatartást tanúsítson a Parlament. Szabad György válaszként kijelentette: az Országgyűlés­nél vagy valamely parlamenti bizottságnál fogja kezdeményez­ni, hogy forduljanak az Alkotmánybírósághoz. Szándéka az, hogy az Alkotmánybíróság értelmezze, tegye egyértelművé az alkotmány vonatkozó paragrafusait, illetve a gyülekezési jogról szóló törvényt. Lépése mögött azonban semmiféle, a re­torzióra lehetőséget adó szándék nincs. Alighogy megválasztották Lemondott a zebegényi polgármester Meglepő hirt kapott a szer­kesztőség: a 46 esztendős Kcmenczik István, Zebcgóny frissiben megválasztott pol­gármestere máris lemondott tisztéről. Független jelölt­ként indult a választásokon, s a voksok nagy többségét — 472-ből 342-őt kapta a má­sik független jelölttel szem­ben. Mj történt? Ennek próbál­tunk utánajárni. — így igaz, október 25-én küldte cl a levelet, amelyben kéri. hogy az önkormányzati testület mentse fel tisztéből — mondja érdeklődő telefo­nunkra Flaskai Kálmán vb- titkár. megbízott jegyző. — Az indoklásban csupán any­nyi áll, hogy egészségi álla­pota miatt, s mert úgy érzi, hogy nem tudja ellátni a fel­adatát, kéri a felmentést. — Az előzmények? Ke- menczik István társadalmi megbízatásban vállalta a polgármesterséget. A testü­let természetesen előzőleg megkérdezte, vállalja-e így is, s akkor ő azt nyilatkozta: természetesen igen. Ezután született az önkormányzati döntés ... — A következmények? Annyi bizonyos: bár már eleget választottunk, ismét erre kényszerülünk, még decemberben meg kell tar­tanunk az újabb — időközi — választást. fogadta. A házelnök felkéré­sére megtartott rövid beszé­dében a kormányfő minde­nekelőtt arra a közös felelős­ségre utalt, amely kormány­pártokat és ellenzéket egybe­fűz. A magyarországi békés átalakulásért vállalt cgyütt- munkálkodás arra kötelezi a politikai erőket, hogy — bármely oldalon álljanak is — megteremtsék az alkot­mányos kormányzás és a parlamentáris rendszer mű­ködésének feltételeit. Antall József hangsúlyoz­ta, hogy a válság tanulsá­gokkal szolgált minden párt, a Parlament és a kormány, továbbá azoknak az érdek- képviseleti szerveknek a szá­mára, amelyek eddig egymás legitimitását vonták kétség­be, most azonban egymással egyetértésben ültek tárgyaló­asztalhoz. Ez pedig azt je­lenti. hogy a kormánynak már van partnere. Antall József úgy ítélte meg: véget ért egy korszak a parlamenti pártok viszo­nyában. Erre figyelemmel felajánlotta: a politikai élet meghatározó erői közös erő­feszítéssel keressék a krízis­ből kivezető ut^t, s a ma­gyar társadalom minden tagja előtt tegyék világossá, mi vár az országra. Ennek kapcsán leszögezte: az ország valós helyzetéről mindent a közvélemény elé fog tárni, még akkor is, ha ez esetleg a kormány bukását idézné elő. Ha a többség úgy gon­dolja — folytatta a gondolat­menetet —, hogy személy szerint alkalmatlan a kor­mányzásra, akkor távozni (Folytatás a 2. oldalon.) AZ ÁR ELLEN ÚSZVA CSAK...?! Amikor először hallottam, nem akartam hinni a fülemnek. Amikor másodszorra, akkor sem.- Ami­kor azonban a harmadikja negyedik helyen is rám ragadt a szóbogáncs, már hinnem kellett. Igen, így és ezt mondták. Nem szótévesztés, nem pongyola fogalmazás tehát, hanem: vélemény. Veszedelmes vélemény. Szinte beláthatatlan következményekkel járhat. így hangzott a majdnem betűre azonos ítélet a képviselő-testület egyik-másik- tagjáról: ő csak független jelöltként került be a testületbe, nem áll a háta mögött senki. Én folytatom: nem úgy, mint a pártlistákon bekerültek esetében, akik mögött ott áll a párt. A párt? Hogyan van ez? A független jelölt megkapta a kellő számú szavazatát á válasz­tópolgároknak ahhoz, hogy képviselő, testületi tag legyen. A pártlistákon bekerültek szintén előírt számú szavazat alapján lettek képviselők. Létezik voks és voks között különbség? Nem létezik. Akkor tehát ? Ha a pártlistás képviselő úgy véli, mögötte ott a párt — ami azért, legyünk őszinték, nem egy helyen nyolc-tíz fő, semmivel sem több — de a csak füg­getlen jelölt mögött nincsen senki, akkor hatalma­sat téved. A független jelölt mögött ugyanis meg­fogható, megnevezhető állampolgárok csoportja áll. a pártlisták esetében viszont nem lehet konkrét polgárok konkrét csoportját hasonlóan megjelölni. Nem csekély különbség! A másik szintén nem mel­lékes eltérés a következő. A független jelölt min­denkor választókerülethez kötődik, számadási köte­lezettsége van az ott élőkkel szemben. Amit a párt­listás képviselő-testületi tagok korántsem kénytele­nek magukra venni. Különösen a városok esetében igaz ez. A közvetlen választópolgári akarat sokkal- sckkal erőteljesebb a csak független esetében, mint a pártlistás képviselőknél, azaz senkinek sincsen jo­ga (mi több: magatartása alkotmánysértő!) nekikez­deni osztályozgatni, ki a csak és ki a nem csak. .. Ha jogtalan magatartással kezdik némelyek a tény­kedésüket, akkor hogyan és mivel fogják folytat­ni... ?! (M) Kettős gyilkosság énekszó (CIKKÜNK A 12. OLDALON) Az Országgyűlés döntése nyomán még az idén egyszeri nyugdíjkiegészítést folyósíta­nak mindazoknak, akiknek nyugdíja nem haladja meg a 13 ezer 800 forintot. A kifize­tésre rendelkezésre álló pénzt a társadalombiztosítás — ugyancsak a törvényhozás dön­tése értelmében — differen­ciáltan osztja szét. Ennek meg­felelően az egyszeri kiegészítés összege az 5 ezer forint alatti nyugdíjak esetében 4 ezer fo­rint, 5001 és 8000 forint közötti nyugdíjaknál 3200 forint. A 8001 és 13 800 forint közötti nyugdíjjal rendelkezők 2400 fo­rintos egyszeri kiegészítésben részesülnek. A törvényhozás a kifizeté­seknek megfelelően módosítot­ta a Társadalombiztosítási Alap idei költségvetését. Esze­rint a most elfogadott egyszeri kifizetések nyomán 10 milliárd 620 millió forinttal növeked­nek a társadalombiztosítás ki­adásai. Szovjet olaj, csak dollárért Novemberben már csak csökkentett mennyiségben, decemberben pedig már egy­általán nem hajlandó rube­lért olajat szállítani a Szov­jetunió. A jövő hónapban eredetileg 343 ezer tonna nyersolaj érkezett volna a Szovjetunióból rubelért, ám az OKGT tájékoztatása sze­rint valószínűleg csak 143 ezer tonnát hajlandók szál­lítani. A további 200 ezer tonna olaj is megérkezik, ha a magyar vállalatok az érté­kes nyersanyagért dollár ke­ménységű áruval fizetnek. Decemberben pedig már tel­jes egészében csak ilyen alapon kap olajat Magyaror­szág. Eredetileg — a kormány­közi megállapodás szerint — a Szovjetunió az idén 6,43 millió tonna olajat szállított volna rubelért, ám eddig 1,9 millió tonnával kevesebb ér­kezett az országba. A hiány pótlására eddig az OKGT a szabadpiacon 550 ezer tonna olajat szerzett be, s további 600 ezer tonna nyersanyag vásárlására kért engedélyt a kormánytól. A jelenlegi szá­mítások szerint 450 ezer ton­na olaj importjára minden­képpen szükség lesz, de ha akadozni fognak az olajszál­lítások, elképzelhető, hogy a 600 ezer tonna olaj is kevés­nek bizonyul. BSZPOUmfAt KRÓNIKA Törekvéseink szakmaiak voltak, azok is maradnak, mente­sek minden politikától — fogalmazta meg a közlekedési blokádban részt vevők bizalmát élvező operatív bizottság tegnap kiadott nyilatkozatában. © Mindenki által jól átlát­ható jogrendszert kell alkotni, amely garanciákat ad a be­fektetőknek — hangzott el azon a tanácskozáson, amelyet a genfi székhelyű Világgazdasági Fórum független alapít­vány' rendezett hazánkban. © Szabad György, az Ország­gyűlés, elnöke kedden a Parlamentben fogadta a Szlovák Nemzeti Tanács küldöttségét, amely Nagy László, a tanács alelnöke vezetésével az Országgyűlés meghívására tartóz­kodik Magyarországon. © Otto Schlecht gazdasági minisz­tériumi államtitkár vezette német gazdasági delegáció a magyar gazdaságot segítő javaslatot terjeszt az Európai Közösség elé Brüsszelben. 9 A Művelődési és Közoktatási Minisztérium pályázatot ír ki a zánkai gyermekváros hasz­nosítására. ® Felvette tagjai sorába a Magyar Jogászegy­letet áz International Comission of Jurists (Nemzetközi Jo­gászbizottság), ez olyan jelentőségű lépés a magyar jogász­társadalom szamára, mint a Magyar Köztársaságnak az Európa Tanácshoz való csatlakozása. pwj g r ! r ■ l Felkészült a félre a Közterület-fenntartó Vállalat. Három­K Qf CS 8^ gCC*S"pF p százhúsz munkagép áll bevetésre készen, hogy gondoskodjon “ >x v 1 ■ a zavarfaian közlekedésről Budapesten és környékén. Azért hómunkásokra is nagy szükség lesz, bár az ígért munkadíjról még nem esett szó. (Erdősi Agnes felvétele) I Kedden délben Szabad György bejelentette, hogy Antall József miniszterelnök röiúd időre — orvosai enge­délyével — felkelhetett be­! tegágyából, s részt vesz a Parlament ülésén. A társa­dalombiztosítási törvénymó­■ dosítás vitája közben belépt ■ miniszterelnököt nagy taps

Next

/
Thumbnails
Contents