Pest Megyei Hírlap, 1990. október (34. évfolyam, 230-255. szám)
1990-10-27 / 252. szám
Szertartások életünk során Választani értékek alapján Életünk szokások és szertartások folyamatos sora — ki tudja pontosan megmondani, mikor milyen rítus szerint cs kinek, minek áldozunk? Legnagyobb eseményeink azonban többszörösen ellenőrzött formában valósulnak meg. A legfontosabb egyházak úgy a születés, mint a halál, a házasságkötés eseményeit is csak az általuk elvégzett szertartással szentesítik. Am az állam az egyre jobban felvilágosult, Magyarországon majd' 100 esztendeje, egészen pontosan 1895. október elsejétől bevezette a polgári anyakönyvezést. A szertartások mit sem szegényedtek ettől. Az úgynevezett szocialista rendszer meghonosította a társadalmi ünnepeket rendező irodákat, később a családi irodákat. Igen ám, de a tanítvány, a létrehozott iroda nemcsak hogy túlélte létrehozóját, de miután levetkezte ideológiai béklyóit, öntörvényű fejlődésbe is kezdett. Nagykőrösön különösen sikeres a családi iroda, hiszen Járvás Ferenc vezetése alatt bekerült az ország legjobb tíz ilyen intézményébe, működési feltételeit és tevékenységét tekintve. Nagykőrösön egyébiránt három, nagy intézmény végez szertartásokat: a református és a római katolikus egyház és az iroda. Fodor Ferenc református lelkészt, elsőként a református egyház számszerűsíthető — ez irányú — tevékenységéről faggattam. — Anyakönyveink tanúsága szerint 1985-ben 76 keresztelőt, 217 temetést, 14 konfirmációt és 14 házasságkötést celebráltunk. 1986-ban 77, 180, 41, valamint 10, 1987-ben 80, 212, 44 és 17, 1988-ban 59, 203, 39 és 14, tavaly,. 1989-ben 112 keresztelő, 231 temetés, 65 konfirmálás és 26 házasságkötésünk volt. Az idén már túlhaladtuk a tavalyi számokat. Mindezekből következik, hogy egyházi szertartásainkra igény van, méghozzá növekvő igény. Ez az igény tartotta fenn az egyház ez irányú tevékenységét immáron több mint négyszáz esztendőn keresztül. Ügy vélem, nem a mi feladatunk eldönteni, hogy más szolgáltatásokra — gondolok itt a családi irodára — szükség van-e. Ugyanakkor arra azért felhívom a figyelmet, hogy nem tartanánk szerencsésnek, ha ^ bármely szerv a többitől eltérő, kiemelt támogatásban részesülne. A szertartásokra rátérve, vannak olyan esetek, amikor például a temetést — teljesen ingyenes formában végezzük. Sajnos sok a szegény i.aiber, .ezt.az .utolsó terhüket így is próbáljuk könnyíteni. J.de sorolható új' missziós területként a szegénygondozás. Nálunk is van egy ruhadepó, holland és Németország nyugati feléből származó ruhákat osztunk a rászorulóknak. Szükség van munkánkra, hiszen mi úgy ítéljük meg, az erkölcsi eladósodottságunk sokkal nagyobb és vészesebb, mint az anyagi. Válási statisztikák mutatják ezt. Alapelvünk: megtalálni Istent s megtalálni egymást. Ehhez felhasználunk mindent, ami országunkat, a várost ebből az erkölcsi válságból ki tudja vezetni. Tehát a Szentírás etikai üzenetét, Istennek az emberhez szóló szavát el kell juttatnunk a város lakóihoz — szertartásainkon keresztül A házasságkötések száma 10 és 20 között volt, de az idén máris 24 ilyen szertartást tartottunk, 143 keresztelő és 101 temetés mellett. Magam és egyházam nevében leszögezhetem: az emberek választási lehetőségét az értékek határozzák meg, az értékek befolyásolják. Ilyen értelemben nyilvánvaló, hogy egyházunk szertartásaira is igény mutatkozik. Persze azt is tudjuk, nemcsak a miénkre. Nyilvánvalóan az dönt egy polgári szertartás ügyében, van-e arra városi igény. Miután a közigazgatás teljes mértékben független az egyháztól, és ez fordítva is így van, a római katolikus egyház semminémű formában nem kíván a városi önkormányzat ez irányú majdani döntésébe beleszólni. IS. . Dr. Nagy István a Szent László római katolikus plébánia plébánosa. Elsőként tőle is a statisztikát kérdeztem. — A római katolikus egyház szertartásai szerint, az általunk vezetett, de egyébként nyilvános anyakönyv tanúsága szerint 1985-ben 90 keresztelőt, 114 temetést tartottunk. 1986-ban 92 és 115, 1987-ben 98 és 96. 1938-ban 86 és 98, tavaly, 1989-ben 118 keresztelőt és 97 temetést tartottunk. A családi iroda — nem is biztos,. hogy e néven maradnak — vezetője Járvás Ferenc. Természetesen az igazgatót is a statisztikáról faggatom. — 1985-ben 131 névadót, 155 házasságkötést és 119 temetést tartottunk. 1986-ban 140, 173, valamint 101, 1987-ben 139, 161 és 93. 1988-ban 126, 193 és 89 az adatsor, tavaly 105, 134 és 95. Az idén nagy a csökkenés a névadóknál. Házasság- kötéseknél, temetéseknél időarányos a szertartások száma. Kétségtelen tény, hogy új utakat keresünk >— végeredményben az iroda fennállása pt^ megpróbálunk alkalmazkodni a nagykőrösi igényekhez. S a számok, az igények üzenete az, hogy szükség mutatkozik ilyen, polgári szertartásokat végző irodára. Legújabb terveink szerint a névadók helyett a polgárrá fogadást szeretnénk bevezetni. Az újszülöttet a Szózat hangjai mellett fogadnánk a város polgárává, s erről a polgár- mester aláírásával ellátott, a város címerét ábrázoló oklevelet nyújtanánk át. Ha a család úgy kívánná, az újszülött nevét itt is kihirdetnénk. Mindebből talán az is kitetszik, hogy bennünket semmiképpen sem vezet valamiféle rivalizálási szándék az egyházakkal szemben. Be tudnánk kapcsolódni a nemzeti ünnepnapok városi ünnepségeinek megrendezésébe is, akár március 15., akár augusztus 20., akár október 23-a tekintetében. A családokkal való fokozottabb gondoskodás, kapcsolattartás jegyében a kisebb és nagyobb családi ünnepek, a születésnapok, névnapok, házassági évfordulók méltó megünnepléséhez is segítséget tudunk nyújtani. — Az alkotmány elválasztja egymástól az államot és az egyházat: van-e pénz e szertartásokra? Kiállítás a művelődési központban Bemutatkoznak a szakkörök Érdekes kiállítás látható a művelődési központ kiállítótermében: az intézmény két szakköre, a fafaragó és a díszítő- művész kör mutatkozik be a város közönségének. Élmény ez a tárlat: mindenkinek meg kellene néznie. A látogató megáll egy-egy kiállított tárgy előtt, és nem tud szabadulni a látványtól. Mindent felsorolni lehetetlenség egy rövidke cikkben. Am Urbán László kulacsait meg nem említeni vétek lenne, mint ahogy Karsay Istvánné munkái is megragadnak, különösen a férfi- és női feje, melyeket a fatörzs eredeti formája keretez be. Hasonlóan jól sikerült Végh István derűs pásztorportréja. A tárlat egyik legszebb része a rusztikus szoba. A faragott bútorok kollektív munka eredményei, a csodálatos vásárhelyi hímzésű drapériát Futó Jánosáé készítette. A fafaragásokat szebbnél szebb térítők, párnák teszik változatossá. Ezek közül talán Körösi Balázsné és Baka Sán- dorné térítői emelhetők ki, de nem maradnak el mögöttük Bakk Ferencné, Klein Dezsö- né, Sinka Sándorné. Csete Ferencé és Varga Kálmánné munkái sem. Külön érdeme a tárlatnak az ízléses elrendezés. Ez Nyíri Lajosnénak, a íszítőművész kör vezetőjének a munkája. — tóth — — Irodánk teljes évi költségvetése mintegy másfél millió forint, ennek úgy kétharmada származik saját bevételből. Rengeteg alapszolgáltatásunk díjmentes, ingyenes, mi közreműködésünkkel megszépítjük az élet oly fontos állomásait. Ügy érzem, a mi szertartásaink is mély emberi tartalommal, humánummal telítettek. Együttműködésünk az egyházakkal zavartalan volt, együtt szereztünk be, állítottunk üzembe új halotthűtő berenrezéseket, hogy csak egyetlen példát mondjak. Mi senkit sem beszéltünk, beszélünk le az egyházi szertartásról, nem többet, csak az esélyt várjuk továbbra is — a nagykőrösi emberek számára, ha polgári szertartást kívánnak, találjanak ránk Nagykőrösön. De ne itt fejezzük be: irodánknak teljesen más irányú tevékenységeit még nem is említettük. Nőnapot, családi és munkahelyi névadókat, anyák napi ünnepségeket rendeztünk, s az iroda magáénak tudhat olyan, országosan is egyedülálló és elismert kezdeményezéseket, mint amilyen a Cifrákért és a csónakázótó rehabilitációját célzó mozgalom. A saját pénzünkért. Rendszámváltás Az új hárombetűs-háromszámos rendszámtáblák igen sok gondot okoznak az autósoknak. Először is, az még elmegy, hogy az új autókon már ez lehet csak. Azt azonban senki sem érti, talán még a rendelet kibocsátója sem, miért szükséges a régi rendszámokat is átcserélni. Ez több okból teljesen ésszerűtlen. Először is, a gazdának többletkiadás (ami persze az államnak bevétel), ráadásul a nemzetközi gyakorlattal is ellenkezik. Angliában például — ahol igazán van autós kultúra — a mai napig érvényes az összes, valaha is kiadott rendszám, sőt, komoly üzletág alakult ki ebből. A régi rendszámot ugyanis valóságos vagyonokért ad.ják-veszik. Másodszor, ha az új szisztémára cserélik ki a régieket, akkor az új rendszer jelentős hányadát lekötik a régi rendszám által megjelölt kocsik. Harmadszor, a legújabb táblák miatt újra kell fúrni minden autót... A nagykőrösi autótulajdonosokat további baj sújtja. Néhány éve ugyanis — hosz- szas előkészítés után — a városban adtak rendszámot, s lehetett itt vizsgáztatni is. Nos, az új szisztémához csak Cegléden lehet hozzájutni, ráadásul — ahogy tapasztaljuk — több napi sorbanállással. Ez — akármerről is nézzük — azt jelenti, hogy a rendszerváltásban Nagykőrös megszerzett függetlenségét elvesztette, mintegy újra lefokozták. Persze, a problémákat meg kellene oldani. Információért kerestük meg Módra György rendőrkapitányt, aki azonban elmondta, a közhiedelemmel ellentétben nem ők az illetékesek. Ugyanis az új rendszám kiadását nem a rendőrség, hanem a Közlekedésfelügyelet végzi. A kapitány azt is elmondta, hogy a maguk részéről kezdeményezték, hogy legalább egy héten egyszer Nagykőrösön is adjanak ki réndszámot, erre a célra a rendőrség épületében tudnának helyet biztosítani. A többi már nem rajtuk múlik. Rajtunk sem; igazán szívesen közölnénk az illetékesek gvors válaszát, amelynek értelmében Nagykőrösön lehetne újra rendszámhoz jutni. Csak úgy — igazán mellesleg — jegyezzük meg: a saját pénzünkért, nem valamiféle adományként. Jó lenne, ha az illetékesek hatósági tudatáig végre eljutna már ez az alapigazság! B. O. Zsebbe vágó A B. Tóth Ferenc kertbarátkor legközelebbi rendezvényén szó szerint zsebbe vágó téma kerül a pulpitusra. Za- bodal Balázs, az ÁFÉSZ felvásárlási osztályának vezetője a zöldség-gyümölcsfélék jövő évi értékesítési lehetőségeiről tart várhatóan érdekes tájékoztatót. Minderre november 5-én kerül sor 18 órai kezdettel a művelődési központban. Ez is komoly dolog Talpmasszázs Egészen új tudományok járnak manapság. Érdemes macskát tartani otthon — no, nem az egerészés kedvéért, de azért, hogy meglessük, hová fekszik, és oda ne tegyük ágyunkat. Azelőtt „csak úgy” masszíroztattuk magunkat, mára kiderült, ez is komoly tudomány. Aki a talpmasszírozás fortélyaival kíván megismerkedni, nem kell annak messzire menni, hiszen az Arany János Művelődési Központban erre is sort keríthet. November 5- étől, hétfőtől 4x3 órában lehet a tudományra szert tenni. Akit érdekel a dolog, október 29-én, hétfőn, 17 órakor a művelődési központ emeletén jelentkezhet. A kertbarátoknál A ra ny-ü nnepség ki intimitások sem hiányoztak Az iroda jövőjét — véleményünk szerint — a jövőben két tényezőnek kellene meghatároznia. Méghozzá két objektív tényezőnek. Az égyik: áz eddig végzett tényleges munka, másrészt: a szolgáltatások iránti lakossági igény. Meggyőződésem, hogy a nagykőrösi iroda jövője ilyen tárgyilagos mérlegelés esetén közelmúltjával és jelenével lesz egyenértékű — hangsúlyozta Járvás Ferenc. Ballai Ottó Ülést tartott a nagykőrösi Arany János Társaság a nagy költő halálának évfordulója alkalmából a művelődési központ tanácstermében. A megemlékezés rendkívüliségét az adta, hogy az első sorokban Nagyszalonta város küldöttsége foglalt helyet. A delegáció egyik fele magyar anyanyelvű volt, a másik fele román ajkú. Ez utóbbiak közt volt található Nagyszalonta polgármestere, Mihók Máté is. A társulati ülést dr. Novák László elnök nyitotta meg, majd bemutatta a szalontai előadót, Danielisz Endrét. A hatvanadik évén túl járó vendég jeles irodalomtörténész, már járt párosunkban: 1957- ben az akkori nagyszalontai küldöttség tagjaként az országos ünnepségeken. Novák László felsorolta Danielisz Endre Arany Jánosról szóló tudományos cikkeit, dolgozatait, megjegyezve: reméli, hogy ezt minél előbb kötetbe foglalva is lehet majd olvasni. Érdekesen kezdődött az előadás is. Danielisz Endre, mielőtt rátért volna tényleges mondanivalójára, elmondta, hogyan lett irodalomtörténésszé. Valójában Törös Lászlónak, az elhalt nagykőrösi Arany-kutatónak köszönheti tudományos pályafutását. A nagykőrösi Arany János Emlékmúzeum egykori igazgatója annak idején több levelet is írt Nagyszalontára, segítséget, támogatást kérve Arany- kutatásaihoz. A levelek Danielisz Endréhez jutottak el, s ő készségesen segített a magyarországi kutatónak több alkalommal is. Így aztán egyre jobban megismerkedett Arany Jánossal, illetve a költő nagyszalontai életével, végül ő maga is kutatni kezdett Arany életével kapcsolatban. Elsősorban a nagyszalontai pedagógus érdekelte Danielisz Endrét, s így lett ez a téma kutatásainak középpontjává. Előadásának a címe is ez volt: Arany János, a nagyszalontai pedagógus. Malacot kértek ötszázért Csúsztatott vásár, kevés vevővel Ha történetesen róka téved a legutóbbi vásárba, tízet tettem volna egy ellen, hogy nem fogják meg. Ahhoz kevés volt a nép. Nem is tudom, mikor volt ennyire szerény az érdeklődés a Dömötör-nap tiszteletére rendezett össznépi adom-veszemen, de sejtem, hogy nem nagyon volt még ilyesmire példa. Feltéve ha mindig Dömötör- nap közelében tartották, ^ nem úgy, mint most, ka- ^ lendáriumi program ide i vagy oda, egy héttel koráb- i ban. A hatalmas, üresen tátongó placc mutatta, mennyi ruha-, kas-, meg cipőárusnak nem volt most érkezése, de Kőrös imigyen felborult vásári rendje kihatott az állatok felhozatalára is. Igaz, manapság már eladni sem nagyon lehet. A tartási költségek aggasztó emelkedése lentebb szorította már a lovak árát is. Nem feltűnően, hiszen százezren túli összegek fölött tart ma is alku. A 4-5 éves sodrottak, félvér mének ára 140-160 ezer forint körül volt, 6 hónapos kis- csikót 50 ezerre mondtak. A muraközi fajtákért cserébe már egy jobbacska személykocsit is lehetne kapni. Egy csongrádi gazda 130, 200 és 180 ezer forintot remélve hozta el állatait. Miután a lovak árfolyamának mértékét, kellő információ híján a témában, nem tudom megítélni, csak következtetek, hogy nagyobb az üzletelési hajlandóság, mint a tenyésztési kedv. Tudniillik a valódi lótenyésztők némely kupechez képest valóságos olcsójánosok voltak, ötéves sodrott jószágot 85 ezerért kínált egy kecskeméti gazdaember. Helyből hozták a 4 éves igavonót, és 50 ezerért volt eladó, az 5, illetve 8 éves állatok, ugyanilyen hasznosí- tásúak, 72, valamint 52 ezerért kínáltattak. Aki a szekeret is kérte volna velük, annak 10 ezerrel kellett még megfejelnie a fenti összeget. A magyar fajták általában — 4-6 év körüliek — 95-130 ezer körül voltak kaphatók, fél-, másfél éves állatokat 55-72 ezer forint közötti árakon láttunk. Ügy tűnt, legjobban a szarvasmarhatartók akartak eladni. Főleg borjakat hoztak. Az 5 hónapos körüli bikákat 17-24 ezer forint között adták, a 8 heteseket 13-17 ezer között, a 2-3 hónapos üszőket 11-15 ezerért. Egy helyütt láttunk 40 ezer forintos vételt, 3 darab egy-egy éves üszőkért fizették ki. Igazán alkalmi vétel volt. Kevés tejelő tehenet láttunk, ötéves jószág borjával és 20 literes tejhozammal 65 ezret ért gazdája szerint. Az 5 éves, 30 liter tejet adó borjas tehénkét 75 ezerre mondták, a 3 éves, második fiával, legkevesebb 50 ezerért volt eladó. A malacvásár kínálati áraiból úgy 150-200 forintot lehetett lealkudni, de sajnos vételt nem láttunk. A 7 heteseket 1000 forintra mondták egy helyütt, és 500-at ígértek értük. — Szóljon hozzá! — méltatlankodott gazdájuk. — Manapság egy kakast nem adnak oda ennyiért. A 8 hetesek 1300, a 10 hetesek 2 ezer, a 9 hetesek 1400-ért voltak vehetők, ezek már a legalsó árak voltak. Néhány kecske is akadt a szekereken. A 9-10 hónapos gödölyék 3-4 ezer forintba kerültek, 5 ezerért vettek meg egy fejős kecskét, a bakkecske 2500 forintért kelt el. A 45-50 kilós juhokért 5-6 éves korukban 2 ezer forintot kértek. —ay Mint megtudtuk, Novák László óhaja: szeretné kötetben látni Danielisz Endre dolgozatait, remélhetően teljesülni fog, mert a fenti címmel már szinte teljesen készen van a szalontai tudós munkája, s a társaságbeli előadás tulajdonképpen ennek a könyvnek a bemutatáa volt. Danielisz Endre kiindulópontja az, hogy amikor kenyérgondok nehezítették Arany életét, mindig a pedagógusi pályához fordult. Így volt ez már a gyermek Arany életében is, s így később, a szabadságharc bukása után is. A nagyszalontai éveket pedig, amelyek a legmeghatározóbbak a költő számára, még inkább jellemzi ez a megállapítás. Már Arany iskoláséveire it jellemző volt, hogy oktatott. A kor divatja szerint, mint felsőbb oszályos, tanította a kisebbeket. Ahogy a latin közmondás mondja: docendo dis- cimus (tanitva tanulunk), Arany is úgy sajátította el sok ismeretét, hogy meg kellett azokat tanítania másokkal. A közönségnek különösen azok a részletek tetszettek Danielisz Endre előadásából, amelyek intimitásokat tartalmaztak. így például megtudhatta a hallgatóság, hogy az iskolás Aranynak két alkalommal is ismételnie kellett egy-egy osztályt. Nem azért, mert gyenge tanuló volt, hanem azért, mert szülei gyenge alkata, illetve egészségének féltése miatt kétszer is kivették az iskolából, Érdekes volt arról is hallani, hogy Aranyt osztálytársai Izé-nek csúfolták. A tanulóknak annak idején latinul kellett beszélniük. Aki nem tette, táblát volt kénytelen büntetésül a nyakába akasztani. Arany egy alkalommal, amikor egy társával történt összekoccanás után beszámolt tanítójának az összetűzésről, nem tudta, mit jelent ez a szó: bunda, s azt mondta: izé. Így maradt rajta a csúfnév. Danielisz Endre előadását a közvetlenség és a derű jellemezte. A jeles tudós jól tudta, hogy mit kíván a hallgatósága, s nem tudományosko- dott, hanem könnyedén, szinte csevegve beszélt Arany János szalontai életéről. Élmény volt az Arany János Társaság ünnepi összejövetele. Ugyanakkor egy kis biztatást is adott: hátha sikerül a sok értetlenséget legyőzve közelebb kerülni azokhoz a magyarokhoz, akik ugyanúgy szeretik Arany Jánost, mint mi, csak éppen a határon túl élnek ... (tóth)
