Pest Megyei Hírlap, 1990. október (34. évfolyam, 230-255. szám)

1990-10-19 / 246. szám

PEST MEG YES ma ■ _ Ä _ _ -2_ _ __ ' POLITIKAI I h n -,,. r I Ln r Ára: .1.1(0 forint 1990. OKTOBER 19., PÉNTEK ÍJ BUSH-ANTALL TALALKCZG „h magyarok álma megvalósult” George Bush amerikai el­nök csütörtökön igen meleg . szavakkal üdvözölte Antall József kormányfőt a Fehér Házban, és intézkedéseket jelentett be a magyar gaz­daság támogatására. Az ün­nepélyes fogadtatás után a két politikus négyszemközt, majd a küldöttségek bevo­násával tárgyalt. A későb­biekben Antall József James Baker külügyminiszter ven­dége volt. s folytatódtak a tárgyalások a két ország együttműködéséről. Bush elnök emlékeztetett arra, hogy hét éve (alel- nökként) ő volt az ameri­kai kormány legmagasabb rangú képviselője, aki Bu­dapesten járt, tavaly pedig az első amerikai elnök, aki látogatást tett Magyaror­szágon. — Az első demokratiku­san választott magyar mi­niszterelnök látogatása va­lóban történelmi esemény — hangoztatta Bush, cs fel­idézte: 133 éve egy másik magyar hazafit, Kossuth Lajost fogadták a szabadság másik amerikai jelképében, a kongresszusban. — Magyarország immár nem születő demokrácia, ha­nem demokrácia — hang­súlyozta George Bush : kor­mánya szuverén, pluralista, demokratikus európai ál­lam. A magyarok álma meg­valósult, sőt továbbterjedt határaikon Közép-Kelet-Eu- rópában. 1990-ben Magyar- ország elfoglalta megbecsült helyét a szabad nemzetek közösségében. (Folytatás a 2. oldalon.) Ha jön az új psnziörvény A Nemzeti Bankra mm hai a kormány Amennyiben a Parlament novemberben elfogadja az új jegybanktörvényt, akkor a Magyar Nemzeti Bank vár­hatóan az Országgyűlés fel­ügyelete alá kerül, s a kor­mánytól függetlenül fog mű­ködni — derült ki csütörtö­kön a T. Ház költségvetési, adó- és pénzügyi bizottságá­nak ülésén. Czirják Sándor, az MNB elnökhelyettese ismertette az előkészületben lévő jegy- banktörvényt, amelynek leg­fontosabb álapelve a fiská­lis és monetáris tevékenység szétválasztása. A törvényter­vezetben rögzíteni kívánják, hogy a jegybank milyen mértékben finanszírozhatja a költségvetési mérleg hiá­nyát. Ez'a jelenlegi, még ko­rántsem végleges tervezet szerint csupán az éves költ­ségvetési bevételnek 3 szá­zaléka lehet. Amennyiben ennél nagyobb a költségvetés pénzigénye, akkor csak bel­földi pénzpiacon juthat hoz­zá a szükséges forráshoz. A képviselők főleg azt fir­tatták, miként fog alakulni a Magyar Nemzeti Bank és a kormány együtt működése. Fekete Gyula (MDF) aggo­dalmát fejezte ki azzal kap­csolatban, hogy a Magyar Nemzéti Bank nem fog osz­tozni a kormányzati felelős­ségben, ugyanakkor kor­mányzati teendők egy részét továbbra is ellátja. Hogyan tudja ebben az esetben a fe­lelős kormány érvényesíteni szándékát? Draskovics Tibor pénzügy­minisztériumi államtitkár­helyettes kifejtette, hogy még ebben, az évben a Parla­ment elé kerül a jegybank- törvény mellett az államház­tartásról, a pénzintézetekről, valamint a devizagazdálko­dásról szóló törvény terveze­te is. így a pénzügyek majd minden területén új jogi sza­bályozás léphet életbe. Békési László, a bizottság alelnöke úgy összegezte a testület álláspontját, hogy támogatják a, jegybanki ön­állóság megteremtését, ám mindenképpen szükség van az MNB és a kormány együttműködését ■ biztosító intézményes feltételek kiala­kítására. A bizottság azt is szorgalmazza, hogy minél előbb a Parlament hozzálás­son az említett gazdasági törvények megvitatásához. Göncz Árpád a gyermekvárosba látogatott Legszívesebben el sem engedték volna Kizáratott a nagy nyilvá­nosság tegnap délután a lányszobából. Ajtón kívül maradt nemcsak a sajtó, ha­nem az igazgató, s a többi pedagógus — úgyszintén. Az ünneplőbe öltözött tizenéves ifjú hölgyek leckeírás he­lyett — vendéget fogadtak: Göncz Árpádot, a Magyar Köztársaság elnökét. Miközben kint várakoz­tunk a folyosón, vidáman beszélgettek, nevettek oda­bent. Ezt azonban senki nem vette zokon, hiszen ezek kö­zött a falak között sokkal több felszabadultságra, de­rűre lenne szükség, mint amennyi jut. S természete­sen még sok minden másra, de elsősorban — otthónos- ságra. A fóti gyermekvárosban a köztársasági elnöknek Csáky László igazgató számolt be törekvéseikről, az emberibb légkör megteremtéséről. Úgymond: pedagógiai rend­szerváltást remélnek Foton, szeretnék kialakítani a la­kásotthonos nevelés feltéte­leit. Félreértés ne essék, az igazgató csupán a nevelési módszer s a körülmények látni önmagukat. Az intézet­ben mindent készen kap­nak, s olykor bizony még egy szelét kenyeret sem tud­nak levágni, ha arra kerül a sor. Jóllehet az igazgató nem elkötelezettje egyetlen peda­gógiai módszernek sem, ám Gáspár László nevelésfilozó­fiája mégis útmutatóul szol­gál számára. Ennek alapján azt szeretné elérni, hogy a gyerekek alkotó résztvevői legyenek a nevelés folyama' iának. (Folytatás a 3. oldalon) Ungar Klára, a Fidesz főpol­gármester-jelöltje visszalép Demszky Gábornak, az SZDSZ jelöltjének javára — ez volt a legfontosabb bejelentés azon a sajtótájékoztatón, amelyet Pe­tő Iván, az SZDSZ és Orbán Viktor, a Fidesz parlamenti frakcióvezetője tartott. Pető Iván elöljáróban el­mondta. hogy nem a választá­sok előtt megkötött együttmű­ködésből, hanem a választási eredményekből következően született a két párt közötti megállapodás. A továbbiakban kifejtette: a megállapodás alapján a fővárosi önkormány­zatban a három alpolgármeste­ri posztot a Fidesz, az SZDSZ és az önkormányzatban legna­gyobb ellenzéki erőt képviselő MDF töltheti be. Hozzátette: az önkormányzati testület el­lenőrző bizottságának vezetői tisztét szintén a kormánypár­tok valamelyik képviselőjének szánják, mivel a tárgyalásokon mind a Fidesz, mind az SZDSZ azon az állásponton volt, hogy az ellenőrzés lehetősége az ön- kormányzatban ellenzékben levő politikai erőké legyen. A tájékoztatón elhangzottak szerint a két párt tárgyalt ar­ról, hogy Demszky Gábor posztját, amelyet az Ország- gyűlés nemzetbiztonsági bi­zottsága elnökeként töltött be, a Fidesz kapná meg, s ők vár­hatóan Kövér Lászlót javasol­ják erre a funkcióra. Demszky Gábornak a külügyi bizottság­ban megüresedett helyét ugyan­csak a Fidesz-frakcióból tölti majd be egy képviselő. A nagyobbaknak könyveket ajándékozott a köztársasági elnök (Vimola Károly felvétele) megújítására gondolt! Pél­dául arra, hogy a gyerekek megtanuljanak mosni, főzni, takarítani, hogy el tudják Amerikai állampolgároknak Vízumkényszer eltörlése Magyar részről bejelentették, hogy eltörlik a vízum­kötelezettséget az Egyesült Államok állampolgárai számá­ra — közölte csütörtök este a sajtóval Curtis Kamman külügyi államtitkár-helyettes. Amerikai részről — tör­vényhozási felhatalmazás híján — most nincs lehetőség a vízumkötelezettség eltörlésére, de megszüntetik a vízum­illetéket a Magyar Köztársaság állampolgárai számára — mondotta. Hol tart a privatizáció? A bevétel elmegy a kiadásokra Eddig 160 privatizációs üggyel foglalkozott a már­ciusban alakult Állami Va­gyonügynökség. Hatvan privatizációs tervezetet ha­gyott jóvá, a tranzakciók összértéke 25 milliárd fo­rint. Az állami vagyont át­lagosan a könyv szerinti értékének 148 százalékáért privatizálják. A privatizá­cióból származó állami be­vétel 2 milliárd forint, to­vábbi 2 milliárd várható az év végéig. Ezt az összeget az államadósság csökkenté­sére kívánják fordítani — mindez azon a sajtótájékoz­tatón hangzott el, amelyet az Állami Vagyonügynök­ség vezetői csütörtökön tar­tottak eddigi tevékenysé­gükről. Szó esett a kiskereskedel­met és a vendéglátóipart érintő előprivatizáció je­lenlegi helyzetéről is. Az érdeklődés óriási, ám mint Rácz Ernő, e szféra priva­tizálásáért felelős igazgató elmondotta: a mintegy tíz­ezer egységet érintő priva­tizációra egyelőre még vár­ni kell, azt körülbelül 2 év alatt kívánják végrehajta­ni. Ennek oka: ha vala­mennyi egységet egyszerre kínálnák eladásra, igen ala­csony áron jutnának az üz­letekhez a leendő tulajdono­sok. Ráadásul az ellátásban is fennakadások keletkezné­nek. Az üzletek kikiáltási árának alapja a vagyonér­tékelés nyomán kialakított ár. Bejelentették: az első 20 vállalat privatizálását kö­vetően várhatóan december közepén hirdetik ki a má­sodik csomagban eladandó vállalatok névsorát. Tovább folyik a vízlépcső ügye Vesszen Csallóköz, éljen a munka! A bős—nagymarosi víz­lépcsőrendszer csehszlovák kormánybiztosa szerint ak eddig átadott magyar ada­tok, elemzések nem elégsé­gesek ahhoz, hogy Csehszlo­vákiában érdemben meg­ítélhessék : megalapozott volt-e a nagymarosi erőmű­építés leállítása, illetve az a magyar igény, hogy a hősi létesítményt se helyezzék üzembe. November 15-ig ezért elegendő információt kérnek Magyarországtól. December 15-ig további konzultációkon tisztázhatná a két fél a vitás kérdése­ket — mondotta a csehszlo­vák kormánybiztos " tegnapi budapesti sajtótájékoztató­ján. Ha nincs megállapodás, külföldi szakértők dönthet­nének, e tekintetben a két ország számíthat az Európai Közösség szakembereire. Dominik Kocinger hangsú­lyozta: a nyugat-európai or­szágokból ők olyan infor­mációkat kaptak, hogy ezek­nek az államoknak szüksé­gük van a vízlépcsőrend­szerrel együtt kialakítható vízi útra. Bár a Csallóköz­ben már-most is komoly gondok vannak az ivóvíz­készlet szennyezettsége és a talajvíz szintje miatt — Csehszlovákia úgy tartja: a vízlépcsőrendszert Cseh­szlovákiában és Magyaror­szágon egyaránt elismert szakemberek tervezték, így munkájukat nem lehet könnyedén lesöpörni az asz­talról. Dönteni tehát szerin­te arról kell, hogy az ed­dig befektetett anyagi-tech­nikai erők miként hasznosít­hatók, esetleg még pótlóla­gos beruházásokat is Vállal­va. Sámsondi Kiss György magyar kormánybiztos rá­mutatott: a hazai vélemény szerint a vízlépcsőrendszer üzembe helyezése sokkal nagyobb ökológiai kárt okozna, mint amennyi gaz­dasági haszonnal járna. En­nek ellenére a magyar fél nem zárkózik el a különféle hasznosítási javaslatok meg­vitatása elöl sem. December 29-éig az Álla­mi Számvevőszék az Or­szággyűlés illetékes bizott­ságai elé terjeszti a bős- nagymarosi vízlépcsőrend­szer egyéves kiadásairól ké­szített jelentését — közölték a Parlament környezetvé­delmi bizottságának csütör­töki tanácskozásán. A tes- . tület véleményezte az Álla­mi Számvevőszék vizsgála­ti programját. A vizsgálat célja annak megállapítása, hogy 1989 elején, illetve az építkezés tavaly tavaszi fel­függesztése óta a beruházá­si kifizetések mennyiben fe­leltek meg az ország érde­keinek, és a határozatoknak. Ehhez az elvégzett munká­kat, a benyújtott számlákat, a teljesített kifizetéseket is ellenőrzik. A jelenlegi ellenőrzés ki­terjed a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisz­tériumra, illetve jogutódjá­ra, az Országos Vízügyi Be­ruházási Vállalatra, a Víz­ügyi Tervező Vállalatra és az Állami Fejlesztési Inté­zetre.

Next

/
Thumbnails
Contents