Pest Megyei Hírlap, 1990. október (34. évfolyam, 230-255. szám)

1990-10-18 / 245. szám

1990. OKTÓBER 18., CSÜTÖRTÖK %?£üï(m 3 Férfiakat hiányol a Szomáliái asszony Mondják, ez már Ausztria?! A Kerepestarcsai BM Tartalékos Tisztképző Iskoláról az utóbbi egy évben rengeteget olvashattak az emberek. Kezdve a volt országgyűlési képviselő interpellációjától, a ma már működő egyosztályos gimnáziumig. Tavaly nyáron eleinte szóbeszéd szintjén, majd konkrétabban is szó volt arról, ott lesz egy menekülttábor, amely ellen a lakosság hevesen tiltakozott. Most pedig a rendőrtiszt- helyettes-képzőben van egy ideiglenes idegentábor. Hu­szonegy náció polgárai, jók és gonoszok egyaránt ide let­tek szállítva a több mint egy héttel ezelőtt indult orszá­gos tisztogatás megkezdése óta folyamatosan. A BM-iskola vezetője, Kluj- ber Imre alezredes fáradt. Az elmúlt tíz nap alatt alig hagy­ta el helyét, és az idegen em­berek adta gondon túl megro­hanták az újságírók is, a Le Paris munkatársától a BBC embereiig, mindenkit minden érdekel. — Nyolcadikén, reggel öt órára kellett felkészülnöm a tanintézetben, egy, épületben, kétszáz fős ideiglenes „idegen­szállás” berendezésére. Az országos szervek egyeztetése utáni koncentrált ellenőrzés eredményeként összegyűjtött emberek számára. ■ Kikből tevődtek össze az első transzportban érke­zők? — Akiknek nem volt hitelt érdemlő okmányuk, vagy el­veszett, esetleg lejárt, netán okmányok nélkül, a zöld határ átlépésével jutottak az ország­ba. Akadt közöttük olyan is, aki valamilyen bűncselek­ményt vagy szabálysértést kö­vetett el. ■ Az itt, Kerepestarcsán elhelyezett külföldiek mely országokból érkeztek? — Mint azt az elején mond­tam, 21 náció tagjai. Zömmel romániaiak és sok a lengyel, de van szovjet, arab, albániai, nigériai, pakisztáni, ceyloni, luandai, judeai, Szomáliái és indiai is közöttük. A beszállí­tást követően nagy gondot oko­zott az elkülönítésük. Az úgy-; nevezett Il-es épületben he­lyeztük el őket, három szinten 4-4 nagy helyiségben. ■ A felkészülés az ön feladata volt, ezredes úr. Azóta milyen segítséget ka­pott és kitől? — Kihelyezett az ORFK külföldieket ellenőrző osztá­lya egy csoportot, ők most is itt működnek. Nekem kellett gondoskodni 4-5 különböző nyelvű tolmácsról, hogy az em­berek ügyeit intézni tudjuk. ■ Mit mondanak el, miért akarnak hazánkban marad­ni? Mi a magyarázat? — Akad, aki mindenféle me­sét kitalál, de szép számmal vannak közöttük olyan, főleg román állampolgárok, akik kerek perec kijelentik, nem mennek vissza. Ha visszaszál­lítjuk őket, akkor is újra ide jönnek. Mások olvasták a sa­ját országuk újságjaiban, hogy Magyarország megnyitotta a határait. Ezek azt gondolják, az bárki előtt még most is nyitva áll. A pakisztániak, ceyloniak, szomáliaiak politi­kai menedékjogot akarnak kér­ni. Velük külön foglalkozik az ENSZ Menekültügyi Hivatala magyar tagozata. ■ Hogyan történik az el-, illetve hazaszállításuk? Ki­nek a költsége az idegenek utaztatása? — Buszon, vonaton, repülőn, mindenen szállítjuk őket. Vagy az illetékes konzulátus, vagy ha nekik van pénzük, a saját költségükön, de ha egyik sem fizet, s van egy nagyobb lét­számú csoport, a Malévval sem tudunk üzletet kötni, és min­den kötél szakad, akkor jön a katonai gép. Ezt természetesen előre egyeztetni kell, s jelen­leg annyian még nem jöttek össze — mondja Klujber Imre. Az ideiglenes szálláson ed­dig jóval többen megfordultak kétszáznál, és folyamatosan érkeznek az újabb és újabb csoportok. Igaz, az elutaztatás is folyamatos. Az idekerültek kétharmadát román állampol­gárok teszik ki, s velük van a legtöbb probléma-, ugyanis so­kan magyarnak vallják magu­kat, de sem a miénket, sem a románok nyelvét nem beszé­lik, csak a cigányt. Sajnos leg­többjüknek semmiféle papírja nincs, így a román hatóságok — míg be nem bizonyosodik, hogy odavalósiak — nem fo­gadják őket. Az idegenek élelmezését, or­vosi ellátását a laktanyának kell biztosítania. Itt adottak voltak az épületek, ágyak, egy­szóval az infrastruktúra, azért esett erre a településre a vá­lasztás. Az országban effajta „idegenszállás” működik még Győrött is. ■ Érdekelne, mennyire ez egy új módi, amelyhez jó lesz hozzászokni? A miértre végül is a mai napig sem jöt­tem rá. Jó lenne, ha valaki elmagyarázná. A legjobban még a Magyar- országi Szerbek Demokratikus Szövetségének elnöke járt. ö ugyanis egyáltalán nem kapott meghívót, s így megúszta a megaláztatást. Predrag Stepanovíé egyetemi docens, a Magyar írószövetség tagja MUCH I1VO SZEN TENDRE VÁROS TANÁCSA n MŰVELŐDÉSI ÉS KÖZOKTATÁSI MINISZTÉRIUM SZENTENDREI SZERI! EGY11ÁZMÚVESZETI GYŰJTEMÉNY és a SZENTENDREI SZERŰ KULTURÁLIS EGYESÜLET II03IIBIIIIUA CADET rTA/IA CEIHEUAAPEJE MMHMCTAPCTDO MPOCBETE II OBPA3()DAIbA CEHTAUflPEJCKA CPTICKA UPKUEIIO - yMETHHMKA 3EHH<A II CEHTAI UtPEJCKO CPTICKO KyjiTypno yAPyJKibE tisztelettel meghívja Önt cpnatno Bac noattcajy MAGYARORSZÁGI SZERHEK BEVÁNDORLÁSÁNAK 300-IK ÉVFORDULÓJA alkalmából rendezendő ünnepi fogadásra. MODOROM 300. rOflUlUILHUE BFJH1KE CEOEE CPEA y MAfiAPCKy na ene^aim iipiijeM. Ez alkalommal kerül sor Ilonéiba GpaTUMjtcita SZENTENDRE es KlUJSEVAC közötti testvérvárosi szerződés aláírására. Ilelyc: a Városi Tanács díszterme. Időpontja: 1990. október 12. Í6JU úi a CEHTAIWPEJE H KPVIUEBUA noTímcah ce HCTMM IIOBO/rOM. MecTo: cBenaná cajia Tp/iocor CaBda. ÚpcMe: 12. OKToCap 1990 # 10.J0 cam zavarta meg a BM-iskola életet ez a változás? — Az oktatás egy hétre le­állt, hiszen az előkészület és, az első hét lekötötte minden emberemet. De egyébként ma már folyamatos az oktatás, a hallgatóknak pedig jó gyakor­lat volt a külföldiekkel való foglalkozás. H Meddig lesz itt ez a tranzitszálló? — Felsőbb utasításig! — hangzott a rövid, tömör vá­lasz. Egyebek mellett hallhat­tam még Klujber Imrétől, hogy vannak itt olyanok, akiket Szombathelynél letettek a vo- natról, mondván, itt van Ausztria! Valakik állítólag el­tették az embercsempészésért a pénzt, de ez nem bizonyít­ható, mesélik a vendégek. Ottjártamkor érkezett a hír: újabb csoport várható. Ök vic­cesen vegyes husinak nevezik, hiszen ahányan vannak, any- nyifelé valók. Ugyanakkor ki­engedtek négy fiatalembert, akik algériaiak, és nagyon szé­pen beszélik a magyart. A kö­vetkezőt mondták: — Most megyek a családom­hoz, Miskolcra. Aztán 20-án estére visszajövök, felkísérnek a repülőre, s hazamegyek. Na gyón akarom látni a hazát, de tudd meg: hat hónap, és újra itt leszek. Jó itt, jók az embe­rek. Hogy dolgozok-e? Nem, hoztam tízezer dollárt, és az sokáig elég! — nevet, és elő­villan hiányos fogsora. Nekik van pénzük, ők eltávozhatnak. A laktanya tapasztalatai még frissek, de az algériaiak vissza jöttek már ide, hogy útnak in­díthassák őket. A szállás egyébként zsúfolt, egyesek, főleg a színesbőrűek, nyugodtan fekszenek ágyuk­ban. A gyerekek játszadoznak, mert gyerek is van. A Szomá­liái RS^pnyr,kçyesli, a kosztot, és férfiakat hiányol, az albá­nok és a románok kiabálnak, igazggtüt és nagykövetet kö­vetelnek. A kerepestarcsai la­kosság viszont az egészből még nem sokat tud, nem lát át a hatalmas kőfal másik oldalá­ra , Árvái Magdolna Parlamenti bizottságok ülése Ördögi körbe jutott a világkiállítás Ördögi körbe jutottak Ma­gyarországon a világkiállítás előkészítő munkálatai: a végső szó kimondásához a külföldi befektetők részletesebb aján­lata szükségeltetne, amihez vi­szont elengedhetetlen a végső szó kimondása — így körvona­lazta a dolgok jelenlegi állá­sát Baráth Etele kormánybiz­tos, az Országgyűlés külügyi bizottságának szerdán megtar­tott ülésén. A csapdából politi­kai döntéssel kell kitörni, amit az Országgyűlésnek kell magára vállalni, amikor — vár­hatóan még novemberben — megalkotja a világkiállítási törvényt, illetve az előkészítés­hez elengedhetetlenül szüksé­ges koncepciós törvényt. Az Országgyűlés szociális, családvédelmi és egészségügyi bizottságának tegnapi ülésén tájékozódtak a képviselők az egészségügy működésének év végéig szóló finanszírozási el­képzeléseiről, és megkezdték a társadalombiztosítási önkor­mányzat létrehozására vonat­kozó szakértői alapanyag vitá­ját, amiben aggasztónak ítél­ték, hogy a társadalombiztosí­tási alappal szemben fennálló vállalati adósságok összege immár 17 milliárd forint fölé emelkedett. Elfogyott a pénz Az egészségügynek ez évre még 66 milliárd forintja van, de több intézménynél tavaly­ról áthúzódó forráshiány ter­heli a költségvetést. Több száz milliós értékű beruházások vannak fél- vagy harmadkész állapotban, és nincs újabb fe­dezet, . befejezésükre. Ha­sonlóan súlyos a helyzet a gé­pek és műszerek korszerűsí­tésével, elfogyott a gyógyszer­árak emelését kompenzáló alap, és késhet az egészség­ügyben dolgozók bérfejleszté­Megkétszereződik a bírók fizetése Ügyvédek - alanyi jogon A bírók, ügyészek és más igazságügyi dolgozók bér- és előmeneteli rendszeréről intéz­kedő törvényjavaslat szerint 1991-ben fokozatosan megkét­szereződik a bírók fizetése — jelentette be dr. Balsai István igazságügyminiszter szerdán, a minisztériumban tartott sajtó- tájékoztatón. A miniszter elmondotta, hogy a jogszabálytervezet vár­hatóan novemberben kerül a kormány, majd az Országgyű­lés elé. A javaslat szerint o kezdő bírók fizetése bruttó 30 ezer, az átlagbírói fizetés pe­dig 40 ezer forint lesz. A fize­tésemelés három részletben történik: 1991. január 1-jétől 50 százalékkal, július 1-jétől 30 százalékkal és december 1- jétől 20 százalékkal emelkedik a bírók jövedelme. A minisz­ter kiemelte: a tárca vezetői és az igazságszolgáltatás dol­gozói nagy megnyugvással fo­gadták, hogy a kormány októ­ber 11-i ülésén elfogadta a bí­róságok és ügyészségek helyze­tével, fejlesztésével foglalkozó előterjesztéseket, amely döntés eredményeként belátható időn belül megszűnnek az igazság­szolgáltatás működési zavarai, javulnak a munkavégzés felté­telei, csökkennek az igazság­ügyi dolgozók egzisztenciális problémái. Dr. Balsai István utalt ar­ra, hogy várhatóan 1991. ja­nuár 1-jétől hatályba lép az ügyvédi munkáról rendelkező új törvény. Jelentős változás­nak tekinthető, hogy az ügyvé­di foglalkozást alanyi jogon lehet gyakorolni. A miniszté­riumban készül a közjegyzők­ről szóló törvény tervezete, és ! jó ütemben halad a büntetés­végrehajtás átfogó reformjá­nak jogszabályi előkészítése. Az elképzelések szerint meg­szüntetik a büntetés-végrehaj- tási szervek fegyveres testületi jellegét, s változik a gazdálko­dási rendjük is. Dr. Bogdán Tibor közigazga­tási államtitkár arról adott tá­jékoztatást, hogy új koncepció szerint és jó ütemben halad a teljes jogrendszer számítógé­pes feldolgozása. Az a cél, hogy 1992-re teljes körű legyen a bíróságok ellátása számító­gépekkel. Az úgynevezett köz­jogi jogalkotás keretében ké­szül az állampolgári jogok or­szággyűlési biztosáról szóló törvényjavaslat és az írott saj­tóra vonatkozó új sajtórendé­szeti jogszabály is. A közeljö­vőben várhatóan a kormány elé kerül a nemzetiségi tör­vény tervezete is. Az Igazságügyi Miniszté­riumban intenzív korrekciós jogalkotási előkészítő munka folyik, amit az is bizonyít, hogy még az idén 15 törvény­javaslat kerül az Országgyűlés elé. A minisztériumban többek között készítik a Polgári Tör­vénykönyv, a társasági jog, a Büntető Törvénykönyv és a büntetőeljárásról szóló törvény módosítását. Mindemellett ki­emelkedő, nagy jelentőségű feladat valamennyi magyar jogág jogszabályainak vizsgá­lata, hogy megfelelnek-e az európai előírásoknak. A mi­nisztérium vezetői elmondták azt is, hogy 1991-ben bevezetik az egységes jogi szakvizsgát, amelytől a minőségi követel­mények fokozásával a jogászi pálya becsületének visszaszer­zését remélik. sének harmadik üteme. Az in­tézmények 60-70 százaléká­ban jelentősen leapadtak a raktárkészletek, és az egykori szocialista országokból jövő eszközök ára is mintegy 300- 400 százalékkal emelkedik jövő­re a dollárelszámolásra való áttérés miatt. A környezetvédelmi törvény év végén vagy a jövő év első hónapjaiban kerül a Parlament elé — hangzott el a környezet- védelmi bizottság szerdai ülé­sén. Az erdőtörvényt előkészí­tették már első olvasatra, te­hát a két törvénytervezet együttes tárgyalására is sor kerülhet, de a földtörvény kö­rül változatlanul sok még a bi­zonytalanság. Meddő vita Tegnap az Országgyűlés kül­ügyi, honvédelmi, gazdasági, pénzügyi és tudományos bi­zottságainak képviselőivel folytattak megbeszélést az Észak-atlanti Közgyűlés két — gazdasági és technológiai kér­désekkel foglalkozó — bizott­ságának tagjai, akik a hét ele­je óta tartózkodnak hazánk­ban. A tanácskozáson szó volt a Varsói Szerződés és Magyar- ország kapcsolatáról, a magyar képviselők kifejtették, hogy határozott szándékuk: ameny- nyiben 1991 végéig nem oszlik fel a VSZ katonai szervezete, akkor hazánk kilép a szerve­zetből. Csupán néhány kérdést ka­pott a honvédelmi bizottság tegnapi ülésén a Párizsba ké­szülő katonai' attasé, Pados Ferenc őrnagy és a Prágá­ba jelölt Nagy András alez­redes. Bartos Imrét finnor­szági posztra jelölte a vezér­kari főnök, de ezt a javas­latot — a budapesti irreden­ta emlékmű helyreállítására alakult társaság szószólója­ként megismert férfi az ügy­ben nem egyértelműen meg­ítélhető szerepe miatt — már újságcikkek is megkérdőjelez­ték. A parlamenti testület csupán véleményezheti a ka­tonai attasénak javasoltak je­lölését, de a bizottság most még szavazással sem kívánta jelezni: támogatja vagy ellen­zi Bartos Imre megbízatását. Az alkotmányügyi, tör­vényelőkészítő és igazságügyi bizottság tegnap foglalkozott a népszavazásról és a népi kezdeményezésről szóló tör­vény módosításával, amelyet Csáti György (MDF) önálló képviselői indítványként sür­gősséggel nyújtott be s annak tárgyalását így is fogadta el a plénum. A bizottság — a tör­vényhozó testülettel ellen­tétben — egyáltalán nem tar­totta szükségesnek e törvény- javaslat sürgős tárgyalását, sőt egyes vélemények szerint az előterjesztés maga idősze­rűtlen. túl azon, hogy politi­kailag, szakmailag, technikai­lag is alkalmatlan a tárgya­lásra. Csaknem kétórás, a többség szerint felesleges és meddő vita után a bizotlság úgy döntött, hogy a javaslat tárgyalását elnapolja. Csóti György indítványában egye­bek között azt szorgalmazta, hogy szigorítsák a népsza­vazás, népi kezdeményezés, il­letve kötelező kiírásának fel­tételeit, korlátozzák az alá­írásgyűjtések időtartamát. Az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság tegnap tájékoztatót hallgatott meg az egyes kisebbségekhez tartozó, elsősorban cigány állampolgá­rok elleni erőszakos események­ről, s a bizottság felkérte a belügyminisztert és a leg­főbb ügyészt, hogy adjanak tájékoztatást a kisebbség el­leni erőszak megakadályozá­sára szolgáló intézkedéseik­ről. Hiányzó iratok A bizottság háromtagú cso­portja átvizsgálta a volt Ál­lami Egyházügyi Hivatal irat­anyagát. Megállapították, hogy a legpikánsabb iratok hiá­nyoznak, ezt a viszonylag sér­tetlenül maradt iktatóköny­vek tanúsítják, némelyikből duplikált példány is készült, nem egészen azonos tartalom­mal, és voltak szabályellenes iratselejtezések is. Az ikta­tókönyvekből megállapítható az egyes iratanyagok küldői­nek és címzettjeinek sorrend­je is: a volt MSZMP, a kor­mány, a külügy és a belügy. G MONDTA Elégedetlenek Két teljes oldalt foglal el a Reformban (90/41.) az az exkluzív interjú, amelyet Kis János, a Szabad De­mokraták Szövetségének el­nöke adott a lapnak. Sok érdekeset mondott az elnök- filozófus-politikus a jelen­legi politikai helyzetről, a kormány tevékenységéről, az ellenzék magatartásáról. Ahogy az természetes, egyetértő bólogatással, ta­gadó fejrázással, kétkedő vállhúzással olvastuk az in­terjú egy-egy részletét, mert hiszen mindenki másként látja a valóság egy-egy sze­letét, főként ha az a való­ságszelet olyan bonyolult szövedékből származik, mint a politika. Nem akadtunk volna fenn tehát semmin, ami a dolgok egy-egy részletét és K. J.- féle nézőpontját illeti, ha ... Ha a pártelnök nem lép olyan területre is, amely már valamennyiünket így vagy úgy érint, minősít, osztályoz. K. J. ugyanis azt mondta: „Az önkormány­zati választások kétségbé- vonhatatlanul bebizonyítot­ták, hogy a magyar társa­dalom elégedetlen a kor­mány szereplésével." Nos, ez az a mondat, amely bele- tenyerelt a lelkűnkbe, ugyanis ... Voltak, akik el­mentek szavazni, voltak, akik nem. Ki ezért, ki azért ment, nem ment. Volt, aki a kormánypártokra szava­zott, mások az ellenzékiek­re, megint mások olyan szervezetekre, amelyek nin­csenek bent a Parlament­ben, s nem utolsósorban a függetlenekre. Akik nem mentek el szavazni, azok is szavaztak: a távolmaradá­sukkal. De! Akár így, akár úgy cselekedett sok százezer választópolgár — azaz pél­dául elment szavazni, de függetlenekre voksolt —, tapasztalataink szerint nem csupán a kormánnyal szem­beni elégedetlenségüket fe­jezték ki, már csak azért sem, mert „a kormányra” most nem vonatkozott a szavazás, hanem a pártok, a politika egészére mondták ki: elegük van belőle! Ele­gük, mert torkig vannak a frázisokkal, a kisszerű csa­tákkal, a sorozatos botrá­nyokkal, miközben a gaz­dasági válság mélyül... Azaz nagy baj lenne, ha az SZDSZ (elnöke) úgy vélné, a társadalom „csak” a kor­mánnyal elégedetlen. Mé­lyebb. kiterjedtebb elége­detlenség ez. Jut belőle a következő kormányoknak is. KLIENS

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents